238/2003. (IX.25.) számú önkormányzati határozat
a képviselő-testület 21/2003. (V.30.) számú önkormányzati rendeletének törvényességi észrevételéről
Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal a hullagazdálkodásról szóló 21/2003. (V.30.) számú önkormányzati rendelettel kapcsolatban tett - 02-4711/2003. számon megküldött - törvényességi észrevételével n e m é r t e g y e t a következő indokok alapján :
1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 8. § (1) bekezdése szerint
„ A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: ……………a településtisztaság biztosítása……..”
2. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt) 20. § (1) bekezdése és a 21.§ (1) szerint :
„20. §.(1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.”
„21. §(1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.”
3. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése szerint:
„(5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.”
A fenti szabályozásból egyértelműen következik, hogy az önkormányzat szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező közszolgáltatás, az ingatlan tulajdonosa a települési szilárd hulladékot a közszolgáltatónak köteles átadni és e szolgáltatás után díjat fizetni. A szolgáltató és az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltatásra szerződést köt.
Az önkormányzat a kifogásolt Ör 13. § (2) bekezdésében azt az esetet szabályozza, amikor az ingatlan tulajdonos nem hajlandó szerződést kötni. A szolgáltató mindenkinek felajánlja a szerződéskötést, ennek ellenére előfordulhat, hogy az ingatlantulajdonos ennek ellenére nem köt szerződést. A kifogásolt rendelethely szerint a kötelező közszolgáltatás létrejön ebben az esetben is, a szolgáltató köteles rendelkezésre állni, a kötelező közszolgáltatás kezdő időpontja azonos „…..a Szolgáltató rendelkezésre állásának időpontjával.” (Ör 13. §(2) bekezdés utolsó mondata.)
Az Alkotmánybíróság egy korábbi hasonló ügyben az 52/2000. (XII.18.) AB határozatban a következőket fejtette ki:
Az Alkotmánybírósági határozatban kifogásolt önkormányzati rendelkezés szerint:
2/3
“7. § (4) A szolgáltatási díjat a hulladék rendszeres gyűjtésébe bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, bérlői nem adnak ki hulladékot.”
„4. A bírói kezdeményezés aggályosnak tartja az Ör. 7. § (4) bekezdését, mely szerint a hulladék rendszeres gyűjtésébe bekapcsolt területen a szolgáltatási díjat abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, bérlői nem adnak ki hulladékot.
Az Ör. kifogásolt szabálya azt célozza, hogy a nagyközség közigazgatási területén a hulladéktermelők aktív közreműködésének hiánya ne akadályozza a környezetvédelmi és közegészségügyi célok megvalósítását. A szervezett módon történt gondoskodás az egyetlen hatásos módja a hulladéktermelők, illetőleg a hulladék elszállításában, elhelyezésében érdekelt személyek és szervezetek önkényétől függő, rendezetlen hulladéklerakás megakadályozásának és az ebből fakadó súlyos környezeti és közegészségügyi veszélyhelyzetek megelőzésének, kiküszöbölésének.
Az ingatlanok tulajdonosai, bérlői - életszerű megítélés szerint - szükségképpen bocsátanak ki olyan háztartási szemetet, amely a környezetet veszélyeztetheti. Aligha képzelhető el, hogy a háztartás körül keletkezett mindenfajta szemetet természetes úton, környezeti szennyezés elkerülésével semmisítenek meg. A környezetvédelmi és a közegészségügyi célok védelmére az Ör. főszabályként előírja az ingatlant ténylegesen használók szolgáltatási díjfizetési kötelezettségét…………
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. szabályozásának ez a módja - mivel összhangban áll a magasabb szintű jogszabállyal - nem alkotmányellenes. Ezért a bírói kezdeményezést e vonatkozásban elutasította.”
A mi esetünkben a fentiekben hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi azon ingatlantulajdonosok esetében is a díjfizetést, akik a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeiket nem teljesítik.
A rendeletben a kifogásolt díjtétel összhangban van a rendelet egyéb rendelkezéseivel, így például 1. § (6) és (7) bekezdésével :
„(6) A kötelező helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (továbbiakban: ingatlantulajdonos) az ingatlanon keletkező települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről - az e rendeletben meghatározott módon - a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni.
(7) Az ingatlantulajdonos - gazdálkodó szervezet kivételével - a heti 120 literes mennyiséget meghaladó települési szilárd hulladékot maga is elszállíthatja és elhelyezheti az e rendeletben meghatározott ártalmatlanítási díj ellenében a Kisújszállás, Külterület (hrsz.: 0747/2) alatt található kommunális szilárd és folyékony hulladék hulladéklerakó telepen.
A hulladéklerakó telep nyitvatartási ideje:
okt. 1. - márc. 31.: 6 h -18 h
ápr. 1. - szept. 30.: 6 h - 20 h
Kiszállítható mennyiség: 1 m3/hó, a hulladék kiszállítása a hét bármely napján bármikor történhet.”
Nem értünk egyet a Közigazgatási Hivatal azon megállapításával sem, hogy a rendelet indokolatlanul megkülönböztetést tesz az egyébként azonos helyzetben lévő személyek között, mivel az Ör mindenkinek azonos lehetőséget biztosít a szerződéskötésre. A közszolgáltató a szerződéskötést nem tagadhatja meg, hiszen a 241/2000. (XII.23.) számú Kormányrendelet 29. § (2) a.) pontja szerint:
„(2) A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni
a) a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását,..”
Az Ör. 1. § (3) bekezdésében az önkormányzat a kötelező közszolgáltatás céljaként a következőket fogalmazta meg:
„(3)A települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételének célja a köztisztasággal, település tisztasággal, a közegészségüggyel, valamint a természeti környezet védelmével összefüggésben e tevékenységek kiszámítható, biztonságos és ellenőrizhető ellátása.”
3/3
Abban az esetben, ha az önkormányzat rendeletében nem fogalmazhat meg kötelezettséget azokkal szemben akik igyekeznek kibújni hulladékgazdálkodási kötelezettségek alól, és nem állapíthat meg biztosítékot az illegális hulladék elhelyezés megakadályozására, úgy a rendeletalkotás célja meghiúsulhat.
Erről értesül:
1. Palágyi Gábor polgármester
2. Dr. Csíkos Zoltán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője
3. Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző