24/2008. (I.29.) számú önkormányzati határozat
törvényességi észrevételről
Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltségétől, dr. Csíkos Zoltán hivatalvezető-helyettes úrtól 2007. december 20-án, a 02-2086/2007. számon érkezett törvényességi észrevételt megismerte és arról a következő döntést hozza:
A képviselő-testület a törvényességi észrevétellel nem ért egyet és nem vonja vissza a kötvénykibocsátásról szóló 347/2007. (X.25.) számú önkormányzati határozatát a következő indokolás alapján.
1. A képviselő-testület a 2007. október 25-ei rendkívüli ülésén tárgyalta a kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést és a 347/2007. (X.25.) számú önkormányzati határozattal döntött arról, hogy az ajánlati felhívást a határozatban megjelölt hét bank részére megküldi és ugyanebben a határozatban a polgármestert felhatalmazta arra, hogy a kötvénykibocsátás teljes körű tanácsadási tevékenységével megbízza a BUDAPEST PRIV-INVEST Gazdasági Tanácsadó Kft-t.
A képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatáról szóló - 20/2007. (VI.26.), a 24/2007. (VIII.29.) és a 29/2007. (IX.26.) önkormányzati rendelettel módosított - 37/2006. (XII.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 5.§ /6/ bekezdés a.a.) pontja szerint a könyvvizsgáló a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal állandó meghívott.
Ennek megfelelően meghívást és előterjesztést kapott a pénzügyi és gazdálkodási bizottság és a képviselő-testület 2007. október 25-ei ülésére.
A könyvvizsgáló a testületi üléseken nem tudott megjelenni, de 2007. október 24-én e-mailen a kötvénykibocsátásra készített előterjesztésről szóló feljegyzését megküldte, melyben kifejtette azt a véleményét, hogy az előterjesztés alkalmas arra, hogy a képviselő-testület meghozza a kötvénykibocsátással kapcsolatos döntését és meghatározza a további feladatokat.
A könyvvizsgálói feljegyzés a 2007. október 25-ei testületi ülésen nem került ismertetésre, mivel az nem tartalmazott a határozati javaslattal kapcsolatosan módosító, kiegészítő javaslatot.
A könyvvizsgáló feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a SZMSZ és az önkormányzattal kötött könyvvizsgálói szerződés határozza meg a következők szerint:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
„92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles - szakmai szempontok szerint - a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni.
(2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.
92/C. §
(2) A 92/A. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok
2/4
előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében.
(3) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más - gazdasági kihatású - előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti.”
Az SZMSZ 26. § /2/ bekezdés b.c.) pontja szerint a
„b.c.) A polgármester - az önkormányzati bizottságok véleményével és a könyvvizsgáló írásos jelentésével együtt - a költségvetési rendelettervezetet benyújtja a képviselő-testületnek. „
A könyvvizsgálói feladatokra kötött megbízási szerződés a folyamatos könyvvizsgálói munka keretében részletezi a fenti jogszabályhelyeken meghatározottakat, lényegében további feladatot nem határoz meg.
Nem értünk egyet a törvényességi észrevétel IV/1. pontjában tett megállapítással. Véleményünk szerint a könyvvizsgálói véleményt a határozathoz jelen esetben nem kellett kötelezően csatolni a következők miatt:
1. Az Ötv. 92/C.§.(2) bekezdése a könyvvizsgáló véleményezési körét kötelezően „ a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezetek… „ esetében írja elő, abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásoknak és a költségvetési és zárszámadási rendelettervezetre vonatkozóan írja elő a pénzügyi helyzet elemzését, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében.
Ezt támasztja alá az is, hogy
· A bankok a hitelkérelmek elbírálásának és a hitelszerződések megkötésénél a költségvetési és zárszámadási rendelet becsatolását kérik meg, az ezt véleményező könyvvizsgálói véleménnyel együtt.
· Továbbá a hitelfelvételeket vizsgáló ÁSZ vizsgálatok sem hiányolták a könyvvizsgálói véleményeket az önkormányzat ilyen jellegű döntéseinél.
· Az elmúlt évtizedekben a Közigazgatási Hivatal sem tett ilyen jellegű törvényességi észrevételt, sőt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztálya által 2006. februárjában megfogalmazott törvényességi észrevételek megállapításai között a „Szempontok az önkormányzatok zárszámadási rendeleteinek törvényességi ellenőrzéséhez” c. részben konkrétan az „Előkészítés, eljárási garanciák, szabályok a zárszámadás megalkotása kapcsán” szövegrészben az Ötv 92/C.§ (2) bekezdésének teljes terjedelmében való hivatkozása is azt a véleményt erősíti, hogy ezt a jogszabályhelyet a költségvetési és zárszámadási rendelettervezetek során kell alkalmazni.
2. A képviselő-testület a 2007. október 25-ei ülésén hozott 347/2007. (X.25.) számú határozata nem adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, mivel a kötvénykibocsátásról ekkor még nem döntött a képviselő-testület csak a kötvénykibocsátás feltételeinek meghatározásáról hozott döntést, arról, hogy az ajánlati felhívást megküldi hét bank részére és a beérkezett ajánlatok alapján a kötvénykibocsátásról szóló döntés érdekében az ajánlatok értékelését a képviselő-testület elé kell terjesztenie a végrehajtásért felelős polgármesternek. A bankok részére megküldött ajánlati felhívás nem jelentett az önkormányzat részére kötelezettségvállalást és döntési kényszert, mivel csak ajánlattételre hívta fel a megkeresett pénzintézeteket.
