7/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet
Tárgy: az önkormányzati tulajdonú lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

7/2006.(III.31.)
önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) felhatalmazása alapján - az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, és az elidegenítésükre vonatkozó szabályokra a következő rendeletet alkotja (a dőlt betűs szöveg az Lt. szövege):

1. §

(1) E rendelet hatálya az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) Az önkormányzati bérlakások (továbbiakban önkormányzati lakás) fajtái:

a./ szociális helyzet alapján bérbe adott lakás (1. számú melléklet)
b./ költségelven bérbe adott lakás (2. számú melléklet)
c./ piaci alapon bérbe adott lakás (3. számú melléklet)

(3) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadói jogainak gyakorlásával, illetve a bérbeadói kötelezettségek teljesítésével a képviselő-testület a Kisújszállási Városgazdálkodási Kft.-t (a továbbiakban: bérbeadó) bízza meg.


I.

Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltételei
2. §

(1) A megüresedő - vagy újonnan épült lakások bérlőit - pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot kiírni:
a./ ha az önkormányzat városi érdekből, szakember letelepedéséhez kívánja a lakást biztosítani
(4. sz. melléklet)
b./ ha a lakás lebontásra kerül, vagy az önkormányzat nem lakásként kívánja hasznosítani,
c./ lakáscsere esetén,
d./ bérleti jogviszony folytatása esetén,
e./ életveszélyessé vált lakás lakóinak az elhelyezése, illetve ilyen célú tartalékolás esetén,
f./ bérlőkiválasztási jog fennállása esetén,
g./ a törvény által előírt elhelyezési, illetve a bérbeadási kötelezettség esetén.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdés a./ pontja alapján pályázat nélkül bérbe adható bérlemények esetében a bérlő kiválasztás hatáskörét átruházza a polgármesterre.


 

3. §

(1) Önkormányzati lakás a 2.§. (2) bek. kivételével csak annak a lakással nem rendelkező családnak (személynek) adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a./ a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
b./ a lakás pontos címét, megtekintésének időpontját,
c./ a lakás lakbérének összegét,
d./ a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit, valamint
e./ a pályázat benyújtásának határidejét
f./ az 1.§ (2) bekezdés b./ - c./ pontokban meghatározott lakások esetében az óvadék összegét.

(3) Szociális bérlakást csak szociálisan rászoruló személy vagy család részére lehet bérbe adni.

(4) Az 1§ (2) bekezdésében meghatározott lakások esetében a bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

4. §

(1) A szociális körülményei alapján az a család, személy tekinthető rászorulónak, akinek és a vele együtt költöző családtagjainak:

- az 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg és
- vagyona nincs

(2) A szociálisan rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság - a vele együtt költözők számától függően - lehetőség szerint - a következő:

                        Lakószobák száma                                    Együtt költözők száma
            legalább         legfeljebb
               1 -               1,5 szoba                                                    1-3 fő 
            1,5 -                2 szoba                                                      3-4 fő 
            2 -                   3 szoba                                                 4-nél több fő

 

5. §

(1) Az 1.§ (2) bekezdés a./ -b./ -c/ pontja szerinti bérlakás pályázati kiírását a Városháza hirdetőtábláján 20 napra közszemlére kell tenni.

(2) Az 1.§ (2) bekezdés a./ pontja szerinti bérlakás pályázati kiírásáról és közszemlére tételéről a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya gondoskodik.

(3) Az 1.§ (2) bekezdés a./ pontja szerinti bérlakás pályázatának közszemlére tétele időtartama alatt, illetve a megjelölt határidőig írásban lehet a pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályára leadni.

(4) Az 1.§ (2) bekezdés b./ - c./ pontja szerinti bérlakás pályázat kiírásának közszemlére tételéről a 1.§ (3) bekezdésben meghatározott bérbeadó köteles gondoskodni.
 

(5) Az 1.§ (2) bekezdés b./ - c./ pontja szerinti bérlakásokra a pályázatokat a közszemlére tétel időpontja alatt illetve megjelölt határidőig írásban a (4) bekezdésben meghatározott bérbeadóhoz kell benyújtani.

