312/2004. (XII. 16.) önkormányzati határozat
Tárgy: a 2002-2006 évekre vonatkozó gazdasági program és félidős értékelése egységes sz

K i v o n a t Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2004. december 16-ai soron következő, nyilvános ülése jegyzőkönyvéből

 

312/2004. (XII.16.) számú önkormányzati határozat

a 2002-2006 évekre vonatkozó gazdasági program és félidős értékelése egységes szerkezetbe foglalásáról

 

Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 2002-2006 évekre vonatkozó gazdasági programját a félidős értékelésben meghatározott további elképzelésekkel egységes szerkezetbe foglalva - a határozat melléklete szerint - elfogadja.

 

 

Erről értesül:

  1. Palágyi Gábor polgármester

  2. Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző

  3. Polgármesteri Hivatal osztályvezetői, intézményi referensei, belső ellenőre

 

 

 

Kmf.

Palágyi Gábor s. k. Dr.Kittlinger Ilona s. k.

polgármester címzetes főjegyző

 

 

 

A kivonat hiteléül:

Kisújszállás, 2004. december 17.

 

 

 

(:Kacsó Sándorné:)

aljegyző

 

GAZDASÁGI PROGRAM

a 2002-2006-os időszakra

(a félidős értékeléssel egysége szerkezetben)

 

A 2002-2006-os önkormányzati ciklusra esik hazánk Európai Uniós csatlakozása. A csatlakozási folyamat a helyi igényeken túl olyan célokat, igényeket is megfogalmaz, amelynek való megfelelés az önkormányzatokat további áldozatvállalásra, pótlólagos kötelezettségvállalásra kötelezi.

 

I.

Kisújszállás város földrajzi elhelyezkedése, adottsága 

Kisújszállás a Közép-Tiszavidék keleti peremén fekvő nagykun település. Földrajzi fekvése: Keleti hosszúság 20046, Északi szélessége 47013. Tengerszint feletti magassága 89 m.

A város nyugati területe a Tiszától kelet felé húzódó löszös hátság területén fekszik, a város keleti határrészei a Hortobágy-Berettyó völgyéig elnyúlva a Nagy-sárréthez kapcsolódnak. A Tisza szabályozása előtt északról, keletről és délről is mocsár vette körül.

 

Északnyugaton a határdűlők Kenderes nagyközség alá nyúlnak, majd északon a hármas határtól a nyílegyenes Villogó-csatorna képezi a Karcaggal szomszédos határt. Keleten a Jász-Nagykun-Szolnok - Békés megyei határig húzódik a város területe. Itt, mintegy 3 km-es szakaszon a Hortobágy-Berettyó folyó a természetes határ. Délen a leghosszabb határ Túrkevével közös. Nyugaton Kuncsorbával, majd északabbra a turgonyi határrészen Örményessel határos a város.

 

Kisújszállás a Budapest-Debrecen közúti-vasúti főútvonal mentén elterülő jelentős közlekedési csomópont. Közúton Budapesttől 150, Debrecentől 80 km távolságra fekszik. Jász-Nagykun-Szolnok Megye városai közül területét tekintve a negyedik, lakóinak száma alapján pedig hatodik.

 

A hat Nagykun település közül Karcag után következik mind határának, mind lélekszámának nagysága alapján. Közigazgatási területe 205,02 km2 (20.502 ha), ebből a belterület 1530 ha.

 

Egy város vonzását az intézményhálózat mellett a közlekedés-földrajzi helyzet alapvetően befolyásolja. Ha a vasút- és közúthálózat kiépítettségét tekintjük, megállapíthatjuk, hogy Kisújszállás egyértelműen kedvező helyzetben van, nemzetközi jelentőségű főútvonal mentén fekszik. A városból három irányba futnak vasutak és négyfelé közutak. A Kisújszállásról 30 percen belül elérhető települések száma 11, ezek összes lakosságszáma 101.000 fő.

A város közlekedés-földrajzi vonzásterülete természetesen ennél jóval kisebb, Kenderes, Bánhalma, Örményes, Ecsegfalva településeket foglalja magába.

 

A kiépített utak, vasutak csak a lehetőséget biztosítják az egyes települések, térségek közötti kapcsolatok létrejöttéhez, a gazdasági kapcsolatok kiépüléséhez, a fejlődéshez. A kedvező közlekedés-földrajzi adottságokból származó előny kiaknázását megnehezíti a kiépült vonalas infrastruktúra műszaki állapota.

 

 

Kisújszállás Város gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos

SWOT analízise

 

ERŐSSÉGEK:

 

  • Tradicionális mezőgazdasági termelési háttér.

  • A település jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, amelynek gyógyvízzé minősítése is megtörtént.

  

2

· Fejlődő környezetvédelmi infrastruktúra, különösen a szilárd hulladék kezelésében.

  • Jelentős a könnyűipar, fémipari, gép- és szerszámgyártással foglalkozó cégek vállalkozási aránya.

  • Értékes természeti erőforrásokkal rendelkező (termőföld, víz, termálvíz) terület, magas napfénytartalommal.

  • A hazai rizstermesztés területe, közelében a genetikai bázissal és a feldolgozóiparral, itt található az indián rizs termesztési centruma és a feldolgozóipara is.

  • Jelentős arányt képvisel az öntözésre (a térségben az egyik legmagasabb) és belvízelvezetésre berendezett terület.

  • Jelentős számú alap- és középfokú oktatási intézmények.

  • Közúti és vasúti közlekedési feltételek adottak.

7

GYENGESÉGEK:

 

  • A mezőgazdaság súlyos jövedelmezőségi gondokkal és krónikus tőkehiánnyal küzd, alacsony színvonalú az integráció és a termékek feldolgozási szintje.

  • A településen lévő vállalkozások többsége kényszervállalkozás, melyek nem rendelkeznek beszállítói kapcsolati háttérrel, és közép- vagy hosszú távú piaci lehetőségeik nem tervezettek.

  • A megújuló természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek nagyrészt kihasználatlanok, fennáll az elszikesedés és a rétiesedés fokozódása, egyidejűleg jelen van a belvíz és a szárazság veszélye is.

  • A rizstermesztés lehetőségei kihasználatlanok, a gyepek és halastavak kihasználtsága nem megfelelő.

  • A tanya, (farm)rendszer kiépítésének feltételei hiányosak.

  • Az öntözési lehetőségek nem kihasználtak, a belvíz elvezető rendszer nem tölti be funkcióját.

  • A munkaerő kereslet igényeihez lassan alkalmazkodó korszerű oktatási profilok.

  • A település súlyos társadalmi, gazdasági és jövedelmezőségi gondokkal küzd, jelentős veszély az elnéptelenedés.

  • A beruházások szerkezetében alacsony a külföldi befektetések aránya.

  • Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználtsága alacsony szintű.

  • A szántóterület minősége differenciált és hasznosítási szerkezete nem a piaci viszonyokhoz igazodik. A birtokrendszer szétaprózódott.

  • A településen rendkívül alacsony az erdőterületek aránya.

  • A mezőgazdasági vállalkozásoknál és az őstermelőknél általánosan jellemzővé vált a forgóeszközhiány, ami a termelés minőségének rovására megy.

 

 

LEHETŐSÉGEK: 

  • Ipari Park létesítése, és vállalkozásokkal való betelepítése.

