• Főoldal
• EDtR
• Tudásbázis
• Kapcsolat

356/2007. (X. 30.) önkormányzati határozat

Tárgy: a Kossuth Lajos Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgáltat és Diákotthon Pedagó

356/2007. (X.30.) számú önkormányzati határozat

a Kossuth Lajos Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgáltat és Diákotthon Pedagógiai program kiegészítésének fenntartói jóváhagyásáról 

A Kossuth Lajos Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgáltat és Diákotthon Pedagógiai programjának kiegészítését - mely a helyi tantervnek az 5-6. évfolyamon megvalósuló nem szakrendszerű oktatással történő kiegészítéséről szól - a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

 

 

Erről értesül:

1. Kecze István polgármester

2 Kossuth Lajos Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgáltat és Diákotthon

3. Polgármesteri Hivatal intézményi osztálya

356/2007. (X.30.) számú önkormányzati határozat melléklete

 

 

 

 

 

Kossuth Lajos Általános Iskola,

Pedagógiai Szakszolgálat és Diákotthon

5310 Kisújszállás, Rákóczi u. 1

Tel./fax.: 59/321-312 e-mail: kisuj-kossuth@freemail.sulinet.hu

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

Nem szakrendszerű oktatás

5-6.évfolyamon 

Bevezetés

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatáskeretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között.

 

Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon.

 

A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

 

Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. 

Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121.§ (34.) 

A pedagógusok foglalkoztatása  

• "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.

 

• E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." (Kt. 17. § (8) bekezdés)

 

• „Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás 5. Évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” (Kt. 127. § (8) bekezdés)

 

• Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (Kt. 128. § (20) bekezdés)

 

2

 

 

Heti időkeret 

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható órakeret kiszámításának módja:

 

Iskolánk a nem szakrendszerű oktatásra a heti óraszám 25%-át fordítja.

  

	5. évfolyam	6. évfolyam	Nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszám (25%)
Kötelező óra	22,5	22,5	5,625
Nem kötelező óra (választható óra)	5,625	5,625	1,4
ÖSSZESEN	28,125	28,125	7,03

 

Bevezetés

 

	5.évfolyam	6. évfolyam
2008/2009	u
2009/2010	u	u

 

Tantárgyi rendszer

 

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszait a közoktatásról szóló törvény négy részre tagolja (bevezető, kezdő, alapozó, fejlesztő szakasz).

 

„Az 5-6.évfolyam, az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását.”

 

Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben ezeken a területeken jeleztek leginkább problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja - többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető.

 

A fent említett műveltségterületek mellett kiemelt kompetencia az idegen nyelv is, mely szintén a kommunikációs képesség és készség kialakításán alapszik.

 

Fontos szerepet kapnak a készségek, képességek ill a személyiség fejlesztésében a művészeti nevelés tantárgyai - rajz, ének-tánc, dráma - és a testnevelés tantárgy, melyek a tanulás iránti motiváció felkeltésének is kiváló terepei.

 

3

 

A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tantárgyak

 

 

5.évfolyam

6.évfolyam

	szakrendszerű	Nem szakrendszerű	szakrendszerű	Nem szakrendszerű
Tanóra
Magyar nyelv és irodalom	2 óra	2 óra	2 óra	2 óra
Matematika	2 óra	2 óra	2 óra	2 óra
Rajz		1,5 óra		1,5 óra
Dráma		0,5 óra
Tánc				0,5 óra
Idegen nyelv	2 óra	1 óra	2 óra	1 óra
Tanórán kívüli foglalkozás
Tömegsport foglalkozás		1 óra		1 óra

 

A nem szakrendszerű oktatás órakeretének felhasználását, a diagnosztikus mérések eredményei, az iskola pedagógusainak képesítése alapján határozzuk meg az adott tanév tantárgyfelosztásában.

 

Tanulás megszervezése

 

Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon, ezekről, ezek szintjéről szükséges információkat szereznünk az alapozó szakasz megkezdése előtt.

A 4.-5.osztály év végén diagnosztikus méréssel tájékozódunk az alapozó funkciókat illetően.

Mérést végzünk magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból.

 

A diagnosztikus felmérés célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulóik milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A felmérésen elért eredmények segítik a tanulók induló tudásának feltárását, beazonosítható, hogy mire építhet az iskola, feltárható, hogy mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanév eleji tanításának megkezdésekor, vagy egy adott tantervi tematikus egység (modul) megkezdése előtt támaszkodhatunk.

 

Szervezeti keret lehetséges változatai: 

Osztálykeretben: minden tanuló részt vesz a nem szakrendszerű oktatásban.

(rajz, ének-tánc, dráma, testnevelés, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika)

 

Osztálykeretben:

• egyik csoport szakrendszerű oktatásban vesz részt

• másik csoport nem szakrendszerű oktatásban vesz részt

(idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika)

 

4

Évfolyamszinten: nívócsoportos oktatás, csoportok kialakítása a képességszintek szerint

• szakrendszerű oktatásban vesz részt a megfelelő készséggel, képességgel rendelkező tanuló

• nem szakrendszerű oktatásban vesz részt a fejletlenebb készségekkel, képességekkel rendelkező tanuló

(idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika) 

Az oktatás szervezési keret megválasztását döntően meghatározza, hogy milyen számosságú csoportok alakíthatók ki a diagnosztikus mérések eredményei alapján az adott évfolyamon ill. osztályokban.

