2. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2017. május 16-i ülésére
2017. május 16-i ülésére
| Tárgy: | Átfogó értékelés a 2016. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról | |
| Készítette: | Keresztesné Jáksó Éva, Pál Jánosné, Paraizs Tamás rendőr parancsnok | |
| Előterjesztő: | Toldi Balázs polgármester | |
| Véleményező bizottság: |
Tisztelt Képviselő-testület!
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96.§ (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: Hivatal). A Hivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a Hivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. melléklete meghatározza az átfogó értékelés tartalmi követelményeit, melynek megfelelően készült el a beszámoló.
A beszámoló határozati javaslatban olvasható.
Kérem a Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni.
Döntéshozói vélemények
| Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, annak a határozati javaslat szerinti elfogadását javasolja a Képviselő-testület számára.
|
|
"Átfogó értékelés a 2016. évben végzett gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Szociális ügyek
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6), és a 104.§ (5) bekezdése alapján az alábbi tartalommal fogadja el a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2016. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést:
Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
I. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira:
Gyomaendrődön a születések száma az előző négy évben az alábbiakban alakult:
2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
100 fő | 114 fő | 105 fő | 114 fő |
KSH adatok - lakónépesség alapján
A 0-18 éves korosztály a következőképpen oszlik meg:
0-18 éves korosztály | 2013 fő | 2014 fő | 2015 fő | 2016 fő |
0-3 éves korig: | 386 | 411 | 418 | 427 |
4-6 éves korig: | 338 | 319 | 285 | 284 |
7-14 éves korig | 1094 | 1070 | 1045 | 1000 |
15-18 éves korig | 544 | 543 | 460 | 498 |
KSH adatok - lakónépesség alapján
II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt),továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer) szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a gyámhatóság gyakorolja.
A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt (maximum 25 éves korig) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.
Abban az esetben állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, amennyiben:
a) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg – 2016. évi szabályozás szerint -:
aa) családban nevelkedő gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (2016. évben 37.050,- Ft)
ab) illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át
(2016. évben 39.900,- Ft)
(2016. évben 39.900,- Ft)
- ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be
b) az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, a Gyvt-ben meghatározott értékhatárt.
Vagyoni feltételek:
- A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
- Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az évi két alkalommal, augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli/természetbeni támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás.
A pénzbeli támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 2013. óta 5.800,- Ft, fedezetét 100 %-ban a központi költségvetés biztosította. Jogszabályi változás, hogy 2012. októberétől a pénzbeli támogatást felváltotta a természetbeni támogatás, melyet Erzsébet utalvány formájában kaptak a támogatásra jogosult személyek.
Az alábbi táblázatban 2013. és 2016. évek vonatkozásában mutatjuk be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok és gyermekek számát, az évente kifizetésre kerülő pénzbeli/természetbeni támogatás összegét:
év | családok száma (tárgy év december 31-i adat - fő) | gyermekek száma (tárgy év december 31-i adat - fő) | ebből nagykorú tanulók száma | pénzbeli ellátás/természetbeni támogatás összege/év (Ft) |
2013 | 475 | 872 | 53 | 10.173.200 |
2014 | 419 | 777 | 33 | 9.309.000 |
2015 | 351 | 649 | 31 | 7.505.000 |
2016 | 336 | 617 | 35 | 7.070.000 |
A csökkenés oka elsősorban az, hogy a nagykorú tanulók számára a jogosultsági feltételek szigorodtak, továbbá, hogy a közfoglalkoztatott személyek esetében nem alkalmazható a szociális törvényben rögzített szabály, mely szerint a közfoglalkoztatási bérből jövedelemként 22.800.-Ft/hó összeg vehető figyelembe pénzbeli és természetbeni támogatások megállapításánál. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a tényleges közfoglalkoztatási bérrel kell számolni.
A 2016. december 31. napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek
- 6 %-a olyan családban él, melyben az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a felét (14.250.-ft/hó),
- 48 %-a olyan családban él, melyben az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét,
- mindössze a gyermekek 46 %-a él olyan családban ahol az egy főre eső jövedelem eléri illetve meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Az alábbi táblázatban mutatjuk be a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának alakulását 2014-2016. évben:
2014. 12. 31. | 2015. 12. 31. | 2016.12.31. | |
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek létszáma (fő) | 777 | 649 | 617 |
hátrányos helyzetű gyermekek létszáma (fő) | 306 | 177 | 131 |
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma (fő) | 169 | 144 | 155 |
A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának csökkenése a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek létszámának csökkenéséből adódik.
2016. év folyamán 45 esetben került elutasításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem. Az elutasítás okai:
- 1 esetben kérelmező az 1997. évi XXXI. törvény 20. § (2) bekezdése alapján nem jogosult: nem teljesül az a feltétel, hogy az egyéb feltételek fennállása mellett a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult,
- 44 esetben az egy főre eső jövedelem meghaladta a jövedelemhatárt.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2013-2016. évi ügyiratforgalma:
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
Főszámon iktatott ügyirat | 583 | 518 | 414 | 408 |
alszámon iktatott ügyirat | 1690 | 2384 | 1522 | 1536 |
Az elmúlt év folyamán 1 ügyben indult jogorvoslati eljárás, a II. fokú szerv helyben hagyta a határozatunkat. Külső szerv által végzett ellenőrzésre nem került sor.
Települési támogatás – gyermek jogán
Célja: Rendkívüli élethelyzetből adódó többletkiadás enyhítése.
A jogosultság feltétele jövedelemfüggő, s vizsgálni kell a családban együtt élők vagyoni helyzetét is.
Helyi rendeletünk értelmében elismert többletkiadások:
-tanévkezdési kiadások (tankönyv, tanszer),
-felsőfokú oktatási intézményben tanulók tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetése,
-átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,
-családban nevelkedő gyermek 5 napot meghaladó, kórházi gyógykezelése,
-családban nevelkedő gyermek MEP által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése.
-magas gyógyszerköltség enyhítésére.
Helyi rendeletünk értelmében nem részesíthető a gyermek támogatásban, még a jövedelmi viszonyok megfelelése esetén sem akkor, ha a kérelmezőnek, vagy a vele közös háztartásban élőnek Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott vagyona van.
Az alábbi táblázatban mutatjuk be a 2013-2016. években önkormányzati segélyben, települési támogatásban részesülő gyermekek létszámát, a kifizetett támogatás összegét:
év | támogatásban részesült gyermekek létszáma (fő) | támogatás/év (Ft) |
2013 | 304 | 1.443.000 |
2014 | 324 | 2.012.000 |
2015 | 252 | 1.700.000 |
2016 | 288 | 3.479.670 |
-2013. évben 28 család,
-2014. évben 11 család,
-2015. évben 2 család
-2016 évben 18 család
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelme került elutasításra. Az elutasítások legfőbb oka, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott értékhatárt.
Helyi rendeletünkben elismert többletkiadásként meghatározott tanévkezdési kiadásokra a támogatási kérelmeket a Hivatal által közzétett időszakban, míg egyéb esetekben a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő 30 napon belül lehet benyújtani. A határidők elmulasztása jogvesztő.
települési támogatás gyermek jogán ügyiratforgalma:
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
Főszámon iktatott ügyirat: | 222 | 273 | 252 | 277 |
alszámon iktatott ügyirat | 248 | 299 | 358 | 553 |
Az elmúlt év folyamán jogorvoslati eljárás nem történt, külső szerv által végzett ellenőrzésre nem került sor.
Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok
Az ingyenes gyermekétkeztetés szabályai 2015. szeptember 1. napjával módosultak, a 100 %-os kedvezményre való jogosultság kibővült, a kedvezményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:
2015.09.01. | ||
kedvezmény %-a | ||
bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek | rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő | 100 |
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek | 100 | |
3 vagy több gyermek | 100 | |
szülői nyilatkozat alapján jövedelemhatár alatt | 100 | |
nevelésbe vették | 100 | |
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek fogyatékos gyermekek nappali intézményben | 100 | |
óvodai nevelésben részesülő gyermekek | rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő | 100 |
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek | 100 | |
3 vagy több gyermek | 100 | |
szülői nyilatkozat alapján jövedelemhatár alatt | 100 | |
nevelésbe vették | 100 | |
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek fogyatékos gyermekek nappali intézményben | 100 | |
1-8. évfolyamon tanulók | rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő | 100 |
nevelésbe vették | 100 | |
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek fogyatékos gyermekek nappali intézményben | 100 | |
3 vagy több gyermek | 50 | |
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek | 50 | |
1-8. évfolyamon felül tanulók | nevelésbe vettek | 100 |
utógondozói ellátásban részesül | 100 | |
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő | 50 | |
3 vagy több gyermek | 50 | |
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek | 50 | |
Gyomaendrődön a 0-23 éves korosztályt tekintve az étkezési térítési díj kedvezményben részesülők százalékos megoszlása jogcímenként:
2013. évben
Étkezést biztosító intézmény | Teljes összegű tér. díjat fizet (%) | Tartós beteg, 50 % kedv. (%) | 3 vagy többgyermekes család 50 % kedv. (%) | Gyermekvédelmi kedvezményben részesül | |
50 % kedv. (%) | 100 % kedv. (%) | ||||
Bölcsőde | 54 | 2 | 6 | 38 | |
Óvoda | 36 | 5 | 7 | 52 | |
Ált. iskola | 34 | 5 | 10 | 51 | |
Középiskola | 44 | 6 | 11 | 39 | |
Település összesen | 38 | 5 | 8 | 3 | 46 |
2014. évben
Étkezést biztosító intézmény | Teljes összegű tér. díjat fizet (%) | Tartós beteg, 50 % kedv. (%) | 3 vagy többgyermekes család 50 % kedv. (%) | Gyermekvédelmi kedvezményben részesül | |
50 % kedv. (%) | 100 % kedv. (%) | ||||
Bölcsőde | 58 | 0 | 4 | 38 | |
Óvoda | 45 | 4 | 11 | 40 | |
Ált. iskola | 36 | 4 | 11 | 49 | |
Középiskola | 42 | 6 | 13 | 39 | |
Település összesen | 40 | 4 | 11 | 3 | 42 |
2015. évben
Étkezést biztosító intézmény | Teljes összegű tér. díjat fizet (%) | Tartós beteg* (%) | 3 vagy többgyermekes család* (%) | Gyermekvédelmi kedvezményben részesül | Szülői nyilatkozat alapján 100 % kedv. (%) | Nevelésbe vették 100 % | |
50 % kedv. (%) | 100 % kedv. (%) | ||||||
Bölcsőde | 13 | 0 | 8 | 25 | 54 | 0 | |
Óvoda | 9 | 2 | 11 | 37 | 41 | 0 | |
Ált. iskola | 39 | 5 | 11 | 45 | 0 | ||
Középiskola | 44 | 8 | 7 | 29 | 12 | ||
Település összesen | 27 | 4 | 10 | 3 | 42 | 13 | 1 |
*Bölcsőde és óvoda esetében a kedvezmény összege 50 %, 2015. 09.01. napjától 100 %. Általános és középiskola esetében a kedvezmény összege 50 %.
2016. évben
A táblázat %-os megoszlásban mutatja meg a felhasznált kedvezményeket:
Étkezést biztosító intézmény | Teljes összegű tér. díjat fizet | Tartós beteg* | 3 vagy többgyermekes család* | Gyermekvédelmi kedvezményben részesül | Szülői nyilatkozat alapján 100 % kedv. | Nevelésbe vették | |||
50 % kedv. | 100 % kedv. | 50 % kedv. | 100 % kedv. | 50 % kedv. | 100 % kedv. | ||||
Bölcsőde | 14,6 | 0 | 20,8 | 14,6 | 45,8 | 4,2 | |||
Óvoda | 6,6 | 1,4 | 8,8 | 25,9 | 55,8 | 1,4 | |||
Ált. iskola | 38,6 | 5,1 | 11,4 | 43,8 | 1,1 | ||||
Középiskola | 36,9 | 5,4 | 15,4 | 30,8 | 11,5 | ||||
Település összesen | 28,7 | 3,5 | 0,4 | 8,2 | 3,2 | 3,1 | 33,3 | 17,1 | 2,4 |
III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
1. A fenntartó által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
A gyermekjóléti szolgálat biztosításának módja, működésének tapasztalatai:
Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1998. január 1-vel indította be a gyermekjóléti szolgáltatást az akkori Városi Családsegítő Központban. Az intézmény látta el a családsegítés, a nevelési tanácsadás és a logopédiai intézet feladatait is.
2006. szeptember 1-től az intézmény a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya intézményi társulás fenntartásába került Térségi Humánsegítő Szolgálat néven. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása ebben az integrált intézményben történt 2012. december 31-ig.
2013. január 1-től az intézmény szétvált, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat beintegrálásra került a Térségi Szociális Gondozási Központba.
Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény (Gyvt.) szociális, családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatásokra vonatkozó egyes paragrafusait.
A módosítás következményeként a járásszékhely településeken 2016. január 1-től létre kellett hozni a család-és gyermekjóléti központokat, valamint minden településen kötelezően megvalósítandó feladat a család-és gyermekjóléti szolgálatok működtetése.
A szolgálatnál dolgozó családsegítők feladata a tevékenységek segítő elemeinek ellátása, míg a központnál dolgozó esetmenedzserek akkor foglalkoznak a családokkal, ha már hatósági intézkedésre is szükség van: védelembe vétel, ideiglenes elhelyezés vagy nevelésbe vétel. Ők már egyfajta kontrolláló funkciót látnak el a családok életében.
A változások többek között azt a célt szolgálják, hogy ne történhessenek gyermek-tragédiák a jelzőrendszer és a szociális ellátó rendszer hiányossága miatt.
Ezért az új törvényi rendelkezések fokozottan megerősítik az észlelő-és jelzőrendszereket, és az újonnan létrejött család-és gyermekjóléti szolgálatok kiemelkedő feladatává teszik a működtetést.
Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Települési Társulás 2015. szeptember 29-i ülésén döntött arról, hogy a feladatok ellátását továbbra is a Térségi Szociális Gondozási Központ intézményén belül, annak szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységeként valósítja meg.
A jogszabályi változás két feladatot különít el a járásszékhely településeknél:
-a család-és gyermekjóléti szolgálatot és a
-család-és gyermekjóléti központot.
A feladatok ellátása Gyomaendrődön továbbra is a Fő út 2. szám alatt történik.
Csárdaszálláson és Hunyán az eddigi gyakorlatnak megfelelően a helyi Községháza irodájában van lehetőség az ügyfelek fogadására, míg Dévaványán és Ecsegfalván a helyi család-és gyermekjóléti szolgálat ad helyet a központ munkatársainak feladataik elvégzéséhez.
2016-ban a Térségi Szociális Gondozási Központ Család- és Gyermekjóléti Központja látta el a Szolgálat és a Központ feladatait is az alábbiak szerint.
Család-és gyermekjóléti szolgálat
Ellátási terület:
-Gyomaendrőd
-Csárdaszállás
-Hunya
A családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatási feladatainkat tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látják el.
A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtetnek. A kapott jelzés alapján feltérképezik az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családokat, személyeket, és személyesen felkeresve tájékoztatják őket a szolgálat keretében nyújtható segítségről.
Az észlelő és jelzőrendszer tagjai:
-az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
-a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
-a köznevelési intézmények,
-a rendőrség,
-az ügyészség,
-a bíróság,
-a pártfogó felügyelői szolgálat,
-az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
-a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
-az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
-a munkaügyi hatóság,
-a javítóintézet,
-a gyermekjogi képviselő.
A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítják
-a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
-az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
-a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
-a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
-a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadást
-végezzük a kríziskezelést, illetve segítjük nehéz élethelyzetben élő családokat támogató szolgáltatások elérését,
-a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter általi kijelölés alapján segítjük menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedést
-A gyermekjóléti szolgáltatás kliense a gyermek, az intézmény az ő mindenek felett álló érdekét képviseli. A család gondozása elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Ennek egyik fontos, de nem egyetlen eszköze, a szülői képességek kiteljesítése, a szülői felelősség megerősítése.
Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladataik körében
-folyamatosan figyelemmel kísérik a településeken élők szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
-meghallgatják a kliens panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszik a szükséges intézkedést,
-önálló helyettes szülőket foglalkoztatnak
-nyilvántartást vezetnek a helyettes szülői férőhelyekről.
-segítik a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
-felkérésre környezettanulmányt készítenek,
-kezdeményezik a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
-biztosítják a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
-részt vesznek a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,
-tájékoztatják a családot a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító és egyéb támogatásokról, segítik a támogatásokhoz való hozzájutást,
-megszervezik a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokat vagy az ezekhez való hozzájutást
-támogatják a válsághelyzetben lévő várandós anyát, segítjük, tanácsokkal látjuk el, valamint szervezik a szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutását
-szabadidős programokat szerveznek,
-segítik a hivatalos ügyek intézését.
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
-a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtetnek, melyben segítjük a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételét. Veszélyeztetettség észlelése esetén a jelzőrendszer tagjai a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
-feladatuk a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
-tájékoztatást nyújtanak az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
-a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében szükség esetén iskolai szociális munkát biztosít.
Feladataik a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
-a gyermekkel és családjával végzett szociális segítő munkával elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok.
A 2016. január 1-től életbe lépett változtatások miatt ennek az évnek a statisztikai adatai nem összehasonlíthatók a korábbi évekkel
Ennek oka egyrészt, hogy összevonásra került a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, másrészt a korábbi években minden családból egy fővel kötöttek szerződést, az éves statisztikában is csak ez az egy fő szerepelt. 2016-tól egy-egy családban minden olyan személyt gondozásba vesznek, akivel dolgoznek, így a család- és gyermekjóléti szolgálatnál 171 főt gondoztunk 76 családban.
A 2016. január 1-től életbe lépett változtatások miatt ennek az évnek a statisztikai adatai nem összehasonlíthatók a korábbi évekkel
Ennek oka egyrészt, hogy összevonásra került a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, másrészt a korábbi években minden családból egy fővel kötöttek szerződést, az éves statisztikában is csak ez az egy fő szerepelt. 2016-tól egy-egy családban minden olyan személyt gondozásba vesznek, akivel dolgoznek, így a család- és gyermekjóléti szolgálatnál 171 főt gondoztunk 76 családban.
A 171 főből 44 gyermek (18 év alatti). A felnőtt korúak 25%-a foglalkoztatott, 13%-a munkanélküli, és 42% inaktív. Az inaktívak több, mint fele (23%) nyugdíjas.
A végzettség megoszlásánál kiemelkedő a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya (38%). Egyforma arányban vannak a szakmunkás végzettséggel rendelkezők és a 8 általánosnál kevesebb osztállyal rendelkezők, de ez utóbbi csoportban szerepelnek a 14. életévüket be nem töltöttek is, akik életkorukból adódóan nem végezhették el a 8 osztályt. A gondozásban levők 6%-a rendelkezik szakközépiskolai érettségivel, ennél magasabb végzettsége senkinek nincs.
Az elsődleges probléma csoportoknál legjellemzőbbek a gyermeknevelési, valamint a családi konfliktusok. Hangsúlyos az életviteli probléma is, itt szerepel a szülők szenvedélybetegsége is. Arányaiban jóval kevesebb, de előfordul anyagi, lelki, illetve gyermekek vonatkozásában magatartási probléma is.
Hunya:
Hunyán 2016-ban összesen 10 főt gondoztak 2 családban, közülük 7 fő gyermekkorú.
A gondozott családoknál felmerült probléma az alacsony jövedelem, a munkanélküliség, a szülők között lévő konfliktus és az alkoholfogyasztás. Rendszeres kapcsolatot tartanak a település óvónőjével és a védőnővel is.
Csárdaszállás
A csárdaszállási gondozottjaik száma 2016-os évben 18 fő volt 4 családban, közülük 11 fő gyermekkorú.
Jellemző problémák a családi konfliktusok, gyermeknevelési nehézségek, illetve az anyagi gondok.
Folyamatosan kapcsolatot tartanak a településen megtalálható jelzőrendszeri tagokkal, akik az intézmény által szervezett szakmaközi megbeszéléseken is részt vesznek. A településen kiemelkedően jó a kapcsolat a tanyagondnokkal.
A szolgálat napi tevékenységei közül kiemelkedik az információnyújtás, illetve a segítő beszélgetés. Ettől az évtől minden gondozott családnál minimum havi három személyes találkozást kell megszervezni a család valamely tagjával, mely történhet családlátogatás vagy az intézménybe behívás formájában is. Ezáltal nagyon szorossá válik a kapcsolat a segítő és a kliens között, ami a segítés bizonyos időszakában jó, de megnehezíti a lezárás előtti időszakot a kliens számára. Ugyanakkor hátrányt jelent, ha pl. a kliens dolgozik, hiszen nagyon nehéz megfelelő időpontot találni a beszélgetésekhez.
A tavalyi évben összesen 109 környezettanulmány készítésére került sor a szolgálatnál egyrészt a Gyámhivatal felkérésére gyámoltaknál illetve gondnokoltaknál, másrészt az önkormányzat kérésére a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához kapcsolódóan.
2016-ban az intézménynél 242 eseti segítségnyújtás történt. Ebben az esetben a kliens nem gondozott, csak éppen aktuálisan egy-egy ügye intézéséhez kér és kap segítséget.
Gyakran segítünk nyomtatványok kitöltésében nyugdíjjal, családtámogatási ellátásokkal, egészségkárosodás megállapításával kapcsolatosan.
Rendszeresen kérik segítségünket a közüzemi szolgáltatók felé fogyasztói mérőóra állás bejelentéséhez kapcsolódóan.
Tájékoztatást nyújtanak a városban és a környékünkön működő szociális ellátórendszer szolgáltatásairól, és segítséget nyújtanak azok igénybevételéhez.
Ha kliens által hozott probléma jellege indokolja, akkor felajánlják az intézmény keretein belül működő pszichológusi vagy ügyvédi szolgáltatást, vagy továbbirányítják a klienseket jogorvoslatért a Szarvasi Bíróságra illetve, ha szükséges a helyi rendőrőrsre.
A köznevelési intézmények kötelesek az intézmény jelezni a tanköteles tanulók igazolatlan hiányzásairól. Amennyiben a jelzések még csekély számú hiányzásról tájékoztatnak, eseti segítségnyújtás keretében adnak tájékoztatást.
Alkalmanként felkérést kap az intézmény az iskoláktól magántanulói státusz elbírálásához. Ha nem ismerik az adott családot, környezettanulmányt készítenek, és felmérik a család helyzetét, mennyiben előnyös a gyermek számára a magántanulói státusz, így teszik meg javaslatunkat.
A napi ügyintézés során sokszor szembesülnek azzal, hogy a kliens nehezen igazodik el a szociális ellátórendszerben, illetve előfordul, hogy csak alapos kikérdezés után derül ki, hogy milyen segítséget szeretne valójában. Előfordul, hogy nagyon nehezen, szinte az utolsó pillanatban kérnek segítséget, szégyellik a helyzetet, amibe kerültek. Ugyanakkor vannak olyanok, akik bár rengeteg segítséget kapnak az önkormányzattól, újabb és újabb igényekkel állnak elő.
Adományosztás:
A rászorulóknak a lakosság és az önkormányzat segítségével tudnak adományokat osztani. A folyamatosan összegyűlt ruhákat, cipőket a gondozott családok között igény szerint osztják szét.
Októberben 85 családot hívtak meg adományosztásra. A meghirdetett időpont előtt zsúfolásig megtelt a folyosó, ami jelzi, hogy nagy igény van az ilyen jellegű természetbeli támogatásra. Elsősorban a gyermekruhákat keresték a családok.
A tartós élelmiszer formájában történő adományokra is nagy igény lenne a családok részéről, de ez a lehetőség nagyon korlátozott.
A tavalyi évben a Vöröskereszt kereste meg az intézményt a Coca-Cola Karácsonyi Karaván Gyomaendrődi programjához kapcsolódóan. 10, elsősorban több gyermeket nevelő család részesülhetett ajándékcsomagban a cég részéről. Minden családot külön megkerestek és mindenki nagyon örült a lehetőségnek, hogy egy kicsit „gazdagabb” karácsonyuk lehetett. Volt olyan család is, akik személyesen jöttek be az intézménybe köszönetet mondani, hogy gondoltak rájuk.
Ezen kívül Mikulás csomagok szétosztásában segítettek, 53 gyermek kapott édességet ennek keretében.
Észlelő és jelzőrendszer
2016. január 1-től az addigi gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok jelzőrendszereit egyben működtetik az év elején felálló Család- és Gyermekjóléti Szolgálatok. A Társulás településein az intézmény látja el ezt a feladatot.
Az intézmény eddigi két szakfeladata szolgáltatási szinten eggyé vált, ezért a krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer működtetése is centralizált formában valósul meg.
Elmondható, hogy a gyermekvédelmi alapellátó rendszer megreformálásának hátterében az addigi országosan tapasztalható jelzőrendszeri hibák adtak okot, ezért volt szükség új jogszabályi alapokra és másabb struktúrára. Az új jelzőrendszeri struktúra a család- és gyermekjóléti szolgálatok számára nem kizárólag a gyermek célcsoportot jelenti, hanem minden, az ellátási területen élő személyt és családot, életkortól függetlenül. A krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer feladta továbbá az egyének, családok, gyermekek problémáinak időben történő felmerése és azok miharabbi enyhítése.
A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család/ személy krízishelyzetét észlelő jelzőrendszer működtetése körében a család és gyermekjóléti szolgálat
-figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,
-a jelzésre köteles szervezeteknek felhívja jelzési kötelezettségük írásban, krízishelyzet esetén utólagosan-történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,
-tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
-fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad,
-a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.
Tavaly 177 jelzés érkezett, melyek közül 130 vonatkozott 18 év alattira.
A gyermekekre irányuló jelzések jelentős része (46%) tavaly is a köznevelési intézményektől érkezett. A jelzések 14%-át állampolgárok tették, illetve 12-12% érkezett a gyámhivataltól valamint egészségügyi intézményektől, főként védőnőktől.
A felnőttekre vonatkozó jelzések legnagyobb része magánszemélyektől érkezett, illetve a Térségi Szociális Gondozási Központ dolgozóitól, de az önkormányzat is kért tőlünk segítséget.
Volt olyan hét, amikor nem érkezett egy jelzés sem, de egyes heteken 10 fölött volt a jelzések száma.
A jelzőrendszer működtetése folyamatos együttműködést és kapcsolattartást igényel annak érdekében, hogy az információáramlás pontos és napi szintű legyen a jelzőrendszeri tagok között. A jogszabály évente legalább 6 szakmaközi megbeszélés lebonyolítását írja elő a jelzőrendszert működtető intézménynek. A szakmaközi megbeszélések témái az előző évi jelzőrendszeri tapasztalatok és írásbeli beszámolók alapján kerülnek napirendre. Elmondható, hogy vannak olyan témák, amelyek minden évben állandó problémát jelentenek, és ezek minden évben témát adnak a szakmaközi megbeszéléseken. Folyamatos problémát jelent az igazolatlan iskolai hiányzás, a fejtetvesség, valamint a téli időszakban fűtési nehézséggel küzdő személyek és családok kérdése.
A törvényi előírásnak megfelelően minden év február 28-ig megrendezésre kell kerüljön az éves szakmai tanácskozás, amely az előző években gyermekvédelmi konferencia néven vált ismertté a jelzőrendszeri tagok számára. Az éves tanácskozáson felmerülő problématerületek alapján állítják össze az éves intézkedési tervet, amelynek március 31-ig el kell készülnie. Az intézkedési terv jelenti a jelzőrendszerrel kapcsolatos teendők keretét. A terv természetesen felülírható, ha addig nem tapaszalt vagy új problématerület jelentkezik, ami az ellátórendszert új feladat elé állítja.
Az intézmény 2016. február 23-án rendezte meg az éves szakmai tanácskozást, ahol ismertetve lett a jelzőrendszeri tagok számára az új struktúrájú intézmény, illetve az ezzel járó változások, amelyek a jelzőrendszer minden tagját érintették.
2016-ban a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében 9 esetben került sor szakmaközi megbeszélésre, az alábbi témákban:
-Iskolai erőszak jelenléte és felismerése
-A téli időszakban veszélyeztetett személyek és családok (a fűtési időszak kezdetekor és lezárásakor)
-Fejtetvesség problémája a gyermekintézményekben
-A jelzőrendszeri működést szabályzó protokoll ismertetése a jelzőrendszer tagjai számára: ez a téma külön került megbeszélésre az egészségügyi, illetve a köznevelési intézmények vonatkozásában.
-Igazolatlan iskolai hiányzás
-Igazolatlan óvodai hiányzás
-Korai fejlesztés jelentősége gyermekvédelmi szempontból
A jelzőrendszer működtetése a téli időszakban kiemelt figyelmet és összehangoltabb munkát igényel a jelzőrendszer minden tagjától. Elmondható, hogy minden évben akadnak olyan személyek, családok, ahol a rossz szociális helyzet miatt komoly nehézséget jelent a téli időszakban a fűtés megoldása.
A települési önkormányzat jóvoltából van lehetőség minden fűtési időszakban kb. 150 mázsa tűzifa szétosztására, ami az intézmény hatáskörébe tartozik. Ez a tevékenység határozat meghozatalát nem igényli, azonnali segítséget nyújt fűtési nehézséggel bíró családok számára, ha a család önerőből nem tudja megoldani a tüzelő megvásárlását. Ez a lehetőség csak korlátozott számú esetben nyújthat segítséget, minden alkalommal felhívják a klienskörünk figyelmét arra, hogy a lehetőségeik szerint előrelátóan gondoskodjanak a téli tűzifa beszerzéséről.
Sajnos vannak esetek is, amikor nem tűzifa hiánya okoz fűtési nehézséget, hanem a fűtőtest hiánya, vagy használhatatlan állapota. Ilyen esetekben jelent segítséget az önkormányzat által vásárolt „kríziskályhák”, melyeket előzetes felmérés után az intézmény kihelyezhet az érintett családokhoz. Ilyenkor használatba adási szerződéssel egy előre lerögzített időpontig használhatja a család a kályhát. Jelenleg 7 db kályha van, amit a települési önkormányzat vásárolt néhány évvel ezelőtt erre a célra. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden évben vannak olyan családok ahol ez az egyetlen segítség a fűtés megoldására addig, amíg a család önerőből nem tudja megoldani a problémát.
A 2016-os évben, a téli időszakban 24 család kapott határozat meghozatala nélkül azonnali kiszállítással 5 mázsa tüzelőt, illetve 5 alkalommal volt szükség „kríziskályha” kihelyezésére.
Nyári napközi
A nyári napközi biztosítása 2016-ban június 20-tól augusztus 12-ig terjedő időszakban, 8 héten keresztül történt.
Összesen 17 gyermek vett részt a napköziben. Voltak olyan gyermekek, akik több héten át is jöttek, míg mások csak egy-egy hetet töltöttek ott.
Minden hétre volt egy programterv, mely az időjárás függvényében módosításra került, ha szükséges volt.
2016-ban is közfoglalkoztatottak látták el a gyermekek felügyeletét, és szervezték a változatos programokat. Minden nap lehetőség volt kézműveskedésre, mozgásos játékokra. Alkalmanként mentek a gyerekek kísérőikkel fürdőbe, Tájházba, valamint több mozielőadást is megnéztek helyben és Szarvason is. Ezen kívül megnézték a látogatóközpontokat, a tanösvényt és a kilátót is.
A tábor költségeit a szülők és az önkormányzat közösen állta.
A szülőket terhelte a gyermekek étkeztetése, illetve a belépőik ára. A gyermekek étkeztetését a Térségi Szociális Gondozási Központ biztosította.
Az önkormányzat által biztosított keretből történt meg a szükséges eszközök, kellékek illetve játékok, valamint a kísérők belépőjének megvásárlása.
Csoportokkal végzett tevékenység
A Prima-Soft Kft kérésére 2016-ban 1 csoportban összesen 15 fő hátrányos helyzetű munkavállaló számára tartott az intézmény foglalkozást pénzkezelési ismeretek témakörében. Ez az együttműködés már évek óta tart, nagyon kedvező a visszhangja a résztvevők és a vállalati vezetők részéről is, így kérés esetén további csoportok tartását is vállaljuk.
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése:
A 2015. májusában megalakult Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – melynek titkára az intézmény vezetője -, első tevékenysége volt egy pályázat benyújtása az akkori Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézethez. Ezen a pályázaton 359.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a szervezet, míg a hiányzó 40.000 Ft.-nyi önerőt pedig az önkormányzat biztosította hozzá.
A projekt keretében 2016-ban lehetőség nyílt egy széleskörű felmérés elkészítésére a városban tanuló diákok köréből az általános iskolák 7.-8. osztályos tanulói, valamint a középiskolák részvételével.
A felmérésből készült egy részletes és átfogó tanulmány. Reményeik szerint, a figyelembe vehető adatok hathatós segítséget nyújtanak majd nemcsak a helyi KEF céljainak és feladatainak meghatározásában, de ifjúságpolitikai, illetve várospolitikai koncepciók készítésénél is.
A KEF újabb pályázatot nyújtott be működésének támogatására 2016-ban, melyet támogatásban részesítettek. A program során 2017-ben sor kerül egy konferenciára, egy tréningre, valamint Dr. Zacher Gábor előadására fiatalok és felnőttek részére.
Kihívás Napi Sportmajális és Egészségpiac
2016. május 25-én a Kihívás Napján immár második alkalommal került megrendezésre a Kihívás Napi Sportmajális és Egészségpiac a Térségi Szociális Gondozási Központ Család-és Gyermekjóléti Központ és az Oxygén-Gym szervezésében, Gyomaendrőd Város Önkormányzata támogatásával.
