KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
21/2004. (IV.20.)
önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Ötv. 79. § (2) bekezdésének a./ és b./ pontjában, valamint a 80. §-a (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) figyelembevételével – az önkormányzat vagyonának meghatározásáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya Kisújszállás Város Önkormányzatának a tulajdonában álló ingatlanokra – lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának kivételével – és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra és követelésekre (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.
2.§
Az önkormányzat vagyona
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (Ötv. 78. § (1) bek.)
(2) Az önkormányzati vagyon rendeltetése:
elsődlegesen a kötelező és az önként vállalt közszolgáltatási feladatok ellátásának tárgyi biztosítékai,
ezen túlmenően valamennyi vagyontárgy gazdaságos kihasználásával és a törzsvagyonon kívüli vagyonrészek vállalkozásszerű működtetésével az önkormányzati bevételek növelése.
(3) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon fogalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonrészekből áll.
3.§
(1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:
a./ az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint:
• a helyi közutak és műtárgyaik,
• a terek, a parkok.
b./ az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (továbbiakban vagyonátadási törvény) meghatározottak szerint:
• a vizek és közcélú vízilétesítmények,
• levéltári anyagok,
c./ az önkormányzat e rendeletében tételesen idesorolt vagyontárgyak.
(2) A forgalomképtelen vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4.§
(1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak:
a./ az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint:
• a közművek (a víz-csatorna-fürdő-távfűtés, a helyi közlekedés és hírközlés eszközei),
• intézmények (egészségügyi-szociális-oktatási-művelődési, sport- és egyéb intézmények),
• középületek (ha a képviselő-testület és szervei elhelyezésére szolgálnak).
b./ a vagyontörvényben meghatározottak szerint:
- a műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,
- védett természeti területek,
- múzeális emlékek és gyűjtemények,
- víziközművek.
c./ az önkormányzat e rendeletében tételesen idesorolt vagyontárgyak.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon tételes felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
5.§
(1) Forgalomképes egyéb vagyon körébe tartozik mindaz az önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, amelyik az előzőekben ismertetett törzsvagyon részekhez nem nyert besorolást.
(2) A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon tételes felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat forgalomképes vagyonának részét képezi továbbá valamennyi ingó vagyontárgya, a vagyoni értékű jogok, értékpapírok és követelések.
II.
A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA
6.§
(1) Az önkormányzatot vagyona tekintetében megillető tulajdonosi jogokat és mint tulajdonost terhelő kötelezettségeket, illetve az ezekből adódó feladatokat és hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület, az e rendeletben foglaltak szerint – szerveivel megosztva – látja el.
(2) A tulajdonost megillető jogok (a rendelkezési jog, birtoklási jog, használati jog) gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik; e jogait más szervekre és személyekre átruházhatja.
(3) Az önkormányzat vagyonának kezelői különösen a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat költségvetési szervei, intézménye, gazdasági társaságai (továbbiakban vagyonkezelő szervezet). Az ingatlanvagyon kezelők szerinti bontását e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(4) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(5) A vagyonkezelő szervek tételes leltárak alapján veszik át az önkormányzat vagyontárgyait és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért.
(6) A vagyonkezelő szervezet jogosult a rendeletben foglalt korlátozásokkal:
a./ a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,
b./ a használatában lévő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelése céljából hasznosítani.
c./ a 100.000.- Ft-ot meg nem haladó értékű ingó vagyont értékesíteni és selejtezni. A 100.000.- Ft-ot meghaladó értékű ingó értékesítését vagy selejtezését 500.000.- Ft értékhatárig a polgármester, ezen felüli érték esetén a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik. Az összegek vagyontárgyanként értendők.
d./ amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladat-változás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(7) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról éves beszámoló keretében kötelesek számot adni.
7.§
(1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi ingatlan, valamint a 6. § (6) bekezdés c./ pontjába nem tartozó ingó vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, illetőleg vállalkozásokba való beviteléről a képviselőtestület dönt.
(2) Az önkormányzat vagyonából csak a képviselő-testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni.
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak a közszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető bázisai, ezért nem forgalmazhatók, az elidegenítésére kötött szerződés semmis.
Ezen vagyontárgyakat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, megterhelni.
E vagyontárgyak más módon való hasznosítása – ha ez a rendeltetésszerű használatukat nem zavarja – engedélyezhető. Az engedélyezés lehetőségét, módját és feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(4) A koncessziós jog gyakorlása az 1991. évi XVI. tv alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk miatt vagy fenntartásuk magas költségei miatt rendkívüli megterhelést jelentenének az önkormányzat számára és az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához nem szükségesek.
8.§
Az önkormányzat tulajdonában lévő 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgyakat csak pályázati eljárás útján lehet elidegeníteni, használatának, illetve hasznosításának jogát átengedni.
9.§
(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni a következő célra lehet:
a./ kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
b./ közösségi célra, alapítványi hozzájárulásként.
c./ meghatározott céllal más önkormányzatnak
(2) Az önkormányzatot megillető önkormányzati vagyonnal kapcsolatos követelés elengedése 200.000.- Ft értékhatárig a polgármester, 200.000.- Ft fölött a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) Az önkormányzat és költségvetési szerve csak a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben a követelésről:
a.) csődegyezségi megállapodásban,
b.) bírói egyezség keretében,
c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d.) végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető.
10.§
(1) A forgalomképes vagyonrészek vállalkozási célokra igénybe vehetők.
(2) Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásokban vehet részt, amelyekben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak gazdaságossági számítás elkészítésével együtt lehet javaslatot tenni.
(5) Az önkormányzati költségvetési szerv csak az önkormányzat engedélyével és csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
III.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA
11.§
(1) Az önkormányzat vagyonát, annak változásait és értékét köteles nyilvántartani, az előírt adatszolgáltatást teljesíteni és az ingatlan és ingó vagyonáról leltárt készíteni.
(2) Az önkormányzat tulajdonába került vagyont – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület minősítése alapján kell vagyonnyilvántartásba venni. A különböző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése a testület hatáskörébe tartozik
(3) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(4) A jegyző köteles gondoskodni e rendelet 6. § (3) bekezdésében hivatkozott függelék adatainak folyamatos aktualizálásáról.
IV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12.§
(1) E rendelet 2004. április 20. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisújszállás Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1994. (I.26.) és az azt módosító 11/1994. (VI.1.), a 6/1996. (I.31.), a 26/2000. (XI.24.), a 21/2002. (VIII.2) és a 3/2003. (I.31.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.
Kisújszállás, 2004. április 19.
(:Palágyi Gábor :) (:Dr. Kittlinger Ilona :)
polgármester címzetes főjegyző
A kihirdetés napja: 2004. április 20.
Záradék:
Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva.
Kisújszállás, 2004. április 20.
/:Dr. Kittlinger Ilona:/
címzetes főjegyző