4. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2017. június 20-i ülésére

Tárgy:   Önkormányzati rendeletek felülvizsgálata
Készítette:   Megyeri László aljegyző
Előterjesztő:   Toldi Balázs polgármester
Véleményező bizottság:  

Tisztelt Képviselő-testület!

2018. január 1-ével hatályba lép a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.). A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek (a továbbiakban: hatályos Pp.) a meghatalmazottként eljárni jogosult személyek körére vonatkozó szabályozása indokolatlanul terjedelmes és bonyolult. Mindez szükségessé tette e személyi kör csökkentését, mivel a hatályos Pp. szabályozása túl tágan értelmezte a meghatalmazottként eljáró személyi kört. A kódex generális jelleggel szabályozza, hogy a közjogi jogalanyok, így az egymással egyébként átfedést mutató közigazgatási szervek, költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek, egyéb nem természetes személyek esetében meghatalmazottként azok alkalmazottja eljárhat.

Az önkormányzatok perei esetében az új Pp. 65. § j) pontja egyszerűsítést valósít meg. Az önkormányzati szerv alkalmazottja munkáltatója tevékenységével kapcsolatos pereiben meghatalmazottként természetesen továbbra is eljárhat. Ezen felül a korábbi bonyolult szabályozás helyett az új Pp. lehetővé teszi, hogy az önkormányzat belső szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozhassa meg a meghatalmazottként eljárni jogosult tisztségviselők körét. A tisztségviselő kategóriájába beletartoznak azok a személyek, akiket a hatályos szabályozás eljárni jogosultként megjelöl (polgármester, jegyző, a képviselőtestület és a közgyűlés tagja), de a meghatározás nem teszi korlátlanul lehetővé a képviselő állítást, például az önkormányzati szervhez nem kötődő személyek esetében. Az SZMSZ-ben tehát az önkormányzat meghatározhatja azt a tisztségviselői kört, akik meghatalmazottként eljárhatnak, az adott tisztségviselői típushoz pedig hozzárendelheti azt az ügykört, amelyeknél az adott tisztségviselői típushoz tartozó személy eljárhat. Ezt követően a konkrét ügyben a kijelölt tisztségviselő kaphat meghatalmazást az eljárásra. Tehát a tisztségviselőknek, valamint az ügyköreiknek az SZMSZ-ben történő rögzítése nem tekinthető egyfajta általános meghatalmazásnak. E módosítás azt hivatott szolgálni, hogy csak olyan személy járhasson el meghatalmazottként az önkormányzat pereiben, aki kötődik magához az önkormányzati szervhez.
A jogszabályi rendelkezés módosulása tehát adott esetben indokolttá teheti az önkormányzatok SZMSZ-einek módosítását, amit célszerű az új Pp. hatályba lépéséig elvégezni, az önkormányzat perbeli képviseletének zökkenőmentes biztosítása érdekében.
 
Javaslom, hogy a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelete egészüljön ki egy új rendelkezéssel, amelyben a polgármester és alpolgármester az önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben, a bizottság elnöke a bizottság által hozott döntést érintő ügykörben, a jegyző pedig a hatáskörét és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalt érintő ügykörökben lesz jogosult eljárni.
 
Az elmúlt üléseken Ágostonné Farkas Mária képviselő kérte, hogy a testület személyi kérdések esetén titkos szavazással döntsön. Az SZMSZ jelenlegi szabályai szerint titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. Az Mötv. pedig úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A hatályos szabályok szerint a szavazás titkos módja nem automatikus, arról ügyrendi javaslatot követően egyedi döntést kell hozni.
 
A kérdés megoldására a következő szabályozást javasoljuk: Az SZMSZ szerint titkos szavazással döntsön a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő, továbbá zárt ülésen az összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
 
A Képviselő-testület 2007-ben alkotta meg a kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendeletét. A rendelet 4. § szerint az önkormányzat saját halottja temetési költségeit, továbbá a kapcsolódó egyéb költségek fedezetét a Polgármesteri Hivatal költségvetésében elkülönítetten kezelt költségkeret biztosítja.
A fenti szabályozást célszerű úgy pontosítani, hogy az előirányzat nem a hivatal, hanem az önkormányzat előirányzata, amely a költségvetésben minden évben tervezett a Kitüntetési alap legyen, Kitüntetési és kegyeleti alap néven.
 
Javaslom a Képviselő-testületnek a következő módosító rendelet megalkotását.
 
Helyi jogalkotás hatásvizsgálata:
 
1. A módosításnak gazdasági, költségvetési hatása elhanyagolható mértékű.
2. A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei: nem ismertek.
3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs.
4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: nincs.
5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A módosítás többletfeladatot, többletkiadást nem eredményez.
Az önkormányzati rendeletekhez indoklási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségesség teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.
 
Önkormányzati rendeletek módosításáról szóló .../2017. (...) önkormányzati rendelet-tervezet
Általános indokolása
 
 
A magasabb szintű jogforrással, továbbá a helyi jogszabályoknak egymással fennálló harmonizációjának megteremtése érdekében szükséges a módosítások elvégzése.

Részletes indokolás

Az 1. § indokolása:
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 65. § f) pontjának végrehajtását szolgáló helyi szabályokat alapozza meg.
A 2. § indokolása:
Újraszabályozza a saját működésének egyik részletszabályát.
A 3. § indokolása:
Pontosítja a korábbi jogszabályi változás miatt bekövetkezett megnevezéseket.
A 4. § indokolása:
Újraszabályozza a kegyeleti okokból felmerülő önkormányzati kötelezettség vállalás forrását.
Az 5. § indokolása:
Rendelkezik a hatályba lépésről és hatályon kívül helyezésről.

Döntéshozói vélemények

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság   A bizottság támogatta a beterjesztett döntésjavaslatot.
 
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság   A bizottság támogatta a beterjesztett döntésjavaslatot.
 
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság   A bizottság támogatta a beterjesztett döntésjavaslatot.
 
Döntési javaslat

"Önkormányzati rendeletek módosítása"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Rendelet alkotás, szabályozás
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

A bizottság javasolja a képviselő-testületnek a következő normaszövegű rendelet megalkotását:
"Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének
.../2017. (...) önkormányzati rendelete
Önkormányzati rendeletek módosításáról
 
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
 
1. A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet módosítása
 
1. § A Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) a következő 7/A. §-sal egészül ki.
"7/A. § Gyomaendrőd Város Önkormányzatát és szerveit érintő polgári perekben a polgármester és az alpolgármester az önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben, a bizottság elnöke a bizottság által hozott döntést érintő ügykörben, a jegyző pedig a hatáskörét és a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalt érintő ügykörökben jogosult eljárni."
2. § (1) Az Ör. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„19. § (5) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt eseteken túl, zárt ülés keretében, titkos szavazással dönt az összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.”
(2) Az Ör. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki.
„(5a) Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.”
 
2. A kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelet módosítása
 
3. § A kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör2.) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „Polgármesteri Hivatal” szövegrész helyébe az „önkormányzati hivatal” szöveg lép.
4. § A Ör2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.
„4. § Az önkormányzat saját halottja temetési költségeit, továbbá a 3. § (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a tárgyévi költségvetés Kitüntetési és kegyeleti alap előirányzata biztosítja.”
 
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti
a) az Ör. 19. § (3) bekezdése,
b) az Ör2. 2. § (2) bekezdésében a "– a bizottság elnöki munkacsoporttal történt egyeztetés után -" szövegrésze."

Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

« Vissza
Vissza a főmenübe