11. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság
2017. január 16-i ülésére
2017. január 16-i ülésére
| Tárgy: | Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-nek módosítása | |
| Készítette: | Keresztesné Jáksó Éva, Dr. Uhrin Anna jegyző | |
| Előterjesztő: | Dr. Uhrin Anna jegyző | |
| Véleményező bizottság: |
Tisztelt Képviselő-testület!
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban Kttv.) 151. § -a szabályozza a cafeteria juttatásokra vonatkozó általános szabályokat. Ennek értelmében a köztisztviselők – választásuk szerint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja.) 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosultak.
2017. január 1-jén léptek hatályba az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó új szabályai. Az Szja. törvény 71. § (1) bekezdése értelmében:
„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben
a) juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része;
b) a Széchenyi Pihenő Kártya
ba) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
bb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
bc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás.”
Éves keretösszeg: évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.
A köztisztviselőket megillető cafeteria juttatás éves mértéke: bruttó 200.000,- Ft.
A jegyző a közszolgálati szabályzatban rendelkezik a cafetéria juttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól. A Közszolgálati szabályzat tartalmazta a munkavállalóknak biztosítható egyéb béren kívüli juttatásokat is (Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, önkéntes egészségpénztári támogatás) azonban ezen juttatások biztosítására 2017. január 1-jétől a korábbi gyakorlatnak megfelelően nincs lehetőség.
A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 14. mellékletét képezi a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek közszolgálati szabályzata. A törvényi változások miatt szükségessé vált a Hivatali SZMSZ módosítása, mely a Tisztelt Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Kérem a Tisztelt Testületet, szíveskedjen az előterjesztést megtárgyalni és az SZMSZ módosítását jóváhagyni.
Döntéshozói vélemények
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság | A bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a döntési javaslat elfogadását. | |
| Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság | A bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a döntési javaslat elfogadását. | |
""Közös Hivatali SZMSZ módosítása" "
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Testületi ügyek
A Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § b) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, 2017. február 1-jei hatállyal a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 14. mellékletét a következők szerint módosítja:
A közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján a köztisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos kérdések rendezésére jelen szabályzatot adom ki.
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
1. A szabályzat hatálya kiterjed a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal minden vezetőjére és köztisztviselőjére.
2. A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre (továbbiakban együtt: polgármester) e szabályzat hatálya akkor terjed ki, ha azt törvény, illetve önkormányzati rendelet lehetővé teszi.
II. Fejezet
A munkaidő, pihenő idő és a rendkívüli munkavégzés szabályai
1. A munkáltatói jogkört gyakorlók:
a. Jegyző
b. A Jegyző távollétében az Aljegyző
c. A dolgozók szabadságának engedélyezése – az éves szabadságolási ütemterv jegyző általi elfogadását követően-, továbbá a munkaközi szünet 2. pontban meghatározottaktól eltérő módon történő kivételének engedélyezése vonatkozásában a szervezeti egység vezetője.
2. A hivatal köztisztviselőire érvényes munkarend a következő:
Hétfőtől, Kedd, Szerda, Csütörtök | 8 órától 16.30 óráig |
Péntek | 8 órától 14 óráig |
a. A jegyző az egyes köztisztviselők részére engedélyezheti, hogy a hivatal általános munkarendjétől eltérő munkarendben dolgozhassanak. Az eltérő munkarendben dolgozók nyilvántartását az aljegyző vezeti, mely nyilvántartás szerves részét képezi, a munkaidő nyilvántartást biztosító elektronikus nyilvántartásnak.
b. A köztisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet 12 órától 12.30 óráig tartó időtartamon belül lehet igénybe venni, melynek megtörténtét, az elektronikus nyilvántartásban regisztrálni kell. A regisztrálás a dolgozó használatában lévő azonosító kártya igénybevételével történik. Az azonosító kártya kiadásáról a személyzeti ügyeket intéző köztisztviselő értesítése alapján az aljegyző gondoskodik. A kártya megrongálódásából elvesztéséből adódó pótlással járó költségek, amennyiben az a dolgozónak felróható, úgy a közszolgálati jogviszonyban álló személyt terheli. Amennyiben a köztisztviselő a fent meghatározott időtartamon belül nem tudja kivenni a munkaközi szünetet, úgy ennek eltérő időpontban történő kivételét, a szervezeti egység vezetője engedélyezi.
c. A kirendeltségeken a munkaidő nyilvántartásának vezetése jelenléti íven történik. A jelenléti íven rögzíteni kell a dolgozónak az érkezést, az ebédidőt és a munkaidő befejezésével a távozás időpontját, óra, perc megjelöléssel. A dolgozó a jelenléti ívet, érkezéskor, és távozáskor köteles kézjegyével ellátni.
d. A köztisztviselők rugalmas munkaidőben dolgoznak. A rugalmas munkaidőre vonatkozó szabályokat jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
3. A rendkívüli munkavégzés szabályai:
A Kttv. 96. § (1) bekezdése szerint „rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni.” A rendkívüli munkavégzésre a 96. § az irányadó a következőkkel:
3.1. A rendkívüli munkavégzés elrendelése
a. Rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a szabályzat 1. sz. függelékét képező „Rendkívüli munkavégzést elrendelő lap" igénybevételével.
b. Rendkívüli munkavégzést elrendelni a hivatal belső szervezeti egységei tekintetében az Osztályvezetők javaslatára a Jegyző jogosult.
c. Rendkívüli munkavégzés elrendelésnek tartalmaznia kell:
– A köztisztviselő nevét, munkahelyi beosztását.
– A rendkívüli munkavégzés időpontját, időtartamát, helyét.
– Az elvégzendő feladatot.
– Az elrendelés dátumát, az elrendelő és a köztisztviselő aláírását.
3.2. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és elszámolása
a. A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot 2 példányban kell elkészíteni. A teljesítést a munkahelyi vezető leigazolja mind a köztisztviselő példányán, mind a munkáltatói példányon.
b. A munkáltatói példányt a munkahelyi vezető – amennyiben a szabadidő kiadása sikertelen volt – havonta összegyűjtve eljuttatja a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnek, aki köteles megvizsgálni a sikertelenség okát, majd ennek eredményéről tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
c. A személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő a tájékoztatást követően az illetmény szemfejtésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket megteszi.
d. A rendkívüli munkavégzést elrendelő lapot bizonylatként a tárgyévet követő 3 évig megőrzi.
4. A köztisztviselőt megillető szabadság és kiadásának rendje:
A köztisztviselőt a Kttv. 101. §-a szerint meghatározott szabadság illeti meg, melynek kiadásáról a 103. – 107. § rendelkezik.
a. A köztisztviselő igényét a belső szervezeti egység vezetője, a tárgyévben február 15-ig elkészíti a belső szervezeti egység és az ahhoz tartozó irodák szabadságolási tervét majd február utolsó munkanapjáig a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyzeti ügyek intézéséért felelős köztisztviselő javaslata alapján jóváhagyja. Ennek megtörténtét követően a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, a köztisztviselőt tájékoztatja.
b. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, a belső szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását követően.
III. Fejezet
Munkavégzés
1. A hivatal köztisztviselőinek a munkaköri feladatait az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzékét, a hatásköri címzettek jegyzékét, a kiadmányozás rendjét, a munkáltató elektronikus úton tartja nyilván, mely a köztisztviselő munkaköri leírásának szerves részét képezi. A nyilvántartást a munkáltató jogkör gyakorlója az önkormányzati választást követő egy éven belül dolgozza újra, ezt követően a jogszabályi változásokat a köztisztviselő követi.
2. A köztisztviselő feladatait a közérdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint a szakmai és az etikai szabályok betartásával köteles ellátni.
A hivatal köztisztviselői munkavégzésük során mindenkor kötelesek a közszolgálat, az önkormányzat és a Hivatal tekintélyét megőrizni.
A köztisztviselő köteles megtartani az állam- és szolgálati titkot.
A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
3. A köztisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni.
Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a köztisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni.
4. A munkából való távolmaradást a köztisztviselő köteles legfeljebb 24 órán belül munkahelyi vezetőjének bejelenteni, a távolmaradás okát a munkahelyi vezető felszólítására a megadott határidőn belül igazolni.
A munkából való távollét nyilvántartásáért, a hivatal Osztályvezetői felelősek. Az illetményszámfejtés részére történő időszakos adatközlésért a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő a felelős.
5. Minden köztisztviselő egyénileg felelős a személyes használatába adott hivatali vagyontárgyakért. A vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a hivatal helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak. A hivatali helyiséget távozáskor köteles bezárni, a hivatalos iratokat elzárni, a tűzvédelmi szabályzat szerinti áramtalanítást elvégezni.
6.
A munkakör átadás szabályai:
Ha az adott köztisztviselői munkakörbe alkalmazott köztisztviselő személyében változás történik, vagy a feladatok egy részének ellátása más köztisztviselő feladatává válik akkor a feladatátadásról “átadás átvételi jegyzőkönyvet” kell felvenni.
A munkakör átadásnál jelen vannak az érintett köztisztviselők és a szervezeti egység vezetője.
A jegyzőkönyvnek (a kötelező jegyzőkönyvi elemeken túl) tartalmaznia kell:
– A lezártan átadott ügyek iratait,
– A folyamatban lévő ügyek iratait, az ügyintézés állásának és a tett intézkedések megjelölését,
– A feladatot átadó köztisztviselőnek a tett intézkedéseiért illetve mulasztásaiért való felelősségvállalási nyilatkozatát.
– A munkakör ellátása során használt – a Hivatal tulajdonában lévő – eszközöket, segédleteket, stb., megjelölve azok használhatósági állapotát is.
– Az eszközökben tapasztalt hiányt illetve a hiányért való felelősség megállapítását.
– És minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a feladatellátás zavartalan folytatása, vagy az ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges.
IV. Fejezet
A köztisztviselők díjazása
1. A köztisztviselők díjazására a Kttv. 131 – 133. §-a az irányadó.
a. A Jegyző - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
b. A Jegyző – döntését megelőzően – kikéri az érintett szervezeti egység vezetőjének a véleményét.
c. A teljesítményértékelést a Titkárságon a jegyző, további osztályokon az osztályvezető végzi. A teljesítményértékelést a TÉR megnevezésű informatikai program felhasználásával kell elkészíteni, melyhez a köztisztviselő hozzáférését biztosítani kell, védelmét az adatvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti teljesítéséért az informatikai feladatokat ellátó köztisztviselő felelős.
2. Vezetői pótlék
Vezetői pótlékra jogosultak az osztályvezetők, mértékét a Kttv. 137. § határozza meg.
3. Az idegennyelv-tudási pótlék:
A köztisztviselő a Kttv.141. §-ban meghatározottak szerint jogosult azzal az eltéréssel, hogy az angol, francia, német és orosz nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár.
4. A helyettesítés szabályai:
a. A Hivatali munka folyamatosságának biztosítása és az ügyfelek magas szintű „kiszolgálása” érdekében a távollévő köztisztviselőt munkatársai helyettesítik. A helyettesítés rendjét a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. Rendkívüli esetben a szervezeti egység vezetője a helyettesítés rendjétől eltérhet.
b. Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül – a Kttv. 98. § -ban szabályozottak szerint – külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg, melynek mértékét a jogszabályi kereteken belül a jegyző határozza meg.
c. A helyettesítést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.
5. A kiküldetés szabályait a Kttv. 54. § tartalmazza.
V. Fejezet
Az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok
1. A jubileumi jutalomról:
a. A jubileumi jutalomra való jogosultság szabályait Kttv. 150. §. részletesen tartalmazza. A köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultságát határozatban kell megállapítani.
b. A jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a polgármesterre is.
2. Cafetéria juttatás szabályozása
a. A cafetéria juttatást a Kttv. 151. § szabályozza.
b. A cafetéria juttatás éves összegét a székhely településen Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kirendeltségek esetében a községi önkormányzatok az évenként elfogadott költségvetési rendeletében határozza meg.
c. A cafetéria juttatás formáit és igénybevételének szabályait jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
3 A Jegyző a hivatal szakember szükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet a közvetlen munkahelyi vezető támogató javaslatával rendelkező köztisztviselővel.
a. A szerződésben meg kell határozni:
– a támogatás jogcímeit és mértékét,
– az elszámolás módját,
– a felek jogait, kötelezettségeit.
– azt a tanulmányi időt követő időtartamot, melyet az érintett köztisztviselő a hivatal állományában vállal eltölteni. Ez az időtartam a tanulmányi idővel arányos, de az 5 évet nem haladhatja meg.
b. A Jegyző engedélyezheti a köztisztviselő korábbi munkahelyével kötött tanulmányi szerződésből következő anyagi kötelezettségek részbeni vagy teljes átvállalását.
c. Ha a köztisztviselő olyan iskolai rendszerű képzésben vesz részt, amelyet a hivatal nem támogat, a köztisztviselőt megillető szabadidőt a Jegyző állapítja meg a következők szerint:
– A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
– A fentieken túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a köztisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
– A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
– A köztisztviselő más közigazgatási szervvel, illetőleg más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével köthet;
VI. Fejezet
Szociális, kulturális és egészségügyi juttatások
1. A lakásépítés és vásárlás támogatásának szabályairól:
A Kttv. 152. § (1) bekezdés a) pontja szerint a köztisztviselő részére lakhatási, lakásépítési, és vásárlási támogatás, biztosítható.
a. A Hivatal éves költségvetésének függvényében, lakhatási, lakásépítési, és vásárlási támogatás, biztosítható. A támogatás megállapítása folyósítása, visszafizetése során a 2/2004. (II. 10.) önkormányzati rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
b. A támogatás visszafizetése egy összegben esedékessé válik amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a támogatás megállapítását követő 10 éven belül, lemondással, vagy a Ktt tv. 155.§ f) pontjában foglaltak miatt szűnik meg.
c. A támogatási kérelmet tárgyév szeptember 1-ig kell benyújtani a személyügyi és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselőnél.
2. Albérleti díj - Kttv. 152. § (1) bekezdés b) pontja
a. A köztisztviselő kérelmére – közvetlen munkahelyi vezetője javaslata alapján – albérleti díj hozzájárulásban részesíthető.
b. A hozzájárulás mértékéről – a költségvetési lehetőségek függvényében – a Jegyző dönt. Az albérleti díj mértéke nem haladhatja meg az igénylő jogos lakás igényét kielégítő szolgálati bérlakás biztosítása esetén fizetendő bérleti díj 50%-t. A lakbér meghatározásakor a fiatal házasok első lakáshoz jutását biztosító költségelvű bérlakások bérleti díját kell figyelembe venni.
c. Az albérleti díjat, egy évre lehet megállapítani. Amennyiben a meghatározott egy éves időtartam még nem telik le az adott költségvetési évben, úgy az újabb költségvetési évben az albérleti díj megállapítását ismételten kérni kell.
d. A kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződés egy példányát.
3. Illetményelőleg Kttv. 152. § (1) bekezdés e) pontja
A köztisztviselő és a polgármester részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi annak kifizetését.
a. fizetéselőleg annak a köztisztviselőnek engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg a kérelmét.
b. a fizetéselőleg felső határa a folyósításakor érvényes minimálbér havi összegének a háromszorosa, de legfeljebb a személyi jövedelemadó előleggel, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékokkal csökkentett rendszeres havi illetményének az összege.
c. a fizetéselőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyet 6 havi egyenlő részletben, de legkésőbb az adott év december 31. napjáig kell visszatéríteni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A támogatás, illetve a még vissza nem fizetett része egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a köztisztviselő jogviszonya a törlesztési idő alatt megszűnik.
4. Családalapítási támogatás Kttv. 152. § (1) bekezdés c) pontja
a. A határozatlan időre kinevezett és legalább egy éve a hivatalban dolgozó köztisztviselő első házasságkötése, vagy gyermek születése alkalmával vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesíthető.
b. A támogatás maximum Br. 50.000- Ft.
c. A támogatásról a köztisztviselő kérelmére a Jegyző dönt a rendelkezésre álló éves költségvetési keret figyelembe vételével.
5. Rendkívüli szociális támogatás Kttv. 152. § (1) bekezdés d) pontja
A köztisztviselő, ha olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, amikor megélhetése veszélyeztetetté válik írásbeli kérelmére szociális támogatásban részesíthető.
a. A kérelemben a köztisztviselőnek meg kell jelölni azt az okot melynek következtében megélhetése veszélyeztetetté vált.
b. A támogatás megállapításáról a jegyző a szervezeti egység vezetője véleményének a kikérését követően dönt.
c. A támogatás mértéke legfeljebb Br. 50.000-Ft.
6. A szemüveg térítés szabályai:
Az a köztisztviselő, aki munkavégzéséhez rendszeresen számítógépet használ szemüvegtérítésben részesíthető.
a. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként – a szakorvos írásos javaslata alapján – monitorkímélő szemüveglencse viselése indokolt.
b. A szemüvegtérítés mértéke a számlával igazolt költség, de legfeljebb a tárgyévre érvényes köztisztviselői illetményalap 65%-ának megfelelő összeg. A folyósított térítést a Pénzügyi Osztály tartja nyilván.
c. A szemüvegtérítés kifizetésének feltétele, hogy az igénylő évente egyszer szemészeti szakorvosi vizsgálaton vegyen részt.
VII. Fejezet
Kegyeleti gondoskodás
1. Temetési segély:
Temetési segély adható a köztisztviselőnek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozója halála esetén. A támogatás összege legfeljebb 60.000Ft.
A temetési segélyről a köztisztviselő kérelmére – a rászorultság függvényében, a szerzeti egység véleményének kikérését követően - a Jegyző dönt, a rendelkezésre álló éves költségvetési keret függvényében.
VIII. Fejezet
A nyugállományú köztisztviselők támogatása
1. A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. Szociális és kegyeleti támogatás céljára az önkormányzat a költségvetésében fedezetet biztosít (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
a. A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
– eseti szociális segély,
– temetési segély,
b. A szociális támogatás odaítélése történhet kérelemre, vagy javaslatra. Javaslatot tehet a nyugállományú köztisztviselő életkörülményeit ismerő:
– vezető, vagy köztisztviselő
– nyugállományú köztisztviselő, más nyugállományú köztisztviselő tekintetében
– társadalmi szervezet, egyesület, vagy magánszemély
c. Az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására a személyügyi ügyintéző tesz javaslatot. A javaslat alapján a támogatás folyósításáról a Jegyző dönt.
d. A személyügyi ügyintéző, a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve köteles figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselők szociális helyzetét.
e. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a Jegyző – megfelelő számú nyugdíjas esetén - nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő támogatásba részesítésére és elismerésére.
IX. Fejezet
A köztisztviselő eredményes munkájának elismerése
Az eseti jutalmazás és a céljutalom megállapításának szabályai
1. A hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a hivatal köztisztviselői jutalomban részesíthetők.
2. A jutalmazásra – kellő indokolással – a munkahelyi vezetők tehetnek javaslatot és a jegyző – a Polgármester egyetértésével - dönt.
X. Fejezet
Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek
Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek a jegyző, aljegyző, osztályvezetők, kiadmányozási joggal rendelkező köztisztviselők, valamint a közbeszerzési eljárás során bíráló bizottsági tagként közreműködő köztisztviselők.
XI. fejezet
munkaruha- formaruha-védőruha juttatására vonatkozó szabályok
A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal egyes munkaköreiben foglalkoztatott dolgozóknak munkaruha- formaruha-védőruha juttatására vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
2017. január 26.
dr. Uhrin Anna
jegyző
1. számú melléklet
A rugalmas munkaidőről Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalnál
1. Általános feltételek
a. heti törvényes munkaidő 40 óra
b. napi törvényes munkaidő 8 óra
c. munkaközi szünet időtartama 30 perc, amely része a munkaidőnek
2. A hivatal dolgozói rugalmas munkaidő beosztásban végzik munkájukat.
a. A rugalmas munkaidő határa hétfőtől péntekig 7 órától 18 óráig tart.
b. Ezen időn belül törzsidő
Hétfőn | 8 órától 16 óráig, |
Kedden | 8 órától 12 óráig, |
Szerdán | 8 órától 16 óráig, |
Csütörtökön | 12,30 órától 16 óráig, |
Pénteken | 8 órától 12 óráig |
tart.
c. A rugalmas munkaidő beosztásra szolgáló heti 13 óra 30 percet az 1. pontban írt - törzsidőn kívüli - idővallumban (továbbiakban: peremidő) lehet ledolgozni, annak beosztásáról az apparátus és a saját munka terhére figyelemmel a dolgozó dönt.
d. A részfoglalkozású dolgozók munkaidő beosztását az osztályvezetők határozzák meg.
e. A peremidőben történő kötelező munkavégzés elrendelésére az osztályvezető jogosult.
f. A peremidő igénybevételét az osztályvezetőknek illetve a kirendeltség vezetőnek úgy kell megszervezniük a vezetésük alá tartozó belső szervezeti egységben, hogy a folyamatos munkavégzés biztosításra kerüljön.
g. Törzsidő alatt minden dolgozó munkahelyén köteles tartózkodni és munkát végezni, kivéve ha
– szabadságon (fizetett vagy fizetetlen) van
– szabadnapját tölti,
– táppénzes állományban van,
– egész napos kiküldetésben van,
– engedéllyel munkahelyén kívül végzi a munkáját,
– a Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és/vagy a Munka Törvénykönyvében (a továbbiakban Kttv. és Mt.) szabályozottak miatt van távol, egyéb okból igazoltan van távol
h. Más munkáltatónál mellékfoglalkozásban, vagy egyéb jogviszonyban végzendő munkát peremidőben lehet végezni, illetve ha jellege miatt csak meghatározott időben végezhető, úgy törzsidőben. Az e jogviszonyokban töltött idő a ledolgozott munkaidőbe nem számít be.
3. Munkaidő megszakítása
a. Ennek minősül a törzsidő végén (kivételesen közben), illetve a peremidő bármely időpontjában történő távozás. Törzsidőben csak a közvetlen felettes engedélyével lehet eltávozni. A törzsidőben és a peremidőben történő távozást amennyiben annak időtartama a 10 percet meghaladja az elektronikus munkaidő nyilvántartásban regisztrálni kell.
b. A Kttv-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott munkavégzés alóli mentesség (fizetett idő) miatti távollétet, az elektronikus nyilvántartásban szintén regisztrálni kell.
c. Ha dolgozó törzsidőben engedély nélkül nem jelenik meg, a távollétet megjelenésével egy időben nem tudja igazolni, úgy két órát meghaladó távollét esetén a szóban forgó napot igazolatlan napként kell elszámolni, emellett fegyelmi felelősségre vonásnak is helye van. A 2 óránál kevesebb távollét ideje a munkaidőbe nem számít be amennyiben ez késésnek nem minősíthető fegyelmi felelősségre vonásnak van helye amellett, hogy a távollét idejét le kell dolgozni.
d. Igazolatlan késésnek minősül, ha a dolgozó engedély nélkül, illetve utólagos igazolás nélkül a törzsidő kezdete után érkezik a munkahelyére. Amennyiben a dolgozó igazolatlanul késik úgy a késés minden megkezdett 10 perce után heti munkaidő keretét 30 perc időtartammal növelni kell. A 30 percet meghaladó késésnél a 2. pontban írt szabályokat kell alkalmazni.
e. Amennyiben a dolgozó peremidőben történő II/5., 6. pont szerinti munkavégzési kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget úgy fegyelmi felelősségre vonásnak van helye.
4. Munkában nem töltött idő számítása
a. Szabadságon, szabadnapon, több napos kiküldetésben, táppénzen, a Kttv-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott egész napos távolléteknél napi 8 órát kell letöltött munkaidőként számításba venni.
b. Tanulmányt folytató dolgozónál, amennyiben tanulmányi elfoglaltsága nem egész napos (egész napos az 1. pont alá esik) iskolai foglalkoztatást jelent, munkaidő kedvezményt csak az általános munkarend szerinti munkaidő befejezéséig kap, ennek megfelelően ezen időpontig az iskolai foglalkozás, valamint az arra történő utazás ledolgozott munkaidőként kell számításba venni akkor is, ha ez a peremidőre esik.
c. A Kttv-ben és/vagy az Mt-ben meghatározott azon távollétekre, amelyekre átlagkereset jár, és azok időtartama az egész munkanapot nem veszi igénybe, a ténylegesen eltöltött időt kell letöltött munkaidőként figyelembe venni, valamint az utazásra fordított időt, ha az az általános munkarend órakeretébe beleesik. Amennyiben az Kttv. és Mt.. vagy végrehajtási rendelete az elismerhető időt, vagy alkalmat korlátozza, vagy meghatározza, úgy legfeljebb az így meghatározott időt lehet ledolgozott munkaidőnek számítani.
d. Amennyiben a törzsidőben a dolgozó orvosi vizsgálaton, gyógykezelésben vett részt és arról igazolást hoz, úgy az igazolt távollétnek számít, de az így eltöltött munkaidőt le kell dolgozni, kivéve, ha az orvosi vizsgálat a 3. pont alá tartozik.
e. A nem munkában (pl. szakszervezeti rendezvényen) töltött idő nem számít munkaidőnek. Szakszervezeti tisztségviselőnek a funkciójából eredő nem munkahelyi rendezvényen való részvétele az általános munkarendbe tartozó idő alatt letöltött munkaidőnek számít.
f. Szakszervezeti tisztségviselőket ezen felül is megilleti munkaidő kedvezmény, ha feladataikat más módon, mint az általános munkarend terhére nem tudják megoldani. Ez azonban az előzőekkel együtt szakszervezeti titkárnál a munkaidőkeret 20 %-át, egyéb tisztségviselőnél 10 %-át nem haladhatja meg.
5. A munkaidő nyilvántartás szabályai
a. A ledolgozott munkaidőt a napi teljes munkaidő kezdetétől annak végéig kell mérni. Ezen időpont előtti és utáni munkavégzést a munkaidő elszámolásánál figyelmen kívül kell hagyni, kivéve ha az ez idő alatt történő munkavégzésre
– tisztségviselő vagy osztályvezető elrendelése
– kötelező közreműködésre jogszabályi előírás alapján kerül sor
b. Közigazgatási területen, a munkaidőn túli, de nem munkahelyen végzendő munkavégzésre történő, illetve onnan a lakásra történő utazásra összesen fél óra munkaidő elszámolható. Közigazgatási területen kívül munkaidőn túl elvégzendő munkavégzésre a ténylegesen felmerülő igazolt vagy valószínűsíthető utazási idő ledolgozott időnek ismerhető el.
c. Szabadnapon munkaköri kötelezettség alapján végzett munkát - munkában töltött idő alapján - ledolgozott munkaidőnek kell tekinteni, úgy mintha azt peremidőben történt munkavégzés lenne. Heti pihenőnapon végzett munkát kétszeres szorzóval számolva kell ledolgozott munkaidőnek tekinteni. Társadalmi eseményeken közreműködő anyakönyvvezetőknél az esemény időtartama mellett azok kezdete előtt 1 óra s vége után fél óra munkaidő munkavégzésként számolható el. Szabadnapon, pihenőnapon, fizetett ünnepnapon végzett munka szükségességét, annak időtartamát a osztályvezetőnek igazolnia kell. Azon dolgozóknál, akiknél munkakörükből adódóan rendszeresen előfordulhat e napokon történő munkavégzés, az osztályvezető a ledolgozott időre figyelemmel szabadnapot, illetve pihenőnapot biztosíthat a Kttv-ben és/vagy az Mt-ben előírt szabályok figyelembevételével.
d. Munkahelyi érdekből történő kiküldetés esetén a ténylegesen felhasznált munkaidőt (utazással együtt) kell ledolgozottnak tekinteni, feltéve, hogy a dolgozó az oda, illetve visszautazásra a legközelebbi közlekedési eszközt veszi igénybe.
e. A ledolgozott munkaidőt az elektronikus munkaidő nyilvántartásban kell vezetni. A nyilvántartás vezetésért a dolgozó felelős. Az érkezés és távozás regisztrálása a kártya lehúzással történik, valamint a szükséges kód beütésével.
f. A munkaidő alap havi dekádokban kerül összesítésre. A következő dekádba +20 és -10 óránál magasabb munkaidő értéket átvinni nem lehet. A megengedett eltérést meghaladó plusz munkaidő a következő dekádra kivételesen átvihető, ha az a vezető munkára utasítása miatt keletkezett és abban a dekádban a kompenzálására már nem volt lehetőség. A 10 órát meghaladó többletmunkaidőből dekádonként utólag 1 szabadnap a dolgozó kérésére kiadható. Ha a ledolgozatlan idő 10 órát 4 vagy több órával meghaladja, azt szabadság kiadásával kell kompenzálni, úgy, hogy a letöltetlen munkaidő 10 óra alá csökkenjen. A többletmunkaidőt, a tárgyhót követő hónapban kell a dolgozó részére kiadni. A ledolgozatlan időt amennyiben nem történik a fentiek szerinti szabadság kiadás, úgy azt a köztisztviselő a tárgyhót követő hónapban köteles ledolgozni.
g. A munkaidő nyilvántartást minden dolgozó folyamatosan köteles vezetni a távollétek okának megjelölésével. A munkaidő nyilvántartás nem szabályszerű vezetése esetén a dolgozó fegyelmi úton felelősségre vonható. A köztisztviselő számára a Kttv. 94. § (1) alapján kötelezően kiadandó munkaközi szünet kiadására 12,00-tól 12,30-ig kerül sor.
2. számú melléklet
Munkaruha- formaruha-védőruha juttatásának szabályai
1. 1998. évre az anyakönyvvezetők részére évi 8.000.- Ft., a kisegítő személyzetnek (takarítónőknek) évi 6.400.- Ft. összegig formaruha adható a családi eseményeken történő kulturált megjelenéshez.
Az 1998. évet követően a 8.000.- Ft. illetve 6.400.- Ft. összeg a munkaruházati cikkeknél történt áremelkedés %-ával azonos mértékben nő.
A kifizetés időpontja minden év november hónapja.
A Közigazgatási Osztály vezetője köteles az események számát minden év október 31-ig név szerint kimutatni és azt a Pénzügyi Osztály részére leadni. A kifizetés ennek alapján történik; azon dolgozók, akik rendszeresen részt vesznek a szertartásokon azok részére az összeg 100 %-ban, az átlagnál kevesebb számú rendezvényeken részt vevők részére 50 %-ban kerül kifizetésre.
2. A közterület-felügyelők részére teljes formaruha jár, fokozatos felruházással és pótlással (éveknek megfelelő), a kihordási idő figyelembevételével.
Nyári | Kihord. idő | Téli | Kihord. idő | Átmeneti | Kihord idő |
Sapka 1 db | 2 év | Téli sapka 1 db | 2 év | Gyakorló kabát 1 db | 3 év |
Szövetnadrág 1 db | 1 év | Szőrmés kabát 1 db | 3 év | Gyakorló nadrág 1 db | 2 év |
R. ujjú ing 3 db | 1 év | Molinó alsó-felső 1 db | 2 év | Átmeneti kabát 1 db | 2 év |
Eső kabát 1 db | 2 év | Kötött pulóver 1 db | 1 év | Nyakkendő 1 db | 2 év |
Társasági bőr félcipő 1 pár | 1 év | Szövet nad-rág 1 db | 1 év | Derékszíj bőr 1 db | 3 év |
H. ujjú ing 3db | 1 év | ||||
Acélkaplis bakancs 1 p. | 1 év | ||||
Téli kesztyű bőr 1 pár | 3 év |
3. Munkaruházat az alábbi fizikai munkakörökben jár:
- Gondnoki fűtő- karbantartói, gépkocsivezetői feladatokat ellátó hivatali alkalmazottnak. A munkaruházat: bakancs, gumicsizma, bélelt kabát, gumikesztyű.
- Takarító (kirendeltség) A munkaruházat: 2 köpeny, munkacipő, nyári esőkabát, kendő, gumikesztyű.
- A mezőőrök részére teljes formaruha jár – az 1997. évi CLIX. törvény által előírt mezőőri vizsgát eredményesen elvégzett mezőőrök részére – a kihordási idő figyelembe vételével.
Takarító
Munkaruha és védőruha | ||
M e g n e v e z é s | Vásárlási összeg | Kihordási idő |
maximum/Ft | hónap | |
Férfi kétrészes munkaruha | 7.000.- | 18 |
Női köpeny | 3.000.- | 18 |
Férfi bakancs | 6.000.- | 18 |
Női csizma | 6.000.- | 24 |
Gumicsizma | 1.200.- | 18 |
Bélelt kabát | 10.000.- | 48 |
Női munkacipő | 3.000.- | 12 |
Esőkabát nyári | 1.500.- | 12 |
Védősapka | - | - |
Gumikesztyű | - | - |
Védőkesztyű | - | - |
Védőszemüveg | - | - |
Kendő | - | - |
Mezőőrök:
A mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV.30.) FM rendelet 8. melléklete alapján előírt mezőőri formaruha leírása és kihordási ideje:
Formaruha: | Kihordási idő: |
1 db téli kord- vagy posztóöltöny | 24 hónap |
1 db nyári öltöny | 12 hónap |
1 db nyári nadrág | 12 hónap |
1 db bélelhető kabát | 36 hónap |
1 db esőkabát | 24 hónap |
1 db kalap | 36 hónap |
1 db téli sapka | 36 hónap |
1 db sál | 36 hónap |
1 db nyakkendő | 36 hónap |
1 pár kesztyű | 12 hónap |
4 db ing | 12 hónap |
8 pár zokni | 12 hónap |
1 pár gumicsizma | 12 hónap |
1 pár bakancs | 12 hónap |
4. Új alkalmazottak jogosultsága a munkába állással kezdődik, de a vásárlásra a próbaidő elteltével (e tekintetben egységesen 3 hónap) kerülhet sor.
5. Az évenkénti munkaruha juttatás munkajogviszony keletkezése illetve megszűnése esetén továbbá részmunkaidős foglalkoztatásban időarányosan jár. A kihordási időre biztosított forma illetve munkaruhát - amennyiben a munkaviszony a dolgozó kezdeményezésére vagy hibájából szűnik meg - időarányosan meg kell váltani
6. A 30 napot meghaladó - munkavégzési kötelezettséggel nem járó - távollét idejére, munkaruha, védőruha nem jár, illetve a kihordási idő a távolléttel meghosszabbodik / keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság, sorkatonai szolgálat, szülési szabadság, GYED-GYES /
7. Méltányossági, illetve a nem szabályozott eseteket a munkáltató dönti el.
8. A munkaruházattal kapcsolatos számlák kifizetését a munkaruha analitikát vezető dolgozó engedélyezi.
9. A munkaruházatnál a vásárlási összeg maximális összege évente a munkaruházati cikkeknél történt áremelkedés %-ával azonos mértékben nő.
3. számú melléklet
Cafetéria-juttatás szabályzata
I. Fejezet
Cafetéria-juttatásra való jogosultsági, igénylési és elszámolási szabályok
1. Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) a cafetéria-juttatások rendszerén keresztül biztosítja a Közös Önkormányzati Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, ügykezelők, a munkaviszonyban álló (a hivatalhoz közvetlenül kapcsolódó technikai alkalmazott), munkavállalók részére az egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó természetbeni juttatásokat.
2. A juttatás a 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek Közszolgálati Szabályzata alapján, jelen szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatások közül választható.
3. Cafetéria-juttatás igénybevételére jogosult a Közös Önkormányzati Hivatallal
a. közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők, ügykezelők,
b. munkaviszonyban álló, (a hivatalhoz közvetlenül kapcsolódó határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott technikai dolgozók) munkavállalók,
c. az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottak juttatását az egyes önkormányzatok külön szabályozzák.
4. A dolgozó nem jogosult cafetéria-juttatás igénybevételére:
a. a szülési szabadság, terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási-díj, a gyermekgondozási-segély folyósításának időtartamára,
b. 30 napot meghaladó távollét esetében a távollét első napjától kezdve
5. A közszolgálati, vagy munkaviszonyt létesítő dolgozó a cafetéria-juttatást a jogviszony létesítés napjától veheti igénybe.
6. A cafetéria-juttatás igénybe vételére való jogosultság a jogviszony megszűnésének napján szűnik meg.
7. A Közös Önkormányzati Hivatal minden év február 15. napjáig tájékoztatja a dolgozókat az igénybe vehető cafetéria-juttatásokról.
8. A dolgozók március 1. napjáig az erre rendszeresített elektronikus Cafetéria programban nyilatkoznak a cafetéria-juttatás éves összegének felhasználásáról, a választott cafetéria-juttatásról és annak mértékéről.
Az „Összesített adatlap” kinyomtatása, aláírása után a „Kitöltések lezárása következik, mely ez után nem módosítható. A dolgozó a nyilatkozattétellel hozzájárul ahhoz, hogy a cafetéria-juttatás igényléséhez szükséges adatait az ahhoz szükséges mértékben a cafetéria-juttatás nyilvántartást vezető kezelje.
9. Az, aki a Közös Önkormányzati Hivatallal év közben létesít közszolgálati jogviszonyt, vagy munkaviszonyt, illetve jogosultsága év közben keletkezik, a 8. pont szerinti nyilatkozatot az első munkában töltött napot követő 15 napon belül köteles megtenni, a cafeteria-juttatás igénybevételére az 5. pont szerint, a jogviszony első napjától jogosult.
10. A 8. és 9. pont szerinti nyilatkozat tárgyév január 1. napjától vagy a cafetéria-juttatás igénybe vételére való jogosultságtól december 31-ig vagy a közszolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnéséig terjedő időszakra vonatkozik. A 8. és 9. pont szerinti nyilatkozat év közben nem módosítható.
11. A 8. és 9. pont szerinti nyilatkozatot egy példányban, aláírással ellátva a személyügyi ügyintézőnek kell leadni. A nyilatkozat átvételét követően az elektronikus rendszer lezárásra kerül.
12. A cafetéria-juttatás éves összege a közszolgálati szabályzatban meghatározott összeg.
13. A cafetéria-juttatás összege biztosít fedezetet az egyes juttatást terhelő közterhekre.
14. A cafetéria-juttatás összege a 4. pont alapján arányosan kerül megállapításra azon munkatársak esetében, akiknek a munkaviszonya év közben keletkezik, vagy szűnik meg.
15. A tárgyévben igénybe nem vett cafetéria-juttatás összege a következő évre nem vihető át.
16. A cafetéria-juttatás elszámolása bruttó módon történik, tartalmazza a közterhek költségeit.
17. Ha a dolgozó jogviszonya év közben szűnik meg, köteles a részére nyújtott cafetéria összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.
18. Amennyiben a dolgozó a tárgy évben a cafetéria-juttatás időarányosan felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet – előzetes hozzájárulásával – illetményéből levonásra kerül, illetve választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi, vissza kell adni.
19. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a dolgozó halálával szűnik meg.
20. A 4. pontban meghatározott esetekben az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét, a távollét utáni első munkanapon vissza kell fizetni, illetve vissza kell adni.
21. Ha a köztisztviselőt tárgyév közben áthelyezik, az egyes munkáltatóknál cafetéria-juttatásra időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.
II. Fejezet
Cafetéria-juttatások
Készpénz kifizetés cafetériában
1. Készpénz kifizetés éves keretösszege a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bekezdés e) pontjában meghatározott összeg.
2. A készpénz kifizetés évente két részletben, minden év április 30. és augusztus 31. napjáig kerül utalásra, az ezen cafetéria-juttatást választó dolgozó részére.
Széchenyi Pihenő Kártya
3. A munkáltató névre szóló, bankkártya elven működő, elektronikus utalványkártya formájában OTP Szép kártyát biztosít dolgozói részére. Az e juttatást választó három különböző alszámla között oszthatja meg az erre szánt összeget:
a) szálláshely: A cafetéria összeg keretéig, maximum Br. 200 000.- Ft.
b) vendéglátás: 150 000.- Ft.
c) szabadidő: 75 000.- Ft.
4. A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái minden év április 30. napjáig feltöltésre kerülnek.
5. A dolgozónak nyilatkoznia kell, más munkáltatótól részesül-e ilyen jellegű ellátásban, a kapott juttatásokat össze kell számolni, kedvezményes adózás csak a törvényben meghatározott mértékig lehetséges.
III. fejezet
Egyéb rendelkezés
1. E szabályzat kiterjed a Gyomaendrőd Város Önkormányzatánál sajátos foglalkoztatási jogviszonyban lévő polgármesterre, valamint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban lévő mezőőrökre.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal