Tisztelt Képviselő-testület!

 

Gyomaendrőd Város Polgármestere kezdeményezte a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal szervezetének módosítását, melyet a Tisztelt Képviselő-testület a januári ülésén elfogadott, a községi önkormányzatok véleményének figyelembevételével. A döntés előkészítés során jelezte, hogy az önkormányzati feladatok teljesítését végző szervezeti struktúrának átalakítása során tekintettel kell lenni a megváltozott jogszabályi környezetre, a költséghatékonyság, ésszerűség és átláthatóság követelményére.

A korábbi önkormányzati ciklus első féléve azzal telt, hogy a képviselői csoportok áttekintették az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos szervezeti rendszert. Ebben az időszakban azonban nem született döntés, mert a jogszabályi változások nem zárultak le, és a szükséges konszenzus is hiányzott a változtatásokhoz. Címszavakban érintve a jogszabályi változásokat, melyek jelentős hatással vannak az önkormányzati feladatellátásra, a teljesség igénye nélkül:

-          Magyarország Alaptörvénye

-          Magyarország helyi önkormányzatairól

-          Polgári Törvénykönyv

-          Államháztartásról szóló törvény

-          Munka törvénykönyv

-          Köznevelésről szóló tv.

-          Számviteli törvény

-          Stabilitási törvény

-          Területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

-          Közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosítása

-          Hulladékról, vízi közmű szolgáltatásról, rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényi szabályozások.

-          Feladatalapú finanszírozás bevezetése, nemzeti vagyonról szóló törvény stb.

A felsorolást hosszan lehetne folytatni, de ennyiből is érzékeltethető, hogy alapjaiban változtak meg az önkormányzati feladatellátás körülményei. Az önkormányzati adósság állam általi átvállalása, szintén új körülményt teremtett, az önkormányzatok életében, mert ezzel egyidejűleg a piaci alapú forrásbevonás lehetősége is erős korlátok közzé szorult. Az állam egyre több területen magához vonta a feladatellátás megszervezésének jogát, erre az útra terelve a települések képviselő-testületeit is, így sarkalva a fokozott ellátási felelősségre a helyi döntéshozókat.

Az elmúlt évek gazdasági válsága az állami és önkormányzati feladatellátás szerkezetét tovább árnyalta. Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok piaci szerepvállalása csökkenő, megmaradásuk egyre inkább a tulajdonostól vált függővé, csak ott tudtak talpon maradni, ahol közszolgáltatás gazdájává váltak, és képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott jogszabályi környezethez. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a közfoglalkoztatás szervezése ezen gazdasági társaságok helyzetét a piaci versenyben rontja, pl. zöldterület gazdálkodás, közterület fenntartás, belvíz elleni védekezés stb.

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Államreform Operatív Program keretében sikeresen pályázott a szervezetfejlesztési konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára kiírt ÁROP-1.A.5-2013. pályázaton. A Szakmai koncepcióban a „támogató infrastruktúra felülvizsgálata és az intézményirányítási modell létrehozása” részterület az egyik leglényegesebb a szervezetfejlesztés és az önkormányzati működés hatékonysága szempontjából.

A pályázat egyik kiemelt célkitűzése volt az irányítási folyamatok áttekintése, és ezen belül a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítésének a megalapozása. A jelen előterjesztésnek nem képezi tárgyát a nem kizárólag Gyomaendrőd Város Önkormányzatának tulajdonában álló gazdasági társaságok, így pl. a GYOMAKÖZSZOLG nonprofit Kft. A Gyomaendrődi Ligetfürdő Kft. bár az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában van, a tulajdonos az ügyvezetői feladatok ellátására pályázatot írt ki, a megbízást kapott ügyvezető részére prémium feltételeket állapított meg, így a társasági forma, az irányítási folyamatok megváltoztatása e döntések alapján nem indokolt. Amennyiben a tulajdonos által megfogalmazott célkitűzések (közszolgáltatás színvonalának emelése, közszolgáltatás ellenértékének csökkentése, bevételek növekedése) nem valósulnak meg, úgy ez a gazdasági társaság is a figyelem központjába kerülhet. Az ügyvezető megbízásával a tulajdonos úgy rendelkezett, hogy a személyi váltás elégséges megoldás lehet a társaság hatékony működtetéséhez. A jelen előterjesztés célja lehetséges alternatívák megfogalmazása, irányvonal kijelölése, melyet tovább kell vizsgálni. Az előnyök és hátrányok széleskörű feltárását követően lehet az átalakulás formájáról, sokoldalú egyeztetést követően a végleges döntést meghozni, és elkezdeni az érdemi folyamatot.

A település életében két kizárólag az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság végzi a legsokrétűbb közszolgáltatást a Zöldpark Kft, és a GYOMASZOLG Ipari Park Kft. Tevékenységüket a nyilvánosság előtt, jelentős közpénzek felhasználásával látják el. A Zöldpark Kft, kizárólag önkormányzati feladatot lát el, 2014- ben a nettó árbevétele: 5.713.145 Ft., az Önkormányzattól 65.314.393 Ft-ot kapott támogatásként. Ezzel szemben a GYOMASZOLG Ipari Park Kft árbevételének egy részét az önkormányzattól független piacról kellene elnyernie. 2014-ben a társaság nettó árbevétele 166.137.911 Ft., melyből az Önkormányzattól származó bevétele 77.012.000 Ft. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a társaság piaci pozícióját fokozatosan veszti el, onnan kiszorul, és árbevételének jelentős része az Önkormányzattól származik. A társaság folyamatosan veszteséges, vagyonát, mely közvagyon része feléli. Az Ipari Park területének értékesítéséből származó bevétel néhány évre ezt a folyamatot megállította, és elfedte az alaptevékenység egy részének, az építőipari szolgáltatásnak a veszteségét. Az értékesíthető területek elfogyásával napjainkra teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az egyéb közszolgáltatásokból származó bevétel nem képes kompenzálni ezt a veszteséget, így a döntés nem húzható tovább.

Az alábbi táblázat a fenti folyamatot jól érzékelteti, itt csak a társaság szempontjából kerül bemutatásra a terület értékesítése. Az értékesített területek munkahelyteremtésre gyakorolt pozitív hatása nem képezheti vita tárgyát, mint ahogy az adófizetésre gyakorolt hatás sem.

 

 

 

 

 

 

 

 

A társaság fő tevékenységi körei:

Közületek és lakosság részére végzett szolgáltatások:

·         Magasépítési munkák teljes körű kivitelezése, rekonstrukciója, felújítása

·         Mélyépítési munkák teljes körű kivitelezése, rekonstrukciója, felújítása

·         Betonkeverés kiszállítással, bedolgozással

·         Építőipari gépek , segédszerkezetek, állványok és szállítójárművek bérbe adása

·         Anyageladás kiszállítással

·         Ipari terület bérbeadása, őrzése, karbantartása

 

     Városüzemeltetési feladatok:

·         Önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelése

·         Városi utak fenntartása, kezelése

·         Belvíz és csapadékvíz elvezetés

·         Gyepmesteri tevékenység

·         Teljes körű temetkezési szolgáltatás

·         Temető fenntartás és üzemeltetés

·         Hulladékszállítás (folyékony)

Ezzel szemben a Zöldpark Kft kizárólag az Önkormányzatnak végez feladatot. Tevékenységi körei az alábbiak:

 

Amennyiben a két társaság tevékenységét egybevetjük, akkor az állapítható meg, hogy mindkét gazdasági szervezetnél keverednek a vagyongazdálkodási elemek, a közszolgáltatási, és szolgáltatási elemek.

A két gazdasági társaság életébe, bár nagyon jelentős az önkormányzattól kapott források felhasználása, a közvetlen beavatkozás és irányítás lehetősége korlátozott, részükre az általuk végzett közszolgáltatás ellentételezése vagy szerződés alapján történik az ÁFA megfizetésével, vagy az utasítás adással történik pénzeszköz biztosítás.

