13/2015. (III. 31.) Képviselő-testületi rendelet
Tárgy: az önkormányzat vagyonáról
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a vagyonkezelésre vonatkozó szabályok vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében felhatalmazás alapján, a további szabályok vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
 
1. A rendelet hatálya
 
1. § (1) A rendelet hatálya az önkormányzat vagyonára, Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testületére, annak szerveire, az önkormányzat vagyonkezelőire terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a vagyon értékesítésére, bérbe, kezelésbe, haszonbérbe, használatba, vagyonkezelésbe adására, valamint a beszerzésekre.
(3) A rendelet alkalmazásában beszerzés a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés.
 
 
2. Az önkormányzat törzsvagyonára vonatkozó különös rendelkezések
 
2. § (1) Az önkormányzat a törvényben meghatározottakon túl korlátozottan forgalomképes vagyonelemként határozza meg azokat a vagyonelemeket, melyek a képviselő-testület döntése alapján nem az önkormányzat által ellátott kötelező önkormányzati, vagy állami feladat, vagy önként vállalt feladat ellátását szolgálják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemekről a - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - rendelkezni e rendeletben meghatározott feltételekkel lehet.
 
3. § Az önkormányzat e rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyoneleme a következő:
vagyonelem megnevezése: Városháza és park
helyrajzi száma: 1.
 
3. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
 
4. § (1) Az önkormányzat tulajdonjogát átruházni abban az esetben lehet, ha a vagyontárgy forgalomképes üzleti vagyon, és így az önkormányzati feladatellátást nem szolgálja.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát értékesíteni a 10.000.000 Ft általános forgalmi adó nélkül számított egyedi forgalmi érték felett versenyeztetés útján lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti forgalmi értéket el nem érő vagyontárgy nyilvános hirdetést követően a legmagasabb árat ajánló részére értékesíthető.
 
5. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes tulajdonát ellenérték fejében, vagy térítésmentesen átruházni – a más jogszabályokban meghatározott egyéb rendelkezések betartása mellet is – csak kivételes esetekben, a képviselő-testület minősített többségű döntésével lehet akkor,
a) ha a vagyontárgy önkormányzati vagyonkezelő tulajdonába kerül, és az átruházás a kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges,
b) ha a vagyontárgy tulajdonjoga más helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére kerül átruházásra, melynek használatával az átvevő önkormányzat az önkormányzat kötelező feladatát látja el.

4. A vagyon kezelésbe, használatba, bérbe, haszonbérbe adása, vagyonkezelői jog létesítése

6. § (1) Az önkormányzat vagyonát bérbe, haszonbérbe, használatba adni csak akkor lehet, ha az átmenetileg, vagy tartósan az önkormányzat vagy az önkormányzati vagyonkezelő önkormányzati feladatellátásához nem szükséges.
(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő közfeladatot szolgáló vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
 
7. § (1) Az önkormányzat vagyonát határozatlan időre használatba, vagy bérbe adni, arra vagyonkezelői jogot létesíteni nyilvános meghirdetést követően lehet.
(2) Nem kell nyilvános hirdetést közzétenni, és a versenyeztetési eljárás szabályait alkalmazni (a továbbiakban: kijelölés),
a) ha az ajánlattevő a Magyar Állam, vagy annak képviseletére jogosult szerv, helyi önkormányzat, vagy más olyan személy, szervezet, amely az állam vagy önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladatát látja el, és a dolog használatára, bérletére állami, helyi önkormányzati feladat ellátásához van szüksége,
b) ha az önkormányzat vagyonkezelőjét bízza meg a vagyon kezelésével,
c) a vagyontárgy az önkormányzat költségvetési szervének használatába, bérletébe kerül, és a vagyontárgy az önkormányzat feladatellátásához szükséges.
 
8. § (1) Ha a vagyon kezelője vagy használója e jogát kijelöléssel szerzi meg, a vagyonkezelői jog vagy a használati jog a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján lehet díjmentes.
(2) Ha a használati, vagy a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatási kötelezettséggel jön létre, a minimális éves díj a vagyon átadási értékéhez viszonyított éves amortizációs érték. Amennyiben az önkormányzat értéknövelő beruházást vagy felújítást hajt végre a vagyonon, úgy a díj éves mértékét a létrejött új érték összegének amortizációs értékével kell növelni.
 
9. § A vagyonkezelő:
a) a kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladaton kívül egyéb tevékenységeket csak a közfeladat sérelme nélkül végezhet,
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára csak a közfeladat ellátása érdekében jogosult,
c) a vagyonnal vállalkozási tevékenységet szabad kapacitása terhére folytathat,
d) ha a vagyon kezelésére a szerződés visszterhesen jött létre, a teljesítés biztosítására legalább egy mellékkötelezettséget köteles vállalni, és egyéb biztosítékokat vállalhat,
e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal mérhetően eredményesen köteles gazdálkodni, így különösen a vagyon értékét megőrizni, annak teljesítményét a közszolgáltatás jellegéhez igazodóan, a felmerülő igényeknek megfelelő mértékben bővíteni köteles.
 
10. § (1) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek állapotának tárgyévi változásairól a vagyonkezelési megállapodásban meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni, továbbá a kötelező önkormányzati feladat ellátásáról, annak színvonaláról beszámolni a képviselő testületnek az éves zárszámadásához kapcsolódóan.
(2) A vagyonkezelő a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal, valamint a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága által lefolytatott tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelmét szabályozó törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
5. A beszerzések
 
11. § (1) Az önkormányzat és költségvetési szervei a működésükhöz, feladatellátásukhoz szükséges árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés esetén a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.
(2) Nem kell beszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerzés becsült értéke
a) árubeszerzés esetén az általános forgalmi adó nélkül számított 500 000 forintot,
b) építési beruházás esetén az általános forgalmi adó nélkül számított 2 000 000 forintot,
c) szolgáltatás megrendelése esetén az egyedi vagy éves díj az általános forgalmi adó nélkül számított 1 000 000 forintot nem haladja meg.
(3) Nem kell a beszerzési eljárást akkor sem lefolytatni, ha a teljesítésre az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet – így különösen költségvetési szerv, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság – tevékenységi köre alapján képes.
 
6. Hatásköri szabályok
 
12. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei kötelesek az önkormányzat vagyonát az önkormányzati célok megvalósulása érdekében működtetni, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartani, és gondoskodni a költségvetési források hatékony felhasználásával a vagyon állagának megőrzéséről, fejlesztéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása körében az önkormányzati költségvetési szervek vezetői felelősek
a) a hatályos jogszabályok keretei között a vagyonhoz kapcsolódó hatósági és egyéb ügyek intézéséért,
b) a vagyonhoz kapcsolódó jogok gyakorlásával összefüggő, vagy azok érvényesítésére irányuló eljárások előkészítéséért, lefolytatásáért,
c) a hatályos évi költségvetési rendeletben meghatározott beruházások, felújítások és karbantartások, valamint a karbantartási program tárgyévre eső részének végrehajtásáért,
d) a tárgyévre tervezett, a feladatellátáshoz szükséges beszerzések végrehajtásáért,
e) az átmenetileg a feladatellátáshoz nem szükséges vagyon feltárásáért, hasznosításáért,
f) a vagyon megőrzéséért, a megsemmisült, illetve nem fellelhető vagyontárgyak pótlásáért, beleértve a biztosítónál történő eljárást,
(3) A jegyző felelős a Polgármesteri Hivatal
a) vagyongazdálkodási feladatainak ellátásáért,
b) az önkormányzat vagyonnyilvántartásának elkészítéséért, folyamatos vezetéséért,
c) a vagyonnal kapcsolatos testületi döntések előkészítéséért.
 
13. § (1) A polgármester hatáskörébe tartozik:
a) a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtétele,
b) a döntés a 20.001-100.000 Ft érték közötti behajthatatlan követelés törléséről,
c) az önkormányzat öröklése, és az önkormányzat részére történő ingatlan ajándékozás esetén dönt a vagyon elfogadásáról, megteszi a vagyon megszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat, intézkedik annak átvételéről,
d) a döntés az 50.000 Ft, vagy az alatti általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, a reprezentációra elkülönített keret terhére.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak:
a) valamennyi a vagyonhoz kapcsolódó jog gyakorlására, melyre jogszabály felhatalmazza,
b) a 20.000 Ft és az alatti értékű behajthatatlan követelés törlésére,
c) javaslattételre a feladat ellátásához tartósan nem használt ingatlanvagyon bérbeadás útján határozatlan időre történő hasznosítására.
 
7. A versenyeztetés szabályai
 
14. § A rendeletben meghatározott értékhatár felett az önkormányzat vagyonát elidegeníteni, határozatlan időre, egy évet meghaladó időtartamra bérbe, haszonbérbe adni, valamint beszerzést folytatni a rendeletben foglalt kivételekkel a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazásával lehet.
 
15. § (1) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás útján. A nyilvános pályázat során a kiíró a sajtó útján kibocsátott pályázati felhívásban kér ajánlatot, melyre bárki, aki a pályázati kiírásnak megfelelő ajánlatot tud tenni, részt vehet.
(2) A zártkörű pályázat során a kiíró nem bocsát ki nyilvános pályázati felhívást, hanem azonos feltételek biztosításával az általa kiválasztottaktól kér ajánlatot.
(3) A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró rendelkezésére álló, az ajánlattételhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférni.
 
8. A versenyeztetési eljárás általános szabályai
 
16. § (1) A pályázatot az önkormányzat hatáskörrel rendelkező szervének döntése alapján a költségvetési szerv vezetője hirdeti meg.
(2) A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről az önkormányzat és a polgármesteri hivatal által bonyolított pályázati eljárás során a jegyző, az intézmények által bonyolított pályázati eljárás során az intézmény vezetője gondoskodik.
 
17. § (1) A nyilvános pályázatot legalább az önkormányzat honlapján meg kell hirdetni.
(2) A pályázat leadására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy megfelelő idő, de a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább 5 nap álljon rendelkezésre a pályázatok elkészítésére és benyújtására.
(3) A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül írásban kell értesíteni. A pályázati kiírást legalább három pályázónak meg kell küldeni úgy, hogy benyújtásra megállapított határidő előtt legalább 3 nappal a felhívást az érintett kézhez kapja.
 
18. § A pályázatot kettő fordulóban is ki lehet írni. Ebben az esetben a második fordulóban az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott legalább kettő ajánlattevő vehet részt.
 
19. § (1) A pályázatot kiíró a pályázati feltételeket és szabályokat a pályázat során csak akkor változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, vagy
b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg.
(2) A változtatást a pályázati kiírás közzétételével azonos módon kell közzétenni, illetve valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy új pályázat kiírására került sor.
(3) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg.
 
20. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) az ajánlatok benyújtásának helyét, és időpontját,
c) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
d) az ajánlatok elbírálásának határidejét,
e) az eredményhirdetés helyének, idejének meghatározását,
f) továbbá a pályázat tárgya szerinti külön szabályokban meghatározott tartalmi elemeket.
 
21. § A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott ajánlatok tartalmát legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható.
 
9. Pályázati biztosíték
 
22. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati kiírásban meghatározott módon és időben kell rendelkezésre bocsátani.
(2) A biztosítékot a pályázati kiírás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után vissza kell adni.
(3) Nem adható vissza a biztosíték, ha
a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
c) az ajánlattevő a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,
d) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróhatóan, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

10. Ajánlati kötöttség
 
23. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
(2) Kétfordulós pályázat esetén az ajánlati kötöttség a pályázó végleges nyilatkozatának megtételekor áll be.
(3) A pályázó ajánlatához a kiírásban vagy a pályázó által meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van.
 
24. § Az ajánlati kötöttség megszűnik:
a) a szerződéskötés napján, ha a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződéskötésre került sor,
b) a jogosult döntése napján, ha kiíró írásban közli a pályázókkal, hogy a pályázatot a döntésre jogosult eredménytelennek nyilvánította.
 