3. A képviselő-testület a zártkörű önkormányzati kötvénykibocsátásról a 2007. november 27-i ülésén a 395/2007. (XI.27.) és a 396/2007. (XI. 27.) számú önkormányzati határozatokkal döntött.
4. A fenti döntések meghozatalát követően a Raiffeisen Bank Zrt. az indikatív ajánlatát 2007. december 06-án 16 óráig nem erősítette meg, ugyanakkor az Erste Bank Hungary Nyrt. kedvezőbb
3/4
ajánlatott ezért a képviselő-testület a 2007. december 18-ai ülésén újra tárgyalta a kötvénykibocsátást.
Ezen az ülésen a napirend tárgyalásához kiosztásra került
· Az önkormányzati kötvénykibocsátásra vonatkozó polgármesteri előterjesztés.
· Az előterjesztés mellékleteként a könyvvizsgáló által 2007. október 24-én kelt és 2007. december 18-án kelt megerősítő záradékkal ellátott, az önkormányzati kötvénykibocsátásra készített előterjesztéshez készített könyvvizsgálói vélemény.
· A kötvénykibocsátás lebonyolítására érkezett ajánlatok értékelését tartalmazó pénzügyi osztályvezető által polgármester úrnak készített - a kötvénykibocsátással kapcsolatos teljes körű tanácsadási tevékenység ellátására vonatkozó - ajánlat értékelése.
· A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bekezdés szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határáról készült kimutatás.
2. Nem értünk egyet a törvényességi ellenőrzés IV/2. pontjában tett megállapítással, nevezetesen azzal, hogy a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó teljes körű tanácsadási tevékenységgel megbízott Budapest Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft. megbízásának előkészítése nem felel meg az SZMSZ követelményeinek.
A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó tanácsadói tevékenység ellátásának előkészítése az önkormányzati beszerzések szabályozásáról szóló - 4/2006. (II.23.) és a 27/2006. (X.27.) önkormányzati rendelettel módosított - 26/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) alapján történt.
A polgármester a szolgáltatásra négy szervezettől kért és három szervezettől kapott ajánlatot a feladat ellátására. A legkedvezőbb ajánlatot a Budapest Priv-Invest Gazdasági Tanácsadó Kft. tette 1,2 millió Ft+ÁFA összegben. A fenti rendelet 6.§ (4) bekezdése alapján amennyiben a beérkezett ajánlatok közül a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatban szereplő összeg nem éri el a nettó 2.000.000.- forintot a polgármester bírálja el az ajánlatokat és dönt az eljárás eredményéről.
A képviselő-testület elé a tanácsadó megbízása azért került, mert az önkormányzat 2007. évi költségvetése a kötvénykibocsátással kapcsolatos költségek fedezetéről nem rendelkezett, ezért kérte a polgármester, a képviselő-testület felhatalmazását a tanácsadó szervezet megbízásához és a költségek biztosításához. A képviselő-testület felhatalmazást adott a polgármesternek az általa - a beszerzési szabályzat alapján kiválasztott - tanácsadó szervezettel való szerződéskötésre.
Ha a szolgáltatás beszerzésének a költségét az önkormányzat 2007. évi költségvetése tartalmazta volna, akkor a polgármester megbízhatta volna - külön képviselő-testületi megerősítés nélkül - a legjobb ajánlattevőt, mivel 1.200.000 Ft-os ajánlatot tett a legjobb ajánlattevő és a beszerzésekre vonatkozó helyi önkormányzati rendelet nettó 2.000.000.- forintig a beszerzés elbírálásának hatáskörét a polgármesterre ruházza.
3. Nem értünk egyet a törvényességi észrevétel IV/3. pontjában tett megállapítással, mely szerint a képviselői kérés elutasítása nem volt jogszerű.
A 2007. október 25-ei képviselő-testületi ülésén képviselői javaslatként hangzott el, hogy „a napirendről szószerinti jegyzőkönyv készüljön.”
Az Ötv.17. § (1) bekezdése szerint „A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza…”
4/4
Az Ötv. indokolása kiemeli, hogy „Az Ötv. csak a tanácskozás lényegét rendeli jegyzőkönyvbe foglalni, a Szervezeti- és Működési Szabályzatban a tanácskozás rögzítését illetően szigorúbb szabályok is megállapíthatók.”
Az önkormányzat SZMSZ nem állapít meg az Ötv-nél szigorúbb szabályokat.
A SZMSZ 14. § /3/ bekezdés hatodik francia bekezdése szerint:
„/3/ A jegyzőkönyv tartalmazza:
- napirendenként az előterjesztő, a felszólaló nevét, a hozzászólások lényegét,..”
Az Ötv. 19. § (2) bekezdés b.) pontja
„(2) A települési képviselő:
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
A fenti rendelkezés a képviselői vélemény jegyzőkönyvben történő rögzítését írja elő és nem ír elő szószerinti rögzítési kötelezettséget.
Egyébként a képviselők véleménye minden külön kérés nélkül a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
Véleményünk szerint a képviselői vélemény szószerinti jegyzőkönyvi rögzítésének szabályait az SZMSZ-ben kellene megfogalmazni, amely javaslat az ülésen el is hangzott.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a javaslat a napirend során elhangzottak szószerinti rögzítésére vonatkozott és nem egy konkrét képviselői vélemény szószerinti rögzítésére hangzott el.
Erről értesül:
1. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Vezetője a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kirendeltség útján (2 példányban)
2. Kecze István polgármester
3. dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző