Hatályon kívül helyezte a 173/2007. (V.29.) számú önkormányzati határozat.
29/2004. (II.26.) számú önkormányzati határozat
az önkormányzat közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálatáról
Az önkormányzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. tv. 129. § (5) bekezdése alapján felülvizsgálta a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének elfogadásáról szóló 117/2000. (VII. 11.) sz. határozatát, melyet a felülvizsgálat eredményeként ezen határozat melléklete szerint módosít.
Erről értesül:
1. Palágyi Gábor polgármester
2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
3. Papp Erika alpolgármester
4. Janó Lajos bizottsági elnök
5. Sándor László bizottsági elnök
6. Városi Óvodai Intézmény
7. Arany János Általános Iskola
8. Kossuth Lajos Általános Iskola
9. Városi Zeneiskola
10. Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
11. Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
12. Polgármesteri Hivatal intézményi referensei
K. m. f.
Palágyi Gábor s. k. Dr.Kittlinger Ilona s. k.
polgármester címzetes főjegyző
A kivonat hiteléül:
Kisújszállás, 2004. március 2.
(:Kacsó Sándorné:)
aljegyző
Melléklet
a 29/2004. (II. 26.) sz. önkormányzati határozathoz
Az önkormányzat közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálata során tett módosítások
a 117/2000. (VII. 11.) sz. határozat 1. pontjával elfogadott
a. Önkormányzati közoktatási intézkedési tervben
(A módosított szövegrészek dőlt betűsek.)
Az Önkormányzati közoktatási intézkedési terv
2., Helyzetelemzés c. fejezetében tett módosítások
A fejezet a következő, 2.5. résszel egészül ki:
2.5. Tendenciák a szakképzés helyi rendszerében
Az önkormányzati közoktatási intézkedési tervben és egyéb önkormányzati dokumentumokban (határozatok, tájékoztatók) szerepel a szakképzés helyi rendszerének fejlesztése. Ennek indoklásaként a közoktatási intézkedési tervben az alábbiakat fogalmazzuk meg.
1.) A szakképzés a közoktatási rendszer egyik legtöbb problémát magában foglaló területe - nemcsak országosan, hanem önkormányzatunk közoktatási rendszerében is. Az 1998/99-es tanévben maga a rendszer alapvető változáson ment keresztül, hogy a képzésben résztvevő fiatalok nagyobb felkészültséggel és a későbbi szakmaváltáshoz rugalmasabban alkalmazkodó ismeretanyaggal lépjenek ki a munkerőpiacra - általánosan képző szakaszok előzik meg a szakképzést a szakmunkásképzésben két, a szakközépiskolai képzésben négy évig, a szakmai felkészítés pedig szakmacsoportos oktatásban történik. A képzésben bekövetkezett tartalmi és szerkezeti változások sajnos azonban nem tudták és nem tudják ma sem a munkaerőpiaci igényeket biztonsággal lefedni. A gazdasági szféra változásai sem országos, sem regionális, sem pedig helyi szinten nem tudnak biztos alapot nyújtani a szakképzés hosszú távú tervezéséhez.
2.) Önkormányzatunk számára is az egyik legfontosabb kérdéssé vált a helyi szakképzési rendszer alakítása, folyamatos korszerűsítése. Ennek - a fentieken túl - fontos kiváltó okai a következők:
- Városunk két középiskolája egyaránt érdekelt a szakképzésben, olyannyira, hogy a 200362004-es tanévben már a középiskolai képzésben résztvevőknek több mint négyötöde, azaz 83 %-a e képzésben vesz részt (létszámot tekintve ez 1198 fő). Más megközelítésben: az elmúlt hét tanévben 15%-kal nőtt helyben a szakképzésben résztvevők aránya (!).
- A magas létszám egyben azt is jelenti, hogy a két középiskolának - így a városnak - a szakképzés vonatkozásában számottevő a kistérségre gyakorolt hatása, hiszen az iskolák tanulóinak legtöbbje vidékről jár be (városi szinten ez az arány 68 %, azaz 752 fő a 2003/2004-es tanévben).
- Amennyiben az önkormányzat a szakképzésben e területen meg akarja őrizni jelenlegi pozícióját, több vonatkozásban látnia kell felelősségét: az intézmények számára olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek megadják a biztonságos működést (ezzel az önkormányzat erősíti munkaerő-megtartó szerepét), ösztönöznie kell a tantestületeket a folyamatos innovációra, javítania kell a kollégiumi rendszert, és folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a rendszerbeli, a kistérségi és helyi változásokat, ezzel összhangban pedig az általa irányított szakképző iskolák képzési profiljainak alakítását.
2
3.) A szakképzésben résztvevők számának alakulása
Intézménytípus |
1997/ 1998 |
1998/ 1999 |
1999/ 2000 |
2000/ 2001 |
2001/ 2002 |
2002/ 2003 |
2003/ 2004 |
Szakközépiskola |
486 |
605 |
586 |
550 |
544 |
580 |
622 |
Szakközépiskola, esti |
0 |
48 |
66 |
88 |
47 |
41 |
78 |
Szakmunkásképzés |
362 |
287 |
237 |
213 |
293 |
291 |
296 |
Szakképzésben résztvevők száma összesen: |
848 |
940 |
889 |
851 |
884 |
912 |
996 |
Az önkormányzat közoktatási intézményeiben és az egyházi iskolában ellátott gyermekek és tanulók száma |
3495 |
3404 |
3344 |
3277 |
3220 |
3207 |
3387 |
Az intézmény neve |
1997/98 |
1998/99 |
1999/ 2000 |
2000/ 2001 |
2001/ 2002 |
2002/ 2003 |
2003/ 2004 |
Illéssy Sándor Szki. és Szmk. Iskola |
499 |
493 |
465 |
443 |
473 |
493 |
532 |
Móricz Zs. Gimn. Közg.Szki. és Koll. |
741 |
721 |
693 |
655 |
622 |
602 |
666 |
ÖSSZESEN: |
1240 |
1214 |
1158 |
1089 |
1095 |
1095 |
1198 |
A szakképzésben résztvevők aránya a középiskolai képzésen belül |
68 % |
77 % |
77 % |
78 % |
81 % |
83 % |
83 % |
- a szakközépiskolai képzésben résztvevők aránya |
39 % |
50 % |
51 % |
51 % |
50 % |
53 % |
52 % |
- a szakmunkás-képzésben résztvevők aránya |
29 % |
24 % |
20 % |
19 % |
27 % |
27 % |
25 % |
- az esti (szakköz.) képzésben részvevők aránya |
0 % |
3 % |
6 % |
8 % |
4 % |
3 % |
6 % |
4.) Az önkormányzati szakképző iskolák képzési profilját az intézkedési tervben az intézményi szerkezetek bemutatása tartalmazza. Más megközelítésben a két középfokú iskola a 2003/2004-es tanévben a szakképzésben az alábbi, széles körű tanulói/képzési utakat kínálja:
Tanulói/képzési utak |
Képzési idő |
Intézmény |
1. szakmunkásképzés |
2+ 1 vagy 2 év |
ISZI |
2. szakközépiskolai képzés |
4 + 1 vagy1,5 vagy 2 év |
ISZI, MZS |
3. szakmaszerzés érettségi után |
1 vagy1,5 vagy 2 év |
ISZI, MZS |
4. érettségi szerzés szakmunkásképzés után |
3 év esti képzésben |
ISZ |
5. felsőfokó szakképzés (ekkor még kínálat!) |
MZS |
|
6. alkalmi szakképző tanfolyamok |
változó |
ISZI |
ISZI: Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
MZS: Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
3
5.) Az önkormányzati közoktatás-irányításra a 2003-as évtől különösen jellemzővé vált a szakképzési rendszer fokozott figyelemmel kísérése: szakképző iskoláit rendszeresen beszámoltatja ez irányú tevékenységükről, félévente napirendre tűzi a helyi szakképzés helyzetének megtárgyalását, támogatja az intézményi fejlesztéseket (ISZI: új szakmák bevezetése, MZS: felsőfokú szakképzés indítása, Phare-pályázat, világbanki tematika szerinti oktatás folytatásához és a nyelvoktatáshoz többletóraszám biztosítása). Az önkormányzat folyamatosan hangsúlyozza intézményei számára, hogy szakképzési profiljuk alakításakor törekedjenek az európai uniós elvárások, a munkaerőpiaci igények, a szülői elvárások és a fenntartói lehetőségek összhangjára. Az önkormányzat 197/2003. (VIII. 28.) sz. határozatával csatlakozott a megyei szakképzési együttműködéshez.
6.) A hosszú távú tervezéshez az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
- a szakképzésbe bekerülő tanulók felkészültsége nem javul, ez az általánosan képző szakasz nevelő-oktató munkájának erősítését kívánja meg;
- az általános iskolákból kikerülő diákok iskolaválasztásának az elmúlt négy évben tapasztalható tendenciája a következő:
- nő a gimnáziumi képzést választók aránya
(1999/2000 - 15%; 2002/2003 - 35%),
- csökken a szakközépiskolai képzés iránti érdeklődés
(1999/2000 - 54%; 2002/2003 - 28%),
- viszonylag kiegyenlített a szakmunkásképzés iránti igény
(1999/2000 - 31%, 2002/2003 - 37%);
- a jelenleg az általános iskolákban gyűrűző „demográfiai apály" várhatóan a 2007/2008-as tanévben éri el a középiskolai képzést (a 2003/2004-es tanévi adatokat tekintve: az 5. és 6. osztályok egyik pillanatról a másikra két osztálynyi diák tűnik el a padokból!).
A helyi általános iskolákban tanuló diákok száma évfolyamonkénti bontásban 2003. okt. 1-jén
1. oszt. |
2. oszt. |
3. oszt. |
4. oszt. |
5. oszt. |
6. oszt. |
7. oszt. |
8. oszt. |
|
Arany |
63 |
68 |
71 |
92 |
94 |
119 |
112 |
99 |
Kossuth |
55 |
65 |
59 |
52 |
49 |
82 |
76 |
80 |
Ref. |
13 |
10 |
15 |
28 |
19 |
13 |
8 |
- |
Össz. |
131 |
143 |
145 |
172 |
162 |
214 |
196 |
179 |
Az Önkormányzati közoktatási intézkedési terv
4., Intézkedési terv c. fejezetében tett módosítások
a. A 4.1.2. rész (Az általános iskolai nevelés és oktatás tervezése) módosításai
A (4) bekezdés a következőre módosul:
(4) Emelt szintű oktatást - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 243/2003. (XII. 17.) sz. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerint - az Arany János Általános Iskola testnevelésből, a Kossuth Lajos Általános Iskola pedig ének-zenéből folytat. Mindkét általános iskolában - a különböző, nem kötelező foglakozások mellett - kiemelt szerepet kell kapjon az informatika és az idegen nyelvek oktatása.
4
Az (5) bekezdése helyébe a következő lép:
Mindkét általános iskolában folytatni kell képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést, tehetséggondozást és felzárkóztatást.
A (8) bekezdésből az iskolaépületeknek a Kisújszállási Református Egyházközség részére történő átadásáról szóló 2-3. harmadik mondat törlésre kerül.
A (9) bekezdés az iskolaépületekben történt változások miatt a következőre módosul:
A tervidőszak végére (2005/2006) az Arany János Általános Iskolának várhatóan 28, a Kossuth Lajos Általános Iskolának pedig 19 tanulócsoportja lesz, ,melyek elhelyezéséhez elegendőek lesznek az alábbi iskolaépületek:
- Rákóczi út 1. (8+4 tanterem + tornaterem),
- Kálvin út 3. (8+4 tanterem + tornaterem),
- Rézműves úti iskola (6 tanterem),
- Kossuth út 2. sz. (8 tanterem+ tornaszoba),
- Szabadság téri iskolaépület (5 tanterem + tornaszoba),
- volt úttörőház (iskolai könyvtár).
- Napközi (3 tantere).
A tervidőszak végére várhatóan felszabaduló iskolaépület:
- Béla király úti iskolaépület (2 tanterem).
A (9) bekezdés utolsó, a Kisújszállási református Általános Iskoláról szóló szakasza változatlan marad.
(10), új bekezdés:
Az önkormányzati általános iskolákban indítható első osztályok számának meghatározásakor az első osztályosok várható létszámából kell kiindulni. A tankötelessé és iskolaéretté váló gyermekek száma évente 120-130 között alakul, ez a törvényi létszámhatárokat figyelembe véve maximum évente 5 első osztály indítását indokolja. A Kisújszállási Református Általános Iskola beiskolázását figyelembe véve a két önkormányzati általános iskola 4 vagy 5 tanulócsoportot indíthat. Az öt tanulócsoport esetén ezek iskolák közötti megoszlását
a) a szülői igények és az általános iskolai körzethatárok figyelembevételével kell meghatározni;
b) az önkormányzat határozza meg oly módon hogy az iskolák tanévente felváltva indíthatnak 2, ill. 3 tanulócsoportot, eszerint a 2004/2005-ös tanévben az Arany János Általános Iskola 2, a Kossuth Lajos Általános Iskola pedig 3 első osztályt szervezhet.
Amennyiben az elsős tanulók száma nem indokolja öt tanulócsoport indítását, a két általános iskola 2-2 tanulócsoportot szervezhet. Vidéki tanulót csak akkor vehet fel egy-egy önkormányzati általános iskola, ha az nem jár a tanulócsoportok számának növekedésével. Vidéki tanulók felvételéről a kisújszállási tanulók beiratkozása után, a létszámok ismeretében kell dönteni.
(11), új bekezdés:
Az általános iskolai beiratkozásokhoz az önkormányzat körzethatárokat állapít meg.
1. Felelős: Palágyi Gábor polgármester Határidő: 2004. februári testületi ülés
b. A 4.1.3. rész (A középiskolai nevelés és oktatás tervezése…) módosításai
A (2), a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium képzési szerkezetéről szóló bekezdés a következő mondattal egészül ki:
A középiskola a 2004/2005-ös tanévtől a gimnáziumi képzésben tanévenként indítható két tanulócsoport egyikében nyelvi előkészítő évfolyamot indíthat. A szakközépiskolai osztályokban indítható nyelvi előkészítő évfolyamokról az önkormányzat a képzési feltételek ismeretében dönt.
Az (5) bekezdés - a kollégiumi férőhelyek számának csökkentéséről - helyébe a következő lép:
Az önkormányzat a városi kollégiumi ellátás helyzetét és fejlesztési lehetőségeit a tervidőszak végéig felülvizsgálja. Határidő: 2006. június 30. Felelős: Polgármester
5
A 4.1.4. rész (A pedagógiai szakszolgálatok ellátása, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevétele) módosítása:
Az (1) bekezdés utolsó, nevelési tanácsadó decentrumként való megszervezéséről szóló mondat helyébe a következő lép:
Az önkormányzat megvizsgálja egyes pedagógiai szakszolgálatok (logopédia, nevelési tanácsadás) ellátásának helyzetét, valamint az ellátások ésszerűbb megszervezésének lehetőségeit.
Határidő: 2004. július 31. Felelős: Polgármester
A 4.1.5. rész (Általános feladatok…) c. rész módosítása:
A következő bekezdésekkel egészül ki:
(7) Az önkormányzat folytatni kívánja a Nagykunság kistérségben működő pedagógiai-közoktatási együttműködést, különös tekintettel a közoktatási értékelésekre és ellenőrzésekre.
Határidő: 2004. november 30. Felelős: Palágyi Gábor polgármester
(8) Az önkormányzat megvizsgálja városi pedagógiai szakmai munkaközösségek működtetésének lehetőségeit, különös tekintettel a képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés - oktatás terén.
Határidő: 2005. május 31. Felelős: Palágyi Gábor polgármester
A 4.2.2.1. rész (Alapelvek és feladatok az oktató-nevelő munka eredményességében) módosításai:
Az (5), az esélyegyenlőtlenségek csökkentésérő szóló rész a következőkkel egészül ki:
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy közoktatási intézményeinkben az esélyegyenlőség minél jobban biztosított legyen. Valamennyi intézményben meg kell valósulnia az integrációnak, amely a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos körülmények között élő gyermekekre, tanulókra egyaránt vonatkozik. Az önkormányzat a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásokhoz a szükséges szakemberek alkalmazásának feltételeit biztosítja.
A felelősre és határidőre vonatkozó rész törlésre kerül.
A következő bekezdésekkel egészül ki:
(15) Az országos és ennek megfelelően a helyi oktatáspolitikát is alapvetően befolyásolja országunknak az Európai Unióhoz való csatlakozása. Az iskolai nevelő-oktató munkát ezért azon elvek maximális figyelembevételével kell formálni, amelyeket az EU Lisszaboni Stratégiája a közoktatás számára megfogalmazott. Eszerint 2010-re az EU-nak a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely a fenntartható gazdasági növekedésre, a minőségi munkahelyteremtésre és a legszorosabb együttműködésre képes. E célt az Európai Tanács stratégiává szélesítette, és megvalósítása érdekében három átfogó, és ezekhez 13 kapcsolódó célt fogalmazott meg. Iránymutatásként ismernünk kell ezeket a 2010-ig előttünk (is) álló feladatokat:
I. Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása.
a) A tanárok, oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése.
b) A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek és képességek, készségek fejlesztése
c) Az információs és kommunikációs technológiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára.
d) A természettudományos és műszaki tudományokat folytató diákok számának növelése.
e) Az erőforrások jobb kihasználása.
II. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára.
a) A tanulás vonzóbbá tétele.
b) Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása.
III. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé.
a) Vállalkozó szellem.
b) Az idegennyelv-tanulás fejlesztése.
c) A mobilitás erősítése.
d) Az európai együttműködés erősítése.
6
(16) Az önkormányzati közoktatási rendszerben működő minőségfejlesztési tevékenységnek a helyi közoktatási rendszerben alapvetően az intézményi oktató-nevelő munka eredményeinek megőrzését és további javítását kell szolgálnia. Az önkormányzati minőségirányítási program célja - a partnerközpontú szemléletből eredően - a közoktatás-irányítással kapcsolatos különböző elvárások lehetőség szerinti legmagasabb színvonalú kielégítése, a közoktatás-irányítási folyamatok belső és külső partneri elégedettséget kiváltó, költségtakarékos megszervezése.
(17) Az önkormányzat adott évi költségvetéseiben meghatározza a közoktatási intézményekben szervezhető/indítható gyermek-, tanuló-, napközis és kollégiumi tanulócsoportok számát.
A 4.2.2.3. c. rész (Intézményenkénti feladatok) c. rész módosításai:
Városi Zeneiskola
Az (1) bekezdés második mondata (határidővel, felelőssel) helyébe a következő lép:
Az iskola a szülői igények és a személyi-tárgyi feltételek ismeretében fejlessze képzési rendszerét új művészeti ágak bevezetésével.
Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
Az (1) bekezdés 2-3., a világbanki program folytatásáról szóló mondata (határidővel, felelőssel) törlésre kerül.
A 4.2.3.2. rész (Általános iskolai fejlesztések) c. rész módosításai:
A (2), az Általános Iskolai Diákotthon fejlesztésére vonatkozó bekezdésben a határidő 2008. augusztus 31-re, a tervkészítés határideje pedig 2006. október 31-re módosul.
A (3), a Szabadság téri iskolaépület felújításáról szóló rész törlésre kerül.
A 4.2.3.3. rész (Középfokú intézményi fejlesztések) c. rész módosításai:
A (3), a középiskolai kollégiumok felújítására vonatkozó részben a határidő (felújítási és átalakítási terv készíttetése nélkül) 2008. augusztus 31-re, a felelős pedig a Polgármesterre módosul.
A 4.2.3.5. részben (Tanuszoda építése) a felelős a Polgármesterre módosul.
A 4.2.4. rész (A kötelező minimális taneszközök…) helyébe a következő lép:
A kötelező minimális eszközök és felszerelések 2008-ig történő biztosításáról szóló ütemtervet az önkormányzat 319/2003. (XII. 18.) sz. határozata tartalmazza.
Az 5., A fejlesztések anyagi forrásai c. fejezetében tett módosítások
Törlésre kerülnek:
- az (1) bekezdés második mondata (a hiányzó eszközök, felszerelések biztosításához
kapcsolódó önkormányzati támogatásról),
- a (2) bekezdés utolsó mondata (a világbanki támogatásról),
- az (5), a volt egyházi ingatlanokért kapott állami kártalanításról szóló bekezdés.
* * * * *