388/2007. (XI. 27.) önkormányzati határozat
Tárgy: az Arany János Általános Iskola pedagógiai programja módosításának fenntartói jó

388/2007 (XI.27.) sz. önkormányzati határozat

az Arany János Általános Iskola pedagógiai programja módosításának fenntartói jóváhagyására

 

 

1. Kisújszállás Város Önkormányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése és 102. § (2) bek. f) pontja alapján jóváhagyja a fenntartásában működő Arany János Általános Iskolának a többször módosított, eredetileg a 193/2004. (VIII. 26.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott pedagógiai programjának e határozat melléklete szerinti módosítását.

 

2. Az önkormányzat megköszöni Tóth Jánosné közoktatási szakértő (szakértői igazolványszáma: 007083-02) munkáját.

 

Erről értesül:

1. Kecze István polgármester

2. Gönczi Károly bizottsági elnök

3. Arany János Általános Iskola

4. Tóth Jánosné, 5000 Szolok, Vegyiművek ltp. 3. ép. II/21.

5. Polgármesteri Hivatal intézményi osztálya

 

 

Kmf.

 

Kecze István s.k. Dr. Kittlinger Ilona s.k.

polgármester címzetes főjegyző

 

 

 

 

A kivonat hiteléül:

Kisújszállás, 2007. november 28.

 

(: Kacsó Sándorné:)

aljegyző

 

 

 

A 388/2007 (XI.27.) sz. önkormányzati határozat melléklete

  

 

 

 

 

 

  

 

 

"… amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az,

hogy megtaníttassa velünk hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka

örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

 

 

(Szent-Györgyi Albert)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 110

1. Adatok az iskoláról 110

2. Az intézmény mikrokörnyezetének bemutatása 111

3. Az iskola rövid története 111

4. Személyi feltételek 112

5. Tárgyi-dologi feltételek 112

KÜLDETÉSNYILATKOZAT 122

NEVELÉSI TERV 124

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 124

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 130

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 136

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 137

5. A tehetséggondozást, a képesség-kibontakoztatást segítő tevékenység 138

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység 138

7. Gyermek- és ifjúságvédelem 140

8. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység 143

9. Az osztályközösségek és napközis csoportok értékelése 144

10. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 145

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 147

1. Az alapelveket szabályozó jogi háttér 147

2. Helyzetelemzés, helyzetkép 147

3. A környezeti nevelés célja 147

4. Erőforrások 154

5. Alapelvek, jövőkép, célok 156

6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 158

7. Minőségfejlesztés 159

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 160

1. Jogszabályi háttér 160

2. Egészségnevelés 160

3. Az egészségnevelés iskolai területei 160

4. A segítő kapcsolatok partneri csatornái 162

5. Az egészségnevelés célja 164

6. A mindennapos iskolai testedzés programja 170

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 172

8. Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez 176

9. A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink 178

HELYI TANTERV 180

1. A Nemzeti alaptanterv implementációja, a helyi tanterv 180

2. Tantárgyi és hetes óraterv 185

3. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5.-6. évfolyamon 189

4. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 190

5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei, pályaorientáció 191

6. Etnikai kisebbségi szolgáltatások 192

7. A pedagógusok munkájának értékelése 193

8. A tanulói tevékenységek értékelése 196

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 205

1. A pedagógiai program érvényességi ideje 205

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálat 206

2. A pedagógiai program módosítása 206

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 206

4. A szülők, tanulók tájékoztatása a pedagógiai programról 206

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 207

MELLÉKLETEK 208

1. sz. melléklet: Az audiovizuális és az oktatást segítő eszközök 208

2. sz. melléklet: Eszközbeszerzési terv a taneszköz-jegyzék szerint 208

3. sz. melléklet: Választott tankönyvek és kiegészítők 208

4. sz. melléklet: Tanterv és adaptáció a kerettanterv bevezetéséhez 208

5. sz. melléklet: Kérdőívek, táblázatok a környezeti-, az egészségvédelmi- és a fogyasztóvédelmi nevelés méréséhez, számonkéréséhez 208

6. sz. melléklet: Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek vizsgálatához 208

7. sz. melléklet: Szöveges értékelés segédanyaga 208

8. sz. melléklet: Záró dokumentumok (jegyzőkönyvek, határozatok) 208

 

 

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

1. Adatok az iskoláról

Közoktatási intézményünk neve: Arany János Általános Iskola,

címe: Kisújszállás, Kálvin u. 3.,

telefonszáma: 06-59/520-512,

faxszáma: 06-59/520-513.

 

Az iskola működési engedélyének száma: 89/1992 (VII. 28.) önk. határozat,

módosításai: 119/1993. (XII. 21.) sz. önk. hat.,

26/1996. (III. 12.) sz. önk. hat.,

38/2001. (III. 1.) sz. önk. határozat,

167/2002. (IX. 5.) sz. önk. határozat,

236/2003. (IX. 25.) sz. önk. hat.,

251/2003. (X. 16.) sz. önk. határozat,

51/2004. (III. 25.) sz. önk. határozat,

54/2005. (II. 24.) sz. önk. határozat,

226/2005. (VI. 30.) sz. önk. hat.,

214/2006. (VIII. 31.) sz. önk. hat.,

237/2007. (VI. 26.) sz. önk. hat.  

Az intézmény fenntartója:

Kisújszállás Város Önkormányzata; 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.

Az iskola hivatalos beiskolázási körzete:

Az aktuális önkormányzati határozat alapján.

Az iskola alaptevékenysége:

alapfokú nevelés és oktatás általános iskolás korú tanulók részére 1-8. évfolyamig, 

Az intézmény által állami feladatként végzett tevékenység TEAOR-számmal:

80.10 - alapfokú oktatás;

85.32 - gyermekek napközbeni ellátása;

92.62 - egyéb sporttevékenység;

70.32 - ingatlankezelés.

 

Az állami feladatként ellátott alaptevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok számai: 

75176-8 intézményi vagyon működtetése;

75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai;

80121-4 általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás;

80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása;

80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás;

80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben);

92403-6 diáksport.

 

A pedagógiai program benyújtója,

az iskola igazgatója: Nagy Lajos

Az iskola tanulói szervezete:

30 tanulócsoport (évfolyamonként 3-5 párhuzamos osztály)

7 napközis csoport.

Az iskola engedélyezett tanulói létszáma: 720 fő.

Az etnikai kisebbség aránya: 16 %.

 

 

2

2. Az intézmény mikrokörnyezetének bemutatása

Városunk a Nagykunságot és egyben a Tiszántúlt is átszelő 4-es számú főközlekedési út és a vasúti fővonal mellett terül el.

A Nagykun városok egyike, lakosainak száma (2003. januárjában) 12 938 fő.

Mezőgazdasági jellegű település, s ebből adódóan nem mentes a gazdaságot sújtó nehézségektől. A munkaképes lakosság egy részét helyi mezőgazdasági szervezetek, ipari üzemek, valamint kis- és középvállalkozások alkalmazzák. Ennek ellenére a munkanélküliek aránya kismértékben növekszik, hasonlóan az országos átlaghoz.

A város oktatási intézményrendszere széles körben biztosítja a tanköteles korú gyerekek oktatását, nevelését. Ezzel méltán érdemelte ki az iskolaváros elnevezést. Városunkban tanult Móricz Zsigmond és tanított Arany János. Oktatási intézményeink közül a gimnázium és a mi iskolánk viseli nevüket.

3. Az iskola rövid története

600 éves településünk korai szakaszából nem maradtak fenn oktatással kapcsolatos feljegyzések. Egy 1681-ből származó jegyzőkönyv szűkszavúan említi, hogy a templom és a parókia mellett iskola is volt. Az 1717-es visszatelepüléskor tanítót is hoztak elődeink, s ettől kezdődően írásos nyomai vannak az iskola működésének. Fenntartója a Református Egyház, 1852-ig a Debreceni Kollégium része volt. Az államosításig református, katolikus és zsidó iskola is működött településünkön.

Városunk iskolatörténete szempontjából jeles esztendő volt 1927. Ebben az évben bontották le az 1796-ban épült hat tantermes fiúiskolát, s ekkor épültek meg az új iskolák az Arany János utca két oldalán, valamint a Vásár és a Munkácsy utca sarkán.