 

 

 

Tanulók értékelése

 

Pedagógiai programunk Ellenőrzés, értékelés című fejezetében megfogalmazottak szerint.

 

A nem szakrendszerű oktatás tanterve

A tanulás sikerességéhez szükséges pszichés funkciók fejlesztése

 

A kultúrtechnikák elsajátításának, a tanulók sikeres iskolai teljesítményének alapfeltétele a képességek és a készségek megfelelő fejlettségi szintje és összehangolt működése. Iskolánk tanulóinak képességprofilja, részképességeinek fejlődése heterogén, ezért kiemelt jelentősége van a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a pszichés funkciók differenciált fejlesztésének.

 

Célok:

 

A részképességek fejlesztésével a magasabb rendű pszichés funkciók (beszéd, gondolkodás) fejlődésének és az alap-kultúrtechnikák elsajátításának elősegítése.

 

Alapelvek:

· A tanulók meglévő tapasztalataiból, tudásából indulunk ki, fokozatosan haladunk a nehezebb dolgok felé.

· A fejlesztés a tanulók egyéni képességszintjének megfelelően, differenciáltan történik.

· Lehetőséget biztosítunk az egyéni megoldási stratégiák kialakulására.

· A fejlesztés kiemelt szerepet kap a mindennapi nevelő-oktató munkában, a gyermekekkel foglalkozó valamennyi pedagógus alkalmazza.

· A feladatok játékosak, motiváló hatásúak, a differenciálás által sikerélményt nyújtóak.

· Az egyéni képességekhez mérten biztatás, dicséret.

 

A fejlesztés területei:

 

Beszéd

 

A beszéd alaki oldalának fejlesztése:

· Tiszta hangzóejtés, pontos artikuláció

 

5

 

A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése:

· Szókincs

· Összefüggő beszéd, nyelvi-grammatikai fejlesztés

 

Kifejező beszéd eszközeinek fejlesztése:

· Hangsúly, hanglejtés, hangszín, hangerő

· Tagolás

 

Mozgás

 

· Testséma, téri orientáció

· Finommotorika

 

Részképességek

 

· Vizuális észlelés

· Vizuális emlékezet

· Auditív észlelés

· Auditív emlékezet

· Intermodális emlékezet

· Szerialitás

 

 

Feladatok:

 

Tantárgyhoz kötötten, tanórába építve, minden tanítási órán a fejlesztési területeknek megfelelő feladatok alkalmazása.

 

Tantárgyak tantervei

 

Matematika

5. évfolyam

 

Évi óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 2 óra

 

Tájékozódás 

Célok és feladatok:

· Tájékozódás síkban és térben; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése

· Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint

· Tájékozódás időben, időtartamok mérése

· Mennyiségi tulajdonságok megfigyelése, becslés, mérés, mértékegységek, mérőszámok, átváltások

 

Fejlesztési követelmények:

· A tájékozódást segítő viszonyok; és fogalmak ismerete /alatt, mellett, felett, előtt, között, stb./

· Tudjon tájékozódni különféle koordináták szerint: távolság, irány, szög

· A dimenzió megértése, megismerése

 

6

· A múlt, jelen, jövő tartalma és kapcsolatuk, előbb, később, utána, egyidőben

· Szöveges feladatok értelmezése és megoldásuk

· Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, mérőszám és darabszám, pontos szám és közelítő érték

· A szabvány mértékegységek ismerete, (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) egyszerű átváltások végrehajtása

 

MEGISMERÉS: Számtan, algebra  

Célok és feladatok:

· Tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés, osztályba sorolás

· A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, elemek és tulajdonságok megnevezése

· Szétválogatás egy, két és több szempont szerint, halmazok ismerete és használata

· Matematikai fogalmak, relációk

· Számok és műveletek, műveleti jelek ismerete és használata

· Emlékezet- és gondolkodásfejlesztés (motoros, képi, történés, tények, adatok, szabályok, megítélés, döntés, valószínűség, stb)

· Oksági kapcsolatok felismerése, keresése, következtetések levonása

 

 

Fejlesztési követelmények:

· Számok írása, olvasása, helyes használatuk a 10 000-es számkörben, nagyság szerinti összehasonlításuk, felsorolásuk növekvő és csökkenő sorrendben

· Számszomszédok megállapítása, kerekítések

· Összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése és gyakorlati alkalmazása

· Szorzó- és bennfoglaló táblák biztos ismerete

· A műveletek ellenőrzése, hibák javítása

· A szöveges feladatok megoldási menete; adatok, nyitott mondat, számolás, ellenőrzés, válaszadás, értő- elemző olvasás fejlesztése

· Állítások megítélése, helyesség eldöntése, nyitott mondatok megoldása

· Általánosítás, példák és ellenpéldák keresése, következtetés

· A tanult ismeretek alkalmazása gyakorlati példákon keresztül

 

Gondolkodási módszerek

Célok, feladatok

· A nyelv logikai elemeinek helyes használata

· Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése

· Értelmező olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal

· Halmazszemlélet és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

 

Fejlesztési követelmények:

· Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata

· Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása

· Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése

· Mások gondolatainak megértése, példák, ellenpéldák keresése, megfogalmazásuk, magyarázat kérése, egyszerű következtetések levonása

· Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése

 

7

 

Összefüggések, függvények, sorozatok 

Célok és feladatok:

· Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése

· Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben

· Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése

 

Fejlesztési követelmények:

· Számegyenesen számintervallumok ábrázolása és leolvasásuk

· Táblázatok, grafikonok készítése, értelmezésük, adatok leolvasása, összefüggések felismerése, megkeresése

· Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése

· Sorozat folytatása a képzés szabályainak megadásával, sorozatok készítése

· Pontok ábrázolása a koordinációs rendszerben, a pontok helyzetének meghatározása

 

 

Matematika

6. évfolyam

 

Évi óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 2 óra

 

 

Tájékozódás

 

Célok és feladatok:

· Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése 

· Tájékozódást saját testhelyzethez képest, és a másik ember nézőpontja szerint

· Tájékozódás térkép és egyéb vázlatok alapján

· Mérések különböző mértékegységekkel, a szabványmértékek megismerése, alkalmazásuk, átváltásuk

 

Fejlesztési követelmények:

· Tájékozódás síkban és térben; relációs szavak megtanulása és használatuk pl: jobb, bal, benne, előtte, mögötte, irányok és arányok ismerete

· A dimenzió megértése, térbeliség ábrázolása két dimenzióban

· Testek felismerése és elkészítésük, testhálók készítése

· Pont, egyenes, szakasz fogalma

· Tengelyes tükrözések készítése, párhuzamos és merőleges fogalma, egyenesek előállítása, szakaszok és felezésük elkészítése

· A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai, speciális esetek

· A kör tulajdonságai

· A kerület fogalma és kiszámításuk

 

MEGISMERÉS: Számtan, algebra

 

Célok és feladatok:

· Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, megkülönböztetés, a tulajdonság tagadása

· A figyelem tartósságának és terjedelmének növelése, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése

· Szétválogatás, több szempont egyidejű követése

 

8

· Halmazok eszközjellegű használta

· Tájékozódás és műveletvégzés a 10 000-es számkörben

 

Fejlesztési követelmények:

· Számok írása, olvasása, ábrázolása, kerekítése, műveleti jelek ismerete és tudatos alkalmazása

· Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend

· Becslés, összehasonlítás a törtek körében is

· A 10 hatványai és használatuk, egyszerű oszthatósági szabályok

· Szöveges feladatok megoldása, adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása

· Egyszerű számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok megoldása

· Arányosság; egyenes és fordított: kiszámításuk

· Százalékszámítás arányos következtetéssel

· Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, a megoldások ábrázolása

· Többféle megoldási mód keresése, a megoldások ellenőrzése

 

Gondolkodási módszerek

 

Célok és feladatok:

· A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése

· Az elsajátítás képességének fejlesztése

· A kommunikációs készség fejlesztése

· A nyelv logikai elemeinek helyes használata

 

Fejlesztési követelmények:

· A matematikai logikában használatos kifejezések és jelentéstartalmuk /és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem, stb/

· Állítások igazának és hamisságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása

· A megoldások megtervezése, eredmények összevetése a valósággal

· Változatos szövegek értelmezése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

 

Célok és feladatok:

· Rendszeralkotás, elemek elrendezése különböző szempontok szerint

· Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről

· Elképzelések, definíciók, tételek megfogalmazása

· Szabályok alkotása, szabályokhoz számok rendezése

 

Fejlesztési követelmények:

· Táblázatok, fadiagram, útdiagram kezelése, értelmezése, használata

· A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

· Modell alkotása probléma megoldásához

· Sorozatok alkotása, elemek sorozatba rendezése, megkezdett sorozat folytatása

· Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta rendszerben

 

Magyar nyelv és irodalom

5. évfolyam

 

Évi óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 2 óra

Irodalom: 1 óra

 

9

Nyelvtan: 1 óra

 

Beszédkészség, beszédművelés

 

Célok és feladatok:

· A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése

· A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése szituációs játékokkal, az olvasmányok dramatizálásával

· Nem verbális elemek használata a mondanivaló kifejezése érdekében

· Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával, mondatok alkotásával, helyes szóhasználattal

 

Fejlesztési követelmények:

· A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció

· Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása

· Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával.

 

Olvasás, írott szöveg megértése 

Célok és feladatok:

· A szövegértő olvasás képességének további fejlesztése

· A hangos és néma olvasási technika fejlesztése

· Szótárak lexikonok használata

· Az irodalmi ismeretek további fejlesztése népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasásával: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; néhány mese, elbeszélés és gyermekregény ismerete; néhány művészi eszköz ismerete.

· A tanulás tanításának megalapozása, fejlesztése

· A fogalmazástanítás gyakoroltatása

 

Fejlesztési követelmények:

· Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli olvasása

· Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés

· Egy oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással

· Dramatizálás tanítói segítséggel

· Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete

· Az olvasott művek megértése, a szereplők megnevezése, a cselekmény felidézése

· Egy hosszabb terjedelmű mű elolvasása

· A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása

 

 

Írás, szövegalkotás

 

Célok és feladatok:

· Az eszközszintű íráshasználat folyamatos fejlesztése

· Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának fejlesztése

· Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/

· A tartalomnak megfelelő szóhasználat

 

Fejlesztési követelmények:

· Rendezett, tiszta, olvasható íráskép

· Lendületes írás, eszközhasználatot lehetővé tevő írástempó

 

10

· Hibátlan másolás 5 percig. Rövid mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással

· Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás

· Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása

· Anyaggyűjtés és elrendezés a fogalmazás értelmének megfelelően

 

Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek 

Célok és feladatok:

· A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel

· Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség

· A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek

· A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása, készségszintű alkalmazása

 

Fejlesztési követelmények:

· Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása

· Ige, főnév, melléknév, számnév felismerése, igemódok alkalmazása

· Igemódokkal kapcsolatos helyesírás, a felszólító módú igealakok írása

· Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés

· A helyesírási önellenőrzés fejlesztése

· A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 30 szóban, mondatfajták felismerése, alkalmazásuk.

 

11

 

Magyar nyelv és irodalom

6. évfolyam

 

Évi óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 2 óra

Irodalom: 1 óra

Nyelvtan: 1 óra

 

Beszédkészség, beszédművelés

 

Célok és feladatok:

· A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egyszerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően

· A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére

· Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően

· Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával

 

Fejlesztési követelmények:

· A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondat- és szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgásban, felolvasásokban és memoriterekben.

· Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása

· Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával.

· Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, magázás)

· Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés

 

Olvasás, írott szöveg megértése 

Célok és feladatok:

· A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése

· Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása

· Rövidebb és hosszabb művek, népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasása: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; novellák, elbeszélések és ifjúsági regények ismerete; néhány művészi eszköz ismerete és használata.

· Az aktív és passzív szókincsgazdagítása

· Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása

 

Fejlesztési követelmények:

· Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása

· Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezés-értelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre.

· Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással

· A kreativitás fejlesztése olvasmányok dramatizálásával, ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel

· Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete

· A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás)

 

12

 

Írás, szövegalkotás

 

Célok és feladatok:

· Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása

· Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése

· Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/

· Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása

 

Fejlesztési követelmények:

· Rendezett, tiszta, olvasható, íráskép és lendületes írástempó

· Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással

· Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás

· Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása, nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli munkákban

· Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből

· Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése

 

Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek 

Célok és feladatok:

· A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel, gyakorlottság a szavak jelentésviszonyaiban

· Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség, az egy- és többjelentésű szavak alkalmazása, rokon értelmű szavak ismerete 

· A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása.

 

Fejlesztési követelmények:

· Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása

· A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása

· Az igemódok változatos alkalmazása a szövegnek megfelelően

· Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés, szóalkotás,

· A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése

· A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, mondatok, mondatfajták, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 40-50 szóban.

Élő idegen nyelv

 

5. évfolyam 

Éves óraszám: 36 óra

Heti óraszám: 1 óra 

Cél:

· Adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség kialakítása.

· A négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztése.

 

13

Tevékenységformák 

Hallás:

- Hallás után lejegyzetelni egy család tagjait, a család „házi kedvenceit”.

- Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése.

- Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése.

- Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után.

- Helymeghatározás alapján beazonosítani a térképen a helyet, épületet. Lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat.

- Időpontokat feljegyezni. Egy személy napirendjét lejegyezni. Tanórákat, sportokat lejegyezni, egyéb tevékenységeket felismerni hallott szöveg alapján.

- Egy személyt több közül kiválasztani a ruházatának leírása alapján.

 

Olvasás:

- Tipikus idegen nyelvi és magyar családokról szóló idegen nyelvű szöveg olvasása.

- Gyakori idegen nevek olvasása.

- Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása.

- Születésnapi meghívó olvasása.

- Születésnapi képeslapok olvasása idegen nyelven.

- Az idegen nyelvterület társadalmi ünnepei és azokhoz kapcsolódó szokásairól olvasás idegen nyelven.

- Képek és idegen nyelvi leírások párosítása.

- Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása.

- Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életéről, épületeiről.

- Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása.

- Érdekes hobbik, különleges sportok leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése.

- Divatos és hagyományos öltözékek az idegen nyelvterület jellemzőivel. 

Beszéd:

- Saját család bemutatása fénykép alapján. Saját háziállat bemutatása .

- Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés.

- Telefonbeszélgetés, információ kérés.

- Érdeklődés barátok, híres emberek iránt.

- Beszélgetés ünnepeinkről az iskolában és a családban.

- Szokások nálunk és az idegen nyelvi országban.

- Saját jellemzés idegen nyelven.

- Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven.

- Interjú készítése, adása vélemények kérése.

- Saját lakóhely bemutatása idegen nyelven.

- Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás.

- Napirendi beszámolás idegen nyelven.

- Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven.

- Egy személy ruházatának leírása.

 

 

Írás:

- Családfa készítése.

- Kedvenc állatok leírása.

- Boríték megcímzése.

- E-mail írása, rövid üzenet.

- Születésnapi meghívó írása

 

14

- Üdvözlőlapok írása idegen nyelven.

- Egyszerű kérdőív kitöltése.

- Rövid jellemzés, leírás megfogalmazása.

- Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok.

- Rövid ismertető készítése saját lakóhelyről.

- Programjavaslat készítése.

- Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről.

- Ruházati katalógus megrendelőlapjának kitöltése.

- Rövid leírás egy személy ruházatáról.

Követelmény:

· A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást értse meg, arra megfelelően reagáljon.

· A tanuló a tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmazzon meg.

· A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokból álló szövegben a fontos információkat találja meg, a lényeget értse.

· A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid mondatokat írja le.

 

Élő idegen nyelv

6. évfolyam 

Éves óraszám: 36 óra

Heti óraszám: 1 óra

 

Cél:  

· A diák értse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat.

· Legyen képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és tagoltan beszél és segítőkész.

 

Tevékenységformák

 

Hallás:

- Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit.

- Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján.

- Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján.

- Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven.

- Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján.

- Szövegből különböző tevékenységek felismerése.

- Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása.

- Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven.

 

Olvasás:

- Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven.

- Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása.

- Önkiszolgáló éttermek működése.

- Érdekes szokások idegen országokban.

- Hivatalos és baráti meghívók olvasása.

- Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon?

- Személyes szabadidő eltöltések megismerése.

- Újsághirdetések olvasása.

- TV, rádió, moziműsor olvasása.

 

15

- Film, színdarab szinopszisa.

- Könnyített részletek ifjúsági művekből.

- Egy ma élő személy életrajza.

- Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása.

 

Beszéd:

- Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel.

- Asztali párbeszédek.

- Kedvenc étel ismertetése.

- Meghívás vendégségbe, bemutatás.

- Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra.

- Képleírás az időjárással kapcsolatosan.

- Telefonon érdeklődni az időjárásról.

- Kedvenc programjaim.

- Kedvelt időtöltések, hobbik.

- Életrajz ismertetése.

- Egy ismert személy életéről beszéd.

 

Írás:

- Étlap összeállítása.

- Recept írása idegen nyelven.

- Menü összeállítása recepttel.

- Meghívók készítése, papíron és elektronikusan.

- Kedvenc évszakok leírása.

- Időjárás-jelentés írása.

- Program összeállítása külföldi vendég számára.

- Kedvenc hobbim.

- Kérdőívek kitöltése.

- Kedvenc együttesem.

- Életrajz írása idegen nyelven.

- Életrajzi kérdőív kitöltése.

 

Követelmény:

· A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket értse meg, hallott szövegből a lényeget szűrje ki.

· A tanuló a tanult minta alapján egyszerű közléseket fogalmazzon meg. Párbeszédben érdeklődjön, válaszoljon, kérjen segítséget.

· A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből lényeget szűrje ki, a megfogalmazott kérdésekre válaszoljon.

· A tanuló egyszerű közléseket fogalmazzon meg, a mondatokat helyesen írja le. Egyszerű kérdőíveket helyesen töltsön ki.

 

Művészeti Nevelés

 

VIZUÁLIS KULTÚRA

 

5. évfolyam 

Óraszám:

Évi óraszám: 36

Heti óraszám: 1

 

16

Cél:

A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés.

Az önállóság és kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése.

 

A tudatos felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása rutinok, készségek kialakításával kezdődik és egyre önállóbban végzett tevékenységekig jut el.

Fejlesztési követelmény:

Legyen képes személyes élmények, érzelmek, hangulatok kifejezésére.

Fokozódó tudatossággal és érzékenységgel használja a vizuális minőségeket kifejező és ábrázoló technikákat alkotásaiban.

Ismerje a vizuális művészetek legfontosabb ágainak (: festészet, szobrászat, grafika) alapvető vizuális jellemzőit, használja ezeket az elnevezéseket.

Ismerjen néhány képzőművészeti témát, a tematikai sajátosságokat be tudja építeni az elemzésekbe.

Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást.

Alapismeretekkel rendelkezzen az alkotás létrehozása, a tárgytervezés és kivitelezés folyamatáról.

Legyen jártas a látványok (tárgy, tárgycsoport, jelenség) ábrázoló tanulmányozásában.

Legyen képes a megismert anyagok, eszközök, technikák önálló használatára.

Ismerje az információközlés legfontosabb formáit és jellegzetességeiket, ismerjen fel néhány közlésfajtát, maga is tudja megfogalmazni képben közléseit, magyarázatait.

Tárgyalkotó munkáját a kitartás, pontosság, igényesség jellemezze.

Legyen képes az életmód és a tárgyforma kapcsolatának meglátására, a tárgyelemzésekben való részvételre.

Tartalom: 

Kifejezés, képzőművészet:

- élmények, fantáziaképek síkbeli-térbeli megjelenítése,

- népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek vizuális feldolgozása,

- ecset-, ceruza-, filctoll- és hurkapálcika rajzok,

- akvarell-, tempera-, krétafestmények; vegyes technikájú megoldások,

- sokszorosító grafikai eljárások: monotípia, papírmetszet,

- mintázás agyagból, drótplasztika,

- műelemzések a különböző képzőművészeti ágak (festészet, grafika, szobrászat) főbb vizuális jellemzőinek vizsgálatával, különböző korokból és kontinensekről származó jellegzetes példákon keresztül (pl. az iskolánk épülete, a homlokzati szobrok, barlangrajzok; ókori egyiptomi és görög, amerikai prekolumbián, valamint 16-17. és 20. századi szobrok; középkori ikonok, 16-18. századi arcképek és oltárképek, 17. és 19. századi tájképek, avantgárd és neoavantgárd festmények, 16-17. és 20. századi grafikai lapok),

- a népművészet jeltartalmú elemeinek jelentésvizsgálata.

 

17

 

Vizuális kommunikáció:

- természeti és mesterséges formák (emberek, növények, állatok, tárgyak - köztük mértani alapformák) és jelenségek ábrázoló tanulmányozása:

1. vonallal, tónusos megoldásban és színnel

2. jellemző forma (karakter)

3. felépítés, kapcsolódás, arány

4. mozgás, a forma változása

5. a lokálszín, színárnyalatok kikeverése, derítés, tompítás

6. felület, faktúra

7. különböző nézőpontok

- elképzelt tárgy magyarázó-értelmező megrajzolása elől-, felül- oldalnézetben

- rajzos üzenet, képregénykészítés szövegírással

újságokból gyűjtött fotók, betűk, képek jellemzőinek megbeszélése, ezekkel plakát készítése, 

- közvetlen vizuális közlések (gesztus, jelbeszéd) és rögzített közlések (írás, műalkotás, tárgy, magyarázó rajz, fotó, plakát) információtartalmának elemzése.

 

Tárgy- és környezetkultúra:

- tárgytervezés rajzban, tárgykészítés (pl. használati tárgyak) szabadon választott technikával,

- talált tárgyak elemzése: mi volt? mi lehet belőle?

- régi tárgyak elemzése: kié volt? milyen korban? mire használta?

- fazekastárgyak (pl. a pataki kerámia, kerámiaműhelyek alkotásai, népi fazekasság) elemzése; szalagos és lapokból formált edények építése, faktúraképzés,

- fonott és szövött tárgyak elemzése; egyszerű tárgykészítés fonással és szövéssel. 

Művészeti Nevelés

VIZUÁLIS KULTÚRA

6. évfolyam

Óraszám:

Éves óraszám: 36 óra

Heti óraszám: 1 óra

 

Cél:

 

A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés.

Önállóság, kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése.

A megfelelő kritikai érzék előkészítése. Az ízlés, a belső igényesség és a tárgyilagos önértékelés alapjainak kialakítása.

 

Követelmény: 

Legyen jártas a vizuális minőségek és a kompozíciós megoldások felismerésében és alkalmazásában.

18

Ismerje a különböző anyagok viselkedésének törvényszerűségeit, legyen képes a kifejezőeszközök megválasztásával, alkalmazásával a gondolatok közlésének erősítésére.

Legyen jártas néhány egyénileg választott technika használatában, a kézművesség egyik ágában; képes a technikai kivitelezés minőségének megítélésére.

Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást.

Ismerje néhány festészeti, szobrászati és grafikai műfajt és technikát, a műfaji-technikai sajátosságokat meg tudja fogalmazni az elemzések során.

Legyen képes a látvány (tárgy, tárgycsoport, jelenség) tanulmányozására, elemzésére, egyszerű magyarázó ábrák készítésére és elemzésére.

Legyen jártas a látványtól való elvonatkoztatásban, a forma- és színredukció megoldásaiban, a téri modellkészítésben.

Rendelkezzen alapismeretekkel a szerkesztőrajz közlésformájáról, különböző közlésfajták jellemzőiről, jártas a szerkesztőrajz készítésében.

Ismerje a vizuális információközlés legelterjedtebb módjait, alapvető jellemzőiket; legyen képes a betű és kép együttes alkalmazására.

Ismerje a legfontosabb képi jeleket, a nemzeti ereklyéket.

Ismerje a tárgytervezés és -készítés folyamatának legfontosabb lépéseit, szempontjait.

Legyen képes az életmód, a lakás berendezése és a használati tárgyak közötti összefüggések felismerésére.

Legyen tájékozott lakóhelye, megyéje népi kismesterségeiről.

Váljon igényévé a kultúrált környezet, annak megteremtésében, fenntartásában aktívan vegyen részt.

Tartalom: 

Kifejezés, képzőművészet:

 

- személyes és művészeti (népművészet, képzőművészet, színház, tánc, zene, irodalom) élmények feldolgozása képi, plasztikai kompozíciókban (pl. népballadák, a magyar és a világirodalom klasszikusai, antik mitológia, biblia, mondák, legendák, klasszikus és rockzene),

8. homogén és vegyes rajz- és festőtechnikák,

9. monotípia, papírmetszet,

10. mintázás-térformálás, papírplasztika,

11. képsorok egyszerű animációval,

12. különböző korokból származó műalkotások elemzése; az elemzések során a művészeti műfajok (szobrászat: körplasztika, dombormű; festészet: táblakép- és falfestészet; sokszorosító grafika: mély- és magasnyomás) és technikák (szobrászat: faragás, mintázás, öntés; táblakép: tempera- és olajfestés; falfestészet: freskó, mozaik; mélynyomás: rézkarc; magasnyomás: fametszet, linómetszet) jellemzőinek vizsgálata,

- a vizuális nyelv alapelemei, a használt technika/anyag és a komponálási mód kifejező hatásán alapuló alkotómunka, a kifejező hatás megfigyelése az elemzett művekben.

 

Vizuális kommunikáció:

 

13. kompozíciós gyakorlatok látványok ábrázolásával,

14. tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó, elemző rajzok, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése forma- és színredukcióval,

15. fejlődést, változást, működést, folyamatot magyarázó, szemléltető ábrák készítése,

16. geometrikus térmodellek készítése papírból hálózatrajz, szerkesztőrajz alapján,

17. 3 képsíkos vetületi ábrázolás az elkészített geometrikus formákról,

18. térformálás - térábrázolás: összetettebb makettek készítése papír- és textilplasztikában, természetes anyagok használatával; alaprajz és térképkészítés (pl. történelmi mondák,

19

legendák, olvasmányok alapján helyszínek, épületek - jurta, vár, templom; népi építészet vagy helyi műemlék feldolgozása),

19. a sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film) jellemzőinek elemzése, a kép és szövegfolt arányára figyelve újság, könyvcímlap tervezése,

20. a képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása közismert jelekben, szimbólumokban,

21. jelképek, nemzeti ereklyék (pl. címer, zászló, szakrális tárgyak),

22. jel- és üzenettartalma,

23. a közösségi élet jelei - informáló jelek a mindennapi életben,

24. vizuális jelek gyűjteményének készítése; jeltervezés és kivitelezés.

 

Tárgy- és környezetkultúra:

 

25. a tervezési folyamat alapjainak megismerése valódi szükségletként jelentkező vagy elképzelt (esetleg fantasztikus) tárgy létrehozásával:

26. a hiányhelyzet felismerése,

27. ötletek a hiány pótlására,

28. tervezés az anyagok, eszközök megválasztásával,

29. kivitelezés,

30. (pl. egy használati tárgy -iskolai felszerelés, személyes tárgy- elkészítése; játék vagy báb készítése),

31. a viaszírásos batiktechnika munkafázisai, tárgykészítés-díszítés (pl. terítő, párna, trikó),

32. a tágabb környezet rendeltetésének, formáinak elemzése, kritikája:

33. különböző funkciójú épített terek osztásai, mozgáslehetőségek a terekben, térérzetek,

34. életterek, az otthon berendezése és tárgyai,

35. egy választott tárgy történeti változásai,

Tánc

 

 

6. évfolyam 

Évi óraszám: 18 óra

Heti óraszám: 0,5 óra

 

Cél:

Képességek, készségek fejlesztése.

A tanulók alkotó-, kapcsolatteremtő, együttműködési képességének fejlesztése. Ennek érdekében az óra munkát a tevékenység és tevékenykedtetés köré kell szervezni

Az órákon való részvétel a tanulók számára örömet és szellemi izgalmat jelentsen!

 

Fejlesztési területek:

 

1. Kommunikáció:

a) Kapcsolatteremtés

b) Ön ás társismeret

c) Érzékenység

d) Tolerancia

e) Együttműködés magas szintjének kialakítása

f) Nem verbális kommunikáció értelmezése, megértése a tánctartásokban

 

20

2. Mozgás

a) Mozgás harmóniájának fejlesztése

- Tempó-hangsúly

- Tartáshelyzetek

- Táncok jellegének megfelelő tartás és mozgás

- Különböző tánctípusok alapjai

- Mozdulatkitartások

b) Testi térbeli biztonság kialakítása

c) Tudatosság testünk tartásában

 

3. Zene

a) Idő és ritmusérzék fejlesztése

- A zene tempója, hangsúlya

- Lassítás, gyorsítás

- Zene és mozgás összehangolása

- Mozgássors létrehozása zenére

- A zene és tánc stílusának megfelelő megjelenítés

 

Az osztálynak a táncok megtanulása, a lépések alkalmazása együttes élménye révén segíti a tanulók alkotó és kapcsolatteremtő képességeinek kibontakozását, az összpontosított munkára szoktatását.

 

Dráma

5. évfolyam

 

Évi óraszám: 18 óra

Heti óraszám: 0,5 óra 

Célok és feladatok

• Fejleszteni a gyerekek pszichikus tulajdonságait.

• Serkenteni a tananyag felidézésével a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és képzeletet.

• Ösztönözni a gyerekeket a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező gondolkodásra és tevékenységre.

• Gyarapítani, a jártasságok, készségek, képességek fejlesztésével az önképző személyiség tudását.

• Fokozni az akaraterőt, a feladatok megoldására ösztönző és kiterjedő motivációval.

• Eredményes megoldásokkal kell bővíteni a pozitív érzelmi megnyilvánulásokat.

• Alakítani és gazdagítani az egyéniségét, jellemét = személyiségformálás.

• Fejleszteni a kreatív, alkotó munkaképességet.

• Törekedni a beszédkészség (szókincs) fejlesztésére és a kulturált, érthető, kifejező szövegmondás gyakorlatára, megvalósítására.

• Tudatosítani, hogy a játék és a munka együttese nemcsak nehéz feladatot, hanem kellemes szellemi izgalmat és felszabadult - társas együttléti - örömöt is jelenthet.

• Kialakítani az igényt az egyéni és csoportos előadás tervezésére (a mű kiválasztása, szereposztás, próbák rendje, díszlet, jelmez stb.) és bemutatására.

 

21

 

Követelmények

A tanuló:

• legyen képes verbális és nonverbális kommunikációs-, beszédtechnikai- és előadói képességeinek alkalmazására, bemutatására, és önálló fejlesztésére,

• tudjon tájékozódni a térben (terem, színpad),

• beszéde és mozgása alkosson összhangot,

• tudjon mentális egyensúlyt teremteni, különböző karakterű társaival,

• ismerje az önkifejezés gazdag eszköztárát.

• vegyen részt eredményesen a kommunikációs helyzetgyakorlatok drámajátékaiban,

• tudja megnevezni a dramatizált formákat,

• ismerje a szándék, a konfliktus, a feszültség és az oldás folyamatának lehetőségeit,

• minőségi igénnyel ügyeljen a kifejező, egyéni beszédstílusra,

• legyen képes az oldott, nyilvános megszólalásra,

• tudjon élményszerűen, különböző karaktereket, jellemeket megformálni,

• ismerje fel a művészeti, esztétikai és erkölcsi értékeket.

• tudja megnevezni a magyar népszokásokat, hagyományokat évszakhoz, munkafolyamathoz, valláshoz kötve,

• legyen képes egy kiválasztott hagyomány élményszerű elmesélésére, eljátszására, hangulatos megjelenítésére,

• tudjon egy képzeletbeli tárggyal játszani,

• biztos módszerekkel alkalmazza a népi elemekkel tarkított improvizatív képességét.

• sajátítsa el a szerepcsere technikáját,

• aktívan vegyen részt az elemző beszélgetésekben,

• végezzen gyűjtőmunkát saját lakóterületén: mondókák, jó kívánságok, énekek, játékok, képek,

 

Testnevelés

Tömegsport foglalkozás

 

5-6. évfolyam

Évi óraszám: 36 óra

Heti óraszám: 1 óra

Célok

• Ismerjék a versenyzés örömeit.

• Rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé váljon.

• Sajátítson el legalább két sportágat olyan szinten, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra.

 

• Ismerjenek relaxációs eljárásokat.

• Mozgáskoordináció megszerzése.

• Félelem leküzdése, szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, környezetkímélő magatartás.

 

22

Feladatok

• Kitartó figyelemösszpontosításra nevelés együttműködés, segítőkészség érzésének formálása.

• Sportjátékban segítse a kreatív gondolkodást, önmegvalósítást a koordinált együttes tevékenységet a csapattárs és az ellenfél teljesítményének, eredményének tiszteletét.

• Szabadidős tevékenységben a mozgás örömet adó tevékenységgé váljon.

•  

Követelmények

• Tudjanak 6-8 gyakorlatot ( 4 ütemű) önállóan összeállítani és bemutatni.

• Legyenek képesek 10-12 percen át folyamatosan (állandó mozgással) gimnasztikai gyakorlatot végezni.

• Megfelelő öltözékkel felszereléssel készüljenek a sportolásra.

• Ismerjék meg a téli foglalkozások örömét és veszélyeit.

• Vállalják a szabadtéri tevékenységet.

• Alkalmazkodjanak a növekvő terhelés elviseléséhez.

• A szabadban végzett futás váljon számukra tudatos örömet adó tevékenységgé.

• Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba.

• A test-test elleni küzdelem vállalása

• Vízbiztonság megszerzése.