  • Tájspecifikus agrártermelés megvalósítása, a világpiacon is versenyképes áron eladható termékekkel (rizs, indián rizs, hibridkukorica, napraforgó, repce, burgonya, vetőmagvak, juh, húsmarha, minőségi hússertés).

  • Minőség orientált intenzív gabonatermesztési (búza, őszi árpa, árukukorica) program megvalósítása (térségi összefogással) a feldolgozottsági szint növelésével és az erre épülő állattenyésztési, állati termék feldolgozó vertikum létrehozásával.

  • A termálvíz komplex hasznosítása (gyógyfürdőfejlesztés, kemping- és szálloda építése, fizikioterápiás rendelések, stb.) nagyban segítheti a település fejlődését és növelheti felzárkózási esélyeit, idegenforgalmi vonzerejét.

  • Kedvezőtlen adottságú szántóterületek racionális földhasznosítása erdősítéssel, gyepesítéssel. a fenntartható fejlődésre alapozott földhasználati szerkezet kialakítása és birtokkoncentráció feltételeinek megteremtése.

3

  • Az EU-komform termelői közösségek (géptársulások, termékpályás szövetkezetek) létrehozása a településen.

  • A 4-es számú főút települést elkerülő útszakaszának kiépítése, tőkevonzó hatású lehet.

  • Külterületi infrastruktúra fejlesztése, belvíz elvezető rendszer rekonstrukciója, a tanyarendszer infrastruktúrájának kiépítése, földút hálózat korszerűsítése.

  • A megújuló természeti erőforrások racionális és komplex hasznosítása (öntözés, a termálvíz mezőgazdasági hasznosítása, biomassza energetikai célú hasznosítása).

  • Szaktanácsadási hálózat kiépítése, képzett agrár- és pénzügyi szakemberekkel.

  • Jelentős kihasználatlan munkaerő-kapacitás foglalkoztatása.

  • Európai Uniós támogatások megjelenése (Strukturális és Kohéziós Alapok) segíthetik a város vállalkozásait, valamint a helyi környezetvédelmi infrastruktúra kiépítését.

 

 

VESZÉLYEK:

 

  • Tovább folytatódik az állattenyésztési ágazatok leépülése (sertés, tejtermelés, stb.) az alacsony jövedelmezőség miatt.

  • A belvízveszély lehetősége a fejlesztés elmaradása miatt tovább növekszik.

  • Tovább folytatódik az EU típusú szövetkezeti formákkal szembeni ellenállás, nem születnek korszerű jogszabályok.

  • Az EU-s támogatások jelentős része a nem helyi tőkeerős befektetői réteghez kerül, a mezőgazdasági és egyéb vállalkozások és őstermelők kényszerhelyzetbe kerülnek.

  • A fiatal értelmiség nem talál helyben munkalehetőséget, elvándorol a fejlettebb országrészekre vagy szakmán kívüli munkát tölt be.

  • A tradicionális termelési tevékenység háttérbe szorul, a kézimunka-igényes agrártermelés nem nyer teret, így az alulképzett munkaerő nem tud érvényesülni az agrárszektorban.

  • Az állami közúti- és vasúti közlekedésfejlesztés elmaradása, illetve elhúzódása fokozottan ronthatja a város verseny pozícióját, illetve a periférikus helyzetet tovább konzerválhatja.

  • A nemzetközi és hazai támogatási források decentralizációjának illetve koordinációjának hiánya, a jogalkotási folyamatok illetve az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítésének elhúzódása tovább fokozhatja az egyenlőtlen térségfejlesztés káros hatásait és megállíthatatlan dezintegrációs folyamatokat idézhet elő.

 

 

Kisújszállás város a gazdasági, társadalmi mutatóiról átfogó képet ad az Önkormányzat Képviselő-testületének négyéves munkáját értékelő beszámoló, amely 1990-től mind a három önkormányzati ciklusra elkészült, és azt a képviselőtestületnek határozattal fogadtak el.

 

 

II.

Az önkormányzat kötelező feladatai

 

Ivóvízellátás

 

Az ivóvízellátás tekintetében az EU-s előírások szigorúbb követelményeket támasztanak a vízminőséggel kapcsolatban. Ezért szükséges a jelenlegi (38 mgr/liter) arzén, mangán és vastartalom csökkentése, (30 illetve később 10 mg/liter értékre), a vízhálózat csővezetékének folyamatos cseréjével pedig azbeszt mentesítés, üzembiztonság és az ivővíz fizikai tisztasága javítandó.

 

4

Szennyvízelvezetés, csatornázás

 

Kiemelt feladata az önkormányzatnak a csatornahálózat bővítése, a tisztítótelep rekonstrukciója. A feladat megoldása csak hathatós állami segítséggel valósítható meg, de a szükséges saját erő csak közműtársulási közreműködéssel biztosítható. A beruházás megvalósításához az önkormányzat cél és címzett támogatást kíván benyújtani az elkövetkező években. A meglévő rendszerre történő utólagos rákötést továbbra is támogatja az önkormányzat. Keresni kell a fenti önkormányzati feladatok ellátásának hatékonyabb társasági formáját, amelyet az igénybe veendő hitel és felhalmozási kötelezettség indokol. 

 

Csapadékvíz elvezetés

 

A csapadékvíz rendszer közel teljesen kiépített a városban, de jelentős és állandó karbantartásra szorul.

Folytatni kívánja az önkormányzat az elmúlt négy évben alkalmazott intenzív karbantartási munkákat. A feladat szakmai megoldása mellett foglalkoztatási gondokat enyhít a belvízkár elhárítás.

 

Utak, közterületek fenntartása

 

A belterületi úthálózat hossza 84 km, ebből szilárd burkolatú 44,9 km. Komoly feladat az önkormányzat tulajdonában lévő úthálózat fenntartása. A szükséges kátyúzás jelentős költséget jelent. A fokozott karbantartás mellett a képviselő-testületnek törekedni kell a szilárd burkolatú utak kiépítésére, bővítésére. Az ütemezésnél elsőbbséget élveznek a már komplett engedélyezési tervvel rendelkező utak.

Az utak karbantartására fordítható összeget szükséges, hogy az inflációt meghaladó mértékben határozza meg a képviselő-testület az elkövetkező négy évben.

 

Kiemelt feladatot jelent a város teljes területén lévő földutak szilárd aszfaltburkolattal történő ellátása, mivel a kiépített utakon javulhatna a szolgáltatások (pl. szilárd hulladék, folyékony hulladék szállítása), valamint a közlekedés színvonala.

 

Járdák

 

A járdarendszer kiépítettsége közepes, részben elfogadható szintű. Szükség van kisebb utcaszakaszokon új járda kiépítésére, illetve forgalmasabb helyeken az utca mind két oldalán járdaépítésre. Fő feladat a meglévő járdarendszer fokozott karbantartása, burkolati rendszer cseréje.

A javítások során a tartós és esztétikus látványt nyújtó megoldásokat kell előnyben részesíteni. A városközpontban, műemléki környezetben díszburkolat kialakítására kell törekedni.

 

Fontos feladatot jelent a város területén lévő járdák teljes körű felújítása, esetleges átépítése.

 

Közterületek

 

Fontos feladat az utak, járdák mellett a közterületek fenntartása. Az önkormányzat elsősorban a központi közterületek fenntartásáról gondoskodik. az utak, utcák zöldterületeinek, műtárgyainak fenntartásában számít a lakosság, társadalmi- és civil szervezetek közreműködésére.

 

 

5

A közterületekre vonatkozó rendeleteit megalkotta a képviselő-testület. Fontos ezen rendeletek megismertetése és következetes elfogadtatása a lakossággal. A szabálysértőkkel szemben következetesen kell eljárni.

 

Kiemelt feladatot jelent, hogy a város 4 db játszóterét az EU normáknak megfelelő kiépítsük, valamint indokolt a város területén található utcabútorok /padok, kerékpártárolók, hulladékgyűjtő edényzetek, lánckorlátok, információs térképek és irányító táblák/ egységes típusú kialakítása

 

Közvilágítás

 

Az elmúlt négy évben folyamatosan kereste az önkormányzat a közvilágítás felújításának lehetőségeit. A megfelelő finanszírozási forma megtalálásával le kell zárni ezt a folyamatot.

 

Köztemető fenntartása

 

Kisújszállás város temetői a Református Egyházközség tulajdonában vannak. Megállapodás alapján az Egyházközség biztosítja a köztemetések feltételeit. Az önkormányzat a ravatalozó épületét biztosítja továbbra is a kegyeleti szolgálat ellátására. Az önkormányzat gondoskodik a temetőkhöz vezető utak fenntartásáról, vízvételi helyek meglétéről és a temetők bejáratáig a közvilágításról. A temetők belső rendjének fenntartása, parkosítás, ravatalozó hely fejlesztése az Egyházközség feladata.

 

Köztisztaság, településtisztaság

 

Az Európai Uniós normáknak, a lakható emberi környezet kialakításának igénye, jogszabályi háttere adott. Feladat, a kialakult szolgáltatások szakmai színvonalának fejlesztése, ennek eleme a lakosság meggyőzése, figyelemfelhívása.

2003-ban történik meg a szolgáltatás teljes körű bevezetése a lakosság körében. Ez csak feltétele, és nem garantált eredménye az illegális hulladéklerakás megszűnésének. További feladat a hulladékok abszolút mennyiségének csökkentése.

 

Kiemelt feladatot jelent a város köztisztaságának, településtisztaságának továbbfejlesztése.

Ehhez mindenképpen szükséges a város területén szelektív gyűjtőszigetek kialakítása, szelektív hulladékgyűjtő céljármű beszerzése, a szervezett köztisztasági feladatok kiterjesztése a város teljes területére, valamint az illegális hulladéklerakók szervezett felszámolása a bel és külterületen egyaránt.

Komposztálás

 

Lehetséges módja a hulladék mennyiségi csökkentésének és minőségi fejlődést jelent. A négyéves ciklus feladata a kapacitás kihasználása, a termelt komposzt újrahasznosítása.

 

Fontos feladatot jelent a komposztáló telep továbbfejlesztése, újabb prizma kialakításával, mivel az előállított komposztanyag jól hasznosítható a hulladéklerakó domb takarása során, ezen kívül a komposztanyagot a városi parkgondozáshoz is felhasználhatjuk, valamint az előállított komposzt bevizsgálás után annak szabad forgalmazása sem elhanyagolható anyagi bevételt jelentene az önkormányzat számára.  

6

Veszélyes hulladékgyűjtő-udvar

 

Üzembeállításával a veszélyes komponensek szelektív gyűjtésével csökkeni fog a hulladéklerakó telep terheltsége. Megakadályozható a veszélyes anyagok vízbe, levegőbe, talajba jutása. Többletköltséget jelent a begyűjtött veszélyes anyagok lerakása, ártalmatlanítása. A most beinduló első udvar mintajellegű lehet.

 

Hulladéklerakó telep 

A jelenleg üzemelő hulladéklerakó telep nincs ellátva műszaki védelemmel, így 2010 utáni üzemeltetésének lehetőségeit, feltételeit vizsgálni kell. Az eredmények függvényében intézkedni kell a város hulladékainak biztonságos, hosszú távú elhelyezéséről. 

Kiemelt feladatot jelent a városi szelektív hulladékgyűjtő rendszer teljeskörű kiépítése, új hulladékudvarok kialakítása, gyűjtőszigetek kialakítása a város teljes területén, speciális szelektív hulladékgyűjtő céljármű beszerzése, mivel az EU-s direktívák a szelektív hulladékgyűjtést támogatják és irányozzák elő. 

Kiemelt feladatot jelent a városi hulladékgazdálkodás feladatainak végrehajtása, a hulladéklerakó rekultivációs tervének elkészíttetése, valamint a bezárást követő feladatok szakmai és pénzügyi tervezése.

 

Állati hullák gyűjtése, kezelése

 

Az önkormányzat tovább működteti a köztisztasági telepet, biztosítva az állati eredetű hulladékok szelektív gyűjtését, elszállítását, ártalmatlanítását. Pótlólagos beruházás szükséges a szelektív gyűjtés bővítésére, átmeneti hűtésére és a belső környezet műszaki állapotának fejlesztésére. Külön feladatként jelentkezik a kóbor állatok begyűjtése, átmeneti elhelyezése, megsemmisítése.

Környezetvédelem 

Kisújszállás Város Önkormányzata számára kiemelt és fontos feladatokat jelent a 2005-2006. évekre vonatkozóan a környezetvédelem szakterületeinek fejlesztése, amely az alábbiak szerint alakul:

 

A 2005-2006. években is fontos feladatot jelent a csapadékvízelvezető csatornák intenzív karbantartási munkájának folyamatos végzése.

A környezetvédelmi hatósággal és a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve keresni kell a városban jelentkező bűzhatás megszüntetésének lehetőségét.

A 2005-2006. évekre vonatkozóan mindenképpen kiemelt prioritású feladatot jelent a városi szennyvízcsatorna hálózat teljes körű kiépítése, valamint a szennyvíztisztító telep rekonstrukciós munkáinak elvégzése, mivel az Európai Uniós direktívák a települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítését és a szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját irányozzák elő.  

7

 

III.

Oktatás, nevelés

 

Az önkormányzat alapvető feladata az alapfokú oktatás, nevelés feltételeinek biztosítása. Az oktatás tartalmi változásait az önkormányzat szakbizottságának kell figyelemmel kísérni és a szükséges pedagógiai, nevelési módosításokat megtenni. Fontos feladat a ciklus ideje alatt a gyermek-, és ifjúságvédelmi álláshelyek megteremtése, és működtetése a finanszírozási lehetőség függvényében. Az önkormányzat eleget kíván tenni az integrált gyermeknevelés követelményeinek, a finanszírozhatóság és a várható eredmények függvényében.

 

Óvodai nevelés

 

Az intézményrendszer széttagolt, előnye, hogy minden városrészben van elérhető tagóvoda. A gyermeklétszám eddig lezajlott csökkenése és a jelenlegi stabilizálódása után várhatóan egy óvodaépület felszabadulhat.

 

Alapfokú oktatás, általános iskolák

 

Az alapfokú oktatás iskolarendszere kialakult, szilárd. A két önkormányzati és az egyházi iskola megfelelő választási lehetőséget biztosítanak a város lakosságának, valamint a szomszédos településekről iskolát választóknak.

A 2002-ben átadott új 8 tantermes iskolaépülettel a most kialakuló, és megújuló 5 épületből álló épületrendszer hosszútávra biztosítja az alapfokú oktatás feltételeit. A felszabaduló iskolaépületeknek gazdaságos funkciót szán az önkormányzat, vagy értékesíti azokat.

Fontos feladat az alapfokú oktatás gazdaságos működtetése.

Az iskolák nevelési programjának illeszkedni kell a törvényi előírásokhoz, de meg kell tartani azok értékeit, az iskolahasználók igényeinek való megfelelést.

Törekedni kell a sikeres, alkalmazásképes oktatásra, az iskolai sikerek és eredményesség biztosítására.

 

 

IV.

Egészségügyi, szociális ellátás

 

Az önkormányzat gondoskodik a törvényben biztosított egészségügyi alapellátásokról, és az OEP által finanszírozott szakellátásokról, labor működtetéséről. Az egyre neuralgikusabb finanszírozási rendszer fokozott figyelmet és adott helyzetben azonnali döntést kívánhat.

A ciklus során törekedni kell az egyértelmű feladatellátás, foglalkoztatás, ingatlanhasználat, infrastruktúra igénybevételének szabályosságára. Az ellátás kötelezettségének eleget kell tenni. Fontos lenne önálló iskolafogász beállítása. Az iskola-egészségügy hatékony működtetése szintén fontos feladat.

 

Az Egységes Egészségügyi Intézmény jövőjének eldöntése, és megszüntetése esetén a közalkalmazott házi gyermekorvos, a védőnői szolgálat, iskola egészségügy kivételével a többi ellátást vállalkozásba adni.

 

Érdemes elgondolkodni a Kenderessel közös iskola egészségügyi, iskola fogászati ellátás megszervezésén, így talán tudnánk egy főállású iskolaorvost alkalmazni, esetleg megfelelő finanszírozás mellett egy ilyen területtel foglalkozó vállalkozást ide csábítani.

 

8

 

A prevenció fokozása, életmód előadások, tanácsadások szerezése a lakosság minél szélesebb rétegeinek, a szűrés népszerűsítése. 

 

Bölcsődei ellátás

 

Alapvetően szociális, családellátási alapon működő szolgáltatás, melynek a színvonalát javítani kell.

A jövőben a szociális, családellátás rendszerébe integrálva képzelhető el működése.

 

Védőnői szolgálat

 

A megelőzi, egészségnevelő munka hatékony szervezete. Fontos az együttműködése a szervezetnek a Családsegítő Szolgálattal, valamint a Polgármesteri Hivatal szociális ellátásokkal foglalkozó osztályaival, dolgozóival.

 

Gyermek- és ifjúságvédelem

 

Egyre fokozódó társadalmi veszélyeknek van kitéve az ifjúság korosztálya egészen a fiatal felnőtt korig. Egyre jobban érezhetőek a civilizációs és társadalmi problémák hatása. Fontos, hogy ezen a területen dolgozó személyek felkészültek, agilisak és együttműködők legyenek a társadalom minden rétegével, hogy eszközük a megelőzés legyen a tüneti kezeléssel szemben.

 

A gyermekvédelem területén jelentkező problémák kezelése érdekében égető szükség lenne a helyettes szülői hálózat mielőbbi kiépítésére, mivel ezáltal sok esetben megelőzhető lenne a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése, illetve átmeneti nevelésbe vétele, Így lényegében a gyermek a vérszerinti családjának a közelében maradhatna alapellátásban, amíg a szülők helyzete nem rendeződne.

 

Ugyancsak a kiskorúak ideiglenes elhelyezését, átmeneti nevelésbe vételét lehetne kiváltani a gyermekek- vagy családok átmeneti otthonával, ami sajnos városunkban a mai napig nem valósult meg, holott a törvény ennek a megvalósítását 1999. december l. napjában jelölte meg. Sajnos Kisújszállás városban jelenleg is megoldatlan a gyermekek átmeneti gondozásának kérdése.

E probléma megoldásával kapcsolatosan a Belügyminisztérium által kiírt többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásáról szóló pályázatra 2004. júniusában mi is nyújtottunk be pályázatot a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként, azonban ennek elbírálásáról eddig hivatalos értesítést nem kaptunk.

Az iskolákban évről- évre egyre több a magatartászavarral küzdő gyermek, és megítélésünk szerint a prevenció érdekében ezen gyermekek kezelésére szükség lenne az iskolákban is egy főállású pszichológusra, szociális munkásra, akik talán még időben segítséget tudnának nyújtani. Ezáltal a gyermek jobban kezelhetővé válna, magatartásával nem zavarná a tanórákat, és nem kellene a kiskorút 13-15 éves korban kiemelni a családból, mert már a szülők sem bírnak vele. Meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy az oktatási intézmények esetleg a pszichológus bérét közösen viselnék, és erre már a 2005. évi költségvetés készítésénél is figyelemmel lennének, hiszen a prevenció, a megelőzés mindannyiunk érdeke és feladata.

Ha a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazottak maradéktalanul megvalósításra kerülnének, itt konkrétan a szükséges háttérintézményekre - ezen belül is elsősorban a helyettes szülői hálózatra, a gyermekek-, családok átmeneti otthonára - gondolunk, akkor a prevenció valójában előtérbe kerülne,

 

 

9

 

és akkor elérhetnénk, hogy még kevesebb gyermeket kellene a családból kiemelni, és kevesebb gyermekről kellene az államnak is gondoskodnia, és akkor elmondhatnánk, hogy az 1997. évben bevezetésre került gyermekvédelmi törvény elérte célját.

A jelenlegi pénzügyi helyzetből adódóan azonban ezeket az intézményeket az önkormányzat önerőből nem tudja megvalósítani - a mulasztásos törvénysértés ellenére sem - esetleg kistérségi társulás formájában lehetne a lehetőségeket keresni akár pályázat útján is. 

Családellátás

 

A változó társadalomban mindig is értéket jelentett a kiegyensúlyozott család!

A felbomlott egyensúly a degradálódott értékek helyreállítására külső személy segítségére van szükség nagyon sok család esetében. Ezt a feladatot a Családsegítő Szolgálattal és szolgáltatásaival látja el az önkormányzat, amely intézmény keretében működteti a gyermekvédelem intézményét is.

 

Szociális Gondozási Központ

 

Elsősorban a kisújszállási, helyi kötődésű, idős, ápolásra szoruló személyek ellátását szolgálja az intézmény. Megfelelő igény és állami támogatások esetén keresi az önkormányzat a modern apartmanos elhelyezés kialakítását egy új épületszárnyban.

Az intézmény működtetését felvállalja az önkormányzat, de megköveteli annak hatékony, költségtakarékos finanszírozását.

 

Idősek Napközi Otthona

 

Működési feltételei biztosítottak, a létszám bővítése esetén a megfelelő elhelyezésről gondoskodni kell. A végleges működési engedély megszerzésének reális esélye van az intézmény esetében.

 

Házigondozó Szolgálat 

Jelenlegi intézménye jól működik, fontos feladat az ott dolgozók munkájának segítése, elismerése, új ellátási formák megteremtése, várható a szolgáltatást igénybe vevők számának bővülése.

  

A pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátásának megszervezése 2007. december 31-ig (gazdaságosabb lenne kistérségi együttműködés keretében megvalósítani)

Utcai szociális munka megszervezése 2007. december 31-ig, ezt a jogszabályi mutatók alapján nálunk szinte csak kistérségi szinten érdemes létrehozni

Nappali melegedő és éjjeli menedékhely ellátás megszervezése, amelynek mint szakellátásnak a személyi és szakképzettségi feltételeinek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2005. dec. 31-éig, a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. dec. 31-éig kell gondoskodni, melyet gazdaságosabb lenne kistérségi együttműködés keretében megvalósítani.

A már meglévő ellátásaink tekintetében a személyi és szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2005. dec. 31-éig, a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. dec. 31-éig kell gondoskodni.

 

 

10

 

Személyi feltételek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Szociális Gondozási Központ idősek otthonában nem felelnek meg a jogszabályi minimumnak.

A tárgyi feltételek a Szociális Gondozási Központ összes ellátási formájánál hiányosak.

Az Idősek Klubjának kapacitását a lakossági igények miatt célszerű lenne fejleszteni, erre a célra a legalkalmasabb a várhatóan 2005-ben kiürülő Kálvin úti rendelőépült lenne. A jelenlegi épület fejlesztése csak hozzáépítéssel valósítható meg, ami túl költséges, ráadásul a rászoruló lakosság túlnyomó többsége a 4. sz. főút Túrkeve felőli oldalán lakik, és számukra gondot okoz a főúton való átkelés.

A magasabb színvonalú és a jogszabályi feltételeknek megfelelő ellátás érdekében az idősek otthonában a 120 férőhelyet célszerű 20 férőhellyel csökkenteni. Ki kell dolgozni a 100 férőhelyes idősek otthona működésének feltételeit. A férőhelyek számának csökkentésével párhuzamosan a modern apartmanos szolgáltatás kialakítása hosszabb távú célkitűzés.

Az idős emberek szállítása nem megfelelő, a kereskedelmi, egészségügyi és közszolgáltatásokhoz, nehezen jutnak hozzá, ezt jó lenne minél hamarabb megoldani. A 2 buszjárat beindulása a járatsűrűség miatt nem jelentett megoldást, célszerű lenen egy szállító szolgálatot létrehozni.

Az ebéd házhoz szállításért adott alacsony összeg (havi 4000 Ft) a megbízható tiszteletdíjasok megfogyatkozását eredményezheti a Házi Gondozói Szolgálatnál, forrást kellene biztosítani a tiszteletdíjas növelésére. Jelenleg azért 4000 Ft. mert eddig adómentes.

  

V.

Közművelődés, kulturális élet

 

Biztosítani kell az önkormányzatnak a közművelődés, kulturálódás városhoz méltó színtereit. Az elkövetkező időszak feladata lesz a Művelődési Ház - mint funkció - méltó elhelyezésének megvalósítása, ahol az új, vagy felújított épületben megfelelő számú helyiség áll rendelkezésre kulturális, társadalmi igények kielégítésére. Remélhetőleg ebben az épületben elhelyezhető a könyvtár is. Várhatóan a társadalmi igények növekedésével, a lehetőségek bővülésével több új kulturális helyszín vehető igénybe a rendezvények számára.

Fokozott igény van helyi kábel TV, regionális rádióadás beindítására, amelyek feltételeit a ciklusban meg kell teremteni a művelődési ház keretein belül.

 

Fontos feladat a közművelődés intézmények keretei között tartalmas, minden korcsoport számára vonzó, és rétegigényeknek is megfelelő programok biztosítása, a város kulturális értékeinek fejlesztése.

 

A gazdasági program szerint helyi tévé- és rádióadások szolgáltatásának feltételeit a művelődési házban kell biztosítani.

A város kulturális értékeinek és fejlesztése érdekében az önkormányzat 2004 októberében tervezi megvizsgálni múzeum létrehozásának feltételeit.

A Mozi épületének közművelődési célokra történő átalakítása pályázattal.

 

11

 

 

VI.

Az önkormányzat önként vállalt feladatai

 

Középfokú oktatás

 

Az önkormányzati törvény alapján önként vállalt feladatként látja el Kisújszállás Város Önkormányzata a két középiskolában, Városi Zeneiskolában folyó oktatást, képzést.

Városunk jellegéhez hozzátartozik ezen intézmények működtetése, melynek hagyományai vannak a városban.

 

Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

Az iskola történelmi-, oktatási hagyományokkal rendelkező patinás almamáter.

Az intézmény tanulói bázisát a közgazdasági szakmacsoport tanulói létszáma jelenti, zömében bejáró és kollégista tanulóval. A képzés célja szakmai, közgazdasági, pénzügyi ismeretek nyújtása.

A gimnáziumi képzés csökkenő létszáma a szakközépiskolai képzéshez kapcsolódik. Az önkormányzat feladata az iskola vonzerejének és oktatási színvonalának növelése, a finanszírozhatóság fenntartása, annak javítása, eredményességre orientálása.

A kollégium épületének sürgős felújítását szorgalmazza az önkormányzat, pályázati forrásokból.

Fontos, állandó feladat az iskola belső karbantartása is. Mindkét esetben keresni kell a pályázati lehetőségek igénybevételét.

 

Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola

Alapvetően a szakképzést szolgáló intézmény, de az oktatási törvény lehetőségeit kihasználva szakközépiskolai és felnőttképzés is folyik.

Az intézmény elméleti oktatása rendezett körülmények között folyik. A szakképzés gyakorlati műhelyei, tantermei több telephelyen, szétszórtan helyezkednek el. Nincs az iskolának kialakult, erős, saját tanüzemi hálózata.

Kiemelten kell foglalkozni a négyéves ciklus során a gyakorlati képzés színterével. 

 

Minden középiskolának nagy figyelmet kell fordítani a beiskolázási programokra, gyermeklétszám megtartására, a pedagógiai program megvalósítására, a szakmára vagy a továbbtanulásnak való felkészítésére.

 

Zeneiskolai képzés

Nagy hagyományokkal folyó oktatás, melynek értékeit tehetséges továbbtanuló diákjait mindenki elismeri a városban. Eldöntendő, hogy a zeneoktatás mellett a néptánc oktatását is felvállalja az iskola.

Ez az oktatási forma összességében az iskola finanszírozhatóságát is javítaná.

 

Élethosszig tartó tanulás

Új fogalomként kerül be a közfeladatba, amelynek az EU-ban hagyományai vannak. Ez a tanulási folytonosság jelenti az alkalmazkodás, megújulási képesség alapját, melynek színtere lehet az iskola, tananyaga pedig a felnőttképzés szakrendszerébe illeszkedik, és fontos feladata a felnőtt oktatás, továbbképzés, átképzések, kiegészítő képzés.

  

12

 

A középiskoláknak, iskoláknak piaci viszonyok között, piaci árakon lehet részt venni az oktatásban. Fontos eleme lehet a középiskolás korban az érettséginek, gépkocsivezetői engedélynek, ECDL vizsgának, a használható elméleti és gyakorlati ismereteknek.

 

A közoktatásra vonatkozóan a közoktatási törvény tervezési kötelezettséget ír elő az iskolafenntartók számára: közoktatási intézkedési tervet kell készíteni, melynek a megyei fejlesztési tervvel való összhangjára mindenkor figyelni kell, és melyet rendszeresen felül kell vizsgálni. A tervezés része a fenntartói minőségirányítási program is, melyet először 2004-ben kellett elkészíteni. önkormányzatunk mindkét dokumentummal rendelkezik, bennük részletes helyzetelemzés, tervezés és feladat-meghatározás szerepel.

A következő két évben - a hagyományos tanévi feladatok mellett, jelenlegi ismereteink szerint a következő nagyobb feladatok állnak az önkormányzat és közoktatási intézményei előtt:

A 2004/2005-ös tanévben:

- elkezdődik a módosított Nemzeti alaptanterv szerinti oktatás bevezetése 1. évfolyamon;

- nyelvi előkészítő osztály indul a gimnáziumi képzésben 9. évfolyamon;

- kihelyezett felsőfokú szakképzés kezdődik a Szolnoki Főiskolával való együttműködésben a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumban.

2004. végére: A bőrdíszműves tanműhely átalakítása tankonyhává és tanétteremmé.

2004. november-december: Döntés az óvodai ás általános iskolai intézményi szerkezetátalakításról.

2005. május: A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjának fenntartói jóváhagyása (5-8. évfolyam).

2006. Kollégiumfejlesztés sikeres pályázat alapján.

  

VII.

Civil szervezetek, társadalmi szervezetek, sporttevékenység

 

Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében támogatja a civil szerveződések működését, működtetését. Üzleti célokra nem hasznosítható ingatlanok átadásával, bérbeadásával segíti munkájukat.

 

A civil szervezeteket tevékenységük alapján be kívánjuk vonni szociális, közművelődési, turisztikai, sport pályázataink elkészítésébe és megvalósításába. Ezen szervezetek támogatását a lehetőségeinkhez mérten továbbra is folyamatosan emelni kívánjuk legalább az inflációs rátával.

Hosszabb távon meg kell oldani a város civil szervezetei, illetve a cigány kisebbség elhelyezését biztosító közösségi ház kialakítását. 

Védelmi feladatok 

Tűz- és katasztrófa elleni védelem feladatát társulásos formában kívánja ellátni az önkormányzat. Célul tűzi ki az önkormányzat, hogy a most kibontakozó közigazgatási reform során megfelelő kulcspozícióhoz jusson a város.

Így fontos feladat a rendőrség megerősítése, állományi létszám szinten tartása, növelése.

Az önkormányzat a Polgárőrség hathatós támogatását helyi szinten is segít megőrizni a bűnözés alacsony szintjét.

Polgári Védelmi, Katasztrófa Védelmi feladatait társulásos formában látja el az önkormányzat továbbra is, de a társulás körzete módosulhat.

 

13

 

Sporttevékenység 

Az önkormányzat feladata az iskolai testedzés feladatain túl a mindennapos testedzés feltételeinek, a sportolás helyszíneinek biztosítása, kiemelve a nők, idősek, és a fogyatékosok sportjának, és a tömegsport támogatása.

Az önkormányzat fejleszti a tulajdonában álló sportlétesítményeket, bővíti az egészséges életmódhoz szükséges testedzés feltételeit. 

A sportpályán új öltözőépület építése pályázati pénz felhasználásával.

A sportpálya salakos pályáinak felújítása, labdafogó hálók építése.

A sportpálya rendszeres karbantartása, állagmegóvás.

Extrém sportpálya kialakítása.

A súlyemelő helyiség felújítása.

A sport népszerűsítése, a lakosság szélesebb körének bevonása a tömegsportokba, növelni a sportlétesítmények kapacitását, számát pályázatok útján. Fontos, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen. 

VIII.

Képviselő-testület hatáskörei, feladata

 

Az önkormányzat vagyona

 

Az önkormányzat igen kevés forgalomképes vagyonnal rendelkezik. Ezért a fejlesztések egyetlen lehetséges útja a kiadások drasztikus csökkentése, a karbantartások és a felújítások szorgalmazása.

Meg kell minden vagyonelem esetében annak hasznosítását vizsgálnia bevételek növelésének oldaláról.

A vagyonértékelés megismerése után gondoskodni kell annak feladatszerű hasznosításáról, állandó karbantartásáról, felülvizsgálatáról.

A nagy volumenű fejlesztési feladatok megvalósításához szükséges külön pénzügyi projektek biztosítása (szennyvíztisztítás, csatornázás).

 

Az önkormányzat rendelkezik vagyonkataszterrel, melyben 801 önkormányzati tulajdonú ingatlan szerepel bruttó 4.478.705 e Ft értékben.

 

Vagyon működtetése

 

Az önkormányzat a gazdaságosan működtethető vagyonelemeket saját körében tartja.

A nehezen, vagy haszonnal nem üzemeltethető vagyonelemeket pályázat útján bérbe adja, illetve értékesíti.

 

Pénzgazdálkodás

 

2003 évtől bevezetésre kerül a kiskincstári gazdálkodás, amelyből mérsékelt forgótőke csökkenést vár az önkormányzat.

2004. évtől kihasználva a kiskincstári gazdálkodás eredményeit, tovább kell fejleszteni azt a KÖSZIR bevonásával.

  

14

 

A ciklus alatt meg kell teremteni a feszes, fegyelmezett normatívákra épülő pénzügyi gazdálkodást. Az önkormányzati gazdálkodás forrásösszetételének fő arányainak változására nem számít az önkormányzat a négyéves ciklus alatt. Fontos bevételi forrás a saját bevétel, amely szolgáltatási térítési díjakból állnak, így fontos ezek valós költségtartalmú beszedése.

Helyi adók tekintetében az országosan egységesített kulcsok várhatók. Új adónemek bevezetése nem lenne szerencsés.

Különös gonddal szükséges a kommunális adó mértékét kezelni, mivel egyéb szolgáltatások díja, közműtársulás díja tovább terheli a lakosságot.

 

A működési hitel nagyságrendjét legfeljebb 120-140 millió Ft összegű sávban kell tartani amiatt, hogy a már megkezdett, vagy a következő években megkezdeni tervezett beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitel felvétele, vagy készfizető kezességvállalások esetén „beleférjen” az önkormányzat a hitelfelvételi korlátba. (Évente külön-külön szükséges figyelni, az ÖTV előírásainak megfelelve)

A felhalmozási egyensúly megtartására hangsúlyozottan törekedni kell, amiatt is, hogy a hiányzó saját felhalmozási bevételek pótlása a hitelfelvételi korlát miatt nem történhet minden esetben fejlesztési hitelből.

További feladat a pénzügyi, számviteli munka korszerűsítése, a város szintű gazdálkodás feltételeinek megteremtésével. Olyan korszerű program bevezetését tartjuk szükségesnek, mely segítségével a városi büdzsében megjelenő intézmények és feladatok együttesen válnak azonnal áttekinthetővé, és a naprakész adatok alkalmasak a további elemzésre, döntéshozatalra. Ezzel együtt elvárás a vezetői, döntéshozói szint tájékoztatásának biztosítása, valamint a költségvetési szervekre vonatkozó számviteli törvény és egyéb, speciális jogszabályoknak való teljes körű megfelelés. Ennek érdekében a következő időszakban biztosítani kell az átállás technikai és pénzügyi feltételeit. 

 

Szolgáltatásszervezés

 

Az önkormányzat lakosság felé végzett szolgáltatásainál fontos a magas szintű ellátás, hibamentes munkavégzés és a díjak pontos beszedése. Meg kell találni azt a társasági formát

és üzemeltetési módot, amely az önkormányzat számára kedvező pénzügyi kondíciót jelenthet.

Meg kell vizsgálni és végrehajtani a városüzemeltetési a szolgáltatások egy egységbe történő gazdaságos szervezését, a Városi Víz- és Csatornamű, valamint a Városgazdálkodási Vállalat tekintetében.

 

Lakásállomány

 

Az önkormányzat adottságainál, illetve a törvényi kényszer miatt kevés és alacsony komfortfokozatú lakásállománnyal rendelkezik.

Az önkormányzat a lakossági, kisebbségi igények szélesebb kielégítésére tervezi szociális és piaci lakásállomány bővítését.

A lakásépítés formája lehet a családalapító fiatalok számára átmeneti elhelyezést nyújtó kisebb alapterületű, komfortos lakások telepszerű megvalósítása, önkormányzati beruházásban, vagy annak támogatásával.

 

15

 

 

Egyre nyilvánvalóbb, hogy mindig lesz egy olyan rétege a lakosságnak, aki saját erőből soha nem, de még támogatással sem lesz képes a lakhatását megoldani, ezért a jövőben is szükség lenne szociális bérlakások építésére.

 

Kisújszállás város gazdasági élete

 

2002-ben elkészült a város Általános Rendezési Terve, amely kijelöli az egyes gazdasági tevékenységek színtereit. Szorgalmazni kell külső iparterületek (ipari park) kialakítását, beindítását, ezzel tehermentesítve a városmagot a beékelődött üzemektől.

 

Ipari Park

 

Húzó erő lehet a város gazdasági életében, amennyiben az önkormányzat végig tudja vinni a programot, amelynek a főbb lépései:

Ipari park pályázatot előkészítő tanulmány elkészítése és benyújtása elfogadásra Ipari park területének biztosítása a betelepülők számára

Infrastruktúra pályázatos vagy sajáterős fejlesztése, benne úthálózattal, elektromos ellátással, csatornával, gázzal, vízellátással, kiegészítve egyéb szolgáltatásokkal.

Az ipari park kialakításában és benépesítésében nagy szerepe lehet a helyi vállalkozásoknak és vállalkozóknak.

 

A város Általános Rendezési Terve szerint Ipari Park céljára kijelölt terület közművesítéséhez nagy segítséget nyújtana az „Ipari Park” cím elnyerése. Ezzel a pályázati lehetőséggel már mindkét évben foglalkozott a képviselőtestület, de sajnos a pályázatban követelményként meghatározott területnagyság hiányában, egyik évben sem tudott ezzel a lehetőséggel megpróbálkozni. 

A szükséges ingatlannagyság biztosításához a képviselőtestület döntött a 0151 és a 0158 hrsz-ú ingatlanok megvásárlásáról. Jelenleg a 0151 hrsz-ú ingatlanból 3,0576 ha nagyságú területre, a 0158

hrsz-ú ingatlanból 3,9196 ha nagyságú területre sikerült az adás-vételi szerződést megkötni. A tulajdonszerzésre irányuló további szerződések megkötése folyamatban van.  

Mezőgazdasági termelés

 

A ciklus alatt lezajlik az EU struktúrájának megfelelő átalakulás, amely várhatóan meghatározza a termelésben megmaradó, prosperáló gazdaságok körét.

Fontos gazdasági tényező lehet a stabil termelési háttér, szervezett piac és rendezett támogatási rendszer együttes hatása.

Kérdéses lesz a külterületi utak, hidak helyzete, amelynek tulajdonjoga az önkormányzathoz kerül.

Az önkormányzat fenn kívánja tartani a jól működő mezőőri hálózatát, javítva annak központi finanszírozását.

A Nagykunság, Kisújszállás gazdasági fejlődésének korlátozó eleme a gyorsforgalmi úthálózat hiánya. Áttörést jelent a 4. sz. főút általános fejlesztése, kiemelten Kisújszállás várost elkerülő szakaszának kiépülése.

Az úthálózat fejlesztésével párhuzamosan ki kell alakítani az ipari vállalkozási övezetet, annak infrastrukturális elemeit.

 

16

Foglalkoztatás 

A képviselő-testületnek továbbra is törekedni kell a munkanélküliség csökkentésére, ezzel együtt a város foglalkoztatási helyzetének javítására. Ennek érdekében együttműködik a város munkáltatóival, lehetőségeihez mérten segíti az újabb munkavállalók letelepedését és nem utolsó sorban igyekszik saját foglalkoztatási lehetőségeit kimeríteni, az erre rendelkezésre álló költségvetési forrásokra pályázni.

 

IX.

Idegenforgalom, turizmus

 

Tájegységünk szépsége, természeti értékei csak az idelátogatók előtt mutatkozik meg teljes körűen. Elsődleges feladata a városnak, kistérségnek az érdeklődés felkeltése, figyelem felhívása.

A város kiemelt értékei közzé tartozik a városmag a köztéri szobrokkal, parkkal, a Városháza, mozi épülete, illetve a Református templom és környéket.

Saját értéket képvisel az Erzsébet-liget, valamint a városi strand és gyógyfürdő.

A Tourinform rendszerbe való bekapcsolódás előnyös a város számára. Az idegenforgalmi marketing munkát tovább kell folytatni a városon kívül, illetve a városon belül is.

Feladatként jelentkezik a színvonalas szálláshelyek kialakítása, elsősorban a lakossági, vagy vállalkozói formában.

 

Kisújszállás város sajnos elsődleges vonzerőkkel nem rendelkezik, de az idegenforgalmi SWOT analízis elemzése után látható, hogy melyek azok az erősségek, amelyekre építkezhetünk. Ezek a következők. Kertvárosi jellegű arculat, helyi értékek megóvása, gyógyvíz, idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, színvonalas kulturális rendezvények, lovas, vadász, horgász területek, fejlesztésre alkalmas területek, biztonságos település.

Ezen erősségek mentén meghatározhatjuk a fejlesztési irányokat, illetve konkrét céljainkat. Ezen célok és irányok meghatározásánál törekednünk kell arra, hogy olyan marketing eszközöket használjunk,

amelyek valóban hatékonyak, megfeleljünk a gyorsan változó piaci igényelnek, hatékonyan használjuk ki az Európai Unió adta lehetőségeket(pl. pályázatok).

Ugyanakkor a fejlesztési lehetőségek lehetséges ütemét figyelembe véve kampányjellegű kínálattal kell biztosítanunk településünk iránti érdeklődést. A regionális gondolkodásmód mellett, hangsúlyt kell helyezni a település egyedi, turisztikai arculatának megteremtésére.

Az idegenforgalmi fejlesztések természetesen hozzá kell, hogy járuljanak a település társadalmi-gazdasági fejlődéséhez.

Fürdőfejlesztés

 

Kiemelkedő feladat a fürdőfejlesztés. Térségünk kiemelkedő természeti értékeket rejt, amelynek fenntartása, bemutatása fontos feladat.

A folyamatos nyitva tartáshoz fontos a vízforgató rendszer beépítése, a termálmedence téliesítése, bővítése a reumatológiai hasznosítás irányában.

Fontos szempont a kiegészítő szórakozás feltételeinek megteremtése, szálláshelyek színvonalas biztosítása.

Az önkormányzat partner a környező településekkel közösen, projektben, pályázati úton történő fejlesztésekre. (PHARE)

Mód és lehetőség van a strand területén egyéni, vagy társas vállalkozások számára is.

Feladat a fürdőfejlesztéssel párhuzamosan a szállásfejlesztés, falusi vendéglátás feltételeinek kidolgozása, propagálása a város lakossága körében.

 

17

 

Térségi kapcsolatok

 

Az elkövetkező időszak a térségi együttműködés időszaka lesz. Az infrastruktúra és szociális körülmények javításával ennek egyre jobbak lesznek a felvételei. Ugyanakkor a térségben kialakul egy feladat-ellátási differenciálódás, településenkénti feladatmegosztás, társulásos feladatellátás.

Fontos társadalmi feladata lesz az önkormányzatnak az együttműködés megismertetése a lakossággal, az ebből eredő előnyök kihasználása.

A Nagykunság, mint kistérség kötődik majd a régiós rendszerhez, annak közigazgatási, társadalmi, gazdasági szálaival. Feladat ezen kapcsolatok időben történő kiaknázása, az előnyök Kisújszállás város javára történő fordítása.

 

X.

Kisújszállás hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere

 

Nemzetközi kapcsolatok

 

Kisújszállásnak öt határon túli településsel alakult ki partnerkapcsolata, ezek mindegyikének az önkormányzatok írásban is megerősített együttműködési megállapodás ad keretet.

E határon túli települések a következők: Pacsér (Szerbia), Szernye (Ukrajna), Eberschwang (Ausztria), Néagyfalu (Románia), és Igló (Szlovákia). A partnertelepülési kapcsolatok elsősorban kulturális területen zajlanak: egyrészt egymás fontosabb ünnepein, rendezvényein való kölcsönös hivatalos megjelenésekben öltenek formát, másrészt - örvendetesen - több olyan intézménye és civil szervezete

van a városunknak, amely egy-egy partnertelepülés egy-egy közösségével épít kapcsolatokat (pl.: tűzoltók, iskolák, művészeti csoportok, VGV).

A partnertelepülési kapcsolatok értéke városunk más közösségek élete, kultúrája iránti nyitottságában, barát kapcsolatok létrejöttében és további erősödésében rejlik. Fontos a megőrzésük, melynek alapját a hivatalos, önkormányzatok közötti protokolláris jellegű találkozók jelentik. Tartalommal azonban ezt a kisebb közösségek kölcsönös látogatásai, művészeti csoportok bemutatkozásai töltik meg. Ezért hozzá kell segítenie az önkormányzatnak művészeti csoportjait, intézményeit és egyéb közösségeit a kapcsolatfelvételekhez, illetve a már meglévők ápolásához. Ezen túlmenően törekedni kell a gazdasági területen történő kapcsolatok kialakításához is. Az önkormányzati támogatás részben az erkölcsi támogatásban, odafigyelésben, másrészt anyagi segítségnyújtásban nyilvánulhat meg. A kapcsolatok formálásában elengedhetetlen a feladatok és költségek évenkénti tervezése, melyre az éves önkormányzati rendezvénykeret tárgyalásakor kell mindenkor kitérni.

 

Hazai kapcsolatok

 

Az önkormányzat a város fejlesztése érdekében egyre kiterjedtebb hazai, települések közötti együttműködésekbe kell aktívan bekapcsolódnia. Különösen fontos a Nagykunságban, mint kistérségben, valamint az Észak-alföldön mint régióban történő együttműködésekben, társulásokban való részvétel. Az előbbiben városunk egyre inkább meghatározó szerepet tölt be a Nagykun Együttműködési Társulásban betöltött funkciója miatt (a társulás elnöke városunk polgármestere, kulturális kezdeményezések indultak és indulnak Kisújszállásról).

Kisújszállás a következő társulásoknak, érdekszövetségeknek a tagja:

  • Nagykun Együttműködési Társulás

  • Településrendezési és Műszaki Társulás

  • Idegenforgalmi Társulás

  • Magyar Fürdővárosok Szövetsége

18

  • Nagykun Települések Együttműködése

  • Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság Köztestület

  • ISPA-pályázatokhoz kapcsolódó szennyvízhálózat-építő és -üzemeltető konzorcium

  • Környezetvédelmi megállapodás

  • JNSZ Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület

 

A hazai települések közötti társulásokban, együttműködésekben, érdekszövetségekben továbbra is részt kell vennie önkormányzatunknak, mert így a városfejlesztéshez nélkülözhetetlen információkhoz, pályázati lehetőségekhez juthat.

Ugyanilyen fontos - a lehetőségekhez mérten - az alkalmi, különböző kulturális rendezvényekre történő, más településekről érkező meghívásoknak eleget tenni, és ilyen jellegű programokat helyben is szervezni, mert ezek egyrészt városunk művészeti csoportjainak adnak fellépési lehetőségeket, másrészt a helyi lakosságnak nyújtanak kulturális, szabadidős programokat.

 

XI.

ÖSSZEFOGLALÁS 

Kisújszállás város Gazdasági Programja a történelmi, társadalmi hagyományok alapján a gazdasági élet meglévő értékeit figyelembe véve készült el a 2002-2006-os önkormányzati ciklusra. A ciklusprogramon kívül rendelkezésre állnak azok a közép- és hosszú távú fejlesztési dokumentumok, amely városi, térségi, régiós szinten elemzik, értékelik a társadalmi, gazdasági folyamatokat és javaslatot tesznek a fejlesztés fő irányaira.

A négyéves időszakra készült program célja, hogy a közép- és hosszú távú fejlesztési programoknak, projekteknek megfelelően sorba szedje a fejlesztési feladatokat, lehetőségeket.

A képviselő-testület feladata, hogy a program elemeiből a lehető legtöbbet megvalósítson munkája során, figyelembe véve az anyagi lehetőségeket és a változó környezet elemeit.

Az időszak alatt folyamatosan működtetni kell várost, amely mint tipikus alföldi kisváros hivatott az itt élők valós igényeinek, elvárásainak megvalósítására. Az élhető városnak fontosak a kistérségi, régiós, országos és nemzetközi kapcsolatai. Fontos feladata a 2004-es Európai Uniós csatlakozás előnyeit kihasználni, a lehető legnagyobb támogatások lehívásával a területi eltérések mérséklése.

 

Kiemelt feladatok:

  • Az önkormányzati intézmény-, és ellátórendszer takarékos és hatékony működtetése,

  • tervekkel rendelkező úthálózat kiépítése minden választókörzetben,

  • szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, tisztító felújítása állami pénzalapok bevonásával,

  • Ipari park kialakítása, munkahelyek létesítése, foglalkoztatás javítása,

  • fürdőfejlesztés megvalósítása vízforgatóval és termálmedence téliesítésével,

  • turizmus fejlesztése, színvonalas szálláshelyek kialakításával, szolgáltatásfejlesztéssel,

 
  • csapadékvíz-elvezető rendszer bővítése, karbantartása,

  • hatékony önkormányzati vagyon és pénzgazdálkodás a KÖSZIR bevonásával,

  • racionális városellátó rendszer kialakítása,

  • a VGV, Víz- és Csatornamű (egy) gazdasági társasággá alakítása,

  • utak, járdák fenntartása

  • közvilágítás korszerűsítése

 

A gazdasági programot a ciklus felénél, 2004-ben a képviselő-testület felülvizsgálja.

 

 

Kisújszállás, 2003. március 14.

 

/: Palágyi Gábor :/

polgármester

19

 

A gazdasági program félidős értékelését a képviselő-testület 2004. október 28-ai ülésére napirendre tűzte.

A gazdasági programmal kapcsolatos további elképzelések és célok bedolgozásra kerültek.

 

 

   

« Vissza
Vissza a főmenübe