KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
36/2010. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő- testületének Szervezeti és működési szabályzatáról
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
- Általános rendelkezések
1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisújszállás Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
5310 Kisújszállás, Szabadság tér l.
2.§ Az önkormányzat jelképei:
a) Címere: Egyenesen álló csücskös talpú ezüstszínű pajzson három zöld halmocska
fölött egy behajtott vörös színű kar három búzakalászt tart. A pajzs fölött
ötlombú aranyozott korona és a nagykunok jelképére utaló jobbjában kardot
tartó kétfarkú ágaskodó oroszlán. A címerpajzs két oldalát akantusz levél
díszíti. A jobb oldali (heraldikai jobb oldal, tehát így nézve = bal) alul kék,
felső része aranyszínű, a bal oldali alul piros, felül ezüstszínű.
b) Zászlója: Fehér alapon középen a város címere, fölötte fekete betűvel Kisújszállás felirat.
c) Pecsétje: 4 cm átmérőjű, kör alakú; benne a város címere és alatta Kisújszállás felirat.
d) Polgármesteri lánc: Sisa József képzőművész alkotása, láncon tűzzománc városi címer
e) Jelzőcsengő: Győrfi Sándor szobrászművész alkotása, bronzból készült, a város címerével díszített , 1990. felirattal ellátott harang alakú, 10 cm átmérőjű, 9 cm magasságú, Z. Tóth Kálmán fafaragó által készített körtefából, kunsági motívumokkal díszített fanyéllel ellátott csengő.
3.§ (1) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a testület által adományozott okleveleken,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
c) az önkormányzati köszönő és köszöntő leveleken,
d) az önkormányzat rendezvényeire szóló meghívókon.
(2) A polgármesteri láncot a polgármester ünnepi üléseken, városi ünnepségeken eskütételek alkalmával használja.
(3) A városi címer és zászló használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) A jelzőcsengőt a képviselő-testületi ülés vezetője képviselő-testületi üléseken használja.
4. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:
a) Eberschwang önkormányzatával Ausztria
b) Igló önkormányzatával Szlovákia (Szepesség)
c) Négyfalu önkormányzatával Románia (Erdély)
d) Pacsér önkormányzatával Szerbia (Vajdaság)
e) Szernye önkormányzatával.Ukrajna (Kárpátalja)
f) Wilamowice önkormányzatával Lengyelország
2.A képviselő-testület működése
5.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma:
12 fő (1 fő polgármester),
8 fő egyéni választókerületi települési képviselő,
3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott települési képviselő.
A települési képviselők névsorát és adatait az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) a) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a képviselők a meghívót és a teljes anyagot az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kapják meg. A meghívót az ülést összehívó személy írja alá.
b) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé, és az előterjesztő „zárt ülésre javasolt” minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést – a javaslattól eltérően, ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.
c) Nem terjeszthető a képviselő-testület elé olyan rendelettervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.
(4) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, a kezdés időpontját,
b) a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit,
c) a meghívottakat,
d) az interpelláció lehetőségét.
(5) Rendkívüli testületi ülést kell összehívni a képviselők legalább ¼-ének vagy az önkormányzat bármely bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős és halasztást nem tűrő esetben az írásbeliségtől és a postázásra előírt határidőtől el lehet térni.
(6) Állandó meghívottak:
a) tanácskozási joggal:
aa) helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetője,
ab) a 6. számú egyéni országgyűlési választókerület országgyűlési képviselője és a kisújszállási lakosú országgyűlési képviselő,
ac) a könyvvizsgáló,
ad) a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke,
ae) az aljegyző,
af) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői
teljes anyag megküldésével.
b) részvételi joggal:
ba) az önkormányzati intézmények vezetői,
bb) az önkormányzati érdekeltséggel működő gazdasági társaságok képviselői,
bc) az egyházak képviselői,
bd) a hírközlő szervek képviselői,
be) a rendőrörs parancsnoka,
bf) a városban működő jelentősebb gazdasági egységek vezetői,
bg) a civil szervezetek képviselői
meghívóval
bh) a lakosság, hirdetőn keresztül.
(7) Az eseti meghívottak tanácskozási joggal a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendi pontokhoz az előterjesztő által javasoltak, és az 5. § (3) bekezdésében meghatározott személyek által meghívottak lehetnek.
(8) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát elektronikusan a város honlapján, papíralapon az Arany János Városi Könyvtárban közzé kell tenni.
(9) Az ülés meghívóját a napirendi javaslattal együtt közhírré kell tenni a Városháza hirdetőjében és lehetőség szerint az ülést megelőzően piaci napon a piaci hirdetőben.
3.Munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület a gazdasági program, valamint feladatainak végrehajtására és szervezésére éves munkatervet készít.
(2) Az éves munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a tanácskozási joggal állandó meghívottaktól,
c) az intézményvezetőktől,
d) az önkormányzati érdekeltséggel működő gazdasági társaságoktól.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait (hónap, nap),
b) az ülés napirendjeit,
c) a napirend előterjesztőjének megnevezését,
d) a véleményező, javaslattevő önkormányzati bizottság megnevezését,
e) a meghívottak felsorolását,
f) egyéb szervezési kérdéseket.
4.A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
7.§ (1) Az ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülést vezető elnök) vezeti.
A vita vezetését és a szavazatszámlálást a Mikro Voks szavazatszámláló és konferencia rendszer segíti.
(2) a) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető elnök – a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.
b) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester, illetve az 5. § (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott személy 8 napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.
(3) A jegyzőkönyv és a jelenléti ív hitelesítésére az ülést vezető elnök tesz javaslatot, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) a) Az ülést vezető elnök javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjére. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül – a b.) pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel határoz.
b) A képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázatra vonatkozó napirend zárt ülésen történő tárgyalása elrendeléséhez minősített többséggel határoz.
(5) A nyilvános és a zárt ülés tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt:
a) nyilvános ülés,
b) zárt ülés.
(6) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt a következő:
a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
b) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló,
c) rendeleti javaslatot tartalmazó előterjesztés,
d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés,
e) tájékoztató,
f) interpelláció.
(7) A képviselő-testület által rendszeresen napirendre kerülő beszámoló és tájékoztató:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámoló,
c) az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről szóló polgármesteri tájékoztató.
(8) a) Az ülést vezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
Vita előtt az előterjesztő legfeljebb 5 percben szóbeli beajánlást, kiegészítést tehet; a napirendet véleményező bizottság elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag képviselő ismerteti a bizottság döntését.
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben maximum 2 percben kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt legfeljebb 5 percben választ kell adni.
c) A napirendi pont vitája során a képviselő legfeljebb egy alkalommal - maximum 5 perc időtartamra – kérhet szót. Újabb hozzászólásra vagy ismételt felszólalásra az ülést vezető elnök egy esetben, maximum 3 perc időtartamra engedélyt adhat.
A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és maximum 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármely képviselő és tanácskozási joggal meghívott 1 perces hozzászólásra kérhet szót.
A részvételi joggal rendelkezők részére az ülést vezető elnök kivételesen, egy esetben legfeljebb 2 perc időtartamra engedélyt adhat a hozzászólásra.
d) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője legfeljebb 5 percben reagál a hozzászólásokra.
f) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
g) Az ülést vezető elnök az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatot egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a bizottság módosító, kiegészítő indítványáról, majd a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványról, ezek után az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.
A módosító, kiegészítő indítványról az ügy döntésére irányadó szavazati aránnyal határoz a testület.
h) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – határozat nélkül dönt:
a) a zárt és nyilvános ülések sorrendjéről,
b) az ülések napirendjéről,
c) a képviselő-testület átruházott hatáskörében hozott döntések elfogadásáról,
d) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
e) a tájékoztató tudomásul vételéről,
f) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(9) Az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.
(10) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető elnök feladata.
(11) Az ülést vezető elnök a vita lezárása előtt annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni egy esetben, legfeljebb 1 percben „személyes megjegyzésre” adhat szót.
(12) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a kijelölt helyet foglalhatják el.
A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(13) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradást a települési képviselő a polgármesternek vagy a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya munkatársának jelentheti be.
A képviselő-testületi ülésről történő távozást a települési képviselő az ülést vezetőnek, az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni, rendkívüli távozás esetén - az ülés közben - két napirendi pont tárgyalása között jelenti be.
(14) Az ülésről a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer alkalmazásával hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.
(15) Az ülésteremben, az ülés alatt mobiltelefon és mobilinternet nem használható.
5. Az előterjesztés
8.§ (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő)
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) a jegyző,
f) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői,
g) a városi főépítész,
h) az intézményvezetők,
i) egyéb nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,
j) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér,
k) akit jogszabály felhatalmaz.
(3) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 14 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egy negyede vagy bármely bizottság által támogatott előterjesztést.
(4) Az előterjesztések készítője lehet az (2) bekezdésben felsorolt előterjesztő és a hivatal köztisztviselője (továbbiakban: készítő).
(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei:
Az előterjesztések főbb elemei:
a) Első rész:
aa) tárgy pontos meghatározása.
ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,
ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,
ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,
ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.
b) Második rész a határozati javaslat, melynek részei:
ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,
bb) rendelkező rész,
bc) végrehajtásért felelős,
bd) határidők, részhatáridők,
be) értesülők köre.
c) Harmadik rész:
ca) a készítés időpontja,
cb) a készítő megnevezése, aláírása, a készítő szervezeti egység vezetőjének megnevezése és
cd) aláírása. (amennyiben nem azonos az előterjesztővel)
ce) az előterjesztő megnevezése és aláírása.
(6) Az előterjesztések elkészítéséért, az abban foglaltak meglapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért – lehetőség szerint a bizottsági vélemények megjelentetéséért – az előterjesztő a felelős.
(7) a) Az előterjesztéseket az előterjesztő a testületi ülés időpontja előtt 14 nappal - törvényességi véleményezés céljából -a jegyzőhöz nyújtja be.
A jegyző az előterjesztés első oldalán rögzíti törvényességi észrevételét a következők szerint:
„az előterjesztés törvényes,”
„az előterjesztés nem törvényes”.
b) Az a) pont szerint törvényesített előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülés időpontja előtt 10 nappal a polgármesterhez kell benyújtani.
(8) a) A testületi ülésre az előterjesztés írásban (vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra.
A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
b) A nagy terjedelmű, 10 oldal feletti előterjesztések vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerülnek kiküldésre, kivéve a c) és a d) pontok esetén. Ebben az esetben a papíralapon való hozzáférést a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell és erről az előterjesztésben, vagy a meghívóban tájékoztatást kell adni.
c) A nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a polgármester dönt.
d) Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetési koncepciója, költségvetése, zárszámadása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolója vagy papíralapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerül kiküldésre.
e) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatoknak, rendelettervezeteknek az ülésen történő kiosztását.
A rendelettervezetet, határozati javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez, aki azt – törvényesítés céljából - haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.
f) A testületi ülésen az a), e) pontban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.
(9) A bizottság által megtárgyalt előterjesztés – ha a képviselő-testületi postázás és a bizottsági ülés között legalább 3 nap különbség van, vagy ha a postázás és a bizottsági ülés közötti idő lehetővé teszi- az előterjesztő döntése alapján tartalmazza a bizottsági ülésen hozott módosító javaslatot külön kiemelve és megjelölve a bizottság nevét.
(10) Az (1)-(8) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az önkormányzati bizottságok üléseire készülő előterjesztéseknél, azzal az eltéréssel, hogy a nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a bizottság elnöke dönt, továbbá halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok, és egyéb anyag, szórólap és ismeretterjesztő anyag bizottsági ülésen történő kiosztását.
