33/2010. (XII. 1.) önkormányzati rendelet
Tárgy: a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
33/2010. (XII.1.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - nem eredeti jogalkotói hatáskörben -, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
1. §
A rendelet célja
E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.
2.§
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Kisújszálláson élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) Az önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Kisújszállás város területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(4) A rendelet hatálya kiterjed
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kisújszálláson bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Kisújszálláson bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
3. §
Hatáskör
A képviselő – testület
- a lakásfenntartási támogatásra,
- az átmeneti segélyre,
- a temetési segélyre,
- a helyi közlekedési támogatás elbírálására, illetve megszűntetésére, felülvizsgálatára,
- a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítésének méltányosságból történő elengedésére, illetve csökkentésére,
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 43/B.§-ában foglalt ápolási díjra
vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.
4.§
Eljárási rendelkezések
(1) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályaira vonatkozó jogszabályokat is.
(2) E rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre vagy hivatalból adhatók. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.
(3) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a vagyoni, jövedelmi viszonyok esetében
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
c) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
d) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
da) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
db) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
e) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
(4) A jövedelmet okmánnyal kell igazolni, ha az okmányok nem állnak rendelkezésre, vagy azok beszerzése nehézségbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, helyette a jogosult által írásban tett nyilatkozat is elfogadható.
(5) A jövedelem igazolására elsősorban az alábbi okmányok fogadhatók el:
a) munkabér igazolására a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,
b) álláskeresési támogatás igazolására a folyósító szerv által kiállított igazolás,
c) gyermeknevelési támogatás, családi pótlék igazolására a folyósító szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló bankszámlakivonat,
d) nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátás esetén a folyósító szerv által kiállított igazolás és a folyósítást igazoló bankszámlakivonat vagy nyugdíjszelvény,
e) a vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a könyvelő által kiállított jövedelemigazolás;
(6) Amennyiben a jogosult írásbeli nyilatkozatában foglalt jövedelem és a helyszínen tapasztalt életkörülmény, életvitel a nyilatkozat valódiságát kérdésessé teszi, a jogosultat az okmányok benyújtására kell kötelezni.
(7) A megállapított támogatások, segélyek kifizetése, folyósítása a következők szerint történik:
a) házi pénztárból kerül kifizetésre
aa) az átmeneti segély, a határozat kézbesítését követő szerdán vagy pénteken pénztári időben,
ab) a temetési segély, a határozat kézbesítését követő szerdán vagy pénteken pénztári időben,
ac) a lakásfenntartási támogatása, a tárgyhónap utolsó csütörtöki napján.
b.) Ha a támogatás egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult szerv /vállalkozó/ számlájára utólag kell átutalni.
(8) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátását megállapító szervet.
(9) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, az ellátását jogosulatlanul igénybevevőt pedig kötelezni kell a támogatás visszafizetésére.
II. fejezet
A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
5.§
Rendszeres szociális segély
(1) Az az aktív korúak ellátásra jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül – kivéve az egészségkárosodottnak minősülő személyek - a segély folyósításnak feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében
a) a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központban (Kisújszállás, Kálvin u. 9.) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és
b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az a) pontban meghatározott együttműködésre kijelölt szervvel, és
c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat
d) kapcsolatot tart az a) pontban meghatározott együttműködésre kijelölt szervvel.
(2) A beilleszkedési program típusai:
a) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozások
b) életmód formáló foglalkozás
ba) életvezetési képességek megőrzését és javítását célzó foglalkozás
bb) problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató foglalkozás
c) munkavégzésre történő felkészítés
d) munkalehetőség felajánlása
e) a felajánlott és az iskolai végzetségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha
a) a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti.
b) az együttműködésre kijelölt szervnél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem veteti magát nyilvántartásba.
c) az együttműködésre kijelölt szervvel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg.
(4) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátási formái:
a) tankönyv- és tanszerellátás,
b) napközbeni ellátásért fizetendő térítési díj,
c) gyógyszerköltség,
d) tüzelővásár,
e) közüzemi díjak,
f.) élelmiszer, étkeztetés.
(5) A hatáskör gyakorlója - a védőnői szolgálat, a háziorvos, házi gyermekorvos, a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ, a nevelési-oktatási intézmény vagy a rendőrség jelzése, kezdeményezése alapján vagy hivatalból dönthet úgy, hogy a rendszeres szociális segély megállapított összegének védelembe vett gyermekenként 20%-át, de összesen legfeljebb 60 %-át természetben – a (4) bekezdésben felsorolt ellátási formák valamelyikeként – nyújtja.
(6) Amennyiben a kérelme benyújtásakor a rendszeres szociális segély természetbeni nyújtásának feltételei fennállnak a rendszeres szociális segély folyósításáról való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a pénzbeli és természetbeni ellátás arányáról, a természetbeni szociális ellátás formáiról, annak mértékéről és várható időtartamáról.
6. §
Ápolási díj
(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó /Ptk. 685.§ b. pont/, ha 18. életévét beöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(3) Az ápolási díj abban az esetben állapítható meg, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.
(4) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
(5) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha az ápolást végző személy két vagy több egymást követő napon nem gondoskodik:
a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen
aa) a megfelelő étkeztetéséről, – legalább napi egyszeri melegétel, és legalább kétszeri hideg élelem biztosításáról,
ab) gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásról,
ac) egyéb alapápolási feladatok ellátásáról,
b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen
ba) mosdatásról, fürdetésről,
bb) ruházat, ágynemű mosásáról,
bc) a lakás takarításáról, tisztántartásáról és fűtéséről,
c.) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(6) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ keretében működő házi segítségnyújtást végző személyek félévente ellenőrzik és az ellenőrzés tapasztalatairól évente a tárgyévet követő hónap 20. napjáig, nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesítik a hatáskört gyakorlót.
7. §
Átmeneti segély
(1) Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és többletkiadása miatt anyagi segítségre szorul.
(2) E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül:
a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó esetében hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége,
b) a kérelmező közeli hozzátartozójának halála,
c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó munkáltató által történő felmondása útján bekövetkezett munkanélkülivé válása, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,
d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár, önhibán kívüli meghibásodás
e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
f) bűncselekmény vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
g) válsághelyzetben lévő várandós anya helyzetének rendezése.
(3) E rendelet alkalmazásában időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási problémának minősül:
a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés,
c) gyógyászati segédeszköz beszerzése,
d) közgyógyellátásra nem jogosult személy esetén három hónapnál hosszabb időtartamú, havi 8.000.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete.
(4) Átmeneti segély állapítható meg, ha a kérelmező vagyonnal nem rendelkezik, illetve családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg
a.) családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
b.) egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át.
(5) A létfenntartási gondokkal küzdő személy vagy család részére évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg átmeneti segély.
(6) A folyósítható segély felső határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.
(7) A (4) – (6) bekezdésekben meghatározottaktól indokolt esetben a hatáskört gyakorló eltekinthet.
(8) Az átmeneti segély elsősorban természetbeni formában, amennyiben erre nincs lehetőség pénzbeli formában nyújtható.
(9) A (2) – (3) bekezdésben foglaltakat okirattal kell igazolni.
8. §
Temetési segély
(1) Temetési költségként a következő kiadások számolhatók el:
a.)
aa) kegyeleti tárgyak beszerzése,
ab) gyászszertartás,
ac) sírásás és elhantolás,
ad) sírhely megváltása.
b.) a halott-szállítás számlákkal igazolt díja.
(2) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(3) Temetési segély állapítható meg annak az eltemettető személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedül élő esetében annak 170 %-át.
(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál,- melyet a mindenkori temetkezési vállalkozó / vállalkozók által készített árkalkuláció alapján kell megállapítani .
(5) A temetési segély felső határa a temetési költség teljes összege lehet.
(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól rendkívül indokolt esetben a hatáskört gyakorló eltekinthet.
(7) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított, az eltemettetés költségeit igazoló számlákat, a jövedelemszámítás alapját képező jövedelemigazolásokat és az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott eredeti számlákat a kérelmező részére vissza kell adni, a fénymásolatot az ügyirathoz kell csatolni. A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának a tényét, továbbá a határozat számát az eredeti számlára rá kell vezetni.
9.§
Köztemetés
A képviselő-testület a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és vagyona nincs.
10. §
Méltányossági közgyógyellátás
(1) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 50. § (3) bekezdése alapján méltányossági alapon közgyógyellátásra jogosult
a) az a családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) az az egyedül élő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át
és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.
(2) A 75 év feletti személyek esetén a (1) bekezdés szerinti egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb + 25 %-kal haladható meg.
11. §
Helyi közlekedés támogatása
(1) Kérelem alapján a helyi közlekedés igénybevétele során támogatásra jogosult az a kisújszállási állandó lakcímmel rendelkező személy, aki
a) oktatási intézmény nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb
aa) tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál az októberi,
ab) a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a márciusi
havijegy érvényességi idejének lejártáig,
b) a 18. életéve betöltéséig az az álláskereső, aki a Munkaerőpiaci Alapból vagy Európai Uniós forrásból támogatott képzésben vesz részt, a képzés helyén, a munkaügyi központ kirendeltsége által kiadott igazolásban feltüntetett időtartam alatt,
c) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, ha jogosultságát a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” e célra rendszeresített mellékletével igazolja, az igazolvány melléklete szerinti érvényességi időtartam alatt.
d) a 65. életévét be nem töltött:
da) saját jogú nyugellátásban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban, növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy, valamint a hozzátartozói nyugellátásban, özvegyi járadékban, növelt összegű özvegyi járadékban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy,
db) külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban,
dc) nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,
dd) gyám és gyámolt személy, valamint gondnok és gondnokolt személy.
e) a d) pontban megjelölt személynek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött házastársa (élettársa), ha a jogosultságot a nyugdíjas, illetve rokkantsági járadékos igazolványának, igazolásának és a házastárs (élettárs) személyi igazolványának felmutatásával igazolja;
f) a tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyatékos 18. életéve betöltéséig, ha utána emelt összegű családi pótlék jár, a kifizetőhely igazolása szerint;
g) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkező hallássérült személy.
(2) Helyi közlekedési támogatásban az a kérelmező részesülhet, aki az (1) bekezdésben foglaltak alapján támogatásra jogosult és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.
(3) A támogatási kérelmet Kisújszállás Város Önkormányzatának polgármesteréhez címezve lehet benyújtani.
(4) A támogatás éves összege: a helyi buszközlekedés éves bérlete árának tárgyévre számított időarányos része.
(5) A helyi közlekedési támogatásra való jogosultság legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig állapítható meg.
(6) A kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított támogatás összege a tárgyhót követő hónap 10. napjáig, ezt követően a tárgyhónap 10. napjáig a támogatott nevére szóló számla bemutatása ellenében házi pénztárból kerül kifizetésre.
III. fejezet
12. §
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít:
a.) gyermekek napközbeni ellátása keretében
aa) bölcsőde
ab) óvoda
ac) napközis foglalkoztatás
ad) menza
b.) szociális étkeztetés
c.) házi segítségnyújtás
d.) családsegítés
e.) idősek bentlakásos ellátása
f.) idősek nappali ellátása
keretében.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés aa), b), c), d), e) és f) pontjában foglalt ellátásokat a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján biztosítja.
IV. fejezet
13. §
Szociálpolitikai kerekasztal
(1) Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre. A kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(2) Működésének részletes szabályait a kerekasztal határozza meg.
(3) A kerekasztal tagjai:
a) Polgármester,
b) Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság elnöke,
c) Címzetes Főjegyző,
d) A Polgármesteri Hivatal Intézményi Osztályának szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője,
e) Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezetője,
f) az önkormányzat szociális és gyermekjóléti feladatait ellátó intézmény (jelenleg: Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ) igazgatója,
g) Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
(4) A kerekasztal működési feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.
(5) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 92.§ (7) és (8) bekezdésében megjelölt szervezeteken kívül az alábbi szervezetekkel is előzetesen véleményezteti a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját:
a)Karitatív Önkéntesek Kisújszállási Egyesületének vezetője,
b) Magyar-Máltai Szeretetszolgálat Kisújszállási Csoportjának vezetője,
c) Észak Alföldi Regionállis Munkaügyi Központ Szolnoki Regionális Kirendeltség karcagi szervezeti egység vezetője,
d) MOVE Béta Rehabilitációs és Szolgáltató KHT. képviselője,
e) Belszervi Betegek, Rokkantak Napsugár Egyesület vezetője,
f) Tisza II. Nyugdíjas Klub vezetője,
g) Nagykun Szövetkezet Klub vezetője,
h) 48-as Olvasókör vezetője,
i) Nagycsaládosok Egyesületének vezetője,
j) Móricz Klub vezetője,
k) Mozgássérültek Helyi Egyesületének vezetője,
l) Nagykunhalmi Belszervi Csoport vezetője,
m) Városi Nyugdíjas Klub vezetője.
V. fejezet
14. §
Sajátos helyzetű tanuló
Az általános iskolai beíratások során Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő – testülete sajátos helyzetűnek tekinti azon, nem az adott általános iskola körzetébe tartozó gyermeket, tanulót, akinek egy vagy több testvére abban az iskolában tanul, amelybe a gyermek felvételét a szülők kérik, tovább azt, aki emelt szintű képzésre jelentkezik.
15. §
Záró rendelkezések
(1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2007.(I.31.) önkormányzati rendelet és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 3/2007. (I.31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2007.(IV.25.), a 38/2007.(XII.19.), a 7/2008.(II.27.), a 25/2008.(VI.25.), a 30/2008.(X.1.), a 37/2008.(XII.20.), az 1/2009.(I.28.) és a 8/2010.(II.24.) önkormányzati rendelet.
(2) E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Kisújszállás, 2010. november 30.
(:Kecze István:) (:Dr. Kittlinger Ilona:)
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2010. december 1-jén, a Városháza hirdetőjében.
Kisújszállás, 2010. december 1.
(:Dr. Kittlinger Ilona:)
címzetes főjegyző