A jövőre nézve az Önkormányzatnak, mint a társaságok tulajdonosának elsődlegesen azt kell eldönteni, hogy törvény erejénél fogva teljesítendő közszolgáltatásokról történő gondoskodás során milyen elvek mentén kívánja a feladatot ellátni. Az elvek meghatározása magával vonja a szervezeti kérdések eldöntését is.

A Közös Önkormányzati Hivatal szervezetének meghatározása során az Önkormányzat már megfogalmazta, hogy a városüzemeltetési feladatok ellátása során szorosabb kontrolt kíván érvényesíteni a közpénzek felhasználása terén, és az előkészítő tevékenységben. Erre alkalmassá kell tenni a döntéshozói struktúrát is!

A cél akkor érhető el, ha a feladat tervezése, és végrehajtása során az államháztartási tv.-ben meghatározott elvek érvényesülnek.

A két gazdasági társaság tevékenységi köréből jól látható, hogy vannak olyan feladatok melyekből nem képződik nyereség, vagy úgy keletkezik nyereség ha a tulajdonos megrendeli a munkát, és a tényleges önköltségi áron felül fizeti meg az ellenértéket. (Önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelése, városi utak fenntartása, kezelése, belvíz és csapadékvíz elvezetés, temető fenntartás és üzemeltetés, Gyomaendrőd Város közigazgatási területén végzendő zöldterület kezeléssel kapcsolatos (közhasznú és vállalkozási tevékenységhez fűződő) feladatok, intézmények takarítása, intézményüzemeltetési feladatok ellátása) A finanszírozás teljes egészében az önkormányzat költségvetéséből történik, melyet tovább árnyal az ÁFA fizetési kötelezettség, amennyiben szolgáltatás megrendeléséről beszélünk. Ezen tevékenységek kapcsán, pl. útkarbantartás, tábla kihelyezés felmerül az ÁFA fizetési kötelezettség, és a beszerzési, vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelessége. Az elvégzendő feladatok megrendelése jelentős többlet adminisztrációs feladatokat eredményeznek. A közszolgáltatás teljesítéséből bevétel nem keletkezik, az időbeni teljesítés elmaradása a település lakosainak közérzetét rontja. A feladatok kapcsán a hivatalnak alapvetően tervezési és ellenőrzési kötelezettsége van. A 2015. évi költségvetésben a Zöldpark Nonprofit Kft. részére 57.500.000 Ft. előirányzat, a GYOMASZOLG Ipari Park Kft részére 6.800.000 Ft előirányzat szerepel, melyek településüzemeltetési feladatok ellátását biztosítják.

A közszolgáltatásról olyan szervezeti formában célszerű gondoskodni, mely lehetővé teszi a döntéshozó számára a gyors beavatkozás lehetőségét a források rendelkezésre bocsátása mellett, úgy hogy ez nem eredményez indokolatlan ÁFA fizetési kötelezettséget. Az ÁFA megfizetője ebben az esetben a költségvetési szerv lesz, mint végső felhasználó, ellenkező esetben a végső felhasználó az Önkormányzat. Az Önkormányzat számára a szolgáltatás osztalékot nem eredményez, de a megfelelő szervezeti forma és eljárási rend jelentősen csökkentheti a kiadásokat, vagy a forrásokból többlet munka végezhető el.

A fenti feladatok ellátását az Önkormányzat részére törvény írja elő, így közfeladatnak minősülnek. A kötelezettség teljesítéséről költségvetési szerv alapításával is gondoskodhat a Képviselő-testület és más módon is. A teljesítéshez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását jogszabályok határozzák meg, számviteli jogszabályok, adójogszabályok, költségvetési törvény, államháztartási tv. stb.  A közfeladat ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben működhet. A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A közfeladat ellátásának meghatározó szervezeti formájává vált. Tevékenysége lehet alaptevékenység és vállalkozási tevékenység (haszonszerzés céljából államháztartáson kívüli forrásból nem kötelezően végzett termelő, szolgáltató és értékesítő tevékenység) A feladatalapú finanszírozás bevezetése az önkormányzatoknál azt eredményezi, hogy az államháztartásból származó források felhasználása, ha nem szerződéses alapon történik, úgy a költségvetési szerv útján valósuljon meg. A temető üzemeltetési feladatok ellátására a feladatalapú finanszírozást az önkormányzat nem tudja igénybe venni, mert kiadása sem jelentkezik. Ezen a területen jól elválasztható az alap és vállalkozási tevékenység, temető üzemeltetés alaptevékenység, kegyeleti tevékenység vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenység esetében az ÁFA tv. szerint visszaigénylő lesz, mert nem végső felhasználó, míg az alaptevékenység esetében ÁFA befizető lesz.

Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető, és a költségvetési szerv működéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A fent felsorolt feladatok az Önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladatok, így a szükséges forrásokat biztosítani kell, és a személyi feltételek is rendelkezésre állnak. A feladatalapú finanszírozás a kötelezően ellátandó feladatok tekintetében új helyzetet teremtett, mert a forrást csak arra használhatja fel amire a költségvetési törvényben megállapításra került. A finanszírozási rendszer változása miatt a városüzemeltetési feladatok megvalósításánál a jövőben meg kell vizsgálni a költségvetési szerv alapításának lehetőségét is.

Amennyiben a feladat ellátása költségvetési szerven keresztül történik, úgy gondoskodni kell a gazdálkodási feladatok ellátásáról, mely történhet a hivatalon, mint a gazdálkodásért felelős szerven keresztül, vagy az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szerv útján. Önálló gazdálkodási szervezettel csak az a költségvetési szerv rendelkezhet, melynek az alkalmazotti létszáma eléri a 100 főt. (Áht. 10.§ (4a) (4b)) Az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott szerv esetén célszerű átgondolni és integrálni az Önkormányzat által alapított költségvetési szerv gazdálkodási feladatait.

Sok érv szól amellett, hogy a városüzemeltetési feladatokról költségvetési szerv útján gondoskodjon az Önkormányzat. Amennyiben ezt az utat választja a feladat ellátására kötelezett, úgy az egyik gazdasági társaságának a végelszámolással történő megszüntetéséről kellene dönteni. A vezetői megbízás adása és visszavonása a közalkalmazotti jogviszony esetében sokkal összetettebb, mint a gazdasági társaságnál, a feladatok is rugalmasabban átszervezhetők az utóbbi esetben, ezért a költségvetési szerv létrehozását nem javasoljuk a jelen helyzetben.

A korábbiakban ismertetett feladat ellátásáról az Önkormányzat gondoskodhat gazdasági társaság útján is. A feladatellátás e formája ismert a Képviselő-testület előtt. A Képviselő-testület utasítást ad a szervezetnek, és a szükséges források rendelkezésre bocsátása pénzeszköz átadás útján valósul meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:88.§-a szerint a gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására a tagok, vagy tag vagyoni hozzájárulásával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás. Az üzletszerű gazdasági tevékenység célja, hogy az ellenérték fejében nyereséget illetve vagyonszerzést eredményezzen. A településüzemeltetési feladatoknál sok területen hiányzik az üzletszerűség. A nonprofit gazdasági társaság annyiban különbözik ettől, hogy a társaság tevékenységéből keletkezett többletet nem osztják fel, hanem bizonyos közösségi célok elérésére használják fel, de az üzletszerűség jelen van, pl. ármeghatározás, a nyereséget nem osztalék formájában fizetik ki a tulajdonosnak, hanem azt egy általa meghatározott speciális feladatra fordítják. A városüzemeltetés esetében amennyiben a társaságnak nincs olyan egyéb nyereséges tevékenysége, amelyből többletbevétel keletkezik csak a tulajdonos által megfizetett forrásokból tud működni és fejlődni. A jelenlegi szerkezetben vállalkozási tevékenység vagy nincs, vagy veszteséget termel, kivéve a kegyeleti szolgáltatást. ÁFA visszaigénylési lehetőség csak a vállalkozási tevékenység esetében nyílik meg, egyéb esetekben nem. Álláspontom szerint a városüzemeltetési feladatok ellátásáról csak abban az esetben szabad gazdasági társaság útján gondoskodni, ha van olyan vállalkozási tevékenysége a társaságnak, amelyből eredménye keletkezik, és ezt a közösségi cél elérésére fordítják, így csökkenthetővé válik a pénzeszköz átadás mértéke. Ebbe a társaságba a jelenlegi GYOMASZOLG Kft által ellátott tevékenységből az alábbiak kerülnek: Önkormányzati tulajdonú lakó ingatlanok kezelése, városi utak fenntartása, kezelése, belvíz és csapadékvíz elvezetés, gyepmesteri tevékenység, teljes körű temetkezési szolgáltatás, temető fenntartás és üzemeltetés, hulladékszállítás (folyékony). Zöldpark Kft. tevékenységi köréből: Gyomaendrőd Város közigazgatási területén végzendő zöldterület kezeléssel kapcsolatos (közhasznú és vállalkozási tevékenységhez fűződő) feladatok, intézmények takarítása, intézményüzemeltetési feladatok ellátása, sportcsarnok üzemeltetése. A feladatok közül kikerül a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok szervezése, mert erre a korábbi döntés alapján létrejött a közfoglalkoztatási iroda. A társaság lehet közfoglalkoztató, de ebben az esetben az ezzel kapcsolatos terhek és előnyök itt jelennek meg. Az utasítással ellátandó feladatok tervezésénél figyelembe kell venni milyen közfoglalkoztatási programokra van lehetőség, így a GYOMASZOLG Kft-ből átjövő tevékenységek közül kihagyható, pl. a belvíz és csapadékvíz elvezetés. Amennyiben a feladatok ellátásáról ebben a formában gondoskodik az Önkormányzat ki kell alakítani a testületi döntésre jogosult szervek, a napi operatív irányítást végző hivatali szervezeti egység (Városüzemeltetési Osztály) és a gazdasági társaság közötti dokumentált kapcsolati rendszert. A közfeladat ellátására a társaság használatába adott vagyon jogi státuszát meg kell határozni vagyonkezelői szerződés megkötésével, pl. temető üzemeltetés, lakásgazdálkodás stb.

 

Mind a GYOMASZOLG Ipari Park Kft, mind a Zöldpark Kft jelentős vagyontárgyak kezeléséről gondoskodik, pl. holtágak, ipari park, inkubátor ház stb. A társaságok éves beszámolóiból megállapítható, hogy jelentősebb bevétel a tevékenységből nem származott az utóbbi években, a gazdasági környezet, pl. inkubátorház, az átengedett jogosultságok, holtág üzemeltetés ezt nem tette lehetővé. A jogosultságok és kötelezettségek széttagoltsága, nem biztosítja az eredményes vagyongazdálkodást. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § -a szerint a vagyonkezelői jog létesítése az önkormányzati feladatellátás hatékony biztosítása, a vagyon állagának értékének megőrzése, védelme, értékének növelése érdekében történhet. Célja a közfeladat hatékony ellátása. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003.(VI.5.) KT rendelet szabályozza a vagyonkezelői jog létesítésének feltételeit. A jog átengedése történhet ingyenesen és ellenérték fejében. A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról, legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének arányában. A vagyonkezelésből származó bevételeket, költségeket, elkülönítetten köteles nyilvántartani. A vagyonkezelői feladatok ellátása speciális jogi, pénzügyi, műszaki szaktudást igényel, melyek teljes egészében a jelenlegi személyi állomány esetében nem biztosítottak. A vagyon hasznosításából származó bevételek a település fejlesztésére, vagyon állagának javítására fordíthatók, pl. holtágak halászati jogának hasznosítása, közfoglalkoztatás keretében nem hasznosított földek kezelése, sportpályák kezelése, ipari park szabad területeinek hasznosítása. A vagyonkezelésből a jövőben keletkező bevételekről és kiadásokról megfelelő tapasztalati adatokkal nem rendelkezünk, pl. holtág halászati jogának hasznosítása. A gazdasági társaság a jelenleg rendelkezésre álló társaság átalakítását követően a feltételek biztosítása után a feladatát képes lesz ellátni. A kezelendő vagyontárgyak körét az alábbiak szerint javasoljuk meghatározni: holtágak, közfoglalkoztatásban, szociális szövetkezet által nem hasznosított földterületek, sportpályák, ipari parkban lévő földterületek, inkubátorház, nem lakás céljára szolgáló üres épületek, belterületi önkormányzati tulajdonban álló beépíthető földterületek. Természetesen a kör változtatható, az Önkormányzatnak azt kell meghatározni, hogy melyek azok a vagyonelemek, melyeket haszonszerzés céljából kíván hasznosítani, pl. sportcsarnok. A felsorolást a körülmények változásával évente célszerű felülvizsgálni. A szervezet a Településfejlesztési Osztály munkájához kapcsolódik olyan vagyonelemeket kezel, melyek alapjául szolgálnak a településfejlesztésnek. Ennek megfelelően a különböző koncepciók, tervek készítésébe is szervesen bekapcsolódhat, amennyiben személyi feltételei erre alkalmassá teszik. A már korábban hivatkozott szervezetfejlesztési tanulmány is rámutatott, hogy a tulajdonos ellenőrző, irányító szerepét a gazdasági társaságoknál erősíteni szükséges, a követelmény megvalósítását a vagyonkezelői jog átadása megfelelő szervezeti háttér kialakításával hatékonyabbá és eredményesebbé teszi. A feladatellátáshoz kapcsolódó bevételek és kiadások, eszköz és forrásigények egyértelmű kimutatása mindkét gazdasági társaságnál, vagy költségvetési szervnél elengedhetetlen.

Az egyes szervezeti formák eldöntése előtt célszerű megvizsgálni, hogy a közbeszerzési eljárásokban, amennyiben az Önkormányzat a megrendelő, a tulajdonában álló gazdasági társaságok hogyan vehetnek részt. A kérdésnek azért van jelentősége mert az elkövetkező években jelentős források nyílnak meg, pl TOP, Gyomaendrőd esetében ez közel 3 milliárd Ft-ot jelent. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. 24. § -a szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmező helyzet kialakulását. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

„Az összeférhetetlenségi szabályok folyamatos pontosításának, árnyalásának hátterében gyakorlati tapasztalatok állnak. A Kbt. eddig ismertetett paragrafusai nem rendezik azt a helyzetet, amikor az ajánlatkérőnél ugyanaz a testület, vagy részben ugyanazon tagokból álló testület hozza meg a szükséges döntéseket a közbeszerzési eljárással kapcsolatban, mint amely tulajdonosi jogokat gyakorol az ajánlatkérő tulajdonában álló cég felett. Ez különösen az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében jelent problémát a tulajdonos önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán. A hatályos Kbt. ugyanis nem zárja ki, hogy egy önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként induljon az önkormányzat tulajdonában álló cég, csupán meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érvényesítését írja elő ilyen esetekre. E gyakorlati tapasztalatok alapján került a törvénybe annak az esetkörnek a szabályozása, amikor az ajánlatkérőnél ugyanaz a testület hozza meg az eljárást lezáró döntést, mint amely tulajdonosi jogokat gyakorol az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdálkodó szervezet felett. A Kbt. idesorolja azt az esetet is, amikor az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára jogosult testületek tagjai részben azonosak.” (Közbeszerzési Közlemények 51. száma, 2011. október 14.)

Az összeférhetetlenség hiányát a jogorvoslati eljárásban az érintett feleknek kell bizonyítani, mely csak akkor lehet sikeres, ha erre az ajánlatkérő már a közbeszerzési eljárást megelőzően felkészült. A szervezet kialakításánál erre fel kell készülni, pl. felügyelő-bizottság összetétele, közbeszerzési bizottság személyi összetétele, eljárási rend, ajánlattevő által tett nyilatkozatok kibővítése, ha az Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság tesz ajánlatot stb.

Megfelelő belső eljárási rend, ideértve a dokumentáltságot is, a személyi kérdéseknél az összeférhetetlenségi szabályokra történő fokozott odafigyelés esetén az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok lehetnek ajánlattevők. A szervezetet erre fel kell készíteni, mert nem elég nyerni a munkát be is kell a megkötött szerződésnek megfelelően fejezni. (ennek elmaradása szintén jogorvoslati eljáráshoz vezethet)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. rendelkezései szerint a gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit kft. esetében 2016. március 15-től kell alkalmazni, így amennyiben a szervezet átalakításról nem dönt a testület a fenti időpontig a feltételek biztosításáról akkor is gondoskodni kell. (Zöldpark törzstőkéje jelenleg 500.000 Ft. ki kell egészíteni 3. millió Ft.-ra)

A társaságok átszervezése kb. 10-15 fő létszámleépítést eredményez.

 

Összefoglalva:

1.) A Képviselő-testületnek a település üzemeltetési feladatokat és vagyonkezelési feladatokat végző, két gazdasági társaságának tevékenységi köreinek áttekintését követően meg kell határozni, hogy mely területek esetében várja el, hogy az ellátó szervezetnél nyereség képződjön, és melyeknél érvényesíti a költségvetési gazdálkodás szempontrendszerét, és törekszik a hatályos költségvetési tv.-ben szereplő feladatalapú finanszírozás által biztosított források maximális kihasználására.

2.) A Képviselő-testületnek el kell dönteni, hogy a feladatalapú finanszírozás keretében és a nem nyereség orientált, önkormányzat által finanszírozott városüzemeltetési feladatok működtetéséről, költségvetési szerv, vagy gazdasági társaság útján dönt.

2.a) Amennyiben költségvetési szerv útján úgy a nonprofit gazdasági társaság végelszámolásáról szükséges dönteni, ki kell jelölni a gazdasági szervezetet. Biztosítani kell az alapításhoz szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a meglévő tárgyi feltételekre támaszkodva. Egyeztetéseket kell folytatni a dolgozókkal, meg kell vizsgálni a Kjt és Mt szerinti béreket és juttatásokat, az esetleges különbségekre forrást kell biztosítani. A vezető kiválasztására le kell folytatni a pályáztatási eljárást.

2.b) Amennyiben gazdasági társaság útján úgy a meglévő szervezet alapító okiratának felülvizsgálatát követően dönteni kell az ügyvezetésről, a tárgyi feltételekről, a rendelkezésre álló források és a kitűzött célok összevetéséről, továbbá a könyvvezetés módjáról.

3.) A meglévő társaság átalakításával ki kell alakítani a vagyonkezelő szervezetet. Ki kell jelölni az ügyvezetésért felelős személyt, meg kell határozni a könyvvezetés ellátásának a módját, rendelkezni szükséges a dolgozói létszámról, és az elvárt eredményről.

4.) A szervezeti formák meghatározását követően el kell készíteni az átalakítás ütemtervét, rendelkezni kell az egyes feladatok előkészítéséért felelősökről.

5.) A jelenlegi szervezeti formák megtartása mellett, azok átalakításával a gazdasági társaság útján történő feladatellátás a célszerűbb és költséghatékonyabb eljárás, figyelemmel arra is, hogy a fent jelzett döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó személyi változások esetén közbeszerzési eljáráson is ajánlattevő lehet. Egy lehetséges szervezeti séma kerül bemutatásra a csatolt mellékletben.