Kisújszállás büszkesége, hogy az 1834-35-ös esztendőkben városunkban, az iskolánk jogelődjének számító épületben tanított Arany János, a magyar nemzet egyik legnagyobb költője. Ennek tiszteletére választottuk iskolánk névadójának.

Emlékét őrzi az iskola udvarán felállított mellszobra és a főépület előterében elhelyezett domborműve. További hagyományt teremtettünk az Arany János emlékplakettek pedagógus napon történő átadásával, melyet a nyugállományba vonuló kollégáink kapják.

1980. szeptember 1-jén adták át a Kálvin utcán a 14 tantermes új létesítményünket, valamint ekkor csatolták hozzánk a Sallai Tagiskolát. Tanulói létszámunk folyamatos növekedése tette szükségessé tantermeink számának bővítését 1983-84-ben a Munkácsy utcai iskolában és 1986-ban a Rézműves utcai iskolában.

A tanítói lakás átalakításával tornaszoba épült a Bittner-falusi iskolában 1988-ban és a Rézműves utcai iskola tetőtere egy részének beépítésével 1993-ban.

2003. szeptember 1-jétől a megszűnt a tanítás a Sallai Tagiskolában, a Bittner-falu területén lévő alsó tagozatos korú gyermekek számának rohamos csökkenése miatt. Ugyanekkor adtuk át az önkormányzatnak a Munkácsy utcai iskolát, és kaptuk meg helyette a szépen felújított Szabadság téri iskolaépületet.

A demográfiai mutatók csökkenése miatti tanulólétszám változások tették szükségessé, hogy leadjuk a fenntartó önkormányzatnak 2006-ban a Béla király utcai, 2007-ben a Rézműves utcai iskolaépületünket.

Iskolánk 1984-ben megkapta a Szolnok megyei Tanács VB. Pedagógiai Díját a megye közoktatás-fejlesztésében elért kiemelkedő eredményéért.

A felső tagozaton tanító pedagógusok az 1980-as évek végén kezdték a tehetséges és a lassúbb ütemben haladó gyerekek differenciált oktatását először nívócsoportok szervezésével, később képességek szerinti homogén csoportok (osztályok) szervezésével. 

2005. szeptemberétől kísérleti jelleggel, 2007. szeptemberétől pedig évfolyamonként 1-1 osztályban felmenő rendszerben alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatást.

 

3

Az 1995/96-os tanévben indítottunk először tehetséggondozó képességfejlesztő programmal első osztályokat azzal a céllal, hogy megfeleljünk a megváltozott társadalmi elvárásoknak. Az ismeretanyag bővítésével, differenciálásával eredményesebbé és vonzóbbá kívántuk tenni képzési rendszerünket.

A társadalom elvárásainak megfelelően iskolánk is bekapcsolódott az integrációs nevelésbe.

4. Személyi feltételek

Az iskola pedagógiai programjában foglaltakat 54 közalkalmazott valósítja meg, közülük 42 fő pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelő-oktató munkát végző alkalmazott. Az aktuális demográfiai mutatók függvényében változó létszámra számíthatunk.

Az iskola pedagógusainak képzettségi mutatója rendkívül kedvező, mivel szakos ellátottságunk 100 %-os. A GYES-en lévők pótlása határozott idejű kinevezéssel alkalmazott pedagógusokkal történik, illetve a nevelőtestület tagjai tanóráikat túlórában látják el.

 

Nevelőink rendszeresen vesznek részt pedagógus továbbképzéseken, másoddiplomás képzéseken, a kínálatból elsősorban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó, a tantárgyi és módszertani tanfolyamok előadásait választják. A nevelőtestület tagjai közül 39-en nyertek otthoni használatra számítógépet az IHM pályázatain, és a pályázati előírásainak megfelelően ECDL vizsgát tettek.

A nevelőtestület összetételére jellemző, hogy a döntő többségük helyi, kötődnek városunkhoz.

Tapasztalt, gyakorlott kollégák képezik a nevelőtestület törzsét. 

Az egyéb munkakörben alkalmazottak 10,5 álláshelyet töltenek be, amelyből egy fő gazdasági ügyintéző, egy fő iskolatitkár.

 

A pedagógiai program megvalósítása szempontjából is számottevő szervezési gondok forrása az iskola széttagoltsága. A több épületben tanító pedagógusok közötti kommunikáció megszervezése nem könnyű feladat.

A távolságok áthidalását, a munkakapcsolatok szorosabbá tételét szolgálják a munkaközösségi értekezletek, vezetői megbeszélések és a munkaértekezletek, melyeket rendszeresen tartunk.

5. Tárgyi-dologi feltételek

5. 1. Az iskola épületeinek legfőbb jegyei

Az iskola négy oktatási, egy könyvtárépületből és egy - a Költségvetési Szolgáltató Iroda által üzemeltetett konyhával egy egységként üzemelő - étteremből áll. A központi épület, az étkező, a könyvtár, a napközi otthon épülete és a technika szaktantermeknek helyet adó Kálvin utcai udvari épület egy blokkban, a város központjában található, míg a fennmaradó Szabadság téri épület viszonylag távolabb, a 4-es főúttól északra található.

Valamennyi iskolaegység rendelkezik - több-kevesebb - udvarral, megfelelő zöld területtel.

Az iskolaépületek állaga megfelelő, de - természetesen - épületenként változó.

Nagy lépéseket tettünk 2000. év IV. negyedévében az állagmegóvás területén a központi épület lapos tetőzetének felújításával, további három iskolaépület kisebb-nagyobb, külső- és belső korszerűsítésével, valamint az önkormányzat által felújított Szabadság téri épületünk 2003-ban történt használatba vételével. 2007. nyarán a napközi otthon és az étkező felújításával tettük lehetővé, hogy ismét több alsós osztály elhelyezését tudjuk megoldani.

A testnevelés órák körülményeinek javítása érdekében történt a központi épület Vásár utca felőli salakos kézilabda pályájának leaszfaltozása, a tornatermi szárny átalakítása, külső-belső felújítása, konditerem kialakítása.

A központi épület Kálvin utcai kézilabda pályája használatra csak korlátozott mértékben alkalmas, balesetveszélyes, ezért felújításra szorul, melynek keretében megfelelő borítást szükséges kialakítani.

 

4

Nagyobb iskolai, vagy iskolaegység szintű rendezvény megtartására több alkalmas tér is adott, így a központi épület udvara (mint a tanévnyitó, -záró és a ballagási ünnepségek színhelye) a tornaterem, a Szabadság téri épület tornaterme.

Nehézséget okoz, hogy az összes tanulót megmozgató rendezvény megtartására alkalmas fedett helyiség nem áll rendelkezésünkre. Felújítások alkalmával szükséges a középületek teljes akadálymentesítése, ennek kivitelezése során célszerű lenne a központi épületben egy aulát kialakítani.

Egyéb sport- és kulturális rendezvényeinket rendeztük már nagyobb mérete miatt, - köszönhetően jó kapcsolatainknak - a Móricz Zsigmond Gimnázium tornacsarnokában, illetve a Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében.

5. 2. Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Az oktatási anyagok és segédeszközök jelenlegi állapota és száma megfelelő szinten van. Tervszerű, folyamatos fejlesztésre, az elhasználódott, vagy elavult eszközök pótlására a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék alapján kerül sor, melynek megvalósítására - a 2003-ig készített ütemterv szerint - iskolánk a fenntartón keresztül évente pályázott. A közoktatási törvény 2003-as módosítása lehetőséget adott a beszerzés 2008-ig történő átütemezésére (ld. melléklet!).

Az információ-áramláshoz és feldolgozáshoz szükséges intézményi infrastruktúra (számítógépek, telefon, fax, audiovizuális eszközök, stb.) állapota jelenleg megfelelő. Gondot itt is az jelent, hogy meghibásodásuk esetén pótlásuk csak ilyen irányú pályázatok elnyerése útján lehetséges.

Három számítástechnika szaktanterem áll rendelkezésre. A központi épületben kettő, melyekben 14-14 egyéni munkahely biztosított Internet-elérési lehetőséggel. A harmadik számítógép-terem a Szabadság téri épületünkben biztosítja a tanulók fakultatív informatikai képzését.

A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

5. 2. 1. A programot szolgáló egyéb tárgyi-dologi eszközök

A tanulók ökológiai munkáját segíti a református templom kertjéig húzódó tanösvény, amely az iskola központi épületének udvarán található, valamint a „zöld” könyvtár és videokazetta-gyűjtemény.

Az iskolai könyvtár 9842 kötet könyvvel, többféle időszaki kiadvánnyal várja a tanulókat, számos elektronikus dokumentummal segíti a tanítást. A könyvtár tulajdonát képezik azok a tankönyvek is, amelyeket az arra rászoruló, nehéz anyagi körülmények között élő gyerekek kapnak kölcsön segítségül egy-egy tanévre.

A túrázást és a természetjárást kedvelő tanulók igényeinek egy részét elégíti ki az ecsegfalvi Vízi-bázis és a - DSE tulajdonát képező - kajakok, kenuk, sátrak, hálózsákok, egyéb turisztikai felszerelések.

A fenntartó önkormányzat, az Állampolgári Tanulmányok Központja és az iskola nevelőtestülete hozta létre a gyermekszervezettekkel együtt 1996-ban az „Arany Diák Alapítvány”-t, amely az iskola pedagógiai és szociális ellátó feladatait hivatott segíteni. Az alapítvány célja az iskolai oktató-nevelő munkához kapcsolódó tárgyi feltételek javítása, a kiemelkedően eredményes, illetve hátrányos helyzetű tanulók jutalmazása, támogatása - segítve ezzel az iskola pedagógiai és szociális ellátó feladatait. Ezen kívül az alapítvány támogatja a Diákönkormányzatot, változatossá teszi az iskolai közösségek életét és a tanulók tanórán kívüli tevékenységét.

A fenti célok megvalósítása mellett a kuratórium „Kiváló Arany Diák” kitüntetését, „Az iskola legjobb sportolója”, valamint „Az iskola legjobb csapata” címmel járó díját és oklevelét ünnepélyes

 

5

keretek között a tanévzáró ünnepségen vehetik át legjobb tanulóink. Az iskola külső támogatói közül minden év októberében, a pedagógusok közül pedig a tanévzárón adományozunk egy-egy „Aranyos tanulóinkért” díjat.

A Sallai Tagiskola pedagógusai a szülők összefogásával 1995-ben hozták létre a „Külterületi Gyermekeinkért Alapítvány”-t. A tagiskola bezárása után az alapítvány tovább működik, most már „Alsós Gyermekeinkért Alapítvány” néven. Célja az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a kultúrált környezet kialakítása, a tanulók egészségesebb, kiegyensúlyozottabb fejlődésének segítése.

Nem lebecsülendő az az összeg, melyet szakmai feladatokra az iskola pedagógusai pályázatokkal nyernek. E bevételek elsősorban konkrét dologi kiadásokra (eszközbeszerzésekre) fordíthatók, örvendetes, hogy egyre több esetben már tiszteletdíjra, óradíjra, előadói díjra is felhasználható pályázati pénzösszeg.

Iskolánk pedagógusai továbbra is fontosnak tartják a tanulók nyári táborozási lehetőségének minél szélesebb körű biztosítását. Ez szintén nem lenne megvalósítható a pedagógusok sikeres pályázati tevékenysége nélkül.

5. 3. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája

Az Arany János Általános Iskolában a nevelőtestület a kompetens döntéshozó testület, élén egyszemélyi felelősségvállalással az igazgató áll. A belső szervezettséget biztosító - általunk kialakított - szűkebb értelemben vett iskolavezetés tagjai az igazgató, és az igazgató-helyettesek. A tágabb értelemben vett iskolavezetés a munkaközösség-vezetőkkel egészül ki.

Az iskola igazgatója a törvényi előírások értelmében - többek között gyakorolja a munkáltatói jogkört, felel az iskola részben önálló gazdálkodásáért. Irányítja az iskola munkáját, kiemelt feladatköre a felső tagozatos nevelőmunkával összefüggő irányítási feladatok ellátása, a felső tagozaton az ellenőrzése alá vont szakterületekhez kapcsolódó munkaközösségek felügyelete. Felel a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásáért és működtetéséért.

Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgató-helyetteseket.

Az igazgató-helyettesek az alsó tagozatos és a felső tagozatos osztályok irányításáért felelnek. Feladatukhoz tartozik az ellenőrzési területükhöz kapcsolódó munkaközösségek felügyelete, az iskolai ünnepségek, rendezvények megszervezése, a tanórán kívüli tevékenységek figyelemmel kísérése.

Mindkettőjük feladatát képezi - a munkaköri leírásuk értelmében, a fentieken túl - az iskolai munka szervezése, a kiszámítható és tervezhető szakmai fejlesztés megvalósítása, a pedagógusok továbbképzésen való részvételének biztosítása, a korszerű módszerek megismerése, s a kollégák tájékoztatása, a belső mérések szakszerűségének biztosítása, az eredmények elemzése, értékelése, a következtetések levonása.

Az igazgató-helyettesek megbízatása határozatlan időre szól. 

Az iskola minőségügyi szervezete folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az egy tanévre, vagy a hosszú távra hozott döntéseinket hogyan hajtjuk végre, karban tartja az iskola partnereinek nyilvántartását és bővíti az iskolai folyamatok szabályozását.

Az iskola irányításában fontos szerepet töltenek be a munkaközösség-vezetők. Irányítják a munkaközösségükben a szakmai munkát, az iskolavezetés tagjaiként pedig részt vesznek az intézmény irányításában, továbbítják a szakmai- szervezési információkat. A munkaközösségek tagjainak javaslatára az igazgató határozatlan időre bízza meg őket.

A munkaközösségekben folyó szaktevékenység kompetens koordinációja, a munkaközösség programjainak menedzselése, a taneszközök és tankönyvek kiválasztása, a tanulmányi versenyek megszervezése feladata az iskola valamennyi szakmai munkaközössége vezetőjének. A munkaközösségek működésének alapelve, hogy hatékony szakmai érdekképviseletet jelentsenek,

 

6

illetve segítsék a szakmai megújulást, valamint minden pedagógus - szakterülete, illetve választása szerint - tagja legyen valamelyik munkaközösségnek.

 

A munkaközösségek 

Neve
Tagjai
Alsós, napközis
Alsó tagozaton tanítók és a napközis csoportokban kötelező óraszámukat teljesítők
Felsős
Minden felső tagozaton tanító pedagógus és az iskolai könyvtáros
Humán
A felső tagozaton magyart, történelmet, éneket, rajzot tanítók, valamint az iskolai könyvtáros
Reál
A felső tagozaton matematikát, fizikát, kémiát, informatikát, technikát tanítók
Idegen nyelvi
A felső tagozaton idegen nyelvet (jelenleg angolt, németet) tanítók
Biol - földrajz - természet- és környezetismeret
A biológiát, földrajzot, természetismeretet, környezetismeretet tanító alsós és felsős nevelők
Testnevelés
A testnevelést tanítók

 

A gazdasági ügyintéző az igazgató vezetésével a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős. Ezen túlmenően a technikai dolgozók irányítására is kiterjed megbízatása.

Az iskolavezetés segítésére megbízott személy az iskolatitkár. Az adminisztrációs feladatokon túl ellátja az étkezési térítési díjak beszedését és nyilvántartását.

Mindkettőjük kinevezése határozatlan időre szól.

Fontos vezetői szereppel rendelkezik az iskolai munkában a diákönkormányzat segítésével megbízott két pedagógus. Egyikük az alsó tagozatban, másikuk a felső tagozatban segíti a diákönkormányzat munkáját. A gyerekeket közvetlenül érintő kérdésekben egyetértési joggal rendelkeznek bármelyik iskolai fórumon, így jelenítik meg az iskola működésében a tanulói jogokat.

 

A fentiek mellett két pedagógus, mint gyermekvédelmi felelős lát el koordináló-irányító feladatokat az adott szakterületen, és tart kapcsolatot a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályával, a Gyámhivatallal valamint a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal.

Az iskola fenntartója, tanárai, tanulói és a szülők közötti érdekegyeztetés szervezete az 1997-ben újjáalakult iskolaszék. 10 tagjából 3-3 fő jeleníti meg az egyes érdekképviseleti oldalakat, egy főt a fenntartó delegál.

Az iskolaszéknél nagyobb hagyományokkal rendelkezik a Szülői Munkaközösség, mely évente választja újjá 60 fős választmányát (osztályonként 2-2 szülővel). Félévente tartanak értekezletet, működési rendjük a feladatokhoz alkalmazkodik.

 

7

A tanulók érdekképviseletét a diákönkormányzat fogja össze. Az alsó és a felső tagozatos tanulók autonóm diák-önkormányzati testületet alkotnak. Az l-2. osztályos gyerekek felkészülnek az ilyen irányú tevékenységre. Az osztályokra egységesen érvényes megbízotti rendszer szerint az osztálytitkárok alkotják az Arany János Általános Iskola Diákönkormányzatának vezetőségét. Ők választják a testület titkárát, tagokat delegálnak az iskolaszékbe és az alapítványok kuratóriumaiba, felügyeletet gyakorolnak a munkacsoportok felett. Az ügyelet, a munkacsoportok, az iskolai média, a sportélet gyermekfelelősei beszámolnak a diákönkormányzat előtt.

Az iskola nevelőtestülete és a diákok képviselői együttműködési megállapodásban rögzítették az együttélés és munkálkodás alapvető szabályait.

Ezen túlmenően a gyermek megbízottak észrevételeiket, javaslataikat közvetlenül is közölhetik az igazgatóval. A diákönkormányzat három képviselője - tanácskozási joggal - részt vesz az iskolaszék ülésein, gyakorolja - személyi kérdések kivételével - véleményezési jogát.

Önálló jogi személyként működik intézményünkben az Arany János Diák Sportegyesület. Kapcsolatát az iskolával a teljes együttműködés jellemezi. Tagjai között tudhatja a tanulóifjúság döntő többségét, valamint a testnevelő tanárok mellett a sportot kedvelő pedagógusokat.

A DSE - jelenleg - atlétika, labdarúgó, kosárlabda, ugrókötél sportági csoportokat működtet, de részt vesz minden testmozgással kapcsolatos rendezvény szervezésében, rendezésében.

Feladata ezen túlmenően a tanulók versenyeztetése, az egészséges életmódra nevelés lehetőségeinek biztosítása.

A DSE és az iskola közti együttműködési megállapodás értelmében a fenti célok és feladatok megvalósítása - a saját bevételek mellett - az átadott pénzeszközök felhasználásával, évi költségvetési terv alapján történik. A közreműködő testnevelők bérét és járulékait az iskola saját költségvetéséből biztosítja.

5. 3. 1. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrájának sémája

(az érvényes SZMSZ alapján)

Jelmagyarázat: 

 
Nevelő-oktató munkához szorosan kapcsolódó reláció (visszacsatolással)
 
Érdekképviseleti szervek kapcsolatai (visszacsatolással)
 
Gazdasági-technikai kapcsolatok
 
Egyéb relációk (visszacsatolással)

ADA Arany Diák Alapítvány

AGYA Alsós Gyermekeinkért Alapítvány

DÖK Diákönkormányzat

DSE Arany János Diák Sportegyesület

ISZ Iskolaszék

8

KT Közalkalmazotti Tanács

MISZ Minőségügyi Szervezet

PSZ Pedagógusok Szakszervezete

SZMK Szülői Munkaközösség

 

 

9

5. 4. Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, az érdekvédelem fórumai

Az alkalmazotti érdekérvényesítés szerve a Pedagógusok Szakszervezete, illetve annak iskolai csoportja. A munkáltató lehetővé teszi, hogy a szakszervezet képviselője az intézmény közalkalmazottainak jogviszonyával, munkafeltételeivel, bérezésével kapcsolatban - illetve minden olyan kérdéssel, intézkedéssel, amely a munkavállalókat érinti - információt kapjon.

Az iskolavezetés és a szakszervezet vezetősége kölcsönösen tájékoztatják egymást a vezetőségi üléseken, és egyetértésre jutnak a végrehajtást megelőzően minden kérdésben.

A döntésekről a közalkalmazottak tájékoztatása csoportosan, értekezleteken, iskolai egységek hirdetőtábláin történik.

A közalkalmazottak érdekegyeztetését az iskolavezetéssel a Közalkalmazotti Tanács végzi. A KT és a munkáltató együttműködésének célja a közalkalmazottak jogainak érvényesítésén túl a dolgozók kötelezettségeinek teljesítése során felmerülő esetleges probléma megnyugtató rendezése. Az iskolai SZMSZ mellékleteként 1995-ben készült a Közalkalmazotti Szabályzat, mely tartalmazza az együttműködés minden részletét.

A tanulói érdekérvényesítés szerve a már korábban említett diákönkormányzat.

A diákönkormányzat feladata tagjainak érdekképviselete, az iskolai élet több területén történő szervezés és segítségnyújtás (tanulmányi munka, sportélet, iskolai ügyelet, kirándulások, táborok szervezése, kulturális programok rendezése, iskolaújság készítése, iskolarádió működtetése, stb.), az iskolai hagyományok ápolása.

A diákönkormányzatnak tagja az iskola összes 1.-8. osztályos tanulója. Az osztályok tagjaik közül 5 fő vezetőséget és 1 fő küldöttet választanak, aki képviseli az osztályukat a DÖK iskolai vezetőségében. A diákönkormányzat diákvezetője a titkár, akit a küldöttek titkos szavazással választanak maguk közül. A diákönkormányzat saját elfogadott SZMSZ alapján folytatja tevékenységét.

Az alsó tagozatosok Micimackó Gyermekközössége önálló tevékenységet folytat és gazdaságilag független a diákönkormányzaton belül. Feladata a diák-önkormányzati életre való felkészítés.

A diákönkormányzat vezetőségének ülésén levezetőként részt vesz a diákönkormányzatot segítő tanár, aki az iskola tanárai közül kerül ki. Feladata az iskola vezetőségében, a nevelőtestülettel való kapcsolattartás, a diákönkormányzat képviselete a diákok szempontjából fontos tárgyalásokon, a diákönkormányzat demokratikus működésének felügyelete. Pedagógiai feladata a demokratikus közösségi életre nevelés.

A diákönkormányzat és az iskola együttműködési megállapodása rendezi a szervezet törvényes működését és az anyagi források biztosítását.

A szülői érdekvédelem szerve a Szülői Munkaközösség, melyet az osztályonként két-két főt delegáló szülők hoznak létre. Hagyományos szerepkörük az osztályszintű közös rendezvények segítése, esetenként az iskolai, alapítványi programok szervezői - segítői munkája, a szülői felelősség, nevelési tevékenység fokozása. Mindkét fél igénye, hogy célszerű lenne jobban bevonni őket a tényleges szervezési munkába - rendszeres munkaközösségi értekezletek tartásával -, biztosítva ez által a gyermekvédelemben a szociális ellátás területén jelentkező fokozott feladatok közös megoldását.

A fenti, iskoláztatásban érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fóruma az iskolaszék, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében 1994. március 28-án alakult meg. Feladata az oktató-nevelő munka segítése, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók, valamint az intézményfenntartó együttműködésének előmozdítása. Az iskolaszék munkájában a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat és a fenntartó azonos számú képviselője (3-3 fő) vesz részt.

Döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület döntési jogát az iskolaszékre átruházta.

Az iskolaszék véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, melyet létrejötte óta folyamatosan figyelemmel kísér és ellenőriz. Jogosítványai érvényesítéséhez

 

10

rendszeresen igényelte és megkapta a szükséges információkat az intézmény vezetésétől, feladatai ellátásához térítésmentesen vehette igénybe az iskola helyiségeit, berendezéseit.

Az iskolaszék szülői és nevelőtestületi - jelenlegi - tagjainak megbízatása két évig tart.

5. 5. Az iskola kapcsolatai

A fenntartóval, Kisújszállás Város Önkormányzatával és a képviselő-testület mellett működő Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottsággal az igazgató tartja a rendszeres kapcsolatot. Az iskola három dolgozója - két nevelő és egy technikai dolgozó - tagja a képviselő-testületnek és az említett bizottságnak. Az iskolát érintő napirendi pontok tárgyalása esetén a Pedagógus Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács vezetői is részt vesznek a testületi üléseken, ezáltal képviselve a nevelőtestületet.

Az iskola tartós szakmai kapcsolatot tart fenn a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézettel. Az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a szakmai szolgáltatást végző intézet fórumain, továbbképzésein.

További együttműködés alakult ki a tanulók tantárgyi versenyeztetése területén.

Számottevő kapcsolatként jegyezzük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Diáksport Tanács - csal évek óta fennálló összeköttetéseinket. Fontos az együttműködés a tanulók versenyeztetése, a szakmai segítség és tapasztalatcsere szempontjából.

Az iskola testnevelő tanárai a felső tagozatban, tanítói az alsó tagozatban évente két alkalommal végzik el a törvényi előírásoknak megfelelően a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérését és értékelését. Az intézet külön felkérésére rendszeresen közreműködik iskolánk az emelt szintű testnevelés órákon részt vevő tanulók képesség-felmérésében.

A Kossuth Lajos Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálat és Diákotthonnal fennálló vezetői szintű kapcsolatok kiszélesítésével kellene törekedni a két iskola jobb együttműködésére. Célszerű lenne rendszeressé tenni a szakmai-pedagógiai rendezvények kölcsönös látogatását a két nevelőtestület között.

Újszerű együttműködés jellemzi intézményünk és a Református Általános Iskola kapcsolatrendszerét. Ennek többszintű megnyilvánulása, hogy a nevelőtestületük tagjainak egy része korábban iskolánk pedagógusa volt. A Református Egyház számára a hittan oktatáshoz térítésmentesen biztosítjuk a helyet iskolánkban. Ha a tanulók igénylik a hittan órákon történő részvétel lehetőségét, biztosítjuk a feltételeket. Kölcsönösen számíthatunk egymás segítségére szakmai és gazdálkodási területen is.

Továbbra is kezdeményezünk mindkét általános iskola felé a sportversenyeken túl a tanulók között - a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan - tanulmányi megmérettetéseket és kulturális rendezvényeket.

A városunkban működő Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kádas György Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonnal szoros kapcsolat alakult ki, a család-otthonokban élő gyermekek egy része iskolánk tanulója. A megyei Pedagógiai Intézetben működő Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslatára kölcsönös áttelepítések történnek intézményeink között. Ha az intézményből magántanulóink vannak, a nevelőtestület előtt évi két alkalommal osztályozó vizsgát tesznek.

Szoros a kapcsolat a városban működő középfokú intézményekkel. Az általános iskolát elvégző tanulók nagy többsége - eredményétől függően - a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumban, valamint az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Intézetben tanul tovább. A jó kapcsolat további eleme egymás lefedetlen óráira történő pedagógusok biztosítása („áttanítás”), illetve egymás tereinek (sportpályák, tornatermek) kölcsönös, díjtalan használatának biztosítása.

 

11

Hasonló szoros tartalmi együttműködés jellemzi az óvodákkal kialakult kapcsolatot is. Ezek közös szakmai továbbképzésekben, nyílt órák és napok, különböző rendezvények kölcsönös látogatásában nyilvánulnak meg.

A városi Arany János Városi Könyvtárral és a Művelődési és Ifjúsági Központtal meglévő szerves kapcsolat közös rendezvényekben, egymás eszközeinek, felszereléseinek díjtalan használatában nyilvánul meg.

Iskolánk tanulóinak nagy része rendszeres látogatója a Papi Lajos Alkotóház művészeti kiállításainak osztályfőnöki-, rajzórák keretében, illetve napközis szabadidős csoportfoglalkozás alkalmából.

A város magyarlakta testvértelepüléseinek iskoláival tartott kapcsolataink közül kiemelkedik az erdélyi Négyfalu és a vajdasági Pacsér településekkel folytatott együttműködés, melyet a 2004. március 15-én kötött szerződésünk testvériskolai szintre emelt. A megállapodás értelmében:

„Testvértelepüléseink testvéri együttműködésének fundamentumára építve, közös történelmi múltunk gyökereiből táplálkozva több éve virágzik már iskoláink határokon átívelő baráti kapcsolata.

A kisújszállási Arany János Általános Iskola, a négyfalusi Zajzoni Rab István Líceum, és a pacséri Mosa Pijade Általános Iskola jelen megállapodásunkban kinyilvánítjuk azon szándékunkat, hogy a három intézmény együttműködését a mai naptól testvériskolai szintre kívánjuk emelni.

Célunk a jövőben is, hogy iskoláink tanulóinak és tanárainak személyes találkozói során jobban megismerhessük és megérthessük egymást, valamint erősítsük történelmi és kulturális együvé tartozásunk érzését, gyarapítsuk egymás tudását. Továbbá sport és szabadidős programok szervezésével, szakmai tapasztalatcserével segítsük egymást.”

Az Egységesített Egészségügyi Intézmény biztosítja az iskolaorvos lelkiismeretes munkájával a védőnői szolgálaton keresztül a tanulók testi-fizikai fejlődésének rendszeres ellenőrzését és figyelemmel kísérését, balesetek, betegségek esetén a gyerekek szakszerű ellátását, és az iskolai fogászat újbóli bevezetését. 

A Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete és a DÖK egyik csoportja közösen szervezi meg minden évben az egészségvédelmi hónap rendezvényeit, az elsősegélynyújtó versenyt, igény esetén a kismotorra jogosítványt szerző 14 évesek egészségügyi vizsgájára történő felkészítést. Részt veszünk gyűjtési akcióikban, a vöröskeresztes munkát segítő pedagógus rendszeres kapcsolatot tart fenn a szervezet helyi képviselőjével.

A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat alapfeladatán, a nehéz anyagi helyzetben lévő családok támogatásán túl elsősorban tanulmányi kirándulásokhoz, nyári táborozásokhoz, tankönyvvásárláshoz nyújt anyagi segítséget tanulóinknak, szüleiknek. E mellett a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek problémáinak megoldása az említett szolgálat és az iskola egyre szorosabb együttműködésével, szakemberek bevonásával történik.

A Városvédő és -Szépítő Egyesület Ifjúsági Tagozata magába tömöríti azokat a tanulókat, akik szeretik a szépet, az igényes környezetet, és ezért hajlandók is tenni. A hagyományos nyári táboraikban minden évben 25-30 tanuló és a tevékenységüket egyre több szervező pedagógus vesz részt a város különböző részein történő munkálatokban.

A Kisújszállási Sportegyesület, valamint a Súlyemelő és Szabadidő Sportegyesület nem csak az emelt szintű képzésben részt vevő diákjaink versenysport lehetőségeit biztosítja. Tanulóink segítségükkel kiemelkedő megyei és országos szintű eredményeket értek el asztalitenisz, atlétika, kosárlabda, labdarúgás, tenisz, sakk, súlyemelés sportágakban.

 

12

 

Nevelőmunkájukat az elmúlt években több megyei és országos bajnoki cím, Diák Olimpiai első helyezés dicsérte.

A város vállalkozói által nyújtott segítség jelentős szerepet játszik az iskolai alapítványok és diákszervezetek működésének zökkenőmentességében. Támogatásuk hiányában nem lehetne ilyen változatos és színes szabadidős programokat szervezni, nem volna mód és lehetőség ennyi tanulónak ösztöndíjat nyújtani. Összefogásuk legeredményesebb és leglátványosabb színterei az alapítványi bálok, ahol bizonyítják önzetlen, pozitív hozzáállásukat.

A tanulókkal, a szülőkkel való kapcsolattartás formáiról, továbbfejlesztési lehetőségeiről a NEVELÉSI TERV 10. pontjában részletesen foglalkozunk.

5. 6. Az iskola nyilvánossági rendszere

Az iskola nevelőtestülete megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy tájékoztassa környezetét az iskola életének különböző területeit érintő kérdésekről. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka értékelése a tanévnyitó-, a félévi- és a tanévzáró értekezleteken történik.

Az iskolavezetés minden évben írásban tesz jelentést az önkormányzat képviselő-testületének, illetve a Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottságnak a kiemelkedő tanulmányi- és sporteredményekről, a pedagógiai munkáról, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, a részben önálló intézmény gazdálkodásáról. Az értekezletekről készült jegyzőkönyvekbe és a jelentésekbe mindenki számára biztosított a betekintés.

 

Az előbbi, kiemelkedő tanulmányi- és sporteredményekről és az iskoláról szóló, a város lakosságát érintő beszámolók rendszeresen megjelennek a helyi önkormányzati hírlevélben, a Kisbíróban, és a helyi TV-ben.

A fenntartóval történő folyamatos kapcsolattartás az iskola igazgatóján túl biztosított az alkalmazottak települési képviselői jóvoltából.

Az évente több alkalommal megjelenő Mi újság? című, diákok által - tanári segítséggel - írt és szerkesztett lapból az érdeklődők megtudhatják, hogy mi újság az iskola életében, a szabadidő és a sport területén, hogyan látják a gyerekek „második otthon”-ukat az ő szemüvegükön át.

A minden év márciusában hagyományosan megrendezésre kerülő Arany-napok rendezvénysorozat tiszteletére rendkívüli „beköszönő” számmal jelentkezik a Mi újság?

 

A DÖK üzemeltethet Sulirádiót, ahol tanulóink „élőben” adják elő az aktuális, diáktársaikat érintő információkat.

Az egységes informálást biztosítják az osztályfőnöki órák, valamint minden szünetben azok a pedagógusok, akik a tanári ügyeleti beosztásnak megfelelően a szüneteket a tanulók körében töltik.

Nagy hagyománya van az iskolában a faliújságoknak. Nemcsak az osztályok, hanem minden iskolaegység, valamint az Arany Diák Alapítvány is rendelkezik a nagy nyilvánossághoz szóló hirdetőtáblával.

Évente egy alkalommal kerül sor iskolagyűlésre, a diákönkormányzat hetente - illetve szükség szerint - ülésezik. A tanulók részére minden héten egy alkalommal iskolaépületenkénti tájékoztatást, értékelést tartunk.

 

13

A szülők szóbeli tájékoztatásának színterei az előző fejezetben említett fogadóórák, szülői értekezletek, szülői munkaközösségi értekezletek, nyílt napok, családlátogatások.

Említést kell tenni a tanköteles korú óvodások szülei részére tartott óvodai tájékoztatókról. Az iskolaválasztás előtt a szülők minden, számukra érdekes információt megkaphatnak az iskola életéről, képzési rendszeréről, a gyermekeik előtt álló nyolc év lehetőségeiről.

 

A leendő első osztályos gyerekek szüleinek tájékoztatását különböző formákban valósítjuk meg. Minden évben kiadványt szerkesztünk amelyben röviden bemutatjuk képzési kínálatainkat, ismertetjük a fenntartó által engedélyezett indítható első osztályok számát, az „Iskolanyitogató” foglalkozások programját, a nyílt tanítási napok beosztását.

 

Az „Iskolanyitogató” nevet viselő programunkon a tavaszi időszakban délután biztosítunk arra lehetőséget, hogy az érdeklődő gyermekek és szüleik játékos foglalkozások keretében megismerkedhessenek az iskola belső viszonyaival, az alkalmazott tankönyvekkel, az iskolaépületekkel, tornatermekkel és a leendő tanítónőkkel.

 

Búcsúzó nyolcadikosaink minden évben „Ballagási emlékfüzet”-et kapnak. Ebben a kiadványban köszönünk el végzős diákjainktól.

 

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

 

Az Arany János Általános Iskola nyolc évfolyamos iskolaszerkezet keretében oldja meg az alapkészségek kialakításának és fejlesztésének, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a továbbtanulásra történő felkészítésnek szerteágazó feladatait.

A tanulókkal szemben támasztott, a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott követelményszint teljesítéséhez kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű tanórákat, a gyerekek érdeklődésének, kívánságainak és igényeinek megfelelő tanórán kívüli foglalkozásokat, színes szabadidős programokat szervez, együttműködve az iskolai diákönkormányzattal, az iskolában működő alapítványokkal, a diák sportegyesülettel és a szülőkkel.

Az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló viszony elmélyítésére törekszik tanárok és diákok, szülők és pedagógusok között. Nevelőmunkájában fontosnak tartja az örök emberi értékek közvetítését, azaz a tisztesség, a becsület, a fegyelmezettség, a segítőkészség, az önzetlenség, a következetesség, a tolerancia szem előtt tartását.

A nevelés az egész társadalom feladata, különösen a szülőké és az iskoláé. Intézményünk gyermekközpontú iskola, ahol valljuk, hogy a nevelés és az oktatás nem választható el egymástól: az oktatás a nevelés része.

Iskolai munkánk alapelveinek megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai gondolkodásmódnak több ezer éve sajátja. Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető személyiség, akit ezért megillet a tisztelet és a megbecsülés. Az iskolai nevelő-oktató munkánk fontos feladata, hogy segítse a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását.

 

Az ember közösségi voltából adódóan feladatunk az is, hogy a felnövekvő fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért vállalt felelősségre, a család, a haza, a munka szeretetére és

 

14

megbecsülésére neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt az érzelmi és akarati élet formálását alapvető feladatunknak tekintjük. 

Az ember fejlődő lény, ezért a legfontosabb feladat a személyiség fejlesztése, adottságainak kibontakozása. Az oktatás célja azonban nem lehet a siker, karrier. A kudarcokat is meg kell tanulniuk elviselni, feldolgozni és értékelni.

Tanulóinknak a 4. évfolyam befejezésére olyan szintet kell elérniük, amellyel képesek a felső tagozat tananyagát elsajátítani. A 8. év végére már olyan szilárd, alkalmazásképes tudással kell, hogy rendelkezzenek, amelyre minden középfokú iskolatípus építhet. Hagyományos, de formailag minden évben megújuló, a nyári szünetet is egyre inkább érintő programjaival a gyerekek iskolához való kötődését erősíti.

 

Iskolai képzésünk egységes követelmény-rendszerre épül, amelyben a szilárd ismeretek megszerzését változatos módszerek segítik - a nevelői módszertani szabadság megtartásával.

 

Nevelési és oktatási módszereink megválasztásakor a gyermekek tudásszintjéhez, szocializációjához, a társadalom és a szülők elvárásaihoz alkalmazkodunk.

A tananyag tartalmát a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv, a helyi tanterv, az iskola egyedi arculata, hagyományai határozzák meg.

 

A pedagógiai program elkészítését, majd módosítását a szülők és a tanulók körében végzett széles körű véleménykérés, így az iskolával szembeni elvárásaik megismerése előzte meg, melyek szinkronban voltak a pedagógusok elképzeléseivel.

Ezek jelennek meg a pedagógiai programunkban, melynek megvalósításában az iskolahasználók segítségét kérjük.

 

Céljaink megvalósításában továbbra is számítunk - ahogy eddig is - a fenntartó önkormányzat, a partnerszervezeteink, a helyi társadalmi és gazdasági szervezetek támogatására.

 

15

NEVELÉSI TERV

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink - szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül - képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben.

Melyek ezek az értékek?

- becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság;

- kíváncsiság és tudásvágy;

- tolerancia és szolidaritás;

- a másik ember tiszteletének képessége és a szeretni tudás;

- a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; 

- kötődés a családhoz, iskolához;

- magyarság- és európaiság-tudat;

- önfegyelem és a másokra figyelés képessége;

- szorgalom és türelem a munkában;

- törekvés széles körű műveltségre;

- reális önismeret és erre alapozott döntésképesség;

- vitakészség és kifejezőkészség;

- innovatív készség, kreativitás;

- törekvés az egészséges életmódra;

- az érték és a talmi közötti biztos választás képessége.

 

Az iskola múltja kötelez minket arra, hogy a nevelőtestületben rejlő értékekre alapozva megőrizzük a hagyományos értékrendet. Mindemellett a társadalmi környezet, illetve annak változásai arra késztet bennünket, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: a piacgazdaságban talpon maradni képes, kreatív, innovatív, világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálni képes tudással rendelkező embereket képezzen.

Ehhez - fokozatosan - olyan dinamikus oktatási szerkezetre térünk át, amely gyorsan képes reagálni a társadalom felől érkező kihívásokra.

Iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás, illetve világnézet mellett sem. Biztosítjuk az ismeretek, a tananyag, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Pedagógusaink saját világnézetük és értékrendjük megtartása mellett végzik nevelő és oktató munkájukat, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítenék vagy késztetnék tanítványaikat.

 

Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az angol és német nyelvek tanításának.

Az általános iskolai képzésünk elvi célkitűzése az, hogy a program elején felsorolt értékek közül minél többet juttasson el a tanulókhoz, az életkori sajátosságaiknak legmegfelelőbb formában. A gyakorlati cél: felkészíteni a gyerekeket a középfokú továbbtanulásra, kialakítani bennük azokat a készségeket, amelyekre alapozva képesek lesznek az egyéniségükhöz leginkább illő pálya választására.

Az iskolánkban általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, ahol a tanuló felkészül a diagnosztikus vizsgára, továbbá érdeklődésének, képességeinek legjobban megfelelő középiskolai,

 

16

illetve szakiskolai továbbtanulásra, pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre.

Iskolánkban az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók aránya nem jelentős, évente változó, általában 16 %. A cigány kisebbséghez tartozó tanulókkal történő foglalkozásunk során megvalósítjuk az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A tanulók számára biztosított tevékenységi formák segítik, hogy a gyerekek megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, erősítsék a közösséghez való kötődést.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozások tekintetében biztosítjuk, hogy a fogyatékos gyermek a többi gyerekkel egy tanuló- és napközis csoportba integrálva járjon, amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság is ezt látja előnyösnek számára. Iskolánk figyelembe veszi a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét, annak minden tekintetben igyekszik eleget tenni, ezzel is elkerülve a szegregáció veszélyének előfordulási lehetőségét.

Iskolánk a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülőkkel.

Valamennyi tanuló esetében az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelveit a következőkben fogalmazzuk meg:

1. A pedagógiai folyamatok egyszerre szolgálják az intellektuális ismeretek birtokbavételét, az érzelmi, szociális és egyéb készségek, képességek kibontakoztatását, valamint a szilárd erkölcsi értékek kialakítását, megerősítését.

2. A tanulók csak az életkori sajátosságuknak megfelelő készségek, képességek és a továbbhaladáshoz szüksége tudás birtokában léphessenek tovább.

3. Egyforma hangsúlyt kapjon a felzárkóztatás és tehetséggondozás az iskolai tevékenység során.

Az alapelvek érvényesüléséhez a következő célkitűzéseket kell szem előtt tartani:

a) Az intellektuális (értelmi) oktatás-nevelés legfőbb célkitűzései:

Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, a XXI. század globális kihívásaira is választ nyújtó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, amelynek alappillérei:

 

- az anyanyelvi nevelés és gondolkodásmód;

- egy idegen nyelv alapfokú ismerete (alkalmazása);

- a természettudományos logika elsajátítása;

- eligazodás a századelő várható informatikai forradalmában, a globális problémák felismerésében, az esztétikum, a művészet modern világában;

- a helyi (magyar és lakóhelyi) társadalom alapvető kérdéseinek helyes értelmezése, kezelési stratégiáinak életkorhoz mért megismerése;

- olyan ismeretanyag elsajátíttatása, amely képessé teszi a tanulókat a továbbtanulásra, az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerésére és tudatos felhasználásra.

b) A képességek, készségek fejlesztése területén kitűzött célok:

- az alapkészségek megerősítése és biztos alapokra helyezése;

- a megismerés, ismeretelsajátítás, önművelés, a tanulás és motivációk;

- a kommunikációs (magyar és idegen nyelvű), valamint informatikai;

- a mozgási, zenei, vizuális, esztétikai képességek és készségek elsajátítása.

 

17

c) Az értékek, mint személyiségfejlesztés területén elérendő célok:

- a testi-lelki egészség, a személyes higiéné, a viselkedés kultúrája;

- az önismeret és reális én-kép kialakítása;

- a szociális magatartás (nyíltság, empátia, szolidaritás, stb.) képességeinek és készségeinek elsajátíttatása;

- kezdeményezés, aktivitás, felelősségvállalás értékei;

- értékek változása, devalválódása miatt új értékek megjelenésének folyamata;

- a harmónia (ember-ember, ember és az őt körülvevő társadalmi közeg, ember és természet), mint a legelemibb emberi kapcsolatok alapjának felismerése, felismertetése, és az arra való törekvés igényének kialakítása az egyes tanulóknál, és ezek megvalósítása az iskola belső életében.

A fenti célok elérése érdekében az iskolánk színes és sokoldalú tevékenységet biztosít a tanulásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezen tevékenységek fejlesztik a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzik akaratukat, hozzájárulnak életmódjuk, motívumaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához.

d) Az értékek, mint a közösségfejlesztés területén elérendő célok:

- az emberi történelem során felhalmozott és tartós értékek (az EMBER tisztelete, másságának tolerálása, nyugodt megfontoltság, szeretet, törvénytisztelet, az alkotás öröme, a pusztítás elutasítása) elfogadtatása;

- nemzettudat, hazaszeretet, európaiság szellemének elmélyítése;

- a demokrácia gyakoroltatása és a helyes magatartási norma kialakítása;

- a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel;

- a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék, tiszteljék ezeket;

- iskolánk és a tanulók is törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában;

- a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésében, gyarapításában;

- A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldás terén;

- a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei állnak;

- az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie;

- a pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

e) Az intézmény pszichés klímája területén kitűzött célok:

- gyermek- és emberközpontú tanulói és pedagógusi magatartás, nevelési eljárások;

- az egyoldalú értelmi nevelés helyett az intellektus, az érzelem, a szociális képességek egyenrangúságát elismerő és valló pedagógiai értelmezés, és az ennek megfelelő gyakorlat kialakítása;

- a tanulói képességek, készségek különbözőségének minél korábbi felismerése, s az ennek megfelelően alkalmazott differenciált eljárások alkalmazása (tehetséggondozás, hátrányok kompenzálása).

 

18

A fentieken túlmenően sajátos célokat fogalmaz meg az iskola a - korábban testnevelés tagozatos - emelt szintű sportcsoportjaiba járó tanulók részére. Nevezetesen azt, hogy teljesítsék az emelt szintű követelményeket, fokozottan váljon igényükké és szokásukká a minden napos testmozgás, az egészséges életmód, az „ép testben ép lélek” szellemisége, fejlődjenek a választott sportáguk szempontjából lényeges képességeik.

A mindennapi gyakorlatban rohamosan növekszik a társadalom igénye arra, hogy rendszere egyre kvalifikáltabb egyénekből tevődjön össze. Felértékelődik az ismeretszerzés, informálódás képessége. A felnövekvő nemzedéknek egzisztenciális érdeke, hogy olyan ismereteket kapjon, melyeket megfelelően rendszerezve, kreatívan alkalmazva képes életvitele alakítását pozitív irányba befolyásolni.

Ehhez szükséges az, hogy a (szabadon tervezhető és a nem kötelező órák terhére) csoport szinten szervezett tehetséggondozó és képességfejlesztő programban - egészségesen kiaknázva a gyermekek veleszületett adottságait, szociális és kulturális környezetük kedvező feltételeit - kibővítsük az ismeretszerzés lehetőségeit, alkalmat adjunk a családi és óvodai nevelés eredményeire alapozva a továbbfejlesztésre. Ennek érdekében a program keretében az ismeretanyagot, az óraszámot és a szabadon felhasználható órakeretet (informatika, idegen nyelv, matematika) a 6-14 éves korú gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve bővítjük. 

A célok megvalósítása érdekében megoldandó feladatokat - a pedagógusok számára - a tanulókkal szemben támasztott követelmények formájában fogalmazzuk meg.

a) Követelmények az intellektuális oktatás-nevelés területén:

- Az iskola minden tanulója sajátítsa el (legalább minimum szinten) az iskolai tantervben szereplő tantárgyak követelményrendszerét, s annak a helyi tantervben előírt kimeneti pontokon, a megjelölt módon (vizsgák, stb.) ellenőrizve tegyen is eleget.

- Szerzett ismereteit legyen képes olyan világképpé alakítani, ahol az egységes egészként jelenik meg, s törvényszerűségei egyaránt vonatkoztathatók a természetre és az emberi társadalomra egyaránt.

  • Ismeretei nyújtsanak elégséges alapot ahhoz, hogy tudjon alkalmazkodni a XXI. század világának előreláthatóan viharos gyorsaságú változásaihoz, legyen képes a változások irányainak felismerésére, s az ehhez szükséges személyi konzekvenciák levonására.

- Ennek megfelelően legyen tisztában azzal, hogy az iskolában megszerzett műveltsége csak alap, amelyre további ismeretszerzéssel építheti majd fel az élethez szükséges szakmai tudásanyagát. Ezért itt, az iskolában kell elsajátítania azokat az ismeretszerzési technikákat, amelyek segítségével a permanens tanulás a jövőben mindig fellépő követelményeinek eleget tehet.

b) Követelmények a képességek, készségek fejlesztése terén:

  • Legyen képes a személyiségének legmegfelelőbb ismeretszerzési (tanulási) eljárások elsajátítására, tanuljon meg tanulni, a tanulásához mindig legyenek motivációi, érdeklődése ne csupán az iskolai tananyagra terjedjen ki, hanem keresse az önművelés egyéb területeit is.

  • Tudjon anyanyelvén világosan, célszerűen és lényegre törően kommunikálni, érvelni, vitatkozni. Törekedjen arra, hogy idegen nyelven a legegyszerűbb szituációkban legyen képes megfogalmazni kérdéseit, gondolatait. Tudatosan válogasson a média nyújtotta információs áradatban, tudja felhasználni a számára fontos információkat.

19

  • Sajátítsa el a harmonikus mozgáskultúra legfontosabb elemeit, legyen tisztában testi adottságaival, legyen akarata ahhoz, hogy az esetleges hiányosságait kemény munkával kompenzálja, javítsa.

  • Legyen fogékony a művészetek iránt, tudjon különbséget tenni az értékes és a silány alkotások között. Fejlessze ízlését, legyen tisztában azzal, hogy az életkor és a közvetlen környezet (barátok, család) erősen befolyásolja a művészetekről alkotott véleményt, amelyet azonban végső soron önmagának kell kialakítania.

  • Ismerje fel és tudja, hogy az egészség az ember legnagyobb kincse, amelynek károsodása (esetleg tudatos károsítása: drog, alkohol, dohányzás, stb.), később visszafordíthatatlan és jóvátehetetlen folyamatokhoz vezet. Az egészséges életmód alappillére a testi-lelki higiéné, ezért tisztában kel lennie az emberi test (mindkét nem!) és pszichikum működésének alapelveivel, hogy tudja, mikor kihez kell fordulnia problémák megjelenése esetén (orvos, család, barátok, pedagógus, stb.), vagy önmaga képes-e megbirkózni gondjaival.

  • A tanulói teljesítmény, viselkedés (esetleges magatartászavarok) belső mozgató rugóit elsősorban a tanulóknak kell felismernie. Az önismeret épp ezért nélkülözhetetlen számukra, tehát mindegyiküknek reális én-képpel kell rendelkezniük. Ez az önismeret szabja meg a célokat, szab egyúttal korlátokat, pl. a pályaválasztás területén, vagy az élet későbbi folyamataiban.

  • Az önismeret kímélheti meg az önmaga képességeit túlbecsülő embert a szinte biztos sikertelenségekből származó kudarc negatív hatásaitól is. Mindezeket a tanulónak már az iskolában meg kell tapasztalnia.

  • A tanulóknak el kell sajátítania azokat az érzelmi, tudati elemeket, magatartásformákat, reakciókat, amelyekkel a különféle csoportokhoz, embertársaihoz közelít.

c) Értékek és követelmények:

  • Az iskola értékrendjében emberközpontú, humanista.

  • Tanulóinak tehát elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük.

  • Ugyanakkor értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.

  • Minden tanuló alapvető kötelessége a magyar nemzettudat megalapozása, a magyar nép helyének, történelmének reális megítélése, a hazaszeretet okos (nem szélsőséges) megélése és gyakorlása, amelynek tere és alakítója az iskola.

  • Tudniuk kell eligazodni az őket körülvevő társadalom működésének mechanizmusában, különböző folyamataiban. Állampolgárként nemcsak részesei, hanem megítélői is lesznek azoknak. Fel kell ismerniük a működés pozitív elemeit, azokat értékként kell kezelniük, ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal is, hogy minden társadalom életében tömegesen fordulnak elő negatív folyamatok, amelyek mérséklésére kísérletet kell tenni.

d) Követelmények az iskola belső életével kapcsolatban:

Az iskola gyermek- és emberközpontú nevelési filozófiája megköveteli, hogy a tanulók a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek, annak céljait, nevelési gyakorlatát képességeik szerint maximálisan segítsék teljesítményükkel, magatartásukkal, jó szándékukkal.

Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium, hogy:

- a tanulók kifejezésre juttatják: jól érzik magukat ebben az iskolában;

 

20

- a gyerekek aktuális fejlettségi szintjüknek, domináns életkori sajátosságaiknak megfelelően első osztálytól kezdve a játékosság, a tevékenykedtetés, a cselekvő ismeretszerzés módjaitól eljutnak felsőbb évfolyamokra az önálló szaktárgyi ismeretszerzésig;

- minden tanuló valamely területen sikert ér el, átlagon felüli teljesítményről, biztonságos tudásról ad számot;

- a tanulók tanáraikkal, tanítóikkal jó együttműködésben, képességeiknek megfelelő eredmény produkálnak és a továbbtanulási mutatók is ezt bizonyítják;

- az óvoda és a szülői ház partner feladataink megvalósításában;

- megtalálják a helyes egyensúlyt szellemi igényeik kielégítése és életkori sajátosságaiknak megfelelő tevékenységeik között.

Az emelt szintű sportosztályok elé tűzött célok akkor teljesülnek, ha a tanulók kedvvel és eredményesen űzik sportágukat, illetve a testnevelés minden területén jó teljesítményt nyújtanak, a fizikai képességük az átlagosnál jobban fejlődik.

A tehetséggondozó és képességfejlesztő program céljai akkor teljesülnek, ha:

  • a tanulók eredményei tanulmányaik során tartósan jók, magas színvonalúak;

  • az adott csoportban tanító nevelők felelősen hisznek munkájuk jelentőségében, módszereik és személyiségük biztosíték a tanulók motiváltságára és képesek elérni, hogy a gyerekekben kialakuljon egyfajta igényesség saját munkájuk iránt;

  • a tanulók a tanórán kívüli tevékenységeikben, tanulmányi versenyeken, pályázatokon való részvételükkel is bizonyítják, hogy ismereteik alaposak, sokoldalúak;

  • örömmel mélyednek el érdeklődési területüknek megfelelően az önálló/irányított kutatómunkában;

  • maximálisan biztosítottak a személyi és tárgyi feltételek.

Képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás 

A kompetencia alapú oktatás változatos módszereinek alkalmazása következtében törekedni kell arra, hogy tanulóink minél nagyobb számban, és minél több területen feleljenek meg az alábbiaknak: alkotó alkalmazkodás, tolerancia, logikai gondolkodás, együttműködési készség, munkamegosztás, empátia, etikai érzék, érzelmi intelligencia, kreativitás, közösségépítés, kockázatvállalás és feladatvállalás képessége. Ennek elérése érdekében alkalmazni kívánjuk a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat iskolánkban.

 

A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat - ha szükséges - tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A közoktatás feladata az is, hogy egyenlő esélyeket biztosítson minden gyermek számára, különösen a hátrányos helyzetben lévőknek adja meg a felzárkózás lehetőségét. A fejlesztés során építsünk a gyermekek előzetes tudására, tanítsuk meg, hogyan kell tanulni (a tanulás tanítása).  

A melléklet többi részét a program (terjedelmi okok miatt) nem tudta beilleszteni, az a kézi nyilvántartásban és az ülés jegyzőkönyvében található!! 

« Vissza
Vissza a főmenübe