6. Határozathozatal
9.§ (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:
a) hatáskör átruházás,
b) kitüntetés adományozás,
c) díszpolgári cím adományozás,
d) gazdasági program elfogadása,
e) önkormányzati tulajdon elidegenítése 1 millió Ft egyedi értékhatár felett,
f) 1 millió Ft értékhatár feletti hitelfelvétel,
g) 5 millió Ft egyedi értékhatár feletti beruházás eldöntéséhez,
h) következő évi / évek költségvetése terhére történő kötelezettségvállalás.
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
____(szám)/____(év). (____hó____nap) számú önkormányzati határozat
(4) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül - a hivatali felelős jegyző általi kijelölése után - el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek.
(6) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntéseket a városi honlapon közzé kell tenni.
(7) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzati hírlevélben közzé kell tenni, azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetők.
7. A határozatok végrehajtásának rendje
10.§ A képviselő-testületi határozatokat (továbbiakban: határozat) a határozatban felelősként megjelölt szerv vagy személy (továbbiakban: felelős) köteles végrehajtani.
(1) A határozatok végrehajtásáról a felelős – a határozat határidejének lejártát követő 14 napon belül - a képviselő-testület részére írásos beszámolót készít.
(2) A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló alapján a képviselő-testület a határozatot módosíthatja, kiegészítheti és hatályon kívül helyezheti.
8. A szavazás módja
11.§ (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni.
(2) A szavazás technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.
(3) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit.
(4) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer végzi, a rendszer működő képtelensége esetén a jegyző gondoskodik a szavazatok megszámlálásáról.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő- testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Név szerinti szavazást kell tartani, ha:
a) azt a törvény előírja,
b) azt a megválasztott képviselők több mint a fele indítványozza,
c) a polgármester indítványozza,
d) az alpolgármester indítványozza.
(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a név szerinti szavazatot a települési képviselő a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer segítségével, valamint szóban adja le.
A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti.
A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell
(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha:
a) jogszabály titkos szavazást ír elő,
b) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelt el.
(9) A képviselő-testület titkos szavazást
a) tart, ha azt a törvény előírja,
b) tarthat az önkormányzati törvény 12. § (4) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
(10) A titkos szavazás lebonyolítása a MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer segítségével történik.
(11) A MikroVoks szavazatszámláló és konferencia rendszer működő képtelensége esetén a titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Jogi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik.
Az Ügyrendi és Jogi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.
A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni – melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.
(12) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel ismételt szavazást rendelhet el.
9. Kérdés, interpelláció
12.§ (1) Kérdést, interpellációt írásban vagy szóban lehet megtenni.
Kérdést, interpellációt írásban a képviselő-testületi ülésen vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani.
Az írásban érkezett kérdést, interpellációt az ülést vezető elnök a nyilvános ülés végén ismerteti.
(2) A kérdés, a válasz elmondásának időtartama maximum 5 perc.
(3) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet
(4) a) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik - azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
b) A képviselő-testület – ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel – a tárgytól függően – a polgármestert, vagy a bizottságok valamelyikét bízhatja meg, illetve eseti bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.
(5) Az interpellációkról és a kérdésekről a Polgármesteri Hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
(6) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(7) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:
a) problémát tár fel,
b) arra kér választ, hogy a probléma hogyan szüntethető meg,
c) valamilyen mulasztásra, helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet,
d) panasz orvoslását kéri.
(8) A települési képviselők kérdést, interpellációt a polgármester, az alpolgármester, valamint a bizottsági elnökök és a jegyző felé tehetnek.
10. Jegyzőkönyv
13. § (1) A testületi ülésről papíralapon 4 példányban kell írásos jegyzőkönyvet készíteni, ebből:
a) egy példányt – az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,
b) egy példányt irattárba kell tenni,
c) egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet,
d) egy példányt pedig - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Városi Könyvtárban kell elhelyezni. A Városháza hirdetőtábláján és az önkormányzat hírlevelében erről a lakosságot tájékoztatni kell.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót és a teljes anyagot,
b) az ülésen kiosztott anyagokat,
c) az elfogadott rendeleteket,
d) a jelenléti ívet,
e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
b) a megjelent képviselők nevét,
c) a megjelent tanácskozási joggal meghívottak nevét,
d) a távolmaradt képviselők nevét,
e) az elfogadott napirendet,
f) napirendenként az előterjesztő, a felszólaló nevét, a hozzászólások lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás eredményét (igen, nem, tartózkodás száma) és a döntés szövegét,
i) a polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit,
j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
k) a következő testületi ülés időpontját, napirendjére vonatkozó javaslatokat, figyelembe véve a munkatervben foglaltakat,
l) az ülés bezárásának időpontját (óra, perc).
(4) Az önkormányzati ülésről távolmaradó képviselő részére ajánlott az ülésről készült jegyzőkönyv elolvasása a következő önkormányzati ülésig.
(5) A Polgármesteri Hivatalban a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét – a Polgármesteri Hivatal munkarendjének megfelelően – elolvashatják, áttanulmányozhatják, az ülésről készített hangfelvételt meghallgathatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.
(6) Az képviselő-testületi ülésről készülő jegyzőkönyv munkaanyaga csak belső használatra adható ki a települési képviselő részére. A munkaanyag nyilvánosságra semmilyen formában nem hozható, sem a hiteles jegyzőkönyv elkészítése előtt, sem azt követően.
(7) A képviselő-testületi nyilvános ülésről készült elektronikus jegyzőkönyvet a város honlapján közzé kell tenni.
14. § Az önkormányzat hatásköreinek átruházását – az önkormányzat éves költségvetéséről szóló, valamint az egyéb önkormányzati rendeletekbe foglalt hatáskör átruházásán túl - a 1. számú melléklet tartalmazza.
11. lakossági fórumok
,
15. § (1) Közmeghallgatás:
a) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.
c) A közmeghallgatáson az érintettek maximum 5 percben tehetik meg észrevételeiket, ismételt hozzászólás esetén maximum 2 percben.
d) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a Városháza hirdetőtábláján, a városi honlapon és a piaci hangosbemondó útján kell tájékoztatni a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.
e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 13.§-ban meghatározottak értelemszerűen vonatkoznak.
(2) Lakossági fórum:
a) A települési képviselők egyéni választókerületükben, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot kötelesek tartani:
b) Az egyéni választókerületi települési képviselő az egyéni választókerületében köteles lakossági főrumot tartani minden esetben, ha a képviselő-testület úgy dönt.
12. Információáramlás
16. § (1)Az önkormányzat a lakosság tájékoztatására elsősorban a város honlapját, helyi önkormányzati hírlevelet, a városi televíziót, a hangosbemondót, a hirdetőket és a szórólapokat használja fel.
(2) Az észrevételek, igények, kritikák, javaslatok megismerésére - a közmeghallgatáson és a lakossági fórumokon kívül - az érdekképviseletek, egyesületek, egyéb civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szervezetek hatékony együttműködésére számít az önkormányzat.
(3) A helyi önkormányzati hírlevél szerkesztőbizottságának összetételét és működését az önkormányzat külön határozatban szabályozza.
13. Önkormányzati bizottságok
17. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat működteti, az állandó bizottságok tagjainak számát az alábbiak szerint határozza meg:
a) Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság, tagjainak száma: 7 fő
b) Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottság, tagjainak száma: 7 fő
c) Ügyrendi és Jogi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
d) Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági Bizottság tagjainak száma: 7 fő
e) Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság tagjainak száma: 7 fő
(2) Esetenkénti feladatokra a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) Az egyes bizottságok feladatait és hatásköreit az 2. számú melléklet, a bizottságok jegyzékét és összetételét a 2. számú függelék tartalmazza.
(4) A bizottságok települési képviselőkből és nem képviselő tagokból állnak.
A bizottságok szakértőket kérhetnek fel.
(5) A bizottságok adminisztratív feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el, szakmai segítséget az illetékes szervezeti egység nyújt.
(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre értelemszerűen alkalmazni kell a 13.§-ban meghatározott rendelkezéseket a (7), (8) és (9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(7) A bizottsági ülés jelenléti ívét a bizottság elnöke hitelesíti.
(8) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a bizottság elnökének, egy példányt helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek kell megküldeni, egy példányt irattárba kell helyezni.
(9) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(10) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(11) A bizottság maga határozza meg működésének részletes szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a jelen rendelet keretei között.
(12) A bizottsági elnök az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen szóban köteles beszámolni.
14. A tanácsnok
18. § A képviselő-testület meghatározott időre, feladatra vagy működésének idejére tagjai közül
a) meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére,
b) a polgármester munkájának előkészítésére, segítésére,
c) több bizottságot érintő önkormányzati feladat összehangolására, egyeztetésére,
d) az egyes bizottságok színvonalas munkájának elősegítésére,
e) a tanácsnokot, illetve tanácsnokokat választhat.
15. Polgármester, alpolgármester
19. § (1) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester szükség szerint a bizottsági elnököket, a tanácsnokokat, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt és a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit megbeszélésre hívja össze.
(4) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 főállású alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.
16. Vagyonnyilatkozat
20. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság végzi.
(3) A bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(4) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.
A vagyon nyilatkozattételi határidőt követő 15 napon belül az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke - Városháza hirdetőtábláján és az önkormányzat hírlevelében – a lakosságot tájékoztatja a vagyonnyilatkozatok megtekinthetőségéről.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(7) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében alapított és fenntartott intézmények intézményvezetői, a jegyző és az aljegyző is megbízásuk, kinevezésük után, majd ezt követően minden második év június 30-ig vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal végzi. Az intézményvezetők, a jegyző és az aljegyző vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
17. A Polgármesteri Hivatal
21. §(1) A képviselő-testület – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre.
A hivatal megnevezése: Kisújszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
(2) Az önkormányzat a közterületi rend és tisztaság védelméről közterület-felügyelet útján gondoskodik.
A közterület-felügyelet feladatait a Polgármesteri Hivatalban alkalmazott közterület-felügyelő látja el.
A közterület-felügyelő kerékbilincset és szolgálati kutyát nem alkalmazhat.
A közterület-felügyelő feladatait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A közterület-felügyelő együttműködik a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a mezőőrökkel, az Önkéntes Önkormányzati Tűzoltó Köztestülettel, a társadalmi szervekkel, különösen a városi Polgárőr Szervezettel, a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottsággal; a fenti szervekkel kölcsönösen tájékoztatják egymást munkájuk során szerzett tapasztalatokról, rendszeresen értékelik, elemzik a város közterületi rendjét és közbiztonságát.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal szerveinél rövidített ügyintézési határidőben intézendő ügyek jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
22. § (1) a) Ügyfélfogadási idő - az Okmányiroda kivételével - a Polgármesteri Hivatalban:
hétfő: 8.00-12.00 óráig 13.00- 16.00 óráig
kedd: 8.00-12.00 óráig -
szerda: 8.00-12.00 óráig 13.00- 16.00 óráig
csütörtök: - -
péntek: 8.00-12.00 óráig. -
b) Ügyfélfogadási idő az Okmányirodában:
hétfő: 7.30-12.00 óráig 13.00- 16.00 óráig
kedd: 8.00-12.00 óráig 13.00- 16.00 óráig
szerda: 7.30-12.00 óráig 13.00- 16.00 óráig
csütörtök: 8.00-12.00 óráig -
péntek: 8.00-12.00 óráig. -
c) A polgármester és az alpolgármester szerdán 8,00–16,30 óráig felváltva tartanak ügyfélfogadást.
d) Az anyakönyvvezető a hivatal teljes munkaidejében ügyfélfogadást tart.
e) Ügyfélfogadási időben a köztisztviselő csak rendkívül indokolt esetben végezhet távolléttel járó feladatot, helyettesítéséről az osztályvezető köteles gondoskodni.
(2) a) A Polgármesteri Hivatalban a munkaidő-keret heti 40 óra.
Az ügyfélfogadáshoz igazodóan a hivatal rugalmas munkaidőben látja el feladatait.
b) A peremidő 7,00 – 19,00 óra, a törzsidő azonos az ügyfélfogadás idejével.
A törzsidő a kötelező jelenléti időt, a peremidő pedig azt az időszakot jelenti, melynek keretei között a munkahelyi vezető egyetértésével a dolgozók maguk határozhatják meg a munkába érkezésüket és távozásuk időpontját.
Az elszámolásnál negyedóránként kerekíteni kell a kezdésnél felfelé, a távozásnál lefelé.
18. Önkormányzati intézmények és önkormányzati érdekeltséggel működő gazdasági társaságok
23.§ Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében alapított és fenntartott intézmények jegyzékét a számú 5. számú melléklet, az önkormányzati érdekeltséggel működő gazdasági társaságok jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.
19. Társulás
24. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület által kötött együttműködési megállapodásokat a 3. számú függelék tartalmazza.
20. Az önkormányzat gazdasági alapjai
25. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyar Köztársaság költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az első forduló, a költségvetési koncepció elkészítése:
aa) A költségvetési koncepciót – a költségvetési irányelvekhez igazodva - a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.
ab) Az önkormányzat bizottságainak a koncepció feladatkörűkbe tartozó részeiről, a pénzügyi és gazdálkodási bizottságnak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.
ac) A polgármester az önkormányzati bizottságok véleményét és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja és nyújtja be a képviselő-testületnek.
ad) A képviselő-testület határozattal dönt a költségvetési koncepcióról .
b) A második forduló, a költségvetési rendelet készítése:
ba) A polgármester a költségvetési rendelet tervezetét valamennyi önkormányzati bizottság elé terjeszti.
bb) Az önkormányzat bizottságainak a költségvetési rendelet tervezet feladatkörűkbe tartozó részeiről, a pénzügyi és gazdálkodási bizottságnak az egész tervezetről véleményt kell alkotnia.
bc) A polgármester - az önkormányzati bizottságok véleményével és a könyvvizsgáló írásos jelentésével együtt - a költségvetési rendelettervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére a (2) bekezdés b) pontban írt szabályok az irányadók.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(5) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatokat a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján látja el.
(6) A képviselő-testület éves költségvetésében meghatározott mértékig reprezentációs előirányzatot tervez.
a) A reprezentációs előirányzat a következőkre használható fel:
aa) hivatalos tárgyalásokon ellenérték nélkül felszolgált étel, ital
ab) a testületi és bizottsági üléseken felszolgált kávé és üdítő
ac) nemzeti, városi ünnepekhez, évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó megemlékezés költségei
b) A reprezentáció felhasználásának joga:
ba) 50 %-ban a polgármestert és az alpolgármestert együttesen,
bb) 20 %-ban a jegyzőt és az aljegyzőt együttesen,
bc) 30 %-ban egyenlő arányban a szervezeti egységek vezetőit,
illeti meg .
(7) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és a forgalomképes vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
(8) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal - a közmeghallgatás keretében – köteles tájékoztatni a lakosságot.
21. Önkormányzati rendeletalkotás
26. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző,
d) a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete,
e) a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezető testületei.
A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egysége készíti elő.
A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésével valamely bizottságát is megbízhatja, külön bizottságot hozhat létre, más szakértőt kérhet fel.
A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, szakértő készíti el.
A rendelettervezethez a polgármester a települési képviselők, illetve a bizottságok szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg.
A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A tervezetet véleményeztetni kell
a) a tárgy szerint érintett szervekkel, szakemberekkel,
b) a polgármesteri hivatal érintett szervezeti egységével,
c) az önkormányzat tárgy szerint érintett bizottságával,
d) a rendeletalkotás kezdeményezőjével,
e) szempontok és tartalmi követelmények megfogalmazása esetén az azt benyújtó polgármesterrel, települési képviselővel, illetve bizottsággal.
(4) A lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetet legalább 30 napra nyilvánosságra kell hozni városi honlapon (könyvtárban, hírlevélben) és a képviselő-testület döntése szerint lakossági fórumot kell tartani.
(5) A rendelettervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy, bizottság, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, aki a rendeletet alkotó képviselő-testületi üléstől számított 15 napon belül felterjeszti a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.
(7) A jegyző a rendelet kihirdetéséről a Városháza hirdetőjén keresztül gondoskodik a rendelet megalkotását követő napon.
Az állampolgárok részére a rendeletet a városi honlapon, az Arany János Városi Könyvtárban közzé kell tenni, erről és a rendelet kihirdetéséről a hírlevél útján a lakosságot tájékoztatni kell.
(8) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.
(9) Az önkormányzati rendeleteket kétévenként felül kell vizsgálni.
(10) A hatályos önkormányzati rendeletekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
22. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
27. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a választópolgárok legalább 20 %-a,
b) legalább 5 fő települési képviselő,
c) a képviselő-testület bármelyik bizottsága,
d) helyi társadalmi szervezetvezető testülete.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.
(3) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5 %-a a polgármesternek nyújthatja be.
(4) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozott.
(5) Aláírásgyűjtés, aláírásgyűjtő ívek benyújtása és az aláírások ellenőrzése:
a) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból származó munkavégzés kötelezettség teljesítése közben, illetve egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.
b) A polgármester az aláírásgyűjtő íveket az átvételtől számított 3 napon belül átadja a helyi választási bizottságnak.
c) A helyi választási bizottság gondoskodik az aláírások hitelességének vizsgálatáról, melynek során az aláíró állampolgárokat az állami népesség nyilvántartás adatai alapján azonosítja a választójogosultság megállapítása céljából.
d) Ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a helyi választási bizottság a személyazonosságot is ellenőrizheti.
e) A hitelesítést 15 nap alatt le kell folytatni, melynek eredményéről a helyi választási bizottság a polgármestert írásban tájékoztatja.
(6) A helyi népszavazás költségei az önkormányzat költségvetését terhelik.
23. Helyi Kisebbségi Önkormányzat
28. § (1) A települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködést a két önkormányzat közötti megállapodás rögzíti.
(2) A települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátásához szükséges – a települési önkormányzat tulajdonában lévő – vagyon használatba adásáról külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.
(3) A Polgármesteri Hivatal a kisebbségi önkormányzat kérésére biztosítja a testület működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket. Biztosítja továbbá a testületi működéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenység ellátását.
(4) A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Polgármesteri Hivatal.
24. A Szervezeti és működési szabályzat mellékletei, függelékei
29. § (1) Az SZMSZ mellékletei:
1. számú Az önkormányzat hatásköreinek átruházásáról
2. számú A bizottságok feladat és hatásköre
3. számú A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása
4. számú A Polgármesteri Hivatal szerveinél rövidített határidőben intézendő ügyek jegyzéke
5. számú Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények jegyzéke
6. számú Az önkormányzati érdekeltséggel működő gazdasági társaságok jegyzéke
(2) Az SZMSZ függelékei:
1. számú A települési képviselők névsora és adatai
2. számú A bizottságok jegyzéke és összetételük
3. számú A képviselő-testület által kötött együttműködési megállapodások
(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
25. Záró rendelkezések
30. § (1) Hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról 37/2006. (XII.14.) önkormányzati rendelet, és a módosításáról szóló 20/2007. (VI.26.), a 24/2007. (VIII.29.), a 29/2007. (IX.26.), a 10/2008.(III.28.), a 19/2008. (V.28.), a 22/2008. (VI.25.), 27/2009. (X.28.), a 35/2009. (XII. 23.), a 17/2010. (V.26.) , a 21/2010. (VI.30.) és a 29/2010. (X.12.) önkormányzati rendelet.
(2) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.
Kisújszállás, 2010. december 21.
(:Kecze István:) (:Dr. Kittlinger Ilona:)
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2010. december 22-én, a Városháza hirdetőjében.
Kisújszállás, 2010. december 22.
(:Dr. Kittlinger Ilona:)
címzetes főjegyző