25. § (1) A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, vagy vonhatja vissza, ha az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő még nem telt le.
(2) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltéig visszavonhatja. A visszavonást a közzététellel azonos módon kell közzétenni, illetve valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni.
(3) Ha az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette, úgy kizárható az eljárásból.
(4) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést ajánlata kidolgozásáért és ajánlattételével kapcsolatos más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
 
11. Az ajánlat
 
26. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatát zárt borítékban, cégszerű aláírással a megjelölt időpontban és helyen a pályázatra utaló jelzéssel köteles benyújtani. Az ajánlat 1 példányának minden oldalát le kell szignálni.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát:
a) a pályázati felhívásban és e rendeletben foglalt feltételek elfogadásáról,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
e) egyéb, a pályázati felhívást kibocsátó által meghatározott kötelezettségek vállalásáról.
(3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
 
27. § (1) Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni.
(2) A beérkezett pályázatok felbontása a kiírónál hatályos ügyirat-kezelési szabályzat szerint történik.
(3) A pályázatok felbontását követően azonnal a pályázatokról feljegyzést kell készíteni, melyben megállapításra kerül, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(4) Érvényes az ajánlat, amely mind formáját, mind tartalmát tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(5) Érvénytelen az ajánlat, amely nem felel meg jogszabályoknak és a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.
 
28. § Ha a kiírás másképpen nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül el kell bírálni.
 
29. § (1) Nem vehet részt a pályázat értékelésében, vagy az értékelés előkészítésében, aki
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet tisztségviselője,
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) az előzőekben felsorolt személyek Ptk. szerinti hozzátartozói.
(2) A pályázat értékelésében, illetve az értékelés előkészítésében résztvevő köztisztviselő, közalkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a megbízott esetén a megbízást adó képviselőjének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.
 
30. § (1) A kiíró a pályázat kiírásakor fenntarthatja a jogot, hogy egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ilyen módon minősítse a pályázatot eredménytelennek.
(2) Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a kitűzött időpontig nem érkezik ajánlat,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a felhívás vagy a pályázatra vonatkozó más előírásnak,
c) a kettő fordulóban kiírt pályázatra nem érkezik legalább kettő értékelhető ajánlat,
d) a pályázat elbírálására jogosult az (1) bekezdés alkalmazásával nyilvánítja eredménytelennek a pályázatot.
 
31. § (1) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
(2) A pályázat értékelését írásban kell rögzíteni.
 
12. Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjogának átruházásához szükséges pályázati eljárások külön szabályai
 
32. § (1) Az önkormányzat ingatlanvagyonának tulajdonjogát átruházni csak három hónapnál nem régebbi forgalmiérték-becslés és 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapmásolat birtokában lehet.
(2) 50 millió forint általános forgalmi adóval növelt forgalmi értéket meghaladó ingatlan értékesítése esetén, a pályázaton való részvételt pályázati biztosíték nyújtásához kell kötni, melynek mértéke a becsült forgalmi érték 10 %-a.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) az értékesíteni kívánt vagyontárgy azonosítására alkalmas adatokat,
b) az ajánlatnak a pályázó teljesítésre való alkalmasságának vizsgálatához szükséges tartalmi elemek meghatározását,
c) a részletfizetésre vonatkozó kikötéseket, feltételeket vagy annak kizárását,
d) mindazokat a kikötéseket, információkat, melyek az értékelhető pályázat benyújtásához szükségesek.
 
13. Az önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog létesítéséhez szükséges pályázati eljárások külön szabályai
 
33. § (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó vagyonkezelői jog létesítésére pályázatot kiírni csak három hónapnál nem régebbi forgalmiérték-becslés birtokában lehet.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) a vagyontárgy azonosítására alkalmas adatokat,
b) az ajánlatnak a pályázó teljesítésre való alkalmasságának vizsgálatához szükséges tartalmi elemek meghatározását,
c) az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, és az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét,
d) e rendeletben meghatározott kötelező szerződéses elemekre, kikötésekre való hivatkozásokat,
e) mindazokat a kikötéseket, információkat, melyek az értékelhető pályázat benyújtásához szükségesek.

14. A beszerzések különös szabályai
 
34. § A beszerzési eljárásra, amennyiben az nem nyilvános, Kisújszálláson székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodót meg kell hívni, kivéve, ha a teljesítésre egy kisújszállási vállalkozó sem képes.
15. Záró rendelkezések
 
35. § (1) Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 28/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelet és az önkormányzati beszerzések szabályozásáról szóló 1/2008. (I. 30.) önkormányzati rendelet.
 
 
 
Kecze István
Dr. Varga Zsolt
polgármester
jegyző
 
 
A rendeletet kihirdettem:
Kisújszállás, 2015. március 31.
 
Dr. Varga Zsolt
 
jegyző

« Vissza
Vissza a főmenübe