A rendezvényen lehetőség nyílt különböző sporttevékenységek kipróbálására, valamint játékos vetélkedőkön vehettek részt a fiatalok.
Célunk, hogy mindenki megtalálja a neki legjobban tetsző mozgásformát.
Ezzel egyidejűleg egészségügyi szűrővizsgálatok(vérnyomás, vércukor mérés. BMI-számolás) mellett a résztvevők megismerkedhetnek a Yumeiho masszázzsal, tájékoztatást kaptak a Liget Fürdő szolgáltatásairól, és talpmasszázs is igénybe vehettek.
Helyi termelők mutatták be egészséges termékeiket, teljes kiőrlésű és magvas pékárukat, zöldségkrémeket és egyéb egészséges ételeket kóstolhatnak a kilátogatók.
Ezt a rendezvényt szeretnék minden évben megszervezni a Kihívás Napjának rendezvényeihez kapcsolódóan.
Család-és gyermekjóléti központ
Ellátási terület:
-Gyomaendrőd
-Csárdaszállás
-Hunya
-Dévaványa
-Ecsegfalva
A család- és gyermekjóléti központ működtetése során gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet látnak el, amelynek keretében
-kezdeményezik a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
-javaslatot készítenek a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,
-együttműködnek a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,
-a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítő munkát koordinálnak és végeznek - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
-utógondozást végeznek a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,
-védelembe vett gyermek esetében elkészítik a gondozási-nevelési tervet, szociális segítő munkát koordinálják és végeznek, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készítenek.
-Szakmai támogatást nyújtanak az ellátási területen működő gyermekjóléti szolgálatok számára.
A központ feladatai közé tartozik a pszichológiai tanácsadás nyújtása, melyet a tavalyi évtől Dobóvári Béla klinikai szakpszichológus bevonásával biztosít az intézmény Gyomaendrőd és Dévaványa településeken.
2016. április 1-től lehetőség van ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére intézményünkben, mely feladatot Gyomaendrődön és Dévaványán is Dr Varga Imre látja el.
A központ létrehozásával új szolgáltatási elem a készenléti ügyelet: nyitvatartási időn túl készenléti telefon áll rendelkezésre sürgős esetekben. Krízishelyzet esetén hívható a 20/938-97-08-as telefonszám, ahol szakképzett kollégák nyújtanak azonnali telefonos segítséget.
A család- és gyermekjóléti központ munkájának legjelentősebb részét a hatósági ügyekhez kapcsolódó tevékenységek teszik ki.
A központ esetmenedzserei számára akkor kerül nyilvántartásba az egyes család és annak tagjai, amikor a gyámhivatal védelembe vagy nevelésbe vételt, esetleg ideiglenes elhelyezést elrendelő határozata jogerőre emelkedik. Ugyanakkor már a gyámhivatal felé indított javaslattétel is a központ dolgozójának feladata, ő megy a tárgyalásra is, részt vesz az esetkonferencián, de ekkor még nem vehető gondozásba a család. Amennyiben a gyámhivatal úgy dönt, hogy nem rendeli el a hatósági intézkedést, akkor a nevezett család nem jelenik meg a központ nyilvántartásában, így a gondozott családok között sem. Ezáltal az alábbi adat nem fedi le teljesen az esetmenedzserek gondozási tevékenységét.
2016-ban jogerős határozat alapján a központ esetmenedzserei 167 főt gondoztak 42 családban.
A településenkénti megoszlás az alábbi:
Gyomaendrőd: 20
Csárdaszállás: 0
Hunya: 5
Dévaványa: 13
Ecsegfalva: 4
A járási településeken a hatósági ügyekben együttműködnek az intézmény esetmenedzserei a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatok családsegítőivel.
Az esetmenedzserek a védelembe és nevelésbe vett családoknál rendszeresen tesznek családlátogatásokat, részt vesznek a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatok által szervezett esetkonferenciákon, valamint a gyámhatóság által összehívott tárgyalásokon.
Feladatuk közé tartozik a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a jelzőrendszerei tagok koordinálása, az ügybe való bevonása a problémák megszüntetése érdekében.
A 2016-os évben az esetmenedzserek átlagosan havonta 2-3 alkalommal keresték fel az érintett településeket, ahol a családsegítőkkel és a jelzőrendszer tagjaival megbeszélték a felmerült problémákat, és családot látogattak, esetenként a családsegítővel együtt.
A védelembe és nevelésbe vétel felülvizsgálata során az esetmenedzser feladata beszerezni a tájékoztatásokat az ügyben érintett jelzőrendszeri tagoktól, és ezek alapján teszi meg javaslatát a gyámhatóság felé.
A településekre 2016. novemberéig saját gépjárművel jártak a szakemberek, ezt követően kapott gépjárművet a Család- és Gyermekjóléti Központ, ami elősegítette a gyakoribb és rugalmasabb személyes kapcsolattartást a településeken.
Az eltelt egy év tapasztalatai szerint az együttműködés a településeken működő jelzőrendszeri tagokkal kialakult, megfelelőnek mondható.
A szakmai protokoll – mely a gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család-és gyermekjóléti szolgálatok működését, szakmai irányelvét szabályozza – 2016. május hónapban jelent meg. Ennek alapján a kompetenciahatárok, a feladatmegosztások, dokumentációk tisztázódtak, így szakembereink ez alapján végzik szakmai munkájukat.
A központ feladatai közé tartozik a speciális szolgáltatások megszervezése a járás egész területére vonatkozóan, az alábbiakban ezeket a tevékenységeket mutatjuk be a 2016-ra vonatkozó adatok tükrében.
Pszichológiai és jogi tanácsadás:
A tanácsadók Gyomaendrődön és Dévaványán fogadják az ügyfeleket. A szolgáltatás igénybevételhez előzetes időpont egyeztetés szükséges, melyeket Gyomaendrőd vonatkozásában a központnál, Dévaványa vonatkozásában pedig az ottani család- és gyermekjóléti szolgálatnál lehet kérni.
Fontos tudni, hogy különösen a pszichológusnál folyamatos az igénybevétel, kb. 3-4 hétre tudunk időpontot adni. Sajnos előfordul, hogy az ügyfelek nem jönnek el, és ha ezt nem jelzik, akkor nem tudunk mást beírni, ezért mindig felhívjuk a figyelmet az akadályoztatás jelzésére.
Dobóvári Béla pszichológusnál 2016-ban 322 megjelenés volt összesen, ez 92 főt érintett. A jogásznál 16 megjelenés volt, mely 15 fő érintett.
Készenléti ügyelet:
A család-és gyermekjóléti központoknál kötelező feladat a készenléti ügyelet biztosítása, mely egy mobil telefonszám hivatali időn túli elérhetőségét jelenti, ahol szakképzett kollégáink válaszolnak a felmerülő kérdésekre.
A készenléti telefonon 1 hívás volt még februárban, egy dévaványai lakos érdeklődött az orvosi ügyelet iránt, megadtuk a számát.
Kapcsolattartási ügyelet:
Kapcsolattartási ügyelet igénybevételére azokban az esetekben szokott sor kerülni, amikor a szülők (nagyszülők) és gyermekek közötti kapcsolattartás valami ok, többnyire konfliktusok miatt ellehetetlenül. Ilyenkor a gyámhivatal vagy a bíróság elrendelése alapján, egy semleges helyszínen, esetenként szakember felügyelete mellett történik a kapcsolattartás.
Az intézményben jelenleg 3 kapcsolattartás van leszabályozva, ebből egy nem felügyelt, ebben az esetben csak a semleges helyiséget kell biztosítani. A másik két kapcsolattartás felügyelt, ami azt jelenti, hogy szakembernek is bent kell lenni. Az egyiknél a központ esetmenedzsere van kijelölve, míg a másiknál a gyermekvédelmi gyám.
A kapcsolattartási ügyeletet rendszerint a pszichológus helyiségében biztosítják, mivel az barátságosan berendezett, de az egyik esetnél a nagyterem ad helyt a kapcsolattartásnak, mivel 6 kiskorú gyermek érintett, plusz a két szülő, és szükséges a nagyobb helyiség.
Utcai és lakótelepi szociális munka:
A törvény előírásai szerint szükséges utcai illetve lakótelepi szociális munka végzése is.
A Gyomaendrődi járásban a települések és a lakótelepek nagysága nem indokolja a „klasszikus” utcai szociális munkát, nem jellemzőek az utcán, lakótelepeken csapatosan csellengő diákok, illetve pláza sincs, ahol gyülekeznének.
A hajléktalanság sem okoz nagy gondot, jellemzőbb a településen, hogy van ház, vagy lakás, ahol meghúzódhatnak, csak vagy nincs mivel fűteni, vagy esetleg a ház állapota nagyon elhanyagolt.
A jelzőrendszeri tagok információinak segítségével összeállításra került egy olyan adatbázis, ami a fűtési szempontból legveszélyeztetettebb személyek adatait tartalmazza. A legextrémebb téli időszakban ezeknek a személyeknek az ellenőrzése megtörténik, a rendőrség és a Gyomaendrődi Polgárőr Egyesület segítségével jut el a családsegítő az adott helyekre.
A téli ellenőrzések során, ha a fűtési feltételek nem biztosítottak, pl. nincs elegendő tüzelő vagy a fűtőtest nem megfelelő és a használata veszélyes, akkor azonnali intézkedésre van lehetőség a már korábban említett tűzifa illetve „kríziskályha” formájában.
A rendőrséggel és a polgárőrséggel egész évben folyamatos a kapcsolat.
Ha utcán élő személlyel találkoznak, jeleznek az intézmény felé és segítenek az elhelyezésben.
2016-ban is volt olyan eset, amikor településen lakhatással nem rendelkező személy ellátását kellett megoldani. Ilyenkor segítséget nyújtanak a szociális ellátó rendszerbe jutáshoz, illetve felkutatják, hogy van-e rokona, aki biztosítani tudja a lakhatáshoz való hozzájutását.
Nehézséget jelent, hogy amennyiben nagykorú és cselekvőképes személyről van szó, előfordul, hogy nem kívánja igénybe venni a segítséget, esetenként fenyegeti a kollégákat.
2.Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása
A gyermekek átmeneti gondozására az intézmény Kiss Péterné helyettes szülővel kötött együttműködési megállapodást. 2016-ban nem került gyermek a helyettes szülőhöz.
3.Család- és Gyermekjóléti Központ ellenőrzése 2016-ban, megállapítások bemutatása
2016. augusztus 16-án ellenőrizték a család-és gyermekjóléti központ munkáját.
Az ellenőrzés a központ székhelyén történt, ennek során a személyi anyagokat, intézményi szabályzatokat, valamint szúrópróba szerűen szolgálatnál illetve központnál keletkezett aktákat vizsgáltak meg.
Az ellenőrzés megállapítása szerint a család- és gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában a személyi feltételek nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ez még augusztus hónapban intézményi átszervezéssel kijavításra került. Ezen kívül az esetmenedzserek munkaköri leírásának kiegészítését, illetve az esetnapló vezetése során a dátumok feltüntetését jelezték problémaként, melyeket az intézmény kijavított.
4.További tervek
2016. január 1-től jelentősen megváltozott az intézmény tevékenységi köre és ellátási területe.
Család-és Gyermekjóléti Központként az ellátási terület kiterjed a járás minden településére.
A szervezeti átalakulás megtörtént, a feladatok végzése folyamatos, a színvonal emelése érdekében rendszeresen szakmai napokon, továbbképzéseken vesznek részt.
A tavalyi év a tanulás éve volt, problémát jelentett a fluktuáció, de az év végére kialakult a megfelelő szakmai létszám.
A tavaly elkészített cselevési tervet 2017-ben felülvizsgáltuk, és módosították a tapasztalataink alapján.
Kiemelt szerepet szánnak a szakmaközi megbeszéléseken túl a csoportos programoknak.
Pénzkezelési, gazdálkodási ismeretekben tervezünk csoportokat, melyeket megfelelő létszám esetén a kistelepüléseken is megvalósítják.
A középiskolákban tanórák keretében nyújtanak tájékoztatást munkaerő-piaci ismeretekről, szakmai önéletrajz, motivációs levél írásáról.
Folyamatosan vizsgálják a kliensek részéről jelentkező újabb igényeket. Nagy hangsúlyt helyeznek a prevencióra, ezáltal megelőzve a veszélyeztetettség kialakulását a családokban.
Jelzés esetén a legrövidebb időn belül megvizsgálják a jelzés tartalmát és megteszik a szükséges intézkedéseket. Célunk, hogy nőjön a jól funkcionáló családok száma.
Figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, hogy szolgáltatási palettát tovább tudják bővíteni.
2016-ban még a Térségi Szociális Gondozási Központ részeként két pályázat került benyújtásra, mely a család- és gyermekjóléti központ tevékenységét érinti.
Az egyik pályázatot a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működéséhez kapcsolódó támogatásra adták be, (Pályázat száma: KAB-KEF-16-A-25445) mely kedvező elbírálásban részesült, a projekt bekerülési költsége 900.000 Ft. A pályázat 90%-os támogatási intenzitású, 810.000 Ft vissza nem térítendő támogatást kaptunk. A támogatási szerződés megkötése megtörtént még 2016-ban. Jelenleg a szerződés módosítása van folyamatban, a Család- és Gyermekjóléti Központ kiválása miatt.
A projekt során tréningre kerül sor a KEF tagok számára, valamint egy konferenciát szervezünk, illetve Dr Zacher Gábor tartott előadást a település diákjai, majd a szülők és szakemberek számára. Ezen kívül lehetőség lesz asztal illetve székek beszerzésére.
A másik, az intézményhez kapcsolódó pályázat:
"Segíteni jöttünk!" Óvodai és Iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése a Gyomaendrődi Járásban (EFOP-3.2.9-16-2016-00048). A pályázat elbírálás alatt áll, az igényelt támogatás: 34.932.250 Ft, a pályázat támogatási intenzitása 100%.
Továbbra is figyelemmel kísérik az intézmény által beadható pályázati kiírásokat. Ezen kívül továbbra is részt vesznek más intézmények, különösen az önkormányzat projektjeinek tervezésében és megvalósításában, melyek az intézmény tevékenységi körét érintik.
Az intézmény betölti azt a szerepet, amit a jogszabályok és a szakmai módszertani elvek irányoznak elő. A város lakosai – a gyermeket nevelő családok - bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen széles körben ismertek a lakosok alapvető biztonságát, jólétét segítő szolgáltatásaink.
VI. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása:
Gyomaendrőd Város Képviselő- testülete 1999-ben fogadta el a település bűnmegelőzési koncepcióját, melyet a 2007. évben felülvizsgáltak, aktualizáltak, illetve további szervek véleményezése után ismételten a testület elé került elfogadásra.
Az azóta eltelt időszakban jelentős változás következett be abban a környezetben, melyen belül az önkormányzatnak a közbiztonsággal és ezen belül a bűnmegelőzéssel foglalkozni kell. Ezek a körülmények az alábbiakban foglalhatók össze:
1.) Az önkormányzati koncepcióval párhuzamosan elkészült a megyei bűnmegelőzési koncepció
2.) Elfogadásra került a bűnmegelőzési nemzeti stratégája és cselekvési programja
3.) Önálló elérhetősége van az Országos Bűnmegelőzési Bizottságnak, melyről a bűnmegelőzéssel kapcsolatos minden lényeges dokumentum elérhető
4.) Az ország uniós csatlakozását követően megnyíltak azok az uniós lehetőségek, mind a pályázati lehetőségek, mind a tapasztalatok átvétele terén melyek segíthetik a hazai bűnmegelőzés helyzetének javítását
5.) Rendszeresen jelennek meg a bűnmegelőzéssel kapcsolatos pályázati felhívások
6.) Folyamatosan jelennek meg és jelentek meg azok a jogszabályok, melyek a közélet tisztaságát hivatottak javítani, pl. üvegzseb tv, összeférhetetlenségi jogszabályok
7.) Elfogadásra került az önkormányzat ciklus programja, az idegenforgalmi koncepció elkészült, figyelemmel arra, hogy az önkormányzat képviselő-testülete nagyobb szerepet szán a jövőben a turizmusnak.
A gyermek- és ifjúságvédelem területén jelentős változások következtek be, melyek központjában a Térségi Szociális Gondozási Központ áll. Helyi szinten az ifjúságvédelemmel kapcsolatos legfontosabb koordinációs szervvé vált az elmúlt időszakban. Tevékenységéről rendszeresen beszámol az önkormányzatnak. Munkáját a fenntartó jónak ítélte meg.
A gyermek- és ifjúságvédelem, a bűnmegelőzés területén az alábbi prioritásokat fogalmazza meg az önkormányzat:
1.) Erősíteni kell a Térségi Szociális Gondozási Központ koordinációs szerepét a települési gyermekvédelmi feladatokat ellátó szervek vonatkozásában, melyet folyamatosan figyelni kell az intézmény éves beszámolójában.
2.) Javítani kell a szórakozóhelyek, a közterületek ellenőrzését, egyrészt alkohol, másrészt a kábítószer fogyasztás megelőzése, harmadrészt a közterületek állagának, rendjének megóvása érdekében a rendőrség, a közterület-felügyelet, a családsegítők, a hatóság szakembereinek bevonásával, különösen a késő esti órákban.
3.) A felnőtt gondozásban érdekelt személyek bevonásával mindent meg kell tenni a családon belüli erőszak felderítése érdekében.
A Szarvasi Rendőrkapitányság Gyomaendrődi Rendőrőrsének tájékoztatása alapján:
1.
A 0-14 éves gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma: 0
2.
A 14-18 éves fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma: 8, melyből
- 1 hamis magánokirat felhasználása vétség, a nyomozás befejezésének módja: vádeelési javaslat,
- 1 közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette, nyomozás befejezésének módja: vádemelési javaslat,
- 1 gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége, nyomozás befejezésének módja: nyomozás megszüntetése – büntethetőséget kizáró ok,
- 2 új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, nyomozás befejezésének módja: nyomozás megszüntetése – mivel a cselekmény nem bűncselekmény
- 1 lopás vétsége, nyomozás befejezésének módja: vádemelési javaslat,
- 1 kábítószer birtoklásának vétsége, nyomozás befejezésének módja: nyomozás felfüggesztése kábítószer élvező gyanúsítottal szemben,
- 1 garázdaság vétsége, nyomozás befejezésének módja: vádemelési javaslat
3.
A 0-14 éves gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma: 4, melyből
- 3 kiskorú veszélyeztetésének bűntette, nyomozás befejezésének módja: 1 vádemelési javaslat, 1 nyomozás megszüntetés - mivel cselekmény nem bűncselekmény, 1 folyamatban van
- 1 könnyű testi sértés bűntette, folyamatban van.
4.
A 14-18 éves fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma: 9, melyből
-2 kiskorú veszélyeztetésének bűntette, nyomozás befejezésének módja: 1 nyomozás megszüntetés – mivel cselekmény nem bűncselekmény,
- 1 gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége, nyomozás befejezésének módja: nyomozás megszüntetése – büntethetőséget kizáró ok,
- 4 lopás vétsége, nyomozás befejezésének módja: 2 nyomozás felfüggesztése, 2 vádemeleési javaslat
-2 zaklatás vétsége, nyomozás befejezésének módja: nyomozás megszüntetés – mivel cselekmény nem bűncselekmény,
5.
Családon belüli erőszak adatai: 2016. évben a Szarvasi Rendőrkapitányság Gyomaendrődi Rendőrőrs illetékességi területén családon belüli erőszak összesen 8 büntetőeljárásban merült fel, melyeket az alábbiak szerint osztályoztunk:
- vele egy háztartásban élő sérelmére: 4
- egyéb családon belül történt erőszak: 4
Áldozat 7 esetben nő, 1 esetben férfi, ebből időskorú 1, gyermekkorú : 2.
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény hatálybalépését követően a távoltartás feltételeire vonatkozó információkért egyre többen fordulnak a rendőrséghez. A legtöbb családon belüli erőszak kétség kívül ott történik, ahol az egymástól függő személyek életvitelszerűen tartózkodnak. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos cselekmények áldozatai leginkább a nők, a gyermekek és az idősek közül kerülnek ki, mivel áldozattá válásukban speciális szerepet játszik a gyengébb fizikai és sérülékenyebb pszichikai adottságuk. Értékelve a beszerzett adatokat a szubjektív okok közül kiemelkedik az óvatosság hiánya, de hasonló helyet foglal el a kiszolgáltatottság is.
A fiatalkorú, és gyermekkorú elkövetők cselekményeit vizsgálva továbbra is megállapítható, hogy családi hátterük a legtöbbször rendezetlen, sok esetben tapasztalható a szülői elhanyagoló, illetve antiszociális magatartás, melynek következménye, hogy a fiatalkorú ezt a magatartásformát fogja követni, aminek legsúlyosabb következménye, ha ő maga is bűncselekményt követ el.
A szülőknél megfigyelhető továbbá, hogy különböző okok miatt – akár munkahelyi probléma, akár magánéleti (családi), vagy szociális konfliktus okán -, de kevesebb időt töltenek, és kevesebb figyelmet fordítanak serdülő korú gyermekeikre. Ugyancsak jellemző okként állapítható meg a bűncselekmények elkövetésénél a rossz baráti környezet, a befolyásolhatóság, a rábírás tényezője.
Kapitányságon a 2017. évben az alábbi bűnmegelőzési munkaterv került kidolgozásra, melynek fő célkitűzései:
- Az állampolgárok együttműködési készségének, önvédelmi mechanizmusának erősítése a bűncselekmények megelőzése érdekében. Tovább kell fejleszteni az együttműködést a társszervekkel, polgárőrszervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, és egyéb társadalmi szervezetekkel.
- A bűnmegelőzés kiterjesztésével, valamint a társadalmi és civil szervezetek együttműködésével törekedni kell a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában, és a Nemzeti Drogellenes Stratégiában megfogalmazott szemlélet erősítésére.
- A fiatalkorúak, gyermekkorúak bűnelkövetővé, és áldozattá válásának megelőzése.
- A bűnmegelőzésre kommunikációjának folyamatos fejlesztése, közvetlen lakossági és intézményi tájékoztatás.
- A kiemelt kockázatú csoportok (nők, időskorúak, gyermek- és fiatalkorúak) sértetté válásának megelőzése.
- A bűnügyi helyzet ismeretében a lakosság széleskörű felvilágosítása, az áldozattá válás megelőzése és elkerülése érdekében.
- A bűnmegelőzési tevékenység hatékonyságának növelése érdekében jól bevált projektek, programok folytatása.
- A családon belüli erőszak csökkentése, az időskorúak védelme, a gyermek- és fiatalkori bűnözés korlátozása, visszaszorítása érdekében a bűnmegelőzési, áldozatvédelmi, áldozatsegítő tevékenység teljesebbé tétele.
- Lakossági-, intézményi tájékoztatás, kommunikációs stratégia folytatása.
2017. évben az alábbi feladatok végrehajtását tervezzük
I. Gyermek- és ifjúságvédelem
Feladatok:
- Az oktatási és módszertani követelményeknek megfelelően tovább kell folytatni a rendőrség jelenleg is működő, biztonságra nevelő iskolai programját, a D.A.D.A, és az "Iskola-rendőre programot.
- Fokozott figyelmet kell fordítani a kapitányság illetékességi területén lévő dévaványai gyermekotthonnal az áldozattá-elkövetővé válás, valamint nagy számban jelentkező eltűnések területén.
- Kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat eredményes, széles körű működtetésére, illetve a lehetőségek függvényében bővítésre, munkájának folyamatos ellenőrzése, támogatása mellett.
- Fokozott figyelmet fordítani a „Szülők és családok a Rendőrség kiemelt partnerei a kábítószer-bűnözés megelőzésében” programtervben meghatározott feladatok végrehajtására.
Fiatalkorú eltűntekkel kapcsolatos felülvizsgálati tevékenység
Feladatok:
- Továbbra is szükséges a körözési tevékenység jogi hátterének megfelelő alkalmazása, a hatékonyabb felülvizsgálati tevékenységgel a kiskorú eltűntek nagyobb arányú, illetve gyorsabb felkutatásának elősegítése.
- Az eltűnések hátterének vizsgálata, kiemelten a fiatalkorúak eltűnésének közvetlen és közvetett okainak megállapítása
- Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi intézettel.
II. Drog-prevenció
Feladatok:
- A kábítószer-ellenes tevékenységben a felderítés mellett a megelőzésre is ugyanolyan hangsúlyt kell fektetni, szélesítve a felvilágosító tevékenységet. A lehetőségekhez mérten, illetőleg igény szerint kábítószer-ellenes kiállításokat, rendezvényeket, propaganda előadásokat, osztályfőnöki órákat, szülői és tantestületi értekezleteket kell szervezni a tanuló ifjúság, érdeklődő szüleik, a fiatal felnőttek, a pedagógusok és minden érdeklődő számára.
- Nagyon fontos feladat a drogok iránti kereslet csökkentése, a fogyasztói igények kialakulásának megelőzése, valamint az illegális szerek előállításának, forgalmának, szállításának, és terjesztésének szűkítése. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kábítószer-piacon bekövetkező változásokat, az új trendeket, a megjelenő cikkeket.
- Folyamatosan értékelni-elemezni kell a drogfogyasztás és a kábítószer-bűnözés alakulását. Elemezni kell az érintett és veszélyeztetett korosztályok, csoportok jellemzőit, továbbá a legelterjedtebb drogok megjelenési formáit és alkalmazási specifikumait.
- A kábítószer-egyeztető fórum eredményesebb kihasználása, tevékenységükben való hatékony közreműködés.
- Folytatjuk a 18. életévüket be nem töltött személyek alkoholfogyasztásának visszaszorítása érdekében a szórakozó helyek, a zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó ipari egységek ellenőrzését az NBS cselekvési tervének 8.2.4. pontja alapján.
III. Családon belüli erőszak megelőzése, kezelése
Feladatok:
-Törekedni kell a családon belüli erőszak minél korábbi felismerésére, az időben történő beavatkozásra, a segítségnyújtás lehetőségének megteremtésére, az érintettek e tárgyú felvilágosítására, és a társszervek felé történő jelzésadási kötelezettség teljesítésére.
- Fokozott figyelmet kell fordítani a családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények Robotzsaru rendszerben történő megfelelő rögzítésére.
- Szinten kell tartani a járási gyámhivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálatokkal való együttműködést, és az adatszolgáltatás folyamatosságát.
- Törekedni kell a védőnői szolgálattal való szorosabb együttműködésre, szinten tartására a korai családon belüli erőszak felismerése érdekében.
- Szükség szerint esetmegbeszélést kell a gyermekvédelmi feladatok hatékonyabb elvégzése érdekében.
- Figyelemmel kell kísérni azon szálláslehetőségek (anyaotthonok) létét, megszűnését, ahol a bántalmazottak megfelelő elhelyezésben részesülhetnek, és amely által a védelmük biztosított.
IV. Áldozatvédelem
Feladatok:
- Folytatni kell a fokozottan veszélyeztetett csoportok (így a gyermek-, fiatal-, és időskorúak) körében végzett felvilágosító munkát az áldozattá válás, vagy ismételt áldozattá válás elkerülése, megelőzése érdekében. Az eddig kialakított kapcsolat-rendszerek nyújtotta lehetőséget kihasználva törekedni kell arra, hogy az aktuális veszélyeztetettségi körülmények még szélesebb körben ismertté váljanak.
- A rendőrség tudomására jutott mindazon bűncselekmények esetében, melyek kapcsán az áldozatsegítés, az érdekérvényesítés, illetőleg a kárenyhítés lehetősége felmerül, különös gondot kell fordítani az érintettekre vonatkozó, az egyéni körülményeinek megfelelő és színvonalas tájékoztatásra, valamint a szükséges dokumentumok (igazolás) gondos kiállítására.
- A színvonalas, és a sértettek érdekeit szolgáló áldozatvédelmi feladatok ellátása érdekében szükséges az áldozatvédelmi referensek folyamatos tájékoztatása a területet érintő aktualitásokról, változásokról, képzésekről.
- Az áldozatvédelmi referense folyamatosan kísérje figyelemmel, és rendszerezze a kaptányság illetékességi területén előforduló jellemző áldozati magatartásokat a bűncselekmények létrejöttét elősegítő okokat, körülményeket, melynek negyedéves alakulásáról jelentést terjeszt fel a Bűnmegelőzési Osztály vezetőjének.
- Az áldozattá vált személyek „azonnali” tájékoztatása érdekében a megyénkben bevezetett speciális szóróanyag használata, a járőrautókban az aktuális szóróanyagok elhelyezése.
- Figyelemmel kell kísérni az újfajta, eddig nem tapasztalt vagy gyakorivá vált áldozati magatartásokat és bűnelkövetési módszereket.
-Az áldozatvédelem területén továbbra is fontos feladat a szoros együttműködés fenntartása a Békés Megyei Kormányhivatallal és a Járási hivatalok áldozatsegítő szolgálatával.
V. Kiemelt kockázatú csoportok védelme - Időskorúak védelme
Feladatok:
- Folytatni kell a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 0400021/5004/2013. ált. számú intézkedési tervének IV. pontjában megfogalmazott feladatok végrehajtását.
- Az év folyamán figyelemmel kell kísérni az időskorú sértettek számának alakulását, a sértetté válás okait, objektív és szubjektív tényezőit, az elkövetési magatartásokban bekövetkező esetleges változásokat. Amennyiben a számadat emelkedő tendenciát mutat, úgy kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett csoportra. A média bevonásával, illetve az érintettek egyéb tájékoztatásával szükséges lehet az aktívabb figyelemfelhívás az áldozattá válás elkerülésének érdekében.
- A továbbiakban is szükséges a folyamatos kapcsolattartás az időseket ellátó, segítő társadalmi, egyházi és civil szervezetekkel.
- Ki kell terjeszteni a megelőző tevékenységet a fogyatékkal élőkre, ennek érdekében hatékonyabb kapcsolatot kell kialakítani a különböző érdekvédelmi szervezetekkel.
VI. Megelőző vagyonvédelem
Feladatok:
- Szükséges az illetékességi területen működő vagyonvédelmi vállalkozásokkal, valamint a polgárőrszervezettel történő kölcsönös tájékoztatáson alapuló munkakapcsolat fenntartása.
- Tömegkommunikáció útján folyamatos tájékoztatást kell adni a vagyon elleni bűnözés jellemzőiről, formáiról, az egyes bűncselekmények elkövetését elősegítő okokról, és azok megszüntetéséről, az új elkövetési, és áldozati magatartásokról.
- A megelőző vagyonvédelmi tevékenység során a rendőrkapitányág segítse elő, hogy a gazdasági élet szereplői vagyonukat, illetve a rájuk bízott javakat hatékonyan védelmezzék, és így a jogsértések kockázatát csökkentsék.
VII. Állami, civil és társadalmi szervezetekkel való együttműködés
Feladatok:
- Az önkormányzatokkal, járási hivatalokkal, civil szervezetekkel történő szoros együttműködés fenntartása, a bűnmegelőzésre irányuló törekvéseink érvényesítése, lakossági és intézményi tájékoztatás, a kommunikációs stratégia folytatása (ELBIR).
- Az önkormányzatokkal, és társzervekkel, a civil és társadalmi szervezetekkel történő együttműködésben rejlő lehetőségek eredményesebb kiaknázása, a kialakított kapcsolatrendszer sikeres működtetése és továbbfejlesztése.
VIII. Kisebbséggel való együttműködés
Feladatok:
- A lehetőségek függvényében szélesíteni, fenntartani szükséges a kapitányság közigazgatási területén működő roma szervezetekkel kialakított kapcsolatokat, az együttműködés során alkalmazva a párbeszédre törekvés, a konfliktuskezelés lehetséges speciális megoldásait.
- A roma fiatalok rendőri pályára történő orientációjának elősegítése érdekében hatékony propagandamunka kifejtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok vezetőinek értesítése, tájékoztatása a meghatározott feltételekről.
IX. Médiatevékenység
Feladatok:
- Továbbra is ki kell használni a média nyújtotta lehetőségeket. Folyamatos felvilágosító munkát kell végezni annak érdekében, hogy az állampolgárok megismerjék azt a prevenciós eszköztárat, mellyel megvédhetik saját magukat és értékeiket. Rendszeresen fel kell hívni a figyelmet az aktuális, adott időszakhoz köthető bűnelkövetési formákra és a megelőzés lehetőségeire.
- Az eddig elért eredmények megtartásával a médiában továbbra is meg kell jeleníteni a kapitányság bűnmegelőzési eredményeit.
VII. A települési önkormányzat és a civil szervezetek, alapítványok közötti együttműködés keretében a következő feladatok, szolgáltatások ellátásában az alábbi szervezetek vesznek részt (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció, stb):
- 2016. május 25. napján Gyomaendrőd Város részt vett a Kihívás Napján, ahol 2. helyezést ért el. Ezen a programon nagy létszámmal vettek részt a város sportszervezetei.
- A „Gól-Suli” Alapítvány 2016. decemberében már 19. alkalommal rendezte meg a nemzetközi gyermek labdarugó tornát (Szaloncukor Kupát)
- A városi rendezvényeken rendszeresen részt vesz a Körösmenti Táncegyüttes Alapítvány, a Színfolt Majorette Csoport, a Kner Tánc Sport Egyesület és a Rumba Táncsport Egyesület,
- Varga Mihály („Cibere”) szervezésében 41. alkalommal megrendezésre került a Besenyszegi Gyermeknap,
Összegzés:
Gyermekvédelmi területen az állami feladatok ellátása jelentősen megnövekedett, jelentős feladatot kapott az állami intézményrendszer. Teljes körű, átfogó kitekintésre ez a beszámoló mindezek miatt nem alkalmas.
Gyomaendrőd, 2017. május 25.
Toldi Balázs
polgármester
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal