7/2007. (I.30.) számú önkormányzati határozat
az egyéni választókerületi kommunális keretről szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó törvényességi észrevételre
Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az egyéni választókerületi kommunális keretről szóló 31/2006. (XII.1.) önkormányzati rendeletével kapcsolatban (továbbiakban: Ör.) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - 2006. december 28-án kelt, 02-2676-1/2006. számon írt- törvényességi észrevételét megismerte és arról a következő döntést hozza:
1. A képviselő-testület a törvényességi észrevétel azon megállapításával, hogy „az Ör. indokolatlan különbséget tesz az egyéni választókerületben és a kompenzációs listán mandátumot szerzett települési képviselők között….” nem ért egyet a következő indokok alapján:
„1. Az Alkotmánybíróság a 27/1998. (VI. 16.) AB határozatában az országgyűlési képviselők mandátumának jellegével kapcsolatban kifejtette:
„A szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A szabad mandátum azt jelenti, hogy a megválasztás után a képviselő jogilag függetlenné válik választóitól; állásfoglalásait meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki, s így is szavaz; képviselői tevékenysége és szavazata miatt nem hívható vissza. (...)
A szabad mandátum e jellemzői abban is kifejeződnek, hogy a képviselők jogállása egyenlő, azaz - mint a választási törvény mondja - jogaik és kötelességeik azonosak. A képviselői feladat ellátásához szükséges jogok és szervezeti feltételek tekintetében nem lehet a képviselők között aszerint különbséget tenni, hogy milyen módon nyerték el mandátumukat - vagyis, hogy pártlistáról vagy egyéni választással kerültek-e a parlamentbe -, és ennek megfelelően mandátumuk mögött több vagy kevesebb szavazat áll; nem lehet különböztetni aszerint sem, hogy a képviselőt párt indította, vagy támogatta-e, avagy pártoktól független jelöltként indult; s aszerint sem, hogy megválasztott képviselőként csatlakozott-e valamely párt képviselőcsoportjához, vagy sem.” (ABH 1998, 197, 200-201.)
Az Ötv. 19. § (1) bekezdése alapján a települési képviselők mandátuma ugyanúgy szabad mandátum, mint az országgyűlési képviselőké. Egyrészt mivel a települési képviselő „a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit”, ezért az egyéni választókerületben megválasztott képviselők is elszakadnak az őket megválasztó szűkebb közösségtől. Másrészt az Ötv. 19. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. Mindezek következtében az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési képviselők mandátumának szabadságával kapcsolatban megállapított követelményei a jelen ügyben a települési képviselők mandátumára ugyanígy alkalmazandóak.
2. Az Alkotmánybíróság rámutat arra: a szabad mandátum és a települési képviselők egyenlőségének elvéből sem következik azonban az, hogy képviselők között - nem jogaikat, hanem tényleges helyzetüket tekintve - ne lehetnének különbségek. Így például az Alkotmánybíróság a 126/E/2001. AB határozatában (ABH 2001, 1482-1487.) nem állapított meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet amiatt, hogy egyes települési képviselők nem kaptak az önkormányzati bizottságokban helyet.
Az Alkotmánybíróság mindezekből következően azt vizsgálta, hogy az Ör.-ben szabályozott képviselői alap olyan, a képviselői feladat ellátásához szükséges jogot jelent-e, amely - bevezetése esetén - minden képviselőt meg kell, hogy illessen, vagy nem. Ha ugyanis a képviselői alap feletti rendelkezés nem tekinthető ilyen jognak, akkor az a szabályozás, amely azt csak a
2/3
képviselők meghatározott csoportja részére biztosítja, nem sérti az Ötv. 19. § (1) bekezdésének a képviselői jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezését.
Az Alkotmánybíróság ez okból vizsgálta, hogy a képviselői alap kik által és milyen célokra használható fel. Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya az egyéni választókerületben
megválasztott települési képviselőkre terjed ki. Az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján: „A képviselői alap célja, hogy a város vagy az egyes választókerületek egészét, illetve jelentős részét érintő közcél megvalósulhasson, az érintett polgárok részére közérzetjavító szolgáltatást eredményező beruházások, rendezvények támogatása lehetővé váljon.” Az Ör. 4. §-a pedig kimondja, hogy „A képviselői alap politikai rendezvények, szervezetek támogatására, személyes célokra nem használható fel.” A képviselői alap az önkormányzat területén belül, közcélokra használható fel, nem kötődik az egyéni választókerületekhez.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselői alap feletti rendelkezés joga - az alap célját, felhasználási területeit figyelembe véve - a jelen ügyben a települési képviselő képviseleti feladatának ellátásához szükséges jog. Ennek következtében a települési képviselők között - megválasztásuk módjára tekintettel - nem tehető olyan különbség, hogy az egyéni választókerületben megválasztott képviselőket megilleti e jog, míg a listán megválasztott képviselőket nem. Ez a különbségtétel ugyanis ellentétes mind az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével, mind az Ötv. 19. § (1) bekezdésének harmadik mondatával. Mivel az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes, ezért az Ötv. sérelme egyben megalapozza az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének a sérelmét is.”
A fenti Alkotmánybírósági megállapításból kiindulva az egyéni választókerületi kommunális keretről szóló önkormányzati rendelet kapcsán is azt kell vizsgálni, hogy a keret célját, felhasználási területeit figyelembe véve a települési képviselő képviseleti feladatának ellátásához szükséges jogot jelent e, amely minden képviselőt meg kell, hogy illessen vagy nem?
Az Ör. a kommunális keret felhasználásáról a következőképpen rendelkezik:
Az Ör 4. § (1) bekezdés „ A kommunális keret felhasználásról az egyéni választókerületi települési képviselő dönt az egyéni választókerület választópolgárainak javaslata alapján.
(2) Az egyéni választókerületi képviselő a kommunális keret felhasználása előtt köteles az egyéni választókerület polgárainak véleményét kikérni és a választópolgári véleményt írásban dokumentálni.”
Az Ör 5. § (1) bekezdés „ a kommunális keret a választókerület területén kommunális feladatok megvalósítására használható fel.”
Az ismertetett rendelkezés - mint ahogyan már az önkormányzati rendelet címe is - arra irányul, hogy az egyéni választókerületi kommunális keret az egyéni választókerülethez kapcsolódik, az csak ott használható fel és nem lehet a választókerületen kívül a város területén bárhol, máshol felhasználni.
Megállapítható, hogy az Ör-ben meghatározott keret felhasználási területét figyelembe véve az egyéni települési képviselő egyéni választókerülethez kacsolódó feladatainak ellátásához kapcsolódik, tehát nem tekinthető olyan jognak, amely minden képviselőt meg kell, hogy illessen, ezért nem sérti az Ör. az Ötv. 19.§(1) bekezdésének jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezését
A fentiek alapján ebből a szempontból nem tartom megalapozottnak, elfogadhatónak a törvényességi észrevételt és önmagában ez nem indokolja a rendelet módosítását.
3/3
2. A törvényességi észrevételnek a következő megállapításával, mely szerint:
Az Ör 4. § (1) és (2) bekezdései mindemellett sértik a jogbiztonság alkotmányos alapelvét és végső soron a jogalkotási törvény rendelkezéseit is azáltal, hogy a keret felhasználását az egyéni választókerület választpolgárainak javaslatához kötik úgy, hogy a javaslattételi jog megtételével kapcsolatos legalapvetőbb tartalmi elemeket sem határozzák meg.”
egyetért annyiban, hogy a javaslattételi jog megtételével kapcsolatos tartalmi elemeket a rendeletben szabályozni szükséges.
Erről értesül:
1. Kecze István polgármester
2. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Debrecen
3. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége