138/2008. (IV.29.) számú önkormányzati határozat
a Városi Óvodai Intézmény szervezeti és működési szabályzata módosításának fenntartói jóváhagyásáról
1.) Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) bekezdésének f) pontja és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján e határozat melléklete szerint jóváhagyja a fenntartásában működő Városi Óvodai Intézmény szervezeti és működési szabályzatát és annak 7. sz. mellékletét. A szervezeti és működési szabályzat további mellékletei változatlanul érvényben maradnak.
2.) A Képviselő-testület a Városi Óvodai Intézmény felvételi szabályzatáról szóló 105/2005. (IV.7.) számú önkormányzati határozatát hatályon kívül helyezi.
Erről értesülnek:
1. Kecze István polgármester
2. Gönczi Károly bizottsági elnök
3. Városi Óvodai Intézmény
4. Polgármesteri Hivatal Intézményi Osztálya
VÁROSI ÓVODAI INTÉZMÉNY
5310 KISÚJSZÁLLÁS
IFJÚSÁG U. 2.
Melléklet
a Városi Óvodai Intézmény szervezeti és működési szabályzata módosításának
fenntartói jóváhagyásáról szóló 138/2008. (VI. 29.) sz. önkormányzati határozathoz
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
TARTALOMJEGYZÉK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4
AZ ÓVODAI INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS ADATAI: 5
AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTOTT TEVÉKENYSÉGEK: 6
AZ ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTOTT ALAPTEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZAKFELADATSZÁMOK: 6
1. A MŰKÖDÉS RENDJE: 9
1.1. ÓVODAI BEIRATKOZÁS, FELVÉTEL RENDJE: 9
1.2. AZ ÓVODAI NEVELÉSI ÉV RENDJE: 11
1.3. A GYERMEKEK FOGADÁSA ( NYITVA TARTÁS) 11
2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA; A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS; A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 12
2.1.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE: 12
2.2. SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE: 13
2.3. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI 14
2.4. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS RENDJE 14
3. A TAGÓVODÁKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 16
4. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÉS A TAGÓVODA VEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE 17
5. A VEZETŐK ÉS AZ ÓVODASZÉK, VALAMINT AZ ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA 17
5.1. AZ ÓVODASZÉK: 17
5.2. A VEZETŐK ÉS AZ ÓVODASZÉK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 18
5.3. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI 19
5.4. A VEZETŐKNEK A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 19
5.5. AZ ÓVODÁKNAK A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: 20
6. AZON ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL 20
6.1. A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA: 20
6.2. A SZÜLŐI SZERVEZET EGYETÉRTÉSI JOGA: 20
7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 20
7.1. AZ ÓVODAI ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE: 21
7.2. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGE: 21
7.3. ÓVODAPEDAGÓGUSOK JOGAI, AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK RENDJE: 23
7.4. A NEVELŐK SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEINEK MŰKÖDÉSI RENDJE 25
8. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM AZ SZMSZ ÉS A HÁZIREND NYÍLVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE 26
8.3.A SZÜLŐI SZERVEZET TÁJÉKOZTATÁSA A HELYI NEVELÉSI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ- RŐL ÉS A HÁZIRENDRŐL. 26
8.2. A HELYI ÓVODAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE: 26
9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 27
10. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, 28
MÓDJA,BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, AZ ÓVODAI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST 28
11. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 29
11.1 ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK RENDJE: 30
11.2. ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁNAK RENDJE : 30
11.4. A KIRÁNDULÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE: 30
11.5.A FELNŐTT KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNYAI, KAPCSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉGEI: 30
12. A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 30
13. TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 32
13.1. AZ INTÉZMÉNYBEN INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK: 32
13.2 AZ INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉS ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁS: 32
13.3 AZ ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE: 32
13.4. AZ ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK: 32
13.5. AZ ÉTKEZÉS LEMONDÁSÁNAK RENDJE: 32
14. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 33
15. AZ INTÉZMÉNY ÓVÓ – VÉDŐ ELŐÍRÁSAI 34
15.1. A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ ÓVÓ-VÉDŐ RENDSZABÁLYOK: 34
15.2. AZ ÓVODÁBAN TÖRTÉNŐ GYERMEKBALESET ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK: 35
16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ÉS MÁS VESZÉLYHELYZET ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 36
17. EGYÉB SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK 37
17.1. MUNKARUHA BIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI: 37
17.2. FELNŐTT ÉTKEZÉS SZABÁLYAI: 37
18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38
MELLÉKLETEK: 39
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Városi Óvodai Intézmény Szervezeti felépítésére és Működésére vonatkozó Szabályzatnak tartalmi elemeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet határozza meg.
Az SZMSZ az intézményvezető előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el.
A jogszabályban meghatározottak szerint az óvodaszék egyetértési jogot gyakorol.
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartója Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2008……….napján, ….2008.(……)sz önkormányzati határozatával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált.
A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező.
Az óvodai intézmény általános adatai:
Neve: Városi Óvodai Intézmény
Törzsszáma: 576745
Székhelye: Kisújszállás,
Pitypang Óvoda Kj. Ifjúság út 2.
Tagintézményei: Béla Király Úti Óvoda Kj. Béla király út 67.
Bocskai Úti Óvoda Kj. Bocskai út 43.
Petőfi Óvoda Kj. Széchenyi út 9.
Sásastó Úti Óvoda Kj. Sásastó u. 5.
Vasvári Óvoda Kj. Erdő út 2.
A tanévenkénti indítandó csoportszámot az Önkormányzat határozza meg a gyermeklétszám függvényében
AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK, MŰKÖDÉSÉNEK, PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
Az intézmény alapító és fenntartó szerve:
Kisújszállás Város Önkormányzata
Az intézmény alapító okirata Kisújszállás Város Önkormányzatának alábbi határozatai alapján készült:
• 134/1999. (VI. 24.) sz. önkormányzati határozat
• 168/2000. (IX.28.) sz. önkormányzati határozat
• 38/2001. (III.1.) sz. önkormányzati határozat
• 154/2001. (VIII.30.) sz. önkormányzati határozat
• 259/2003. (X.16.) sz. önkormányzati határozat
• 50/2004. (III.25.) sz. önkormányzati határozat
• 225/2005. (VI.30.) sz. önkormányzati határozat
• 79/2007. (III.27.) sz. önkormányzati határozat
• 238/2007. (VI. 26.) sz. önkormányzati határozat
• 8/2008 (I.29.) sz. önkormányzati határozat
Az intézmény által állami feladatként ellátott tevékenységek:
1. Óvodai nevelés és gyermekek napközbeni ellátása hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig
2. Az óvodai oktatáshoz kötődő, azt segítő tevékenység (pl. különböző, az oktatási munkát segítő, illetve kiegészítő rendezvényeken, tanfolyamokon, képzéseken, átképzéseken való részvétel a pedagógusok és az óvoda egyéb alkalmazottai részéről)
3. Az intézmény alaptevékenységébe tartoznak az intézmény profiljába illő, a tárgyi és személyi feltételek teljesebb kihasználásán alapuló speciális tanfolyamok, képzések szervezése és lebonyolítása (pl: nyelvtanfolyam, különtorna óvodásoknak)
4. A felesleges készletek és selejt eszközök értékesítése
5. Az óvodások és az intézményben dolgozók étkeztetése
6. Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ezen belül cigány kulturális nevelés
7. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 86.§ (2) és 121. § (29) bekezdése szerint, szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt, integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, illetve veszélyeztetett (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, hyperkinetikus zavar), továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 86. § (2) és 121. § (29) bekezdése szerint, szakértői és rehabilitációs szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt, integráltan nevelhető, testi fogytékos sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása.
8. Az intézményhez tartozó épületek állagmegóvása, karbantartása és a gazdálkodással, műszaki ellátással összefüggő szolgáltatási szerződések megkötése, azok érvényben tartása, az épületek üzemeltetési feladatairól és környezetük rendbentartásáról való gondoskodás.
9. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató nevelés az oktatási és kulturális miniszter által kiadott program és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI:8.) MKM rendelet 39/D § (9) bek. alapján.
Az állami feladatként ellátott alaptevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatszámok:
75176-8 intézményi vagyon működtetése
75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
80111-5 óvodai nevelés
80112-6 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás
A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító
Feltétel és követelményrendszere:
- a naptári évre - az önkormányzati határozatban szabályozott költségvetési koncepció szerint összeállított - a fenntartó költségvetési rendeletében jóváhagyott intézményi költségvetés
- a kiskincstári szabályzat
- az önkormányzati költségvetési rendelet előírásai
Folyamata, kapcsolatrendszere
- a KÖSZIR - rel kötött együttműködési megállapodás szabályozza a gazdálkodás folyamatát és kapcsolatrendszerét, a kötelezettségvállalás eljárás rendjét és dokumentumait
A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumok tartalma:
- a kötelezettségvállalásról írásos dokumentum készül
- a dokumentumnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás célszerűségét melyet az intézmény pedagógiai programja, szakmai norma határoz meg
- tartalmaznia kell a megvalósíthatóságát, amely az önkormányzat által költségvetési rendeletben, vagy annak módosításaiban jóváhagyott létszámkereten és előirányzaton belül lehetséges
- a kötelezően ellátandó feladatokon túli finanszírozásához be kell szerezni a képviselőtestület döntését
- a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének kötelessége a dokumentum meglétét és tartalmát vizsgálni, ennek hiányában a kötelezettségvállalást csak akkor írhatja alá, ha a kötelezettségvállaló erre írásban utasítja. Ekkor záradékkal ellátva továbbítania kell a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv dönt a kötelezettség vállalás jóváhagyásáról, vagy elutasításáról.
Az intézmény önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
Az intézmény saját bankszámla számmal rendelkezik: Számlaszám:
17745080 – 15576749
Számlavezető pénzintézet: OTP BANK RT kisújszállási fiókja
A bankszámla feletti rendelkezési joggal rendelkezik:
- a KÖSZIR részéről az intézményvezető és a gazdaságvezető
- az intézmény részéről az intézményvezető, a gazdasági ügyintéző és az óvodatitkár
Az intézmény alanya az áfá - nak, alanyi mentes, adószáma: 15576749 - 1- 16
A Költségvetési Szolgáltató Irodával (KÖSZIR) kötött együttműködési megállapodás szabályozza a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az utalványozás, az érvényesítés, a munkamegosztás rendjét a költségvetés és a beszámoló készítésével kapcsolatban
Az együttműködési megállapodást az SZMSZ melléklete tartalmazza.
Az intézmény pénzügyi – gazdálkodási tevékenységét a KÖSZIR- rel való együttműködést gazdasági ügyintéző és az óvodatitkár látja el. Az SZMSZ mellékletét képező munkaköri leírások tartalmazzák a feladataikat, különleges felelősségüket, kötelezettségüket.
Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata:
– Hosszú „ adószámos” bélyegző: Városi Óvodai Intézmény
Kisújszállás, Ifjúság út 2.
5310
Megrendelések, fizetési kötelezettséggel járó iratok esetén alkalmazandó
– Hosszú (fej) bélyegző: Városi Óvodai Intézmény
Kisújszállás, Ifjúság út 2.
5310
Iratok megjelölésére használható
– Körbélyegző: Városi Óvodai Intézmény
Kisújszállás, Ifjúság út 2
5310
Aláírások hitelesítésére használandó.
Valamennyi cégszerű aláírás esetén a körbélyegző használata kötelező!
Cégszerű aláírásra jogosultak:
Intézményvezető vagy intézményvezető helyettes – gazdasági ügyintéző vagy
óvodatitkár
A bélyegzők használatára jogosultak:
- Intézményvezető - Gazdasági ügyintéző
- Intézményvezető - helyettes - Óvodatitkár
A hibajavítási munkák, javítások megrendelésére és igazolására jogosult:
- intézményvezető - intézményvezető - helyettes
- tagóvoda vezetők és helyetteseik - ügyviteli alkalmazottak
Az intézmény képviselője: Az önkormányzati képviselőtestület által vezetéssel megbízott vezető, továbbiakban intézményvezető. A képviselet jogkörét a felelős vezető az alábbi esetekben ruházhatja át:
- 2 héten túli betegség esetén a vezetést az intézményvezető helyettesre
- ellenőrzési terv szerinti feladatot az intézményvezető helyettesre
- vezető által meghatározott ellenőrzést a tagóvoda vezetőkre
- célirányos ellenőrzést a munkaközösség vezetőkre
- minőségfejlesztési rendszer kiépítését a minőségfejlesztési vezetőre
- nevelőmunka mérését, értékelését az int.vez. helyettesre, a tagóv. vezetőkre
1. A MŰKÖDÉS RENDJE:
1.1. Óvodai beiratkozás, felvétel rendje:
Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Jelentkezni a fenntartó által meghatározott időpontban és helyszínen lehet.
A felvétel időpontját legalább 30 nappal megelőzően az óvodákban ki kell függeszteni és a városban hirdetni kell. (helyi lapban, plakáton)
A felvételre jelentkező gyermekek adatait a beírási naplóban pontosan rögzíteni kell.
A gyermekek felvételénél az önkormányzat által meghatározott körzethatárok figyelembe vételével a legoptimálisabb megoldásra kell törekedni, a szülő és a gyermekcsoportok szempontjából is.
A szülőnek lehetőség szerint biztosítani kell a Kt. 13. § (1) bekezdésben meghatározott szabad intézményválasztási jogát.
A Kt. 65.§ (2) szerint a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol a szülője dolgozik.
A felvételről az intézményvezető dönt az intézményvezető helyettes, a tagóvoda-vezetők, az óvodaszék véleményének, javaslatának figyelembevételével.
Az ötödik életévét betöltött gyermeket az óvoda köteles felvenni.
A felvételről a szülőket írásbeli határozat formájában értesíti az intézményvezető.
Ha az óvodai jelentkezési kérelmet az óvoda részben, vagy teljesen elutasítja, az intézményvezető döntését határozatba foglalja, a döntést megindokolja.
A felvételnél elsőbbséget élvez a dolgozó szülő gyermeke, a védelembe vett és a szociális hátránnyal élő gyermek.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezető
- a szülő kérése, az óvodapedagógusok véleménye alapján - előterjesztést készít, figyelembe véve a csoport életkori megoszlását, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemek arányát.
- Az előterjesztést az intézményvezető véleményezi.
Az óvodai csoportok szervezése a Ktv 3. számú melléklete alapján történik.
A felvétel szempontjai:
Az óvodába csak szobatiszta, harmadik életévét betöltött gyermek nyerhet felvételt. Nem megbízhatóan szobatiszta gyermeknek a vezető 1 hónapos próbaidőt határoz meg. Szervi betegség esetén a gyermek kezelő szakorvosának véleménye illetve a betegség jellegétől, mértékétől függően a Megyei, vagy az Országos Szakértői Bizottság véleménye alapján nyerhet felvételt.
Túljelentkezés esetén a Ktv. vonatkozó rendelkezése alapján kell eljárni.
Az óvoda hároméves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig – ha a jogszabály másként nem rendelkezik- legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény.
A gyermek a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet módosításáról szóló 36/1999.(VIII.24).OM rendelet alapján, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján ”abban az évben, amelyben a gyermek hetedik életévét betölti akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31- után született.” (Szülői kérésre, az óvoda nevelőtestületének egyetértésével)
Különleges gondoskodást igénylő gyermekek felvétele esetén meghatározott eljárás:
A felvételnél, ha a tagóvoda vezetőnek tudomása van arról, hogy a beíratott gyermek sérült, a beiratkozás után a felvételhez szakorvosi véleményt, s a Szakértői Bizottság véleményét kell a szülőnek beszerezni. Amennyiben a felvételt az orvos s a bizottság nem támogatja, a gyermeket a megfelelő intézménybe kell irányítani.
Amennyiben a másság jelei az óvodába kerülés után jelentkeznek, az intézményvezető a megfelelő tapasztalatok beszerzése után a gyermeket nevelési tanácsadóba, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz küldi. Az intézményvezető a bizottság döntése alapján dönt a gyermek további óvodai ellátásáról
A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban rögzíteni kell. A napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hazavihessék gyermeküket. A napirendről a szülőket tájékoztatni kell.
Az óvodák napirendje az intézmény óvodáiban a helyi körülményeknek és a személyi feltételeknek megfelelően folyamatos, illetve szakaszos. Az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, ezt a napi tevékenységek szervezésekor szem előtt kell tartani.
A tevékenységeknek nincsenek meghatározott időkeretei, így a gyermekek fejlesztéséhez minden lehetőséget ki kell használni, ehhez a fejlesztéshez minden gyermek számára biztosítani kell a megfelelő tapasztalatszerzési lehetőségeket.
1.2. Az óvodai nevelési év rendje:
A nevelési év: szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.
Beosztása:
szeptember 1-október 31-ig befogadás/beszoktatási, felkészülési időszak
november 1. – május 31-ig szervezett fejlesztőmunka
június 1 – augusztus 31-ig nyári időszak (nyári élet, karbantartási munkák, szabadságolások).
Nevelés nélküli napok, tanév értékelése, új tanév megnyitása:
Az óvodák évente öt nevelés nélküli munkanapot vehetnek igénybe a fennálló rendelkezés alapján. A nevelés nélküli munkanapok számát az intézmény az éves munkatervében rögzíti és igénybevételét az óvoda legalább 7 nappal előre jelzi a szülőknek. Az óvodai ellátást igénylő gyermekek számára a nevelés nélküli munkanapokon az óvoda összevont csoportban szükség esetén ügyeletet biztosít.
Az óvoda nevelőtestülete az adott tanév munkáját június 15-ig a tanévzáró értekezleten értékeli. Az új tanév megnyitása, a munkaterv elfogadása, a feladatok meghatározása, augusztus 20 - 28-ig történik.
A Városi Óvodai Intézmény hat épületben látja el az óvodáskorú gyermekek nevelését. Speciális helyzetét meghatározza, hogy az épületek a város különböző, egymástól távol lévő pontján helyezkednek el.
Az intézményvezetés az Ifjúság út 2 sz alatt a Pitypang óvodában működik.
Az intézményvezető, az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetők segítségével látja el az intézmény vezetését.
1.3. A gyermekek fogadása ( nyitva tartás)
A Városi Óvodai Intézményhez tartozó minden óvoda, hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel működik.
A nyitvatartási idő, napi 10 óra, reggel 7.00 órától - 17 óráig
A gyermekeket 7.00 órától óvodapedagógus fogadja.
A nevelőmunka az óvodában folyamatosan szervezett tevékenységek során valósul meg.
Délután 16.00 óra után a gyermekekkel az óvodapedagógus összevont csoportban foglalkozik.
A 8 óránál hosszabb idő rendkívül fárasztó a gyermek számára, ezért 7.30 előtt és 16 óra után csak a dolgozó szülők gyermekei vehetik igénybe az óvodát.
Az óvoda reggel 6.00 – 7.00-ig felkészül a gyermekek fogadására, 17.00 – 18.00 – ig pedig az óvoda takarítása folyik.
Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és 16.00 óra között az adott óvoda tagóvoda vezetőjének vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia, illetve hiányzás esetén a helyettesítési rendnek megfelelően.
A gyermekek munkarendje – a házirend – tartalmazza az óvoda belső rendjének szabályozását, a gyermekek jogait, kötelességeit a Ktv 40. §. 7. bekezdése alapján. A házirendet a tanévnyitó szülői értekezleteken ismertetni kell a szülőkkel és a beiratkozáskor a házirendet a szülő számára át kell adni.
A szervezett foglalkozások idejének zavarása nélkül , az óvodákban lehetőség van hitoktatás önkéntes igénybevételére. A hitoktatást az egyházi jogi személy által kijelölt oktató végzi.
A hitoktatás időpontja 7.45 – 8.15- ig.
A nevelőtestület döntése alapján a hitoktatást, a hitközösség megbízásából az intézményünk óvodapedagógusa nem végezheti.
Különböző szolgáltatások megtartására 16.00 óra után (szülői igény alapján) külön díjazásért van lehetőség.
A működés a nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.
A tagóvodák, a vezetőség döntése szerint váltva zárnak be és nyitnak ki.
- Április 15-re a tagóvodák összegyűjtik a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket.
- A szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően két hónappal tájékoztatni kell.
- Az igények alapján az intézményvezető ügyeletes óvodát/óvodákat jelöl ki.
2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA; A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS; A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
2.1.Az intézmény szervezeti rendje:
Az intézmény vezetése
Az intézmény vezetését az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai:
- az intézményvezető helyettes
- a tagóvoda vezetők
Az óvoda felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon, pályázat alapján, az Önkormányzati Képviselőtestület által meghatározott időtartamra / öt év / történik.
Az intézményvezetőt a vezetési feladatok ellátásában segítik:
- az intézményvezető helyettes,
- a tagóvoda vezetők,
- a szakmai munkaközösség vezetők
- a minőségfejlesztési csoportvezető
- a folyamatgazdák
A közalkalmazotti tanács elnöke a vezetői értekezletek meghívottja.
Az intézményvezető kiválasztása nyilvános pályázat útján történik, megbízását az Önkormányzati Képviselőtestület adja
Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat.
Az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az intézményvezető adja.
Az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetők, munkájukat a munkaköri leírások, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik.
Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében találhatók.
Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az intézményvezető helyettes helyettesíti.
Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítés rendje lép életbe, melyet az adott tanév munkaterve tartalmaz.
2.2. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje:
Az intézmény vezetése az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
Az intézmény vezetősége rendszeresen, havonta két alkalommal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az intézményvezető vezeti.
A megbeszélésről írásban jegyzőkönyv készül.
Az ülésekre a napirend témájától függően tanácskozási joggal meghívható:
- a gazdasági ügyintéző, az óvodatitkár,
- az Óvodaszék elnöke, az SZMK elnökei,
- a munkaközösség vezetők, a gyermekvédelmi felelősök,
Az információ pontos és változtatás nélküli átadás érdekében, a tagóvoda vezetők a megbeszélést követő három munkanapon belül, az intézményvezetés álláspontját, s a soron következő feladatokat, döntéseket, határozatokat a tagóvodák nevelőközösségével és a kisegítő dolgozókkal /ügyviteli alkalmazottakkal, dajkákkal ismertetik.
A tagóvoda vezetők az intézmény vezetősége által elfogadott álláspontot, mint elfogadott, közös döntést képviselik. A vezetői értekezletek döntéseiről készült jegyzőkönyv másolatát a tagóvodák megkapják. A tagóvoda vezetők az irányításuk alá tartozó pedagógusok, és kisegítő alkalmazottak kérdéseit, véleményét, javaslataikat írásban közvetíti az intézmény vezetősége felé a következő vezetői megbeszélésen.
2.3. Az intézmény dolgozói
Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az óvoda vezetője alkalmazza. A dolgozók az intézményen belül, változó munkahelyre vannak alkalmazva.
Az óvoda dolgozói munkájukat egyéni munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik.
2.4. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje
Az intézményvezető:
Kizárólagos jogkörébe tartozik
- a nevelőtestület vezetése
- a pedagógiai munka ellenőrzése, irányítása
- a tanügy-igazgatási döntések meghozatala
- a munkáltatói, gazdálkodási és kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása
- az intézmény képviselete
Közvetlenül irányítja
- a gyermekvédelmi munkát
- a munka és tűzvédelmi tevékenységet (37/2001. (X. 12. OM rendelet 3.§ 2. bek)
- a rendszeres egészségügyi felügyelet megszervezését
- a gazdálkodási feladatokban részt vevő ügyintéző, valamint
- az óvodatitkár munkáját
Az intézményvezető felel:
- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
- a takarékos gazdálkodásért,
- a pedagógiai munkáért,
- az óvoda minőségbiztosítási rendszerének működéséért,
- az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési tevékenységének megszervezéséért
- a gyermek és ifjúság védelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
- a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
- a gyermekbalesetek megelőzéséért,
- a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
- az intézmény védő, óvó előírásainak betartatásáért,
- a rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők megszervezéséért,
- a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,
- a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért.
Az intézményvezető feladata:
- a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése,
- a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
- a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,
- a költségvetés tervezési feladatainak ellátása,
- a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
- a költségvetés felhasználásáról hiteles információ szolgáltatása
- a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, az óvodaszékkel való együttműködés,
- a kötelezettségvállalási, munkáltatói, kiadmányozási jogkör gyakorlása,
- az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe,
- a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben,
- az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,
- a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt- és át nem ruházott feladatok ellátása,
- a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár és a gazdasági ügyintéző munkájának irányítása, ellenőrzése
Az intézményvezető-helyettes:
Az intézményvezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az intézményvezető adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól.
Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítését.
A nevelési területen közreműködik az intézményvezető által megállapított tevékenység irányításában.
Az intézményvezető helyettes felel:
- a nevelőmunka és a dokumentumok ellenőrzéséért, értékeléséért, fejlesztéséért, az intézményvezető útmutatása alapján
- a házi továbbképzések megszervezéséért, levezetéséért,
- a szakmai munkaközösség működésének segítéséért,
- a minőségbiztosítási tevékenység szervezéséért, irányításáért, segítéséért
- a tagóvoda munkájának irányításáért,
- részletes faladatait a munkaköri leírás határozza meg./ SZMSZ/
- a hozzárendelt folyamatok működtetéséért
Tagóvoda vezető:
A tagóvoda vezető megbízását az adott óvoda nevelőtestületi véleményének figyelem- bevételével, az intézményvezető adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól.
Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi.
Tagóvoda vezető felel:
- a tagóvoda munkájának irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért,
- a tagóvoda minőségbiztosítási tevékenységének működtetéséért,
- ünnepek, rendezvények szervező munkájának irányításáért,
- a tagóvoda szülői szervezetének segítéséért,
- a helyettesítések megszervezéséért,
- az előírások és a pedagógiai munka szakszerű ellátásáért, ellenőrzéséért,
- az intézményvezető információinak dolgozók számára történő továbbadásáért,
- az intézményvezető tájékoztatásáért a tagóvoda eredményeiről, problémáiról,
- a tagóvoda védő, óvó előírásainak betartásáért,
- gyermek baleset esetén, az intézkedések meghozataláért,
- rendkívüli esemény, bombariadó stb. az intézkedések megtételéért,
- minden olyan kérdés megoldásáért, ami azonnali intézkedést igényel,
- a tagóvoda vagyonvédelmének megszervezéséért.
Minőségfejlesztési vezető:
Főbb felelőssége és tevékenysége:
- az intézményben a minőségirányítási feladatok koordinálása
- a MIP működtetése
- részt vesz az intézményvezetés munkájában
- a meghatározott folyamatokat figyelemmel kísérési, fejlesztésükre törekszik
- a folyamatgazdák és a minőségi körök munkáját segíti, folyamatos kommunikációt tart fenn
- projekttervet készít a feladatok megvalósításhoz
- részt vesz a partneri igénymérés folyamatának előkészítésében, lebonyolításában és
eredményeinek összegzésében
- segíti az intézményvezetést az átruházott feladatok megvalósításában és határidőre
való elkészítésében
Különleges felelőssége:
- beszámol a feladatok teljesítéséről és eredményeiről az intézményvezetőnek és az
alkalmazotti körnek
- törekszik a minőségügyi kultúra megalapozására az intézményben
- folyamatosan képzi önmagát és tájékozódik az adott feladatokkal kapcsolatban
- munkája során alkalmazza a minőségbiztosítási technikákat
3. A TAGÓVODÁKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
A kapcsolatot az intézményvezetővel a tagóvoda vezető tartja. A problémák megbeszélése a vezetőség által kijelölt időpontokban, halaszthatatlan ügyekben telefonon vagy személyesen történik. Az adminisztrációhoz szükséges feldolgozandó anyag határidőre való biztosítása a tagóvoda vezető feladata.
Az információs anyagok eljuttatása a tagóvodákba az információért felelős tagóvodai dolgozó feladata. Az e-mail-eket legalább naponta kétszer szükséges megnézni, az információs szekrényt hetente kétszer )
A tanév során legalább két alkalommal alkalmazotti értekezleten az intézményvezető ismerteti a változásokat és a soron következő feladatokat.
A tagóvodák közötti kapcsolattartás formája:
- tagóvodai szakmai bemutatók szervezése
- a tagóvodák rendezvényeinek látogatása:
látogatás során egymástól az óvónők szakmai tapasztalatokat gyűjthetnek, ezáltal fejlődik az intézményen belül a módszertani kultúra
4. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÉS A TAGÓVODA VEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE
Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az intézményvezető helyettes látja el. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek két hétnél hosszabb időtartam minősül.
Az intézményvezető és a helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által adott megbízás alapján történik.
Tagóvodában a tagóvoda vezető távollétében a mindenkori megbízott tagóvoda vezető helyettes, ennek hiányában a megbízott óvodapedagógus látja el a helyettesítést.
A reggel 6 órától 7 óráig, illetve 17 órától 18 óráig terjedő időszakban a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző dolgozó. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
5. A VEZETŐK ÉS AZ ÓVODASZÉK, VALAMINT AZ ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA
5.1. Az óvodaszék:
Az óvodában, a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő- oktató
munka segítésére, valamint az óvodahasználók érdekeinek jobb képviseletéért óvodaszék működik.
Az óvodaszék tagjainak létszáma 13 fő
- a szülőket 6 fő
- a nevelőtestületet 6 fő
- a fenntartót 1 fő képviseli.
Az intézményvezető az Óvodaszék munkájában mint állandó meghívott vesz részt.
Az óvodaszék tagjainak megválasztása:
- A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség óvodai választmánya titkos szavazással, egyszerű többséggel választja. A szülői választmány akkor határozatképes, ha a választáson a választmány több mint fele jelen van.
- A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tagóvodák nevelői nyílt szavazással választják meg.
- Ha az óvodaszék szülői illetve nevelőtestület képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az óvodaigazgató felelős.
Az óvodaszék működése
Az óvodaszék saját szervezeti és működési szabálya, valamint ügyrendje alapján működik
Az óvodaszék jogköre
Az óvodaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
Az óvodaszék a szabályzatában rögzített esetekben döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik.
Döntési jogköre alapján meghatározza működési rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit.
Egyetértési jogot gyakorol az intézményi SZMSZ elfogadásakor a 11/1994.MKM rendelet 4 § (1 )bekezdés a, c, g, i-m, és a 8 § 1-5 pontjaiban meghatározott esetekben és a Házirend elfogadásakor , a fakultatív hitoktatás idejének, helyének meghatározásában
Véleményezési jogot gyakorol az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben
5.2. A vezetők és az óvodaszék közötti kapcsolattartás formái
Az óvodaszék az óvoda közösségeivel az óvodaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot.
Az együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és az óvodaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és az óvodaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.
Az óvodaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyben az óvodaszéknek döntési, egyetértési vagy véleményezési és javaslattevő joga van.
Ha az óvodaszék az óvoda működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztésétől – 8 napon belül rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával- az intézményvezető gondoskodik.
5.3. A szülők közösségei
Az óvodában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség / SZMK / működik.
A csoportok szülői munkaközösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják (csoportonként 2).
A csoportok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
- elnök
- elnökhelyettes
- választmányi tagok
Az óvodai csoportok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott képviselők vagy az óvodapedagógusok segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez.
Az óvodai SZMK vezetősége akkor határozatképes, ha a megbeszélésen az érdekeltek több mint 50 %- a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az SZMK választmányát évente legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről.
Az óvodai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:
- megválasztja a saját tisztségviselőit
- megválasztja a szülők képviselőit az óvodaszékbe
- kialakítja saját működési rendjét
- az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét
- képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogainak érvényesítésében,
- Véleményezi az óvoda nevelési programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak
- véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a szülőkkel, és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben
5.4. A vezetőknek a szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás formái
A tagóvodák szülői munkaközösségével a tagóvoda vezetők, a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az intézményvezető tart kapcsolatot.
A tagóvodák szülői közösségeinek véleményét a képviselők a tagóvodákban összegyűjtik és képviselik az óvodaszékben.
A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.
A szülők tájékoztatása érdekében tanévenként legalább három szülői értekezletet kell tartani.
A tanévnyitó szülői értekezlet: a házirend, az óvoda programjának rövid ismertetése,
A féléves szülői értekezlet: a féléves nevelési eredmények megbeszélése, további feladatok meghatározása.
A tanév 3. szülői értekezlete: további programok, s nevelési eredmények megbeszélése.
Az óvodai rendezvények (farsang) bevételének pénzkezelését csak a szülők megbízott képviselői végezhetik. A bevétel felhasználása az adott óvoda szülői közösségének és a nevelőtestületének javaslata alapján történik.
5.5. Az óvodáknak a szülőkkel való kapcsolattartás formái:
- nyílt napok,
- fogadóórák,
- családlátogatások,
- nyilvános ünnepélyek,
- szülői értekezletek,
- az óvodákban a hirdetőtáblára kifüggesztett információk (foglalkozási anyag, nevelési tervek, hírek),
- gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül,
- a szülők képviselőjének részvétele nevelői értekezleten
- illetve egyeztetett időpont alapján bármikor
6. AZON ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL
6.1. A szülői szervezet véleményezési joga:
- véleményezi a tagóvodája nevelési programját, házirendjét,
- véleményezi az éves munkatervet ( a nevelés nélküli munkanapok számát, idejét)
- a minőségfejlesztési rendszer működtetése során véleményezi a nevelőmunka a fő tevékenységi területek és az ünnepélyek eredményességét,
- véleményezi a tagóvodákban a szülői rendezvények bevételéből történő eszközvásárlást
- véleményezi a szülők által biztosítandó felszerelések jegyzékét
6.2. A szülői szervezet egyetértési joga:
- az óvodában folyó fakultatív hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása során
- a gyermekbalesetek kivizsgálása során a baleset körülményeinek megállapításában
- a nevelési program, a házirend és az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának meghatározásában
-
7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
7.1. Az óvodai alkalmazottak közössége:
Az óvodai alkalmazottak közösségét, a nevelőtestület és a nevelőmunkát segítő dolgozók alkotják.
