KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
29/2002.(XI.29.) számú
önkormányzati rendelete
Kisújszállás Helyi építési előírásairól
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete “az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint “az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében “a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvén 16. §. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
KISÚJSZÁLLÁS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA
A rendelet hatálya
1.§.
(1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya az1.§. (4) bekezdésben felsorolt mellékletekben továbbtervezésre jelölt területek kivételével, a város teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.
(3) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni,
épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági
engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi
építési szabályzata alapján szabad.
(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.
1.sz. melléklet - Sz-1 Külterület szabályozási terv M= 1:20 000
2.sz. melléklet - Sz-2 Belterület szabályozási terv M= 1: 4 000
3.sz. melléklet - Sz-3 Központ szabályozási terv M= 1: 2 000
(5) A szabályozási tervlapokon kötelezően betartandó jelölések, szabályozási elemek.
- Építési övezet jele
- Építési mód
- Építménymagasság
- Beépítettség maximális mértéke
- Alakítható minimális telekterület
- Szabályozási vonal (meglévő és tervezett)
- Területegység határa
- Építési övezet határa
- Építési vonal
- Belterületi határ (meglévő, tervezett, megszüntetendő)
- Szabályozási szélesség
- Védőtávolság
- Változtatási tilalom alá eső területek határa
- Utcaképi védelem
- Műemléki környezet
(6) A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével tájékoztató jellegűek, melyekről kötelező érvénnyel külön helyi rendelet intézkedik.
A területfelhasználási egységek
általános előírásai.
2.§.
(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a
következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek:
I. lakóterületek VI. közlekedési területek
II. vegyes területek VII. zöldterületek
III. gazdasági területek VIII. erdőterületek
IV. különleges területek IX. mezőgazdasági területek
V. Üdülőterületek X. vízgazdálkodási területek
(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai
3.§
(1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.
(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.
Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al, vagy mélysége 5 %-al csökkenthető.
(3) Azon Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget tesz lehetővé, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:
(a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt legkevesebb mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.
(b) A telek övezetben előírt legnagyobb beépíthetőségét, az övezetben előírt számítás alapján, a legkevesebb még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.
(Megjegyzés: A rendeletben az idetarozó ábra csatolt dokumentumként látható.)
(4) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.
(5) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:
A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, (de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet) kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb, de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.
(6) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
(7) Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással (vagy már a tervezett telekalakítás előtt is) kisebb lesz, az övezetben előírt legkisebb alakítható telekterületnél.
Ha az ilyen jellegű telekalakítással érintett telek területe az alábbi, övezetenként meghatározott legkisebb értéket, vagy legkisebb telekméretet sem éri el, a végrehajtani kívánt telekalakítás miatt, a tulajdonos kérheti az önkormányzattól a teljes ingatlan kisajátítását.
Övezet legkisebb terület legkisebb szélesség legkisebb mélység
(m2) (m) (m)
Vt-2 250 10,0 25
Vt-2* 250 10,0 25
Vt-3 300 1,5 25
Lk-2 300 11,5 25
Lk-2* 300 11,0 25
Lk-2** 300 12,0 25
Lk-3 300 10,5 25
Lke-3 300 10,5 25
Lf-4 400 12,0 30
Építési telkek beépítésének általános előírásai
4.§.
(1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.
(2) A lakótelken az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:
a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként
b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként
c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen.
(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.
(4) Az előkert méretét (3,0 m - 5,0 m vagy 0,0 m) a szabályozási terv 5. számú melléklete határozza meg az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével, három kategóriában.
a) Előkert nélküli beépítés
b) Válaszható (előkerttel vagy előkert nélkül) beépítés
c) Előkertes beépítés.
(Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3, 0-vagy 5, 0 méter. Újosztású utcák ese tében 5, 0 méter.
(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:
Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.
(6) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is engedélyezhető magas tető építése, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.
(7) Az épületelhelyezés egyéb szabályai:
a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 2,0 távolságra is el lehet helyezni.
b) Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon. Ez alól kivételt képeznek a személygépkocsi tároló épületek, melyeket, a fő rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni, az épületelhelyezés egyéb szabályainak betartása mellett.
Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.
c) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni nem szabad. A telek beépítettségéhez az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni.
d) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.
e) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 18,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen az utcavonalra is kiépülhet.
Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.
5.§.
1.) A „kismélységű” telkek beépítése:
a) A 30,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
b) Kisméretű teleknek azok az építési telek minősülnek, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.
c) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.
ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.
cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
2.) A vasúti területre lenyúló telkek beépítése:
A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést legfeljebb 20 %-os átláthatósággal, (zárt épített kivitelben) 2,0 méter magassággal kell megépíteni.
3.) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés:
a) A Lakóövezetbe (Lk, Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak.
aa) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).
ab) A tároló, és egyéb gazdasági, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők
ac) hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni.
ad) Állattartó épületek az utcavonaltól számított 15 méteren belül nem helyezhetők el.
Az övezetekre vonatkozó általános előírások.
6.§.
(1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zársorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3, 00 méter legyen.
(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.
(3) A Lakó- (Lk, Lke, Lf), a Vegyes- (Vt, Vk) övezetekben létesülő épületeket 35°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:
(a) földszintes épület tetőhéjazatául cserép, pala, nád vagy zsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, sötétszürke vagy antracit.
Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% -át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.
(b) Az emeletes vagy a 6,0 m építménymagasságot meghaladó épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, az előbbieken kívül, 25o-45o közötti dőlésszögű, fémlemezfedés is alkalmazható.
(4) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelkek, vagy a 18 méter eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.
(5) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:
a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza.
b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.
c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35.§. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31.§. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.
I. LAKÓTERÜLETEK
A lakóterületek tagozódása
7.§.
A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
Lk-2 Kisvárosias
Lk-3 Kisvárosias
Lke-3 Kertvárosias
Lf-4 Falusias
Lk-2 építési övezet
Kisvárosias lakóterület.
8.§.
(1) Az övezetbe a Kossuth- Rézműves- Koszorú – Mikes utcák közötti tömbben lévő, lakóterültek tartoznak.
(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 4,5 m utcai homlokzatmagasságú, de az 5,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.
(3) a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.
- Igazgatási épület
- Sportlétesítmény
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület
- Szálláshely szolgáltató épület.
(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.
(5) Az épületek építészeti megjelenésénél a következő szabályokat is be kell tartani:
a) Az utcafronton lévő épületeket oromfal nélkül kell megépíteni, azaz utcával párhuzamos tetőgerinccel és az oldalhomlokzaton teljes-, vagy kiskonttyal, vagy utcára merőleges épületrész esetén teljes kontyolással.
b) Az utcavonalra kerülő épületeknél (épületrészeknél)a 6. §. (3) bekezdésében foglaltak kivételével, csak cserépfedés és hagyományos homlokzati anyagok használata megengedett. (Műanyag, vagy fémborítású, könnyűszerkezetes homlokzati falelemek és burkolatok nem használhatók.)
(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: oldalhatáron álló
Övezeti jele Lk-2 O
Legkisebb
Területe 500
(m2)
Legkisebb
szélessége 14
(m)
Legkisebb
Mélysége 35
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 40
%
Min-max építmény magasság (m): 4,5-5,5
* A telek területének maximális beépíthetősége saroktelek esetén max. 50 % lehet.
(7) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(8) Az oldalkertek minimális mérete 6,0 méter.
Lk-2*, Lk-2** építési övezet
Kisvárosias (városképi jelentőségű) lakóterület.
9.§.
(1) Az övezetbe a városközpont leginkább kisvárosias beépítésű, előkert nélküli (utcafronti beépítésű) lakóterületei tartoznak.
(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 és - 6,0 méter közötti építmény magasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(3) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.
- Igazgatási épület
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
Figyelembevételével:
- Sportlétesítmény
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület
- Szálláshely szolgáltató épület
(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.
(5) Az épületek építészeti megjelenésénél a következő szabályokat is be kell tartani:
a.) Az utcafronton lévő épületeket oromfal nélkül kell megépíteni, azaz utcával párhuzamos tetőgerinccel és az oldalhomlokzaton teljes-, vagy kiskonttyal, vagy utcára merőleges épületrész esetén teljes kontyolással.
b) Az utcavonalra kerülő épületeknél (épületrészeknél) csak cserépfedés és hagyományos homlokzati anyagok használata megengedett. (Műanyag, vagy fémborítású, könnyűszerkezetes homlokzati falelemek és burkolatok és a 6. §. (3) bekezdésében felsorolt esetek kivételével, fémlemez tetőfedés nem használható)
(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: oldalhatáron álló oldalhatáron álló
Övezeti jele Lk-2** Lk-2*
Legkisebb
Területe 500 500
(m2)
Legkisebb
Szélessége 18 18
(m)
Legkisebb
Mélysége 30 30
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 40 40
%
Min-max építmény magasság (m): 5,0-6,0 4,5-5,0
(7) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be
(8) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
Lk-3 építési övezet
Kisvárosias (általános) lakóterület
10.§.
(1) Az övezetbe a belvárosban lévő általános adottságú lakóterületei tartoznak.
(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 4,5 méter építmény magasságú épületek elhelyezésére szolgál.
(3) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.
- Igazgatási épület
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
figyelembevételével:
- Sportlétesítmény
- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület
- Szállóhely szolgáltató épület
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: oldalhatáron álló
Övezeti jele Lk-3
Legkisebb
Területe 400
(m2)
Legkisebb
Szélessége 14
(m)
Legkisebb
Mélysége 25
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 40
%
Min-max építmény magasság (m) 4,5
*Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, jelen szabályzat 7.§. (5) bekezdése szerint, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül.
(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be
(6) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(7) - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait
jelen rendelet: 4. §.
- A lakótelek beépítésének általános előírásait jelen rendelet: 5. §.
- Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet: 6. §.
tartalmazza.
(8) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (A szennyvízelvezető hálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető, a megvalósuló hálózatra való rákötési kötelezettséggel.)
Lke-3 építési övezet
Kertvárosias lakóterület
11.§.
(1) Az övezetbe a belvárost övező azon lakóterületek tartoznak, ahol az apró és közepes méretű telkek, a spontán történt tömbbelső feltárások, telekaprózódások következtében vegyesen helyezkednek el, ahol a kertvárosias és falusias telekhasználat egyaránt megtalálható.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- legfeljebb hatlakásos lakóépület,
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Az övezetben nem helyezhető el:
- szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
- önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző módon egyedileg meghatározandó mélységű előkerttel.
b.) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: oldalhatáron álló
Övezeti jele: Lke-3
Legkisebb
Területe 500
(m2)
Legkisebb
Szélessége 14
(m)
Legkisebb
Mélysége -
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 30
%
Építmények legnagyobb magassága (m): 4,5
(5) - Az övezetben a telekrendezés - telekalakítás szabályait
jelen rendelet: 4. §.
- A lakótelek beépítésének általános előírásait jelen rendelet: 5. §.
- Az övezetekre vonatkozó általános előírásokat jelen rendelet: 6. §.
tartalmazza.
(6) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező. A vezetékes szennyvízelvezetés megvalósításáig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.
(7) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 50 %-a
Lf-4 építési övezet
Falusias ( általános ) lakóterület
12.§.
(1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-4-el jelölt (korábban az OÉSZ szerinti IV. építési övezet szerint kiosztott) lakóterületek tartoznak.
(2) Az övezet maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- Lakóépület
- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- Szálláshely szolgáltató épület
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
figyelembevételével:
- Kézműipari épület
- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően előkertes beépítéssel.
(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja oldalhatáron álló
Övezeti jele Lf-4
Legkisebb
Területe 700
(m2)
Legkisebb
Szélessége 16
(m)
Legkisebb
Mélysége -
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 30
%
Építmények legnagyobb magassága (m): 4,5
(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be
(7) A megengedett legkisebb zöldfelület, a telekterület 40 %-a
II. VEGYES TERÜLETEK
Általános előírások
13.§.
(1) Kisújszállás területén az OTÉK 6.§. (3) és 15. §. Alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:
Vt : településközpont vegyes terület
Vk : központi vegyes terület
került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembevéve, a fenti területeket további övezetekre bontja:
Vt-1 Településközpont vegyes terület, többszintes, laza beépítéssel
Vt-2 Településközpont vegyes terület, közepes magasságú, intenzív beépítéssel
Vt-3 Településközpont vegyes terület, földszintes beépítéssel
Vk-1 Központi vegyes terület.
(2) A telek beépítésének általános szabályai:
a) A telken belül, az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani. Vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen.
A szükséges gépjárművek 50 %-a közterületen is kialakítható, az önkormányzattól „megváltott”, bérelt területen, amennyiben ez az ingatlantól 200 méteres távolságon belül biztosítható. Ennek részletes szabályait az önkormányzat parkolási rendelete tartalmazza.
b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.
c) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.
d) A vegyes területeken állattartó épületek csak kisállatok tartása céljából helyezhetők el.
e) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen.
f) A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.
Vt-1 építési övezet
Településközpont (többszintes, laza beépítésű) vegyes terület
14.§.
(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú- hézagosan zártsorú ( előkert nélküli,
az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze, illetve zártsorú.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja szabadon álló
Övezeti jele Vt-1
Legkisebb
Területe 1000
(m2)
Legnagyobb
Beépítettsége 35
%
Építmények legnagyobb magassága (m): 15,0
(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
Vt-2 építési övezet
Településközpont (közepes magasságú, intenzív beépítésű ) vegyes terület
15.§.
(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési
szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú, vagy hézagosan zártsorú, előkert nélküli.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja Zárt-hézagosan zártsorú Zárt.hézagosan zártsorú
Övezeti jele Vt-2 Vt-2*
Legkisebb
Területe 500 500
(m2)
Legkisebb
Szélessége 14 14
(m)
Legkisebb
Mélysége 25 25
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 50 50
%
Min-max építmény magasság (m) 6,0-7,5 7,5-9,0
(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(7) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások:
- Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező.
- Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet kialakítani.
- Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó.
Vt-3 építési övezet
Településközpont vegyes terület
16.§.
(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési
szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b.) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően zártsorú, vagy hézagosan zártsorú, előkert nélküli.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: oldalhatáron álló
Övezeti jele Vt-3
Legkisebb
Területe 400
(m2)
Legkisebb
Szélessége 16
(m)
Legkisebb
Mélysége 25
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 50
%
Min-max építmény magasság (m): 4,5-5,0
(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
Vk-1 építési övezet
Központi vegyes terület
17.§.
(1) Az övezet elsősorban a központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint
a telekigényes oktatási-nevelési létesítmények, elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Közösségi szórakoztató, kulturális épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépület.
c) Az övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, illetve garázs, valamint állattartó épületek.
(3) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: szabadon álló
Övezeti jele Vk-1
Legkisebb
Területe 10000
(m2)
Legkisebb
Szélessége -
(m)
Legkisebb
Mélysége -
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 35
%
Építmények legnagyobb magassága (m): 9,0
III. GAZDASÁGI TERÜLETEK
Általános előírások
18.§.
(1) A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,
Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (frekventált helyen)
Gksz-2 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
Gip-1 Ipari gazdasági terület (ipari parkban)
Gip-2 Ipari gazdasági területen (lakókörnyezetben
Gip-3 Mezőgazdasági- Ipari gazdasági terület)
került kijelölésre.
(2) A telkek beépítésének általános szabályai:
a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5.§. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.
b) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
c) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.
d) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
Gksz-1 építési övezet
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (frekventált helyen lévő)
19.§.
(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető :
- nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
(Autószerviz, autókereskedés, raktáráruházak, jelentősebb kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, pl.: tüzép- házépítők boltja, szőnyeg-lakberendezési áruház, kertészeti áruház, ruházati nagyker áruház, stb.)
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási és iroda épület
- parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
- sportépítmény
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja oldalhatáron álló
Övezeti jele Gksz-1 O*
Legkisebb
Területe 1000
(m2)
Legkisebb
Szélessége 20
(m)
Legkisebb
Mélysége 50
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 50
%
Min-max építmény magasság (m): 4,5-6,0
*A saroktelkek esetén az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető.
(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.
(5) Az övezetben csak magastetős épületek helyezhetők el.
(6) Az építési helyet a szabályozási terv az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint határozza meg, a következők szerint:
a) Az előírás szerinti minimum 6,0 szélességű oldalkertet
- A Közraktár utca felöli telkeknél a telek déli szélénél
- A Nyár utca folytatásában tervezett út, és a Deák Ferenc út menti telkeknél a telkek keleti szélénél
- A 477 helyrajzi számú út mellett kialakuló telkek esetében a telkek déli szélénél
kell meghagyni.
b) A telkek végén minimum 6,0 mélységű hátsókertet kell meghagyni.
(7) A közterületek felőli kötelező építési vonalakat, (az előkert méretét) a szabályozási terv tünteti fel.
(8) Az épületeket az építési helyen belül ténylegesen a telek oldalhatárára kell helyezni, vagy attól legalább 6,0 méterre.
(9) Olyan telekalakítás esetén, amikor a kialakuló telek egyik oldala a 4. sz. főúttal határos, az épületet mindenképpen a főút felöl tartandó 18,0 m mélységű előkert határán kijelölt építési vonalon kell elhelyezni, a főút felöli utcakép egységes és rendezett képének kialakulása érdekében. A főutca felöli előkertben fásított környezetben lévő személygépkocsi parkolóhelyeket, illetve gondozott parkot kell kialakítani.
(10) Az ingatlanok határán épülő kerítések egységes megjelenése érdekében, kötött a kerítések áttörtsége és magassága. Ennek megfelelően, csak 180 cm magasságú, legalább 60 %-ban áttört kerítés építhető.
(11) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:
a.) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza.
b.) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.
c.) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35.§. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31.§. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.
(12) Az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) Levegőminőség-védelem
A terület levegőminőségi besorolása védett I. A levegőminőségi kategóriához tartozó légszennyező anyagok határértékeit a hatályos rendeletek írják elő.
b)Az ivóvízbázis védelme érdekében a hatályos előírásokat kell betartani.
- A szennyvíz-, és csapadékvíz hálózatot a terület beépítése előtt ki kell építeni Szennyvíz csak a közüzemi hálózatba helyezhető el.
- A korábbi közműpótlókat, szennyvíztárolókat egyidejűleg fel kell számolni.
A területen folytatott tevékenységek által kibocsátott szennyvizek minőségénél az érvényes rendeletekben szereplő vízminőségi határértékeket kell figyelembe venni.
- A területen fúrt kút csak vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető.
Gksz-2 építési övezet
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
20.§.
(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető :
- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- Igazgatási és iroda épület
- Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
- Sportépítmény
b.) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja Szabadon álló Szabadon álló
Övezeti jele Gksz-2 Gksz-2x
Legkisebb
Területe 3000 3000
(m2)
Legkisebb
Szélessége - -
(m)
Legkisebb
Mélysége - -
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 40 40
%
Építmények legnagyobb magassága (m): 6,0 7,5
X A „X ” –jellel ellátott övezet idegenforgalmi jelentőségű területeken került kijelölésre. (A 4 sz. főút városba bevezető részénél, a tervezett gyorsforgalmi úthoz való csatlakozás közelében). A területek jelentősége miatt ezeken a helyeken csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyéb közösségi és ellátó épületek helyezhetők el.
(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.
Gip-1 építési övezet
Ipari gazdasági terület
21.§.
(1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.
(3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(4) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l ek
Beépítési módja szabadon álló
Övezeti jele Gip-1
Legkisebb
Területe 1500
(m2)
Legkisebb
Szélessége -
(m)
Legkisebb
Mélysége -
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 30
%
Építmények legnagyobb magassága (m): 12,5
(6) A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.
(7) Az előkert mérete 10,0 m.
Gip-2 építési övezet
Ipari gazdasági terület (lakóterületek közé ékelődő)
22.§.
(1) Az övezet a lakóterületek közé ékelődő gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetbe a Kossuth- Mikes- Koszorú- Rézműves utcák által határolt tömbben lévő (szabályozási terven feltüntetett) területek tartoznak, ahová a terület jellegzetességeit és sajátságos elvárásait figyelembe véve egyedi előírások kerültek kidolgozásra.
(2) a) Az övezetben csak a szomszédos területek rendeltetésszerű használatát nem zavaró, („Nem jelentős mértékű zavaró hatású”) tevékenység számára helyezhető el épület.
b) Az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
I. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
II. Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) A területen melléktermék keletkezésével együtt járó, illetőleg zajos bűzös tevékenységet folytató üzemet, elhelyezni nem lehet.
b) Levegőtisztasági követelmény a VÉDETT-I osztályba tartozó határértékek betartása.
c) Zajvédelmi követelményként az érvényes EüM rendelet szerinti „ Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel” területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.
d) A közcsatornába elhelyezett szennyvizek minőségi követelményeit a 4/ 1984 (II.7) OVH rendelkezés határértékei alapján kell biztosítani.
e) A területről elhelyezett csapadékvizek vízminőségi követelményeit az érvényes Kormányrendelet előírásai szerint kell biztosítani.
f) A veszélyes hulladékok kezelése vonatkozásában, az érvényben lévő Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni.
g) Zajvédelmi építmény létesítése kötelező azokon a telekhatárokon, ahol ipari gazdasági terület lakóterülettel, vagy településközpont –vegyes terülttel közvetlenül határos. (A zajvédelmi építmény kialakítását és megfelelőségének vizsgálatát egyedileg kell elvégezni.)
h) Az övezetben kötelező a teljes közművesítettség.
(4) a) Az utcafronton lévő épületeket oromfal nélkül kell megépíteni, azaz utcával párhuzamos tetőgerinccel és az oldalhomlokzaton teljes-, vagy kiskonttyal, vagy utcára merőleges épületrész esetén teljes kontyolással.
b) Az utcavonalra kerülő épületeknél (épületrészeknél) csak cserépfedés és hagyományos homlokzati anyagok használata megengedett. (Műanyag, vagy fémborítású, könnyűszerkezetes homlokzati falelemek és burkolatok nem használhatók.)
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja oldalhatáron álló
Övezeti jele Gip-2 O
Legkisebb
Területe 1000
(m2)
Legkisebb
Szélessége 20
(m)
Legkisebb
Mélysége 50
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 50
%
Min-max építmény magasság (m): 4,5-6,5*
* Az övezetben az utcai homlokzatmagasság értéke, a tömb belsejében létesíthető magasságtól eltérő mértékben került megállapításra. Ennek értéke: minimum 4,5 maximum 5,5 méter.
(6) A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen.
(7) A lakóterületi övezethez közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított 12 m szélességű területsávot telken belüli védő zöldfelületként kell kialakítani, a következő szabályok betartása mellett:
a) A védő zöldterület minimális zöldterületi fedettsége (fásított terület) legalább 70 % legyen.
b) A fennmaradó további 30 % max. arányt képviselő területrészen fásított parkolóhelyeket, telephelyen belüli utat, járdát lehet létesíteni.
c) A teljes védőterület 15 %-a nem veszélyes anyagok tárolását szolgáló tároló, vagy adminisztrációs, ill. szociális funkcióknak helyet adó épületekkel beépíthető, az övezeti előírások egyéb vonatkozó szabályinak betartásával.
(8) A Koszorú utca felöli telekrészeken gazdasági bejárat nem létesíthető, ebből az irányból, árufeltöltés nem folytatható.
Gip-3 építési övezet
Ipari gazdasági terület (Mezőgazdasági jellegű)
23.§.
(1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: szabadonálló
Övezeti jele Gip-3
Legkisebb
Területe 1500*
(m2)
Legkisebb
Szélessége 30
(m)
Legkisebb
Mélysége 50
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 30
%
Min-max építmény magasság (m): 7,5
*A táblázatban jelölt minimális alakítható telekméret a meglévő telkek megosztása, telekalakítása, bővítése esetén alkalmazható. Új (jelenleg mezőgazdasági területek) bevonásával történő telekalakítás, azaz új majorok létesítése esetén legalább 1 hektár egybefüggő gazdaságin területet kell alakítani.
(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.
IV. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
Általános előírások
24.§.
A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 24.. alapján azon létesítmények számára melyek
különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint
Kst Strand és kapcsolódó létesítmények céljára szolgáló különleges terület
Ksp Sortolási célú különleges terület
Kid Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület
Kre Rekreációs és rendezvény célú különleges terület
Kvt Vásártér területe
Kpt Piactér különleges terület
Ktem Temető, kegyeleti park különleges terület
Ksz Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület
Klak Hagyományőrző lakó különleges terület
„Kst” jelű övezet
Strand célú különleges terület
25.§.
(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények: strand, kemping, gyógyfürdő, gyógyszálló- egyéb egészségügyi létesítmények (pl. mentőállomás), pihenő és sportterületek, fedett uszoda, és ezekhez tartozó, a tulajdonos vagy a működtető személyzet számára lakások elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően, amennyiben az önkormányzat tervtanácsot működtet, a terveket tervtanácson kell bemutatni, melyben az érintett tömböt is tartalmazó helyszínrajzzal, legalább m=1:200 léptékű vázlattervvel és utcaképekkel kell az övezeti előírások betarthatóságát és a környezethez való alkalmazkodást igazolni.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.
c.) A meglévő telekösszetétel tovább nem bontható. Telekösszevonás, telekhasználatot javító telek-kiegészítés engedélyezhető, de a csökkenéssel érintett telek területe nem maradhat kevesebb, mint 2000 m2
d.) A létesíthető legnagyobb építménymagasság 7,5 méter.
(4) A övezetben csak magastetős épületek helyezhetők el.
(5) „ Kst* ”- alövezetben (a Rákóczi utca 8-10 és az Illéssy utcán lévő ingatlanokon) előkert nélkül, utcavonalon állóan kell beépíteni, és építészeti megjelenésüknek igazodni kell a helyi védettség alatt álló Rákóczi út 3 sz. (egykori Bárány szanatórium) épületéhez. Az építhető épületek utcai homlokzatmagasságát 4,5 - 5,0 méter közötti értékben kell megállapítani. A telek beépítettsége legfeljebb 30 % lehet. A „Kst” és „Kst*” alövezetek közötti övezethatár az utcafrontot nem érintő módon változtatható.
„Ksp” jelű övezet
Sportolási célú különleges terület
26.§.
(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, sportcsarnok, a szükséges parkolók és ellátó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.
c) A meglévő telek területe tovább nem osztható, az egységes tömb kialakulásának elősegítése érdekében telekösszevonás, telekkiegészítés engedélyezhető.
d) A létesíthető legnagyobb építménymagasság 9,0 méter.
(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
„Kid” jelű övezet
Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület
27.§.
(1) Az övezet az Idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó létesítmények számára biztosít helyet.
(2) Az övezetben elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési célú építmények, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(5) „ Kid* ” alövezet előírásai:
Arany János utca északkeleti oldalán, a Debrecen- Budapest vasútvonal- Arany János utca- és a fürdő vízelvezető csatornája által közrefogott terület külön előírásai:
a) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 5 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 7,5 méteres építménymagassággal.
b) A meglévő telkeket tovább osztani nem lehet, telekösszevonás az övezet egységesítésének elősegítése érdekében engedélyezhető.
(6) „ Kid** ” alövezet előírásai:
A „Méntelep” területének külön előírásai:
1267 Hrsz terület és a 1268 Hrsz területből a 1267 Hrsz és a meglévő Túrkevei út közötti rész.)
a) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 30 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 7,5 méteres építménymagassággal.
b) A területen a (2) pontban felsoroltakon kívül elhelyezhetők még a lótartással és lovas sporttal kapcsolatos építmények (istálló, karám, takarmánytároló) is.
c) A területen elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem esik korlátozás alá.
d) Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.
e) A meglévő telek tovább nem osztható, telekalakítás során csak telek kiegészítés, bővítés engedélyezhető.
„Kvt” jelű övezet
Vásártér területe
28.§.
(1) Az övezet a város keleti szélén lévő vásártér sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.
(2) A terület vásárok (állatvásárok, kiállítások) rendezésére, az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint raktározási épületek elhelyezésére használható.
(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 10 %-os beépítettségével kell elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal.
(4) A meglévő telek területe tovább nem osztható.
(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
„Kre” jelű övezet
Rekreációs és rendezvény terület.
29.§.
(1) Az övezet a város nyugati szélén a 4. sz. főközlekedési út és a belterület között, (a vasúti felüljáró két oldalán) kijelölt területek sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.
(2) A terület lovas és egyéb jelentős zajjal nem járó sportesemények, versenyek, vásárok, kiállítások megrendezésére, az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint tároló épületek elhelyezésére használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett.
(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 5 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal.
(4) A meglévő telkek területe tovább nem osztható.
(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
„Ktem” jelű övezet
Temetők, kegyeleti parkok különleges terület
30.§.
(1) Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.
(2) A temetők, kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.
c.)Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.
d.) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.
(4) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet.
A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.
„Ksz” jelű övezet
Folyékony és szilárd hulladék kezelésére, elhelyezésére
szolgáló terület
31.§.
(1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére,(folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.
(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.
(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban
„Kb” jelű övezet
Bányaterület (távlatban horgásztó)
32.§.
A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel. A téglagyár számára agyag lelőhelyként engedélyezett területet kimerülése után rekultiválni kell. Távlati hasznosítását idegenforgalomhoz is kapcsolódó vízgazdálkodási területként kell biztosítani.
„Kpt” jelű övezet
Piactér Különleges terület
33.§.
(1) Az övezetbe a városi piactér és tervezett bővítése, illetve a szervesen hozzá kapcsolódó ingatlanok tartoznak A Kötő utca (8 sz.- tól északra indulóan)- Mikes utca- Vásár utca (13. Sz. –ig bezárólag) által körülhatárolt terület.
(2) A terület a városi piactér és a hozzá szervesen kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető:
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység
- Lakóépület és kiszolgáló létesítményei,
- Szálláshely szolgáltató épület
- Igazgatási épület, iroda
- A terület kiszolgálásához szükséges parkoló, ill. parkolóház, garázs.
(3) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: zárt-hézagosan tártsorú
Övezeti jele Kpt
Legkisebb
Területe -*
(m2)
Legkisebb
Szélessége -
(m)
Legkisebb
Mélysége -
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 50
%
Előírt max. építmény magasság (m): 6,0
* Az övezetben meglévő telek területe tovább nem osztható, telekalakítás során csak telekösszevonás engedélyezhető.
(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(6) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(7) Az övezet telkeinek beépítése zártsorú- hézagosan zártsorú, előkert nélküli. A kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) választhatósága, a fokozatos, vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az épületek kialakítására vonatkozó külön előírások:
- Az utcavonaltól számított legalább 10,0 méter mélységéig, tűzfal létesítése kötelező.
- Az épület fenti mélységnél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet kialakítani.
- Hézagosan zártsorú beépítés létesítése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó.
(8) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(9) A piactérhez tartozó terület építési helyén belül, (nem utcavonalra, attól legalább 10 m-re kerülő épület esetén, szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.
V. ÜDÜLŐ TERÜLETEK
„Hü-1” jelű övezet
Hétvégiházas üdülőterület
34.§.
(1) Az övezetbe a város keleti részén, a téglagyári tó körül kialakítani tervezett hétvégiházas területek tartoznak.
(2) Az övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, kerti építmények, a terület rendeltetésével összhangban lévő kiszolgáló- ellátó létesítmények, és sportépítmények. helyezhetők el.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
A z é p í t é s i t e l e k
Beépítési módja: oldalhatáron álló*
Övezeti jele Üh-1
Legkisebb
Területe 500
(m2)
Legkisebb
Szélessége 14
(m)
Legkisebb
Mélysége 35
(m)
Legnagyobb
Beépítettsége 20
%
Max építmény magasság (m): 4,0
Saroktelken, az övezetben meghatározott építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.
A táblázatban megadott telekméretek a telekalakítás során kialakítható minimális telekméreteket jelenti. Meglévő telek esetében az építés ettől kisebb méretű telek esetében is engedélyezhető, ha a telek szélessége eléri a 10 métert. Az ennél keskenyebb telek esetében telekkiegészítés szükséges, vagy két szomszédos keskeny telek a közös telekhatáron „iker”épületet helyezhet el, az egyébként megengedett beépítési %-ot meg nem haladó alapterülettel.
(4) Az övezetben telkenként 1 db magastetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú épület helyezhető el. Az építmények padlóvonal max. 0,30 m lehet. Az épületet oldalhatáron állóan, a kialakult építési oldalt jelentő telekhatártól „csurgó” távolságra, azaz 1,0 méterre kell elhelyezni. Az épületek alatt pinceszint nem létesíthető.
(5) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(6) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.
(7) Épület elhelyezésekor 5,0 m mélységű előkertet kell biztosítani. Ez alól kivételt jelentenek a 4. Sz. főközlekedési út melletti ingatlanok, ahol az előkert mélysége 20,0 méter kell, hogy legyen. A főút melletti szervizút kialakítása előtt, a főút felöli építési vonalon épületet elhelyezni nem lehet.
(8) Az oldalkert legkisebb szélessége, mely egyben tűztávolság is, az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke, azaz 4,0 méter. A hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.
VI. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai.
35.§.
(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:
KÖu Közlekedési terület - közúti
Kögy Közlekedési terület - gyalogos övezet
KÖk Közlekedési terület - kötöttpályás (vasúti)
(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos főút 40 m
- 4. sz. Főközlekedési út külterületi szakasza
Országos főút „x” m
- 4. sz. Főközlekedési út belterületi szakaszának szélessége az Sz-2 és Sz-3 jelű szabályozási tervlapokon jelöltek szerint.
Országos mellékút 30 m
- 4202 sz. Túrkevei út külterületi szakasza és tervezett új belterületi nyomvonala.
- 4205 sz. Dévaványai út külterületi szakasza
- 4207 sz. Örményesi út külterületi szakasza
- Kunmadarasi út tervezett nyomvonala.
Országos mellékút „ x „ m
az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon jelöltek szerint.
- 4202 sz. út belterületi szakasza (Béla Király út- Malom utca- Széchenyi utcai csatlakozás nyomvonalon)
- Baross Gábor utca és tervezett Nyár utca- Deák Ferenc utca közötti új szakasza.
Helyi forgalmi út 40 m
- A város északi részét körbefogó tervezett külső gyűrű
Helyi forgalmi út min: 25 m
- Kelet- délkeleti külső gyűrű (Malom utca- Határ út- Tulipán utca és meghosszabbítása a 4202 sz. út tervezett szakaszáig.
Helyi gyűjtőút „ x „ m
az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon jelöltek szerint.
- Kása János utca
- Csorbai út
- Közraktár utca
- Petőfi Sándor út
- Kossuth utca
- Arany János utca
- Vásár utca
- Dél-délkeleti gyűrű (Bartók Béla- Bajcsy Zs.- Ady Endre- Móricz Zsigmond- József Attila utca nyomvonalon.)
Külterületi fő dűlőutak esetén 16 m
Kiszolgáló utak esetén 12 m
Kerékpárút esetén 3 m
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló :
-közlekedési létesítmények
-közművek és hírközlési létesítmények
(4) A vasúti területeket az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel. Az újonnan létesülő vasúti vágány számára legalább 24,0 m szélességű területsávot kell biztosítani.
Megmaradó különszintű vasút- közút kereszteződés
- 4 sz. főút- Debrecen- Budapest vasútvonal kereszteződése
Tervezett különszintű vasút- közút kereszteződés
- Malom utca- északi forgalmi út és a Debrecen- Budapest vasútvonal kereszteződése
Tervezett szintbeni vasút- közút kereszteződés
- A Mezőtúr- Kisújszállás tervezett vasútvonal és a 4207 sz. (Csorbai út folytatásában) tervezett nyomvonalának kereszteződésénél.
(5) A belváros legfrekventáltabb (következőkben körülhatárolt) részén,
A Nagy Imre- Petőfi Sándor- Baross Gábor- utca tervezett új szakasza- Nyár utca- Rákóczi utca- Pillangó- Arany János- Dózsa György- Mészáros- Széchenyi- Vásár- Mikes- Kossuth Lajos utcák által határolt területen, illetve a határvonalon lévő utcaszakaszokon,
Az elektromos és egyéb vezetékek csak földkábel formájában helyezhetők el.
VII. ZÖLDTERÜLETEK
Z-1 övezet
Közparkok területe
36.§.
(1) A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 27.§. alapján a belterületen:
„Z” Közpark
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(3) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) Az övezetben elhelyezhető:- a pihenést és testedzést szolgáló építmények
(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb. ) - vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
- a terület fenntartásához szükséges épület
(5) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el.
VIII. ERDŐ TERÜLETEK
Általános előírások
37.§.
A város igazgatási területén az OTÉK 6.§. (3) és 28.§. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Ev védelmi célú erdő
Ee egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
övezetek kerültek megkülönböztetésre.
Ev övezet
Védelmi rendeltetésű erdők
38.§.
(1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön épület nem helyezhetők el.
Ee övezet
Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők
39.§.
(1) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel.
(2) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
Eg övezet
Gazdasági erdők
40.§.
(1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
IX. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
Általános előírások
41.§.
(1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6.§.(3) alapján és a 29.§. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Msz-1 Többségében szántó művelésű terület
Msz-1* Rizsföldként hasznosított terület
Mgy-1 Többségében gyep, legelő művelésű terület
Mk-1 Kertgazdálkodásra szolgáló terület
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzatnak megfelelően kell kialakítani.
Msz-1 övezet
Többségében Szántó művelésű terület
42.§.
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak,
Ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás.38.§. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. A technológiai jellegű épületek (silók, felvonók, antennák, adótornyok vonatkozásában magassági helyi korlátozás nincs.
Mgy-1 övezet
Többségében gyep, legelő művelésű terület
43.§.
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás 38.§.(3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el. A mező és erdőgazdasági építmények 7.5 métert meg nem haladó építménymagassággal helyezhetők el.
„Mk-1” jelű övezet
Kertgazdálkodásra szolgáló terület
44.§.
(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.
(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével helyezhető el 1 db magastetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú gazdasági épület. Az építmények padlóvonal max. 0,30 m lehet. Az épületet oldalhatáron állóan, a kialakult építési oldalt jelentő telekhatártól „csurgó” távolságra, azaz 1,0 méterre kell elhelyezni. Az épületek alatt pinceszint nem létesíthető.
(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m
távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
(5) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.
(6) A „Nagykert” és a „Lógókert” sajátos előírásai:
a) A feltáró utak szélességét a szabályozási terv tünteti fel.
b) Épület elhelyezésekor 5,0 m mélységű előkertet kell biztosítani. Ez alól kivételt jelentenek a 4. Sz. főközlekedési út melletti ingatlanok, ahol az előkert mélysége 20,0 méter kell, hogy legyen. A főút melletti szervizút kialakítása előtt, a főút felöli építési vonalon épületet elhelyezni nem lehet.
c) Megengedett építménymagasság: maximum 4,0 m.
(7) A „Bánomkert” sajátos előírásai:
a) Épület elhelyezésekor 10 m mélységű előkertet kell biztosítani.
b) A feltáró utak szélessége egységesen 12,0 méter.
c) Megengedett építménymagasság: maximum 4,5 m.
X. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
V-1, V-2 övezetek
Vízgazdálkodási területek
45.§.
(1) V-2 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(2) V-1 -jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei. Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
XI. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
Az építészeti környezet védelme
46.§.
(1) A város épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében
- Műemléki környezet (A belváros jelentős részét magában foglaló)
- Utcaképi védelem
kerültek bevezetésre.
(2) Utcaképi védelem:
A hagyományos építészeti értékeket legtisztábban megőrző utcaszakaszok védelme érdekében kerül bevezetésre.
Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakasz épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
Utcaképi védelem alatt áll:
- Arany János utca 1- 21 sz.
- Széchenyi utca 17-29 sz.
- Béla Király út 18- 28 sz.
- Vásár utca 24- 34 sz.
- Illéssy utca 31- 37 sz. közötti szakasza
(3) Műemléki környezet:
A műemléki védelem alatt álló Református templom kívül több műemléki védelemre is méltó épület található Kisújszállás belvárosában. Ezek együttes védelme érdekében műemléki környezet az Sz-3 szabályozási tervlapon lehatárolt terület.
A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás
47.§.
(1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokkló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.
(2) A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik.
XII. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
Építési tilalmak
48.§
(1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.
a.) Építési tilalom kerül bejegyzésre:
- Arany János utca 10, 12, 14, Csatorna u. 1. , Rákóczi utca 14 sz. alatti ingatlanokra a fürdő létesítményeinek fejleszthetősége érdekében.
- Kötő utca 4,6,8 sz. (Hrsz: 2152, 2153, 2154) ingatlanokra, a piactér területi fejlesztésének biztosítása érdekében.
(2) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. Előírásait kell alapul venni.
Elővásárlási jog
49.§
A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25.§. alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be:
- A strandfürdő tömbjében lévő valamennyi, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra.
- A Pillangó- Baross G.- Csatorna utca- Báthori utca által határolt tömb egységes, sportolási célú hasznosításának érdekében.
- A Piac terület bővítésének, rekonstrukciójának megvalósítása érdekében, a szabályozási terven „Kpt” Piactér- különleges területként szabályozott övezetben lévő, nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra.
- A téglagyári halastó környezetében tervezett hétvégi házas üdülőterület bejárati részénél tervezett közpark kialakíthatósága érdekében, a szabályozási terven „Z-1” övezetbe sorolt ingatlanokra.
Helyi közút céljára történő lejegyzés
50.§
(1) A kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére szolgáló jogintézményt kell használni, az erre vonatkozó külön szabályok szerint, a szabályozási terven jelölt helyeken.
(2) A teljes ingatlant érintő módon kerülnek helyi közút céljára lejegyzésre a következő ingatlanok:
- Szabadság utca 3.sz. (Hrsz:2171) telekre a tömbbelső későbbi feltárhatóságának biztosíthatósága érdekében.
- Deák Ferenc utca (zug) 8/3, 8/4 (Hrsz: 1805, 1806) valamint Nagy Imre utca 23/1 (Hrsz:1807) telkekre az 1.2 és 1.3 számú tömbökben tervezett feltáró út kialakítása és társasházas lakóépületek számára való helybiztosítás érdekében.
- Arany János utca 21 (Hrsz:2274) ingatlanra utcaszélesítés végrehajthatósága érdekében.
- Deák Ferenc utca 17 sz. és Tavasz utca 2/1 sz. (Hrsz: 169) telkekre, a tervezett utcaszélesítés, és új parkolóterület megvalósíthatósága érdekében.
Kisajátítás jogintézménye
51.§
A kisajátítás jogintézményét kell alkalmazni:
- Nyár utca 12, 14 sz. alatti telkekre (Hrsz: 153, 154) (utcanyitás érdekében)
- Báthori utca 4.sz. (Hrsz:177) és Deák Ferenc utca 12 sz. (Hrsz:1782) telekre a vasútállomáshoz kiépíteni tervezett Baross Gábor utca Deák Ferenc utcára való átvezetése érdekében.
- Nyár utcát- Kuthen vezér utcát összekötő út melletti Hrsz: 484, 485, 480/3, 479 ingatlanok, közpark kialakítása miatt.
- Deák Ferenc utca- Veres P. utca sarok (Hrsz:754) utca átszabályozás, temető melletti védő zöldterület, illetve a 4. sz út melletti közpark egységes folytatása érdekében.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
52.§
(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53.§.
(1) Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) kihirdetése napján lép hatályba.
Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti:
- Kisújszállás város általános rendezési tervéről szóló 1975. évi 1. számú tanácsrendelet,
- Kisújszállás, Gáborkert Déli-területének Helyi építési szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2000. (V.26.) számú önkormányzati rendelet,
- Kisújszállás város általános rendezési tervének módosításáról szóló 32/2000.(XII.1.) számú önkormányzati rendelet,
- a Kossuth- Mikes- Koszorú- Rézműves utcák által határolt tömb Helyi építési szabályzatáról szóló 33/2000. (XII.1.) számú önkormányzati rendelet.
Kisújszállás, 2002. november 28.
/:Palágyi Gábor:/ /:Dr.Kittlinger Ilona:/
polgármester címzetes főjegyző
A kihirdetés napja: 2002. november 29.
4. számú melléklet
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK
(1) A helyi építési szabályzatban szereplő beépítési módok értelmezése:
a) Szabadonálló beépítés:
A saját telken előírt elő-, oldal-, és hátsókert által határolt építési helyet, minden oldalról a telek beépítetlen része veszi körül.
b) Oldalhatáronálló beépítés:
A saját telken előírt építési hely, a telek egyik oldalhatárán a szomszédos telek oldalhatárával közvetlenül érintkezik Az épületet az építési oldalt képező telekhatártól 0,0 - 1,0 m közötti távolságra kell elhelyezni.
Ez alól kivételt képez:
- Ha az építési oldalon a telek túlságosan tompa, vagy hegyes szögű ( 90 °-tól 20°-al kisebb, vagy nagyobb szöget bezáró) Ezen esetben az oldalhatáron való építés 0,5- 3,0 m közötti telekhatártól való, változó távolságú beépítést is jelenthet.
c) Zárt- Hézagosan zártsorú beépítés:
Olyan egyedi beépítési mód, ahol az építési hely, a Zártsorú beépítés szabályai szerint jelölendő ki, az azon belüli épületelhelyezés azonban az építtető szándékainak megfelelően a teljes telekszélesség végigépítésével zártsorú, vagy legalább három méter kapubehajtó szélességet elhagyva hézagosan- zártsorú, ahol a hézagot min. 3,0 méter magasságú épített kerítéssel, kapuépítménnyel lezárva lehet elhelyezni.
Utóbbi (hézagosan zárt) épületelhelyezés esetén a tetőgerincet utcával párhuzamosan kell kialakítani, és az épületet előkert nélkül, az utcavonalon elhelyezni.
A kétféle épületelhelyezés spontán módon való keveredését, és a későbbi zártsorúsítást lehetővé tevő egyedi szabályozás került kimunkálásra, melyben a tűzfal építésének módja és mértéke is meghatározott.
(2) A melléképület fogalom értelmezése a helyi rendeletben.
A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) magában foglaló önálló épület.