6. §

(1) A szociális bérlakás pályázatának tartalmaznia kell:
a./ a megpályázott bérlemény címét;
b./ a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkoztatását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását;
c./ a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják;
d./ nyilatkozat, hogy a bérleményt határozott, vagy határozatlan időre kéri;
e./ a pályázó levelezési címe;
f./ nyilatkozatot arról, hogy volt-e korábban olyan önkormányzati bérlakása, amelynek bérleti jogviszonyáról hozzátartozója javára, vagy pénzbeni térítés ellenében a Hivatal javára lemondott, vagy lakáscsere-szerződés alapján elcserélt;
g./ nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy lakásszerzéshez pénzbeni vagy természetbeni támogatást az önkormányzattól vagy jogelődjétől kapott;
h./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagok munkahelyére és vagyonára vonatkozó nyilatkozatot;
i./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagoknak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó nettó jövedeleméről szóló igazolást.

(2.) Költségelven bérbe adható bérlakás pályázatának tartalmaznia kell:
a./ a megpályázott bérlemény címét;
b./ a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkoztatását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását;
c./ a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják;
d./ a pályázó levelezési címe;
e./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagoknak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó nettó jövedeleméről szóló igazolást;
f./ nyilatkozat a pályázó által vállalt bérleti díj Ft/m2/hó összegéről,
g./ nyilatkozat az f./ pontban vállalt bérleti díj 2 havi összegének előre történő megfizetéséről
h./ nyilatkozat az óvadék összegének megfizetéséről.


(3) Piaci alapon bérbe adható bérlakás pályázatának tartalmaznia kell:
a./ a megpályázott bérlemény címét;
b./ a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkoztatását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását;
c./ a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják;
d./ a pályázó levelezési címe;
e./ a pályázó és vele együtt költözni kívánó családtagoknak a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó nettó jövedeleméről szóló igazolást;
f./ nyilatkozat a pályázó által vállalt bérleti díj Ft/m2/hó összegéről,
g./ nyilatkozat az f./ pontban vállalt bérleti díj 2 havi összegének előre történő megfizetéséről
h./ nyilatkozat az óvadék összegének megfizetéséről.


 

7. §

(1) Az 1. § (2) bekezdés a./ pontja szerinti bérlakásokra határidőben beérkezett pályázatokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya minősíti:
- a pályázat tartalmazza-e az elbíráláshoz szükséges adatokat, információkat,
- az Lt. és e rendelet alapján az igénylővel köthető-e törvényesen bérleti szerződés,
majd elbírálásra előterjeszti.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti bérlőkiválasztás hatáskörét átruházza az Egészségügyi Szociális és Sportbizottságra.

(3) Az 1.§ (3.) bekezdésében kijelölt bérbeadó a (1) - (2) bekezdésben meghatározottak alapján a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(4) Az 1. § (2) bekezdésének b./ - c./ pontjában meghatározott bérlakások esetében a pályázatok lebonyolítása és elbírálása az 1 § (3) bekezdésben meghatározott bérbeadó feladata.

(5) Az 1. § (2) bekezdésének b./ - c./ pontjában meghatározott bérlakások esetében a pályázatok elbírálásának szempontja:
a.) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott összegen felül vállalt óvadék összegének nagysága.
 

 

8. §

(1) Az 1. § (2) bekezdésének a. / pontjában meghatározott lakásokra vonatkozó lakásbérleti szerződés határozatlan időre, vagy legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre köthető.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3) A rászorultság fennállása esetén a bérbeadónak, a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést – a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül – újabb határozott - legfeljebb 5 éves időtartamra kell meghosszabbítania.

9. §

(1) E rendelet 1. § (2) bekezdésének b./ és c./ pontjában meghatározott lakásokra a bérleti szerződés határozott vagy határozatlan időre köthető.

(2) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést – ha a felek másképp nem állapodnak meg-írásban, cserelakás és az Lt. 24.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondhatja a hónap utolsó napjára; a felmondási idő azonban nem lehet rövidebb három hónapnál. (Lt. 26.§ (5))

(3) E rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt lakásokra a bérleti szerződés legfeljebb a bérlő köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának illetve munkaviszonyának fennállásáig köthető.

Az önkormányzati lakás bérbeadása nem lakás céljára

10. §

(1) A bérbeadó az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adhatja bérbe.
 

(2) A Képviselő-testület a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából, esetenként dönt.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben említett döntése során azt is megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól.
A határozatlan időtartamú bérbeadás feltételeként a lakás pótlását, ennek módját és határidejét a bérlő részére előírhatja.


A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

11. §

(1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha -, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (az örökbefogadott a mostoha¬- és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekének örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka:
- a 14. életévét betöltötte,
- a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt laknak.

(4) Az 1. § (2) bekezdésének a. / pontjában meghatározott lakás esetén nem köthető meg a bérleti szerződés, ha a (2) - (3) bekezdésben említett hozzátartozó Kisújszállás városban másik lakással rendelkezik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is ha a lakást idegenforgalmi célokra bérbe, albérletbe, szívességi használatra engedték át.

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

12. §

(1) Az e rendelet 3. §. (2) bekezdésének d./ pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
- a lakás helyreállításának költségeit,
- a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint
- a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A bérbeadó és a bérlő előzetes megállapodása alapján az (1) bekezdésben említett munkák számlával igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követően - kell a bérbeadónak a bérlő részére megfizetni.
A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a költségek a lakbérben történő beszámítással is kiegyenlíthetők, illetve egy összegben kifizethetők. Amennyiben a lakásbérleti szerződés a költségek teljes bérbeszámítása előtt megszűnik, a fennmaradó részt egyösszegben kell kifizetni a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor.
 

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – az Lt. 24. § (1) bekezdésének b./ pontja alapján - felmondhatja.

(6) A bérbeadó az önkormányzat illetékes bizottságának legalább 2 tagjával – évente legalább egy alkalommal – köteles a helyszínen, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bérbeadó köteles az önkormányzat illetékes bizottságát írásban tájékoztatni. .


13. §

(1) A bérbeadó E rendelet 2-3 mellékletében felsorolt lakások bérbeadása esetén köteles a bérleti jogviszony megszűnése esetére a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául óvadék kikötni, melyet a bérlő köteles egyösszegben megfizetni a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidőben.

(2) A lakás rendletetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. (Lt. 7.§(2))

(3) Az óvadék összege:
- költségelven bérbe adott lakások esetében a lakásra megállapított bérleti díj legalább 2 havi összege,
- piaci alapon bérbe adott lakások esetében a lakásra megállapított bérleti díj legalább 2 havi összege.

(4) A bérbeadó és a bérlő megálllapodnak abban, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározott összegű óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles újabb azonos összegű óvadékot megfizetni a bérlő részére, a felhasználástól számított 30 napon belül.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a fel nem használt óvadék – tartozásokkal csökkentett – összegét a bérlőnek egyösszegben visszafizetni köteles a lakás átadás-átvételétől számított 30 napon belül.


14. §

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.(Lt.15.§(1))

(2) Az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
- konkrét megjelölését,
- befejezésének határidejét,
- költségeit és azok megfizetése feltételeit. módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(4) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

(5) A költségek elszámolására a 12. §. (2) bekezdését kell alkalmazni.

(6) A bérbeadáskor észlelt hibákat, hiányosságokat a bérbeadó köteles kijavítani, illetve pótolni. A bérlő és a bérbeadó megállapodása alapján a bérlő a hiányosságok kijavítását, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét illetve komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel való ellátását átvállalhatja és bérbeszámítással élhet.

(7) A bérbeadó köteles gondoskodni
a.) az épület karbantartásáról,
b.) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c.) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (Lt. 10.§(1))

(8) A bérbeadó a (7) bekezdésben írt kötelezettségeken túl megállapodás alapján további kötelezettséget az épülettel illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel kapcsolatban nem vállalhat.

(9) A bérbeadó az őt terhelő kötelezettség bérlő általi átvállalása és teljesítése esetén a bérlő részére legfeljebb 50%-os lakbérmérséklést engedélyezhet az átvállalt és teljesített kötelezettség mértékéig.
 

15. §

A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

16.§

(1) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. ( Lt. 17. § (2))

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett megállapodást csak akkor kötheti meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 8 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egyösszegben megtéríti.


A lakáshasználati díj

17. §

(1) A lakás jogcím nélküli használója, használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. (Lt. 20.§ (2))

(3) A használati díj

- 2 hónap elteltét követő naptól számított 4 hónapig a lakásra megállapított bérleti díj kétszerese,
- 4 hónap elteltét követő naptól számított 6 hónapig a lakásra megállapított bérleti díj négyszerese,
- 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözés napjáig a lakásra megállapított bérleti díj hatszorosa.


Befogadás és az elhelyezési kötelezettség vállalásának szabályai

18. §

(1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja:
- házastársát,
- gyermekét,
- befogadott gyermekének a gyermekét, valamint
- a szülőjét. (Lt. 21.§ (2))

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:
- az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,
- az élettársát, valamint
- a testvérét.

(3) A bérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulását köteles megadni, ha az ott megjelölt személy Kisújszálláson saját tulajdonú lakással vagy lakásrésszel nem rendelkezik és munkahelye illetve tanulói jogviszonya Kisújszálláson van.

(4) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a - (2) bekezdésben említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(5) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt születetett gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (Lt. 21.§ (3))

19. §

(1) A bérbeadó a lakásban a szerződés megszűnése után visszamaradó személyek másik lakásban való elhelyezésére akkor köteles, ha:
- a bérlő a visszamaradó személyt a 18.§ (1) bekezdése alapján fogadta be, és
- a visszamaradó személy e rendelet alapján egyébként szociálisan rászoruló személynek minősül, és
- a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta megszakítás nélkül együtt lakott, és
- az önkormányzat területén másik lakással nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés alapján bérbe adható másik lakás az e rendelet 4. §. (2) bekezdésében meghatározott lakás nagyságáig terjedhet. A jogcím nélküli személyeknek az általa lakott lakás is bérbe adható, ha a feltételeknek megfelel.

(3) A bérbeadó a bérlő kérésére a lakás egy részének albérletbe adásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:
- a lakásbérlet határozatlan idejű, és
- bérlőnek nincs bérleti díj és közüzemi tartozása, és
- a lakás piaci alapon bérbe adott lakás.
 

(4) A bérbeadó az albérletbe adási hozzájárulásnál köteles kikötni, hogy a lakásbérlet megszűnésekor az albérletbe adás is megszűnik: Az albérlő másik lakásba történő elhelyezésre nem tarthat igényt és a lakást köteles cserelakás és pénzbeli térítési igény nélkül elhagyni.

20. §

Az a fél, akinek a bíróság a házasságát felbontotta és saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati bérlakás elhagyására-, elhelyezéséről az önkormányzat - nyilvántartásba vétel sorrendjében - szükséglakásban történő elhelyezéssel gondoskodik.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

21. §

(1) A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha
- az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,
- az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
- ha az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes.
a bérlő az életkora, illetőleg az egészségi körülményei alapján tartásra nem szorul,
- a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
- a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni.

A lakásbérlet megszűnés

22. §

(1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:
a./ másik lakást ad bérbe, vagy
b./ a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy
c./ a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2) Az (1) bekezdés a./ pontjában foglaltak alapján a bérbeadó:
a./ kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
b./ azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg
c./ nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadásában állapodhat meg.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdés b./ pontja lapaján a (2) bekezdés a./ pontja szerinti másik lakás esetében :

- eggyel alacsonyabb komfortfokozatú lakás esetében 1.000.-Ft/m2,
- kettővel alacsonyabb komfortfokozatú lakás esetében 1.200.-Ft/m2,
- hárommal vagy annál többel alacsonyabb komfortfokozatú lakás esetében 1.500.-Ft/m2
pénzbeli térítésben állapodhat meg.

(4) Határozott idejű vagy feltétellel kiutalt lakás bérleti jogának közös megegyezéssel vagy a határidő lejárta illetve feltétel bekövetkezte miatti megszűnése esetén a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(5) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon településen – a fővárosban a főváros területén – cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. (Lt. 26.§ (1))

(6) A bérbeadó az (5) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel megállapodhat, hogy a lakás felújítása helyett részére pénzbeli térítést fizet, melynek mértéke:
a./ komfort nélküli lakás esetén 2.000.-Ft/m2,
b./ magasabb komfortfokozat esetén az a./ pontban említett térítés összegét komfortfokozatonként 30/-al növelni kell.

(7) A bérbeadó a pénzbeli térítést a lakás részére történő visszaadásakor tartozásokkal csökkentve egyösszegben köteles a bérlőnek megfizetni.


A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsere szerződéshez

23. §

(1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli, és a bérlakással kapcsolatos – bérbeadó felé fennálló - tartozásait kifizette. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra a bérleti jogot szerző féltől kérni:
a.) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,
b.) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának
az iratokhoz történő benyújtását. (Lt. 29.§ (3))

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni. ha
- az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
- a felek szándéka ténylegesen nem a cserére. hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

(4) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulás megadását, ha a cserepartner a (2) bekezdésben kért okiratokat határidőn belül nem csatolja be, illetőleg a helyszíni megtekintés szerint a lakás nem felel meg az Lt. 91/A.§ 1-5. pontjaiban meghatározott követelményeknek, vagy pl. természeti katasztrófa miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan „lakás”-ról van szó, vagy a „lakás” rendeltetése valójában nem lakás céljára szolgáló helyiség.
 

(5) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(6) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - a rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(7) A cserével beköltöző új bérlővel, új bérleti szerződést kell kötni, így az általa fizetendő lakbér összegét a 24.§ (2) bekezdése alapján kell megállapítani.

A lakbér és a lakbértámogatás
24. §

(1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét - a lakás alapvető jellemzőinek és fajtáinak figyelembevételével - a képviselő-testület határozza meg.

(2) A lakások lakbérének mértékét – külön kategóriába sorolva a szociális, költségelven bérbe adható és a piaci alapon bérbe adható bérlakásokat - az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati lakás bérlője részére nyújtható lakbértámogatás feltételét és mértékét a Szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

25. §

A bérbeadás során - a 9. § (3) bekezdésben meghatározott lakások esetében - ki kell kötni, hogy:
a./ a lakásbérleti szerződés a munkaadóval létrejött munkaviszony fennállásáig illetőleg határozott időtartamra szól,
b./ ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésre nem tarthat igényt,
c./ a bérlő bérlőtársi-, albérleti-, tartási szerződést nem köthet.

II.
Az önkormányzati helyiségek bérbeadásának feltételei

26. §

(1) A bérbebadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (3) bekezdés kivételével - csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségeket a 7.számú melléklet tartalmazza.

(2) A felek a helyiségbér összegében szabadon állapodhatnak meg.(Lt. 38.§ (1))

(3) Nem kell pályázattal a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét kijelölni:
a./ életvédelmi célokat szolgáló (pl. polgári védelmi) helyiségek,
b./ ha az önkormányzat képviselő-testülete városérdekből valamelyik tevékenység meghonosításához, a városban történő telek vagy irodahely létesítése érdekében határozattal a helyiség felajánlásáról dönt,
c./ ha a bérbeadó a helyiséget ideiglenesen annak helyreállítása, felújítása, életveszély elhárítása érdekében kiürítette, de a kiürítés okának megszűnte után az eredeti hasznosításra vissza adja a bérlőnek.


 

27. §

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a./ a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,
b./ a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c./ a bérleti szerződés - határozatlan - határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát,
d./ a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
e./ pályázni jogosultak körét,
f./ a fizetendő bér mértékét,
g./ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni.

28. §

(1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a./ a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
b./ a nyilatkozatot arról. hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(2) A pályázatokat a kitűzött határidő leteltekor nyomban értékelni kell.

(3) El kell utasítani a pályázatot, ha az
a./ nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, vagy
b./ a pályázónak
- az önkormányzattal szemben helyiségbérlet díjhátraléka, vagy
- helyiségbérlettel kapcsolatos közüzemi díjhátraléka áll fenn, vagy
c./ öt éven belül önkormányzati helyiségre fennállott bérleti szerződését szerződésszegés miatt a bérbeadó a pályázat benyújtójával szemben felmondta.


29. §

(1) A pályázat teljeskörű lebonyolítása a bérbeadó feladata.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(3) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

(4) A pályázat nyertese a bérbeadóval 8 napon belül bérleti szerződést köteles kötni, valamint a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a pályázót írásban nyilatkoztatja, hogy kéri-e a helyiség biztosítását vagy a szerződéskötéstől eláll.

(6) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlattevővel kell a bérletiszerződést megkötni.

30. §

(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

A bérlő köteles gondoskodni:

a./ a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
b./ a helyiséghez tartozó üzlethomlokzatot (portát), védő (előtető) biztonsági berendezések karbantartásairól,
c./ a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
d./ az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e./ az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdés a./ - d./ pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.


31. §

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási illetve a bérbeadó hozzájárulásával átalakított, felújított állapotban és felszereltséggel köteles átadni.


32. §

A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:
a./ a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
b./ a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnése esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
c./ a befogadás nem további bérbeadásra, albérletbe adásra vagy egyéb módon használatába adásra irányul.

33. §

(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. (Lt.42.§(1))

(2) A megállapodásoknak tartalmaznia kell:

a./ a helyiség fekvése helyét,
b./ a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c./ az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
d./ az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazoló újonnan közölt bér megfizetését vállalja,
e./ a felmondás időt.

(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:
a./ az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
b./ tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből megtagadhatja.

(5) A bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést – ha a felek másként nem állapodnak meg- cserehelyiség biztosítása és az Lt. 24.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondhatja. A felmondási idő – eltérő megállapodás hiányában – egy évnél rövidebb nem lehet. (Lt. 43.§ (1))
A bérbeadó három hónapnál hosszabb felmondási időben nem állapodhat meg.

III.
A lakások elidegenítésére vonatkozó szabályok

34. §

E rendelet 6. számú mellékletében szereplő önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg:
a./ a bérlőt,
b./ a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c./ a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d./ az a./-c./ pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét

35. §

Nem áll fenn vételi jog:

a./ az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített, vagy szerzett, illetőleg az1990. évi LXV. tv 107. §. (2) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba került önkormányzati lakásra;

b./ az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van;

c./ a bérlő kijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakásra;

d./ a műemléki épületben lévő lakásra;

e./ jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetőleg szerződés alapján határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakásra;

f./ az elidegenítés és terhelési tilalommal terhelt lakásra;

g./ a nyugdíjasok házában, a garzonházban lévő lakásra;
 

h./ a műemléklakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre;( Lt. 46.§ a./-h./)

i./ műteremlakásra;

j./ az önkormányzat Képviselő-testületének rendelete által a törzsvagyon körébe vont lakásokra.

36. §

(1) E rendelet 6. számú mellékletében szereplő önkormányzati lakások bérlői vételi szándékukat 2007. december 31-ig nyújthatják be.

(2) A vételi joggal az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, írásban lehet élni a bérbeadónál.

(3) A vételi jog jogosultja részére történő eladás esetén a visszavásárlási jog kikötése semmis.(Lt. 48.§ (2))

(4) Amennyiben vételi jogukkal a bérlők az (1) - (2) bekezdésben meghatározott ideig sem élnek, az önkormányzat a lakásokat pályázat útján - lakottan is - jogosult értékesíteni.

(5) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.


37. §

(1) Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével - az épületet társasházzá kell alakítani. (Lt.51.§(1))

(2) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának. (Lt. 51.§(2))

38. §

(1) Az önkormányzati lakás vételárát - ha a lakást a vételi jog vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján különösen:
a./ az épület településen belüli fekvése;
b./ az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
c./ az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
d./ a lakás alapterülete és komfortfokozata;
e./ a lakottság ténye: a forgalmi értéket 50 %-kal csökkenti;
figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásának az értékét. (Lt.52.§(2))

39. §

(1) Az adásvételi szerződés megkötésekor részletfizetés esetén a vevő kérelmére a megállapított vételár 20 %-át kell egyösszegben megfizetni.
 

(2) Ha a vételi jog jogosultja a vevő, akkor az első részlet befizetése után a fennmaradó hátralékra havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben úgy kell megállapítani, hogy 15 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön.

(3) A vételi jog alapján kötött adásvételi szerződéseknél a vevőt az adásvétel megkötésétől kamatfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a pénztartozás esetére a Ptk. által meghatározott kamat.

40. §

(1) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egyösszegben megfizeti, akkor 40% engedmény illeti meg. Ez a kedvezmény a vevőt a vételárhátralék egyösszegű kifizetése esetén is megilleti.

(2) Ha az önkormányzat a törvény alapján elővásárlási joggal érintett ingatlanra elővásárlást biztosít és az ingatlant el kívánja adni, az ingatlanra kapott árajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles a jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult az önkormányzathoz intézett nyilatkozatában az árajánlat tartalmát elfogadja a szerződés közöttük jön létre. Az ajánlati kötöttség 3 hónapig terheli az önkormányzatot.

41. §

(1) Amennyiben a vevő részletfizetési kedvezménnyel él, úgy az adásvétellel érintett ingatlanra a tartozás erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, amit a szerződésben rögzíteni kell.

(2) A vételár hátralék törlesztése alól felmentés legfeljebb 6 hónapra adható, ha a vevő tartós (legalább 3 hónap) kórházi kezelésre szorul, vagy önhibáján kívül vagyoni helyzetébe lényeges romlás következik be. A törlesztési idő a felmentés idejével növekszik.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti felmentés hatáskörét az Egészségügyi Szociális és Sportbizottságra átruházza.

(4) A vételárhátralék összege után a vevő a Ptk.232.§ (2) bekezdésében meghatározott kamatot köteles fizetni.

42. §

Részletfizetés időszaka során harmadik személy javára történő elidegenítés esetén az ingatlanra bejegyzett elidegenítési tilalom csak abban az esetben oldható fel, amennyiben az eladó az önkormányzattól történt vétel során igénybe vett vételárhátralékot a lakás értékesítése előtt egy összegben az önkormányzatnak megtéríti.

Ez alól a Képviselő-testület minősített többséggel felmentést adhat.

43. §

(1) A vételi, illetőleg elővásárlási joggal nem érintett forgalomképes lakások vételára a bérlő által lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett, beköltözhető forgalmi érték, amelyet a vevő egy összegben tartozik megfizetni.
Az esetleges részletfizetés tekintetében a Képviselő-testület határoz.
 

(2) Bérlőkijelölési, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást (ideértve a műteremlakást is) csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ez a rendelkezés alkalmazandó arra a helyiségre is, amelynek a bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni. (Lt.55.§(1))

IV.

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladásáról

44. §

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése egyedi elbírálás alapján - az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint történik.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a bérlőt (a bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

45. §

A helyiség vételára nem lehet kevesebb, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értéke.


46. §

(1) A vevő a vételárat részletekben is kifizetheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb 3 év.

(2) Részletfizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamatot kell felszámolni.


Együttműködési szabályok

47. §

(1) A lakás és nem lakás célú helyiségek értékesítésével megbízott vagyonértékelő céggel megbízási szerződést kell kötni.
A szerződés a következőket tartalmazza:
a./ a műszaki állapot rögzítését, a forgalmi értékbecslést, (amelyet a vételre jogosult bérlő üres lakás, illetőleg helyiség esetén a megbízott bérbeadó bevonásával kell végezni);
b./ műszaki véleményt, (amelyben ki kell térni a szükséges javításokra is, amelyet az adásvétel előtt a leendő vásárlónak igazolt módon át kell adni);
c./ pénzügyi elszámolás feltételeit.

(2) A megbízott bérbeadó az adásvételi szerződést Kisújszállás Városi Önkormányzat megbízásából, de saját nevében köti.

(3) A megbízó és a megbízott bérbeadó kölcsönös adatszolgáltatásra és tájékoztatásra kötelezett.

(4) A megbízott bérbeadó az új tulajdonosok alakuló közgyűlését megszervezni tartozik, biztosítja a társasház alapító okiratának elkészítését.

(5) Az adásvételben részt vevőknek úgy kell eljárni, hogy a vételre jelentkezett bérlő részletes információhoz jusson leendő tulajdonával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében. Ennek leglényegesebb elemeit az adásvételi szerződésben, vagy annak mellékletét képező jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


 

Vegyes rendelkezések

48. §

A vételi vagy elővásárlási joggal érintett lakások és helyiségek esetében a vételre irányuló kérelmet a jegyző megvizsgálja. Különös tekintettel arra, hogy fennáll-e a jog gyakorlása, majd ezt követően továbbítja az értékesítéssel megbízott szervezethez.

49. §

Jegyző e feladatát a képelő-testület döntése alapján olyan cégek bevonásával végzi, akik erre a polgármestertől megbízást kaptak.

50. §

(1) Minden olyan esetben, amikor nem áll fenn vételi jog a képviselő-testület dönt a lakások eladhatóságáról.

(2) Az üresen álló önkormányzati tulajdonú lakásokat pályázat útján, a legkedvezőbb ajánlattevőnek kell értékesíteni, a vételár egyösszegű kifizetése mellett.

51. §

Az a vételi szándékát bejelentő lakásbérlő, vagy elővásárlási jogot érvényesíteni szándékozó helyiségbérlő, aki a bérleti díj fizetésével hátralékban van, azt az adásvételi megkötése előtt egy összegben megfizetni tartozik.

52.§

A lakások elidegenítéséből származó bevétel felhasználásról az önkormányzat Képviselő-testülete évente külön határozattal dönt.

Értelmező rendelkezések

53. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

1./ család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók, a családban élőnek kell tekinteni azt a gyermeket is, - a teljes ellátást nyújtó intézetben lévő kivételével – aki tanulmányai folytatása vagy sorkatonai szolgálat miatt átmenetileg nem igénylő lakásában lakik
2./ egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van
3./ háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek
4./ közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő
5./ jövedelem: a személyi jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal , valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik nyugdíj, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.

6./ vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, egyéb ingóság, amelyeknek: - külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20-szorosát, vagy – együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 70-szeresét meghaladja.

Záró rendelkezések

54. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével - 2006. március 31-én lép hatályba. Az Lt. 43.§ (1) bekezdése 2006. március 31. napját követően létrejött új, határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződésekre alkalmazható, továbbá a lakáscserével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazó Lt. 29§ (3)-(5) bekezdések rendelkezéseit 2006. március 31. napját követően a lakáscseréhez a bérbeadótól kért hozzájárulások esetében lehet alkalmazni.

(2) A 2006. március 31 napját megelőzően létrejött lakásbérleti szerződések esetén - 2006. december 31-ig -az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló az 56/2004.(XII.17.), a 40/2005.(X.28.) és a 61/2005.(XII.16.) önkormányzati rendelettel módosított 53/2003.(XII.19.) önkormányzati rendeletben megállapított bérleti díjat, 2007. január 1-től az e rendeletben megállapított bérleti díjat kell alkalmazni.”

(3) Az Lt. 34. §-ának rendelkezéseit az önkormányzati lakásra 1994. január 1-jén fennálló határozatlan időre szóló szerződés esetén – ha a bérlő 2006. március 31-én nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül – úgy kell alkalmazni, hogy a lakbér összege a szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig csak a költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékéig emelhető.(Lt. 45.§ (5))

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló az 56/2004.(XII.17.), a 40/2005.(X.28.) és a 61/2005.(XII.16.) önkormányzati rendeletekkel módosított 53/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelete.

Kisújszállás, 2006. március 30.

 

(:Palágyi Gábor:)                                                                        (:Dr.Kittlinger Ilona:)
polgármester                                                                                 címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2006. március 31-én , a Városháza hirdetőjében.
Kisújszállás, 2006. március 31.
 

(:Dr.Kittlinger Ilona:)
címzetes főjegyző

Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva.
Kisújszállás, 2006. március 31.

(:Dr.Kittlinger Ilona:)
címzetes főjegyző

 

« Vissza
Vissza a főmenübe