A nevelőtestület:
- tagja az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak:
- az óvodatitkár,
- a gazdasági ügyintéző,
- a dajkák,
- a konyhai alkalmazottak
Az alkalmazotti közösség véleményezési jogot gyakorol:
- a fenntartónak, az intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor,
- az intézmény nevének megállapításakor,
- költségvetés meghatározásakor, módosításakor,
- az intézményvezető megbízásakor, a megbízás visszavonásakor
- az óvodavezető- helyettes megbízásakor, a megbízás visszavonásakor
- a tagóvoda vezető megbízásakor, a megbízás visszavonásakor
- az intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben
7.2. A nevelők közössége:
A nevelőtestület: Az intézmény pedagógusainak közössége, legfontosabb tanácskozó szerve. Nevelési kérdésekben, a törvények által meghatározott ügyekben véleményező, javaslattevő és döntési joggal rendelkező közössége.
Döntési joga:
helyi nevelési program megalkotása, módosítása
SZMSZ elfogadása, módosítása
éves munkaterv elfogadása
átfogó elemzés, értékelés, beszámolók elfogadása
nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása
házirend elfogadása
intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő
szakmai vélemény kialakítása
Vélemény-nyilvánítási joga:
működéssel kapcsolatban valamennyi kérdésben
pedagógusok külön megbízásáról
a tagóvoda vezető megbízásakor, valamint a megbízatás visszavonása előtt
Az intézményvezető és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás formái, rendje:
Rendszeres értekezletek:
Alakuló : Új szorgalmi év indítása, munkacsoportok megalakulása
Tanévnyitó : Az éves munkaterv elfogadása.
Tanévzáró.: Az adott év feladatainak, munkájának értékelése, következtetések levonása.
Nevelési : Évente legalább két alkalommal a munkatervben meghatározott témában.
Rendkívüli értekezletek:
A dolgozók nagy részét érintő jogszabályok változása miatt.
Közös gond, probléma megbeszélése, ha az ok ezt szükségessé teszi.
Az intézményvezető a rendkívüli nevelési értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges.
Az értekezletet foglalkozási időn túl a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésének és lefolytatásának rendje:
A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja:
- a nevelési program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv
- az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló óvodaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét.
A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettese látja el.
A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazat egyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el.
A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.
A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a megbízott óvónő vezeti.
A jegyzőkönyvet három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
7.3. Óvodapedagógusok jogai, azok érvényesítésének rendje:
Az óvodapedagógusok jogai:
- személyét mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék, elismerjék,
- a nevelési program alapján az ismereteket a nevelés módszereit megválassza,
- a Helyi Óvodai Program alapján, az éves tevékenységtervet összeállítsa és megválassza az eszközöket
- a gyermekek fejlődésének értékelése,
- hozzájusson a munkája ellátásához szükséges információhoz,
- a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési programjának tervezésében és értékelésében, minőségfejlesztési rendszer kiépítésében, működtetésében,
- szakmai ismereteit, tudását továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletben,
- részt vegyen szakmai egyesületek, helyi, regionális, országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
- megilleti a pedagógusigazolvány által biztosított jog,
- megilleti évenként az érvényes jogszabályban meghatározott összegű, pedagógiai szakkönyv vásárlására fordítható juttatás
A pedagógus munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek nevelése, különösen:
- hogy nevelő tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse, figyelembe véve egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szocio-kulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a gyermek képességeinek kibontakoztatását, felzárkóztatását. A pedagógus az SZMSZ – ben, illetve a házirendben meghatározottak óvó – védő előírásoknak figyelembevételével vihet be az óvodai foglalkozásokra az általa készített és használt pedagógiai eszközöket. (1/1998. (VII.24.) OM rendelet)
- Védje a gyermekeket a balesetektől, működjön közre a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. A gyermek életkorának megfelelő szinten elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait.
- A szülőket az őket érintő kérdésekről tájékoztassa. A gyermek és a szülő emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Átadja a gyermek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket.
A pedagógus munkájának elismerésének, értékelésének rendje:
Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés állapítható meg a kiemelkedő munkateljesítmény elismerésére.
A közoktatási törvény értelmében különösen a
- pedagógiai fejlesztő tevékenység
- a nevelés céljait szolgáló nevelési időn kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzés elismerése indokolt.
Ezen kívül figyelembe vesszük a többletfeladat vállalását és eredményes megvalósítását.
A rendelkezésre álló összeg szétosztásáról és annak mértékéről a pedagógus értékelési rendszer működtetésével és figyelembe vételével az intézmény vezetője az ellenőrzés/értékelés folyamatába bekapcsolódó vezetőkkel együttesen dönt.
Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés pályakezdő pedagógusnak, intézményünkben való legalább 3 évi munkavégzés után adható. Határozott idejű szerződéssel alkalmazott dolgozót is megilletheti 3 év után ez a kereset-kiegészítés.
A pedagógusok továbbképzésének rendje:
A pedagógusok hétévenkénti továbbképzése középtávú program és éves beiskolázási terv alapján történik. Hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésen kell részt venni.
Az öt éves továbbképzési programot és az éves beiskolázási tervet a karrierterv illetve a helyi óvodai program alapján az intézményvezető készíti el és a nevelőtestület fogadja el.
A továbbképzésre írásos jelentkezést kell benyújtani. Az éves beiskolázási tervet a nevelőtestület adott év március 15- ig hagyja jóvá.
Az intézmény vállalja:
• a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezését
• a tandíj 80 %-át költségvetési keretből
Az utazási és szállásköltségek az éves költségvetés, illetve a továbbképzésre fordítható támogatás ismeretében vállalhatók át.
A tanulmányait sikeresen befejező pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni, a jogszabályban meghatározottak szerint.
- a posztgraduális képzésben résztvevők, a szakirányú végzettségnek megfelelő besorolásba kerülnek, a szakvégzettség alkalmazása esetén 5 % illetménynövelés illeti meg.
- a szakirányú és a 120 órás továbbképzés követelményeit teljesítő pedagógus a várakozási idő 1 évvel való lerövidítésében részesül
- a szakvizsgát elvégző pedagógus, „Szakvizsgázott óvodapedagógus” státuszt kap amely jogosítja eggyel magasabb kategóriába való besorolásra
- a vezetőt a vezető- óvodapedagógus szakvégzettség megszerzése esetén az 5%- os illetménynövekedés megilleti.
Aki önhibájából tanulmányait nem fejezi be sikeresen, a továbbképzés költségeit vissza kell térítenie.
A MT- ben meghatározott kizáró esetek kivételével tanulmányi szerződés kötését a nevelőtestület véleményének meghallgatása után, az intézmény vezető testülete rendeli el.
A szakvizsgát nyújtó képzések esetén a pedagógussal tanulmányi szerződést kell kötni.
A tanulmányi szerződésnek tartalmaznia kell a szerződés feltételeit, melyre iránymutatásként a 277/ 1999. ( XII. 27) Korm. R. szolgál.
A továbbképzés alapelveit részletesen az IMIP tartalmazza.
7.4. A nevelők szakmai munkaközösségeinek működési rendje
A pedagógusok a nevelő- oktató munka szakmai, módszertani kérdéseinek segítésére szakmai munkaközösséget hozhatnak létre
A szakmai munkaközösségek feladatai:
- szakmai módszertani kérdésekben, az óvoda munkájának segítése,
- az óvodai nevelőmunka belső fejlesztésének segítése / tartalmi és módszertani / korszerűsítés,
- egységes követelményrendszer kialakítása, a gyermekek szokás és ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,
- pályázatok írásának segítése,
- pedagógusok továbbképzésének szervezése, önképzésben való segítségnyújtás,
- javaslatokat tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását
- Segítik a pályakezdők munkáját, megválasztják a munkaközösség vezetőjét.
- Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösségek tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkeznek. Ezen jogkörökön túl: szakmai munkaközösségre ruházza át:
- szakmai kérdésekben állásfoglalás kialakítása,
- szakmai anyag összeállítása elemzése,
- szakmai bemutató eredményességének megítélése,
- a pedagógusok külön megbízásának véleményezése.
A szakmai munkaközösség a helyi óvodai program, az intézmény munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.
A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja.
A munkaközösség vezetőjét, a munkaközösség tagjainak javaslata alapján, az intézményvezető bízza meg.
A szakmai munkaközösség munkájáról a munkaközösség vezetője a nevelőtestületnek évente két alkalommal beszámol, tanév végén az eredmények elemzéséről írásos beszámolót készít.
8. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM AZ SZMSZ ÉS A HÁZIREND NYÍLVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE
8.3.A szülői szervezet tájékoztatása a Helyi Nevelési Programról, az SZMSZ- ről és a Házirendről.
Az óvodában a nevelő – fejlesztő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi óvodai program alapján történik.
8.2. A Helyi Óvodai Program nyilvánosságra hozatalának rendje:
A tagóvodák a nevelési programjukat, a nevelői szobában kifüggesztve, az óvoda nyitvatartási idejében elérhető, megtekinthető helyen helyezik el.
A tagóvoda vezetők kötelesek az új szülők részére a tanévnyitó szülői értekezleten tájékoztatást adni az óvoda nevelési programjáról, az intézmény SZMSZ - ről és a Házirendről.
A szülői tájékoztatásnak év elején a következő információkat feltétlen tartalmazni kell:
„Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtésétől; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről; a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről.” (Óvodai nevelés országos alapprogramja).
Az óvodai nevelés célja:
Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a sajátos nevelést igénylő, enyhe fokban sérült gyermek ellátását is).
Etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kisebbségi kultúra ismertetését, nyelvének ápolását (szülői igény alapján) minden intézménynek fel kell vállalnia.
Az óvodai csoportok szervezésének és működésének rendje:
Az intézményben vegyes életkorú csoport szervezésének előnyeit kihasználva (beszoktatás megkönnyítése, nagyobb gyermekek fejlesztő szerepének érvényesülése, tanulás iránti
érdeklődés felkeltése stb.) vegyes életkorú csoportokban folyik a nevelés. Háromtól hét éves korig végezzük a gyermekek nevelését, fejlesztését csoportjainkban.
Az SZMSZ –ben szabályozott, szülőket érintő kérdések megismertetése:
A szülői szervezetek működésének rendje, jogosítványai.
Az óvodaszék működésének rendje, jogosítványai.
A Házirend megismertetése, elfogadása.
A nevelési programról a szülők tájékoztatást kérhetnek a tagóvoda vezetőtől szóban, más időpontban is, előzetes egyeztetés alapján.
Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét.
Az óvodai beíratások előtt a szülők szervezett keretek között (szülői tájékoztató, hirdetés) is
választ kaphatnak kérdéseikre.
9. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, értékelése, mérése.
Az ellenőrzési tervet az intézményvezető -helyettes, és a szakmai munka-közösség javaslatai alapján az intézményvezető készíti el.
Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
- intézményvezető
- intézményvezető helyettes,
- tagóvoda vezetők,
- szakmai munkaközösség vezetője (saját szakmai területükre vonatkozóan)
- szülői munkaközösség
Az ellenőrzés fajtái:
- a munkatervben meghatározott módon
- előre megbeszélt időben és szempontok szerint,
- véletlenszerűen
- napi felkészültség mérése,
- problémák feltárása, a megoldás érdekében.
A tagóvoda vezetők saját óvodájukban kötelesek irányítani és ellenőrizni az ott folyó munkát. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni, a tapasztalatokat a vezetői értekezleten ismertetni kell.
Nevelőtestületünk 2007. márciusában létrehozta intézményünk pedagógus értékelési rendszerét. A pedagógus értékelési rendszer működtetésének alapját is az ellenőrzés képezi. Az óvodapedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az óvodai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes óvodapedagógusok nevelő/fejlesztő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az óvodai munka szervezésével/irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és óvodai szintű) al célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű.
Azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik az adott évben az értékelési rendszerbe nem kerülnek be, a tagóvoda vezető ellenőrzi a nevelési év során legalább egy alkalommal.
Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe az intézményvezető bevonhatja
- az intézményvezető helyettest,
- a tagóvoda vezetőket, valamint
- a szakmai munkaközösség vezetőjét
Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzött dolgozóval ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.
A nevelési év záró értekezletén elemezni, értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, az ebből adódó további feladatokat intézményi szinten.
A tagóvodák eredményeit az adott közösség előzetesen megvitatja értékeli, s a további feladataikat határozatba foglalják. Határozati javaslataikat ismertetik az intézményi nevelőtestülettel, mely véleményezi és elfogadja. Ez képezi a következő munkaterv alapját.
Az ülésen jegyzőkönyv készül.
10. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA,
MÓDJA,BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, AZ ÓVODAI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST
• Az intézményvezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel (helyi logopédiai szakszolgálat, Megyei Pedagógiai Intézet, nevelési tanácsadó, tan. kép. vizsg. sz. bizottság )
• Szükség szerint igénybe veszi a gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének megállapításában a nevelési tanácsadó, a tan. kép. vizsg. sz. bizottság segítségét
• Az intézményvezető a bölcsődével, az általános iskolák képviselőjével megállapodásban rögzíti a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés formáit. A közös együttműködés ütemezését munkaprogramban rögzítik.
• A gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében az intézmény a tagóvodák gyermekvédelmi felelőseinek irányításával működik közre. Amennyiben a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközzel nem tudják megszüntetni, segítséget kérnek a gyermekvédelmi szolgálattól.
- a tagóvodák a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről tájékoztatják
- a gyermekvédelmi felelősök feladatait és a kapcsolattartás módját a gyermekvédelmi terv tartalmazza.
- amennyiben 5. életévét betöltött gyermek szülője a gyermek felmentését kéri az intézményvezető beszerzi az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét.
- A gyermekvédelmi felelősök évente két alkalommal az intézményvezetőnek beszámolnak.
• Az egészségügyi szolgáltatóval, a gyermekorvosokkal való kapcsolattartás rendjének az egyeztetése az intézményvezető feladata.
• Az óvodát a szakmai szervezetekben az intézményvezető képviseli.
• Az egyház képviselőivel az intézményvezető tart kapcsolatot.
• A Városi Könyvtár és a Művelődési Ház által szervezett óvodákra vonatkozó programokban a tagóvodák részt vesznek.
• A CKÖ-vel az intézményvezető és az érintett tagóvodák tartják a kapcsolatot. (Részletesen az együttműködési szerződésben)
11. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az óvoda épületeit az érvényes rendeletek szerint fel kell lobogózni. A zászló méretére, tisztántartására és cseréjére az érvényes rendelet az irányadó.
11.1 Ünnepek, ünnepélyek rendje:
Ünnepek, ünnepélyek megszervezése az intézmény munkatervében és a tagóvodák helyi részprogramjában leírtak szerint történik.
11.2. Óvodai hagyományok ápolásának rendje :
A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:
- közös megemlékezés a születésnapokról,
- jeles napokhoz kapcsolódó szokások,
- néphagyomány ápolása,
- őszi, tavaszi kirándulások (termésgyűjtés; dió, almaszüret; üzemlátogatás), szülői támogatással
- kerékpár – és gyalogtúrák,
- egyhetes nyári tábor, szülői támogatással
- szülőkkel szervezett kirándulások. (házirend szabályozza ezek rendjét)
11.4. A kirándulások szervezésének rendje:
- óvó- védő rendszabályok betartása,
- szülői engedély beszerzése /névsor szülői aláírással /,
- az intézményvezető, tagóvoda vezető tájékoztatása,
- a gyermekek életkorának megfelelő program biztosítása,
- 10 óránál nem hosszabb távollét, visszaérkezés max.du.18 óráig,
- legalább 4 gyermekre egy kísérő biztosítása.
- a helyszín kiválasztása a gyermekek életkorának, érdeklődésének figyelembe vételével történhet.
11.5.A felnőtt közösség hagyományai, kapcsolattartási lehetőségei:
- házi bemutatók, ünnepségek,
- továbbképzések tapasztalatainak átadása,
- pályakezdők, új dolgozó köszöntése,
- nyugdíjba menők búcsúztatása, intézményi kirándulás
- nyugdíjas nap megszervezése (október)
- intézményi kirándulás
12. A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba az óvodapedagógusnak az óvodai nap megkezdését követően be kell jegyezni.
A gyermek havi mulasztását a napló megfelelő rovatába az óvodapedagógusnak a hónap elteltével összesíteni kell.
A szülő előzetes kérése alapján – a nevelési év során egy alkalommal - a gyermek
- az óvodapedagógus engedélyével három napig terjedően
- az óvodavezető írásos engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat.
Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, be kell jelentenie az óvodapedagógusnak, a gyermek engedélykérés nélkül nem maradhat távol az óvodától.
Amennyiben a szülő a gyermek távolmaradását nem jelenti a csoport óvónőinek 3 napon belül kötelessége a mulasztás okának felderítése.
Amennyiben igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, kötelessége jelezni az óvoda gyermekvédelmi felelősének, aki családlátogatáson győződik meg a hiányzás okáról.
Amennyiben a szülő nem tudja igazolni gyermeke hiányzását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. Részletes szabályozás a Házirendben található.
Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.
Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 óráig be kell jelentenie.
Az óvodai elhelyezés megszűnik a Ktv. 74. §.-ban felsorolt esetekben.
Az 5. évét betöltött gyermek igazolatlan mulasztása során / hét munkanapnál több/ az eljárás rendje:
- első ízben történő igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az óvónő értesíti
- másodízben történt igazolatlan hiányzás észlelése esetén az óvónő köteles a
„ feljelentés igazolatlan mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az intézményvezetőnek leadni, valamint a gyermekvédelmi felelőst értesíteni az igazolatlan mulasztásról. Az intézményvezető értesíti a fenntartót a szülő mulasztásáról
- a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálattal megkeresi a gyermek szüleit.
Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai:
Megszűnik az óvodai elhelyezés:
- ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet van igazolatlanul távol, feltéve ha az óvoda a szülőt legalább két ízben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire,
- ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján
- ha az adott nevelési év végéig a gyermek betöltötte a hetedik életévét, illetve a Szakértői Bizottság nem javasolja a további óvodában maradást, vagy ahhoz a nevelőtestület egyetértését nem adta.
- Ha a szülő egy hónap fizetési hátralék és felszólítás ellenére sem rendezi a tartozását és a gyermek szociális helyzete nem indokolja a további türelmi időt.
Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, abban az évben amelyben a gyermek ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdőnapjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (Kt 24§ 3. bekezdés)
Ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell a gyermek szülőjét, mely ellen jogorvoslati kérelmet nyújthat be.
13. TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
13.1. Az intézményben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:
- az óvodai fejlesztések, szükség esetén a gyógypedagógiai foglalkozások
- a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése. (szakvélemények alapján)
- a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátása
- az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata
13.2 Az intézményben térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatás:
- a gyermekek részére szülői igénytől függően háromszori vagy egyszeri étkezés
- a gyermekek részére nevelési időn kívül szervezett szolgáltatások
13.3 Az étkezési térítési díj megállapításának rendje:
- Az étkezési térítési díj összegét a fenntartó állapítja meg, hatályos jogszabályok alapján.
- A fenntartó által megállapított térítési díjból az óvodás korú gyermek szülőjét a Gyermekek védelméről és az érvényben lévő költségvetésről szóló törvény alapján 50, illetve 100 %-os kedvezmény illetheti meg.
- A kedvezményre való jogosultságot és a jogosultság változását a szülőnek jelenteni és igazolni kell.
- A kedvezmények igénylését a gyermekvédelmi felelősök segítik.
13.4. Az étkezési térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések:
- Az étkezési térítési díjat minden szülő köteles megjelölt időpotban fizetni.
A díjfizetés általában az adott hónap 10-ét követő napokban esedékes.
- A befizetések időpontja, jól látható helyen és megfelelő időben kiírásra kerül.
13.5. Az étkezés lemondásának rendje:
Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap de. 9.00 óráig személyesen, vagy telefonon. A lemondás a bejelentéstől számított 48 óra múlva lép életbe.Be nem jelentett vagy későn bejelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.
Fizetési hátralék miatt csak az adott hónap végéig biztosítjuk a gyermek étkezését, ezt követően csak a tartozás kiegyenlítése után.
14. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE
Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott, előírt szabályokat be kell tartani. (Fertőtlenítés, mosogatás, takarítás.)
Az intézményvezető a tagóvodák gyermekorvosával, védőnőjével és a fogorvosokkal együttműködve gondoskodik arról, hogy a Ktv. 41. § (5) alapján az óvodába járó gyermekek évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.
Az orvosi vizsgálat eredményéről a szülő tájékoztatása kötelező, a további orvosi kezeléshez a szülő írásos engedélye szükséges.
Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek lázának csillapításáról, a szükséges orvosi ellátásról, szülői egyeztetés alapján.
A gyógyszerérzékenységet, a szülő által jóváhagyott beadható lázcsillapító gyógyszer nevét a gyermek adatai között kötelező szerepeltetni, helyettesítés esetén erre a helyettesítő óvónő figyelmét fel kell hívni! Gyógyszert az óvodában nem adhatunk be ! (kivéve az engedélyezett lázcsillapító, szükség esetén, illetve asztma esetén a légzéskönnyítő pipa)
Lázas beteg, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek nem látogathatja az óvodát a teljes gyógyulásig. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet óvodába.
Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesítenie kell a szülőnek. Minden ilyen esetben, valamint járványos megbetegedések idején fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre a további megbetegedések elkerülése érdekében.
Az óvoda konyhájában csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy tartózkodhat. Ennek szigorú betartásáért a mindenkori konyhai dolgozó felel!
Az óvodában, az intézmény által biztosított munkaruhában kell dolgozni.
Az óvoda helységeit más – nem nevelési, tanulási célra – átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó utasítására lehet. (nem óvodai dolgozók esetében)
Az óvoda területén dohányozni és szeszes italt fogyasztani szigorúan tilos!
15. AZ INTÉZMÉNY ÓVÓ – VÉDŐ ELŐÍRÁSAI
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A tagóvodákban a tagóvoda vezetők feladata a figyelemmel kísérés és jelentés az intézményvezetőnek.
Az óvodai eszközök és felszerelések használata során, a „ gyermek-játékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV.29.) IKM-NM együttes rendelet, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltak betartása kötelező.
Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedést megtegye.
Ezért:
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban a gyermek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az elvárható magatartásformákat, veszélyforrásokat a csoportszobára, udvarra nézve, séta, kirándulás előtt a változó körülményeknek megfelelően.
Az ismertetés tényét a csoportnaplóban dokumentálni kell !
A házirendek és a dolgozók munkaköri leírásai kiegészülnek a balesetek megelőzését szolgáló óvó-védő előírásokkal és a baleset esetén szükséges feladatokkal. A telefonoknál a legfontosabb segélyhívó számokat fel kell tüntetni!
Tanévnyitó szülői értekezleten a gyermekek átadásának, átvételének rendjét és a kapuzárás szabályait a szülőkkel ismertetni kell. Fel kell hívni a szülők figyelmét a veszélyekre.
15.1. A gyermekbalesetek megelőzését szolgáló óvó-védő rendszabályok:
Reggeli érkezéskor a szülőknek a gyermeket, felnőtt dolgozónak kell átadni, aki jelzi a gyermek átvételét.
Az óvodából szülő vagy annak megbízottja (szülői jelzés alapján) viheti el a gyermeket, akinek az óvónő felé jelezni kell a gyerek távozását.
A gyermek érkezésével és haza menetelével kapcsolatos írásos szülői nyilatkozat a csoportnaplóba év elején egyszer szükséges :
- ha gyermekkorú testvérével távozik ( 14 éves kor alatti testvér esetén)
- ha a gyermek egyedül megy haza az óvodából.
- elvált szülők esetében a gyermek elhelyezésére jogosult
szülőtől
A szülő nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy az óvodától a hazaérkezésig a gyermeket ért balesetért a szülő vállalja a felelősséget. (részletezve a házirendben)
A gyermek az óvodából, az óvodai programoknak megfelelően csak felnőtt felügyeletével távozhatnak. Egy gyermekcsoport maximum 25-30 fő, két óvónő kíséretével.
Nyolc-tizenöt fős gyermekcsoport két felnőtt / egyik óvónő / felügyeletével távozhat az óvoda épületéből.
Az óvoda helyiségeiben és udvarán a gyermekek felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak, akinek kötelessége a gyermekek testi épségének védelme (különös tekintettel az udvari mászókákra és sportszerekre).
A csoportszobákban és az óvoda helyiségeiben a bútorok rögzítése kötelező, megelőzve ezzel a gyermekbaleseteket.
A csoportszobákban és az óvoda helyiségeiben csak olyan eszközök és játékok használhatók, amelyek kizárják a balesetveszélyt. Az óvónő az általa készített eszközt, játékot csak akkor viheti be a csoportba, ha azok megfelelnek az óvó- védő előírásoknak.
Az óvoda felnőtt dolgozói teljes felelősséggel tartoznak az általuk használt eszközök és anyagok tárolásáért (olló, tű, kés, hypó, maró anyagok, mérgező anyagok, egészségre káros termékek), hogy azok gyermekbalesetet ne okozzanak.
Az óvodában a gyermekek ottléte alatt felújítási, mázolási munkálatokat a gyermekek védelme érdekében végezni tilos!
15.2. Az óvodában történő gyermekbaleset esetén szükséges intézkedések:
Ha a gyermeket beleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a tagóvoda vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezető ellenőrzi.
A baleset megtörténtekor szükséges intézkedések:
- a sérülés mértékének megállapítása
- elsősegélynyújtás
- orvos értesítése szükség szerint
- szülő értesítése (telefonon vagy személyesen)
- a gyermek ellátása a szülő érkezéséig
- a baleset jelentése és kivizsgálása:
- az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani
- 8 napon túl gyógyuló sérülést ki kell vizsgálni
- a kivizsgálás jegyzőkönyvét a fenntartónak el kell küldeni, a szülőnek át kell adni, és az intézménynek meg kell őrizni.
- súlyos baleset esetén, középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni a vizsgálatba (súlyosság megállapítása)
16/1998. IV.10.) Korm. rendelet a gyermekbaleset vizsgálata által megállapított kiváltó és szervezési okokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ÉS MÁS VESZÉLYHELYZET ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
Rendkívüli esemény:
- bombariadó
- és más veszélyhelyzet
esetén betartandó szabályok:
Rendkívüli esemény esetén a jelzést vevő személynek kell megkezdenie a szükséges intézkedéseket. Az intézkedést követően, értesíteni kell az intézményvezetőt, vagy adott esetekben az intézményvezető - helyettest, illetve az adott óvoda tagóvoda- vezetőjét. Akadályoztatás esetén az SZMSZ - ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
Rendkívüli esemény, bombariadó, egyéb veszélyt jelentő esetekben,
A csoportszobákban és az óvoda egyéb helyiségeiben tartózkodó gyermekeket a riadó terv alapján minél előbb biztonságos helyre kell juttatni. Az épületet ki kell üríteni.
Ezzel egy időben a veszélyt észlelő személy vagy a megbízott személy telefonon jelzéssel él az illetékes hatóság felé (rendőrség, tűzoltóság).
Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a veszélyt jelző személy, jelenléte esetén, az intézményvezető, tagóvoda vezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.
A gyermekek ellátásáról az óvodavezetésnek a változott körülményeknek megfelelően gondoskodni kell.
Az érdeklődő szülőknek megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.
A bombariadóról és egyéb rendkívüli eseményről, a hozott intézkedésről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. (Katasztrófák elleni védekezés 37/2001. (X.12.) OM rendelet)
17. EGYÉB SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.
Az intézményben tilos a reklámtevékenység! Ettől eltérően az óvoda faliújságján az intézményvezető, illetve a tagóvoda vezető engedélyével elhelyezhetők olyan szórólapok, melyek a gyerekeknek, illetve szüleiknek szólnak, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel függenek össze.
17.1. Munkaruha biztosításának szabályai:
- kihordási idő: 2 év
- munkakörönkénti juttatások:
- óvónő : fehér, vagy pasztell színű munkaruha, munkahelyen használatos cipő, vagy papucs
- ügyintéző : munkaköpeny, munkahelyen használatos cipő, vagy papucs
- dajka : színes munkaköpeny, munkahelyen használatos cipő, vagy papucs
- konyhás : fehér munkaköpeny, kendő, vagy sapka, munkahelyen használatos cipő, vagy papucs
- a megváltás szabálya : a munkaviszony megszűnésével időarányosan a munkaruha megváltásra kerül. Ettől az intézményvezető indokolt esetben eltekinthet.
- a dolgozó a 2 évente meghatározott pénzügyi keretösszegen túli vásárlást önerőből fizeti ki
- az intézményben két éves forgás van bevezetve (ugyanabban az évben kap a dolgozó munkaköpenyt és papucsot, így ennek a rendszernek a bevezetésekor csak a dolgozók fele kaphatott a juttatásból) Ezután a rendszer automatikusan működik.
17.2. Felnőtt étkezés szabályai:
- a gyermekcsoportban dolgozó felnőtt, délben a gyermekekkel együtt étkezik, s közben ellátja a gyermekek kiszolgálásával, étkezésben történő segítésével kapcsolatos feladatokat
- tízórai és uzsonna igénybevételére a dolgozó nem jogosult
- egészségügyi probléma esetén orvosi igazolás ellenében a dolgozó részére adómentes étkezési utalvány adható
- a dolgozót tartós távollét esetén (egész naptári hónapban történő betegség, ill. szabadság) étkezési jegy illeti meg
- szülési szabadság idejére és felmentési idő első felére étkezési jegy adható
18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja.
A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata.
A hatályba lépett Szervezeti Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
A nevelőtestület 2008. április 9–én alkalmazotti értekezlet keretében 100 %-os egyetértéssel fogadta el a Szervezeti és Működési szabályzatot ebben a formában.
Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a nevelőtestületi értekezleten elhangzott és elfogadott módosításokat.
Kisújszállás, 2008. április 10.
Jegyzőkönyv vezető Jegyzőkönyv vezető
Az Óvodaszék 2008. április 10–én véleményezte a Szervezeti és Működési Szabályzatot.
Ezen szabályzattal az Óvodaszék egyetértett.
Kisújszállás.2008 április 10.
jegyzőkönyv vezető jegyzőkönyv hitelesítő
Kisújszállás, 2008, április 10.
Janóné Rácz Ildikó
Intézményvezető
Mellékletek:
1.sz melléklet Munkaköri leírások
2.sz melléklet Tűzvédelmi szabályzat
3.sz melléklet Munkavédelmi szabályzat
4.sz melléklet Adatvédelmi szabályzat
5.sz melléklet Iratkezelési szabályzat
6.sz melléklet Együttműködési megállapodás a KÖSZIR – el
7.sz.melléklet Óvodai felvételi szabályzat
8.sz.melléklet Költségvetési ellenőrzés
9.sz.melléklet FEUVE
A Városi Óvodai Intézmény szervezeti és működési szabályzatának 7. sz. melléklete
A kisújszállási Városi Óvodai Intézmény
FELVÉTELI SZABÁLYZATA
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.),
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet alapján
1. „Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik." (Ktv. 65. § (1) bek.)
2. Az óvodai jelentkezés idejét és módját - a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 15. § (2) bek. alapján - Kisújszállás Város Önkormányzata mint fenntartó határozza meg. Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább harminc nappal - köteles nyilvánosságra hozni.
- Az óvodai jelentkezésnek - minden tagóvodára vonatkozóan - egy helyszínen kell történnie.
- A jelentkezéskor az óvoda nyilvántartást készít a jelentkező gyermekekről úgy, hogy a felvételhez szükséges személyi adatokat a felvételi naplóban rögzíti.
3. A kisújszállási Városi Óvodai Intézmény tagóvodáinak felvételi körzetét a enntartó Ksújszállás Város Önkormányzata külön határozatban állapítja meg. Az e körzetekben élő gyermekek felvételét a kötelező felvételt biztosító óvodák nem tagadhatják meg (Ktv. 90. § (1) bek.).
4. A jelentkezést követően kerülhet sor a gyermek felvételére. Az óvodai felvételről az óvoda vezetője dönt. A felvétel során a közoktatási törvény 65. § (2) bekezdése, valamint az önkormányzat szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 31/2004. (V. 28.) sz. rendelete szerint kell eljárni.
Eszerint az óvodába fel kell venni a következő gyermekeket:
A) A közoktatási törvény szerint:
- Az 5. életévüket betöltő gyermekeket (és egyéb tankötelessé váló gyermekeket is; nekik legalább napi 4 órát kell az óvodai nevelésben részt venniük; 24. §(3) bek.).
- A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
B) Azon gyermekeket, akik a fenti kategóriák egyikébe sem sorolhatók be, az óvoda a férőhelyek függvényében veheti fel egész vagy félnapos ellátásra. Az így felvett gyermekek száma miatt plusz gyermekcsoport nem szervezhető.
C) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, illetve átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre (Ktv., 65. § (2) bek.).
5. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével (Ktv. 65. § (3) bek.). Döntése során be kell tartania az önkormányzat aktuális költségvetési rendeletében engedélyezett csoportszámot, továbbá a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében meghatározott maximális csoportlétszám (25 fő/csoport) kialakítására kell törekednie, figyelembe véve a csoportszobák férőhelyszámait is.
7. Az óvodavezető a felvételről szóló döntését (határozatát) és a jogorvoslati lehetőséget írásban közli a szülővel. A döntés ellen a szülő a közoktatási törvény 83. § (2) és (4) bekezdése szerint a jegyzőhöz nyújthatja be fellebbezését.
Kisújszállás, 2008. április 10.
……………………………………
óvodavezető