Online határozat- és rendelettár

3. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2017. augusztus 31-i ülésére

Tárgy:		Közterületek elnevezése és névmódosítása
Készítette:		Megyeri László aljegyző
Előterjesztő:		Toldi Balázs polgármester
Véleményező bizottság:

Tisztelt Képviselő-testület!

Gyomaendrődi polgárok cím megállapítási kérelemmel fordultak a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez annak érdekében, hogy alkotmányos jogukat gyakorolva lakcímet létesítsenek olyan ingatlanokra, amelyek jelenleg nem szerepelnek a központi címregiszterben (a továbbiakban: KCR). A Kormányablakok csak olyan címelemre teszik lehetővé a lakóhely vagy tartózkodási hely létesítését (lakcímkártya kiadását) amelyik cím megtalálható a KCR-ben.

A 0880, 16904, 17041, 0795, 0764, 14933 és 14923 helyrajzi számú közterülethez csatlakozó, címmel nem rendelkező ingatlanok külterületen találhatóak, de nem minősülnek tanyának, mivel azok zártkertekben találhatóak és közforgalmú útról megközelíthetőek. Ezek a közterületek ténylegesen gyűjtő útként funkcionálnak és onnan közvetlenül elérhető több olyan ingatlan, amelynek címmel kell rendelkezniük.

További címkezelési és közterület elnevezési igény merült fel az endrődi köztemető megközelítését biztosító 5168/8 és 02023/1 helyrajzi számú utakkal, valamint a révlaposi Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc utcákat összekötő, névvel nem rendelkező 963 helyrajzi számú közterülettel kapcsolatban is.

Technikai módosítási igényként merül fel még továbbá a Dr. Szilágyi Ferenc üdülő-telep nevének módosítása is a későbbiekben részletezett okok miatt.

A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a úgy rendelkezik, hogy

„(1) A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie. E rendelet értelmében ingatlan minden

a) beépítésre szánt területen fekvő telek;

b) beépítésre szánt területen fekvő telken

ba) létesített épület,

bb) létesített épületen belül található lakás,

bc) létesített önálló, épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pince;

c) beépítésre nem szánt területen fekvő telek, ha azon

ca) épületet létesítettek,

cb) létesített önálló épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pince található [a továbbiakban a bc) és cb) alpontok együtt: pince];

d) a c) pontban foglalt telken létesített épület és pince,

e) olyan, az a) és c) pontban meghatározott telekkel alkotórészi kapcsolatban lévő önálló rendeltetési egység, amelynek e rendelet céljával összhangban a címképzésért felelős szerv cím képzését szükségesnek tartja,

f) a b), d) és e) pontba nem tartozó ingatlan, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdés alapján a polgár lakóhelyéül, vagy külön jogszabály szerinti jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyéül, telephelyéül szolgál [a továbbiakban az a)–f) pontok együtt: ingatlan].

(2) Cím akkor

a) keletkezik, ha valamennyi, e rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,

b) szűnik meg, ha valamennyi címadatát törölték a központi címregiszterből,

c) módosul, ha valamely címeleme megváltozik."

A Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki.

A Rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében „ha a címkezeléshez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása más hatóság, szerv, szervezet vagy önkormányzati képviselőtestület hatáskörébe tartozik, a címképzésért felelős szerv (jegyző) megkeresi az illetékes hatóságot, szervet, szervezetet vagy önkormányzati képviselő-testületet. A címképzésért felelős szerv az önkormányzati képviselőtestület döntésének megfelelő címelemet jegyzi be a központi címregiszterbe.

A címképzésben érintett ingatlanok megközelítését szolgáló közterületeknek még nincs közterületi neve, így a címképzés addig nem folytatható le, amíg azok elnevezésére sor nem kerül.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiiakan: Mötv.) 14/A. §-a alapján minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található. Közterület elnevezéseként nem alkalmazható ugyanazon településen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos elnevezés, a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető elnevezés, vagy a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes elnevezés (közterület elnevezése ötven betűhelynél hosszabb nem lehet).

Az Mötv. 14. § (2) bekezdése szerint közterületnév nem lehet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

A közterület elnevezése során figyelembe kell venni a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) szabályait is. Ennek értelmében a közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő, az önkormányzati választáson Gyomaendrődön választójoggal rendelkező polgár, az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyomaendrődi székhellyel rendelkező civil szervezet, Gyomaendrőd város közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkező más jogi személy. További szabály, hogy a névadási kezdeményezést a tervezett névadást megelőzően legalább 60 nappal korábban kell benyújtani. A javaslatokat a Képviselő-testület Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság a véleményezés megalapozása érdekében szakértői tanácsadó testületet hívhat össze az egyetemes magyar és helytörténetben, a nyelvtudományban, a néprajzban, a hittudományban, a jog- és közigazgatás tudományban jártas helyi szakemberek bevonásával. Vitás esetben a névadás megalapozása érdekében a bizottság javasolhatja a Képviselő-testületnek a Földrajzinév-bizottság véleményének kikérését is.

A bizottság által véleményezett névadási javaslatot és annak részletes indokolását 30 napra a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.

A közterület elnevezése az Mötv. 42. § 8. pontja alapján a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője részére a közterület névadási kezdeményezést a Rendelet biztosítja. Az Ör. 3. § (3a) bekezdése pedig lehetővé teszi ilyen ügyekben a gyorsított eljárást. „A (3) bekezdésben foglalt időpontnál később kizárólag a címképzésért felelős szerv által kezdeményezett közterület név megállapítást lehet előterjeszteni."

Javaslom a Képviselő-testületnek, hogy a címképzésért felelős szervnek a Rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt megkeresése alapján, a megkeresésében javasolt közterületeknek az előterjesztés indokolásai szerinti közterületi neveket állapítsa meg.

A névadási javaslat kidolgozása során igyekeztünk régészeti és helytörténeti dokumentumokból olyan helyneveket felkutatni, amelyek az adott területhez köthetők és megőrzik a hely történelmi múltját és a néphagyományokat. Így a közterület név és a közterületjelleg meghatározásakor igyekeztünk a változatosságra törekedni és a hely jellegére is utalni.

Az elnevezési javaslat kidolgozásakor figyelembe kellett venni még, hogy a Rendelet 10. § rendelkezései szerint a jogszabály 1. mellékletben felsoroltaktól eltérő közterületjelleg a központi címregiszterben nem rögzíthető. Azaz míg a közterület neve az Mötv. továbbá a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint szabadon megállapított közterületnév, addig a közterületjelleg csak a Rendelet 1. mellékletében meghatározottak közül választható.

1.) A Dr. Szilágyi Ferenc üdülő-telep megnevezésű közterület névmódosítási javaslata: Dr. Szilágyi Ferenc üdülőtelep

Indokolás:

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 568/2013. (XI. 28.) határozatával a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltak alapján 2013-ban a Kiss Lajos üdülőtelep elnevezésű közterületet Dr. Szilágyi Ferenc üdülő-telep közterületnévre módosította.

A Békés Megyei Kormányhivatal Gyomaendrődi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya jelezte a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének, hogy a Dr. Szilágyi Ferenc üdülő-telep közterületnév [pontosabban fogalmazva: annak közterületi jelleg megnevezése] a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének 63. sorával nincs összhangban, mert az üdülőtelep közterület jelleg írásmódja nem azonos a határozatban foglaltakkal.”

A névmódosításkor még nem volt hatályos a Rendelet, így ekkor még az önkormányzatok szabadon dönthettek a közterületi jelleg megnevezésről is. 2013-ban az egykori Kiss Lajos üdülő-telep közterület megnevezésből csak a közterület név változott, a jelleg megnevezése nem. Az időközben hatályba lépett Rendelet viszont az üdülőtelep megnevezést kötőjel nélküli írásmóddal rendeli alkalmazni. Az eltérő írásmód a KCR rendszerben adat inkonzisztenciát okoz, ezért lehetetlen addig minden címkarbantartás, amíg az ellentmondás egy névmódosítással fel nem oldódik.

2.) 963 helyrajzi számú közterület elnevezési javaslata: Bódvai köz

Indokolás:

Magyarország XIX. századi kataszteri térképén a jelenlegi Rév (Zöld) lapostól északra fekvő, a folyó kanyarulata által határolt terület a Hantoskert részeként a Bódvai zug nevet viselte. A folyó szabályozásakor a védgát a Bódvai zug területét elválasztotta a jelenlegi lakóterülettől és az árterület része lett. Így ez a terület elvesztette zug jellegét és ez által a neve is feledésbe merült.

A javasolt közterületnév a régi földrajzi név megőrzését hivatott biztosítani. A közterület jelleg megnevezés utal annak rövid, csak két közterületet összekötő funkciójára.

A névadási javaslatról és a várható címváltozásról előzetesen levélben tájékoztattuk az érintett közterületen lakókat.

3.) 5168/8 helyrajzi számú belterületi és annak folytatásaként a 02023/1 helyrajzi számú külterületi közterületek elnevezési javaslata: Sztrenda dűlő

Indokolás:

Magyarország harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) Endrőd és Öregszőlő közötti területnek a Kondorosi úttól a gyomai határig terjedő részét Stranda földeknek, majd a XIX. század végi kataszteri térképen Sztrendának jelölték.

Az Endrődi füzetek 8. kötetének [Dr. Hévvizi Sándor: Endrőd helynevei] 46. oldala: „Sztrenda-dűlő: A Sztrenda nevű földterületet így is nevezik az endrődiek. /260/ L.: Sztrenda."

A javasolt közterületnév az ősi helynév megőrzését hivatott biztosítani. A közterület jelleg megnevezés utalna az út ténylegesen betöltött funkciójára, mivel a mezőgazdasági művelésű földek megközelítését a mai köznyelv is dűlőnek ismer.

Tisztelt Képviselő-testület!

Már az elmúlt évben is felmerült annak igénye, hogy különösen a zugok menti zártkertek ingatlanainak megközelítését biztosító utak kerüljenek elnevezésre. 2016 decemberében és azt megelőzően a Sóczó zug külső megközelítését, valamint a Sóczó és Templom zug közötti telkek megközelítését biztosító utak kerültek elnevezésre. Már ekkor jeleztük, hogy további elnevezési igény fog felmerülni, illetve szükségessé válni a cím megállapítási kérelmek miatt.

2016 szeptemberében a Siratói Környezetvédelmi és Horgász Egyesület nevében nyújtottak be közterületi névadási javaslatot. A javaslatot viszont nem támasztotta alá az egyesület döntéshozó vagy ügyvezető szervének hivatalos döntése, illetve az nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek sem.

Időközben e területen található ingatlanra cím megállapítási kérelem érkezett, így a jegyző a Képviselő-testületnél hivatalból kezdeményezte az érintett közterületek elnevezését.

A közterületi nevek megállapítását előkészítő szakértői testület már egy korábbi előkészítő munka során javasolta, hogy azok elsősorban olyan megnevezést kapjanak, amelyek kapcsolódnak a település történelméhez, a tájhoz, az itt élő emberek életéhez, szokásához, foglalkozásához stb. Ennek érdekében fel kell kutatni a régi földrajzi neveket, történelmi emlékeket, szokásokat, néphagyományokat.

A fentiekre figyelemmel az egyesület korábbi nem hivatalos javaslatát nem támogatjuk. Az általuk javasolt Fenyves út, Fekete erdő út, Delta út, Varga László út és Sipos Pál út megnevezést nem javasoljuk, mivel azok táj idegen érzetűek, illetve a vélhetően élő személyek miatt jogszabály ellenesnek is tekinthetők.

Az előkészítő szakértői testület azt javasolja, hogy a zugokban a vizekhez, az ottani élővilághoz, emberi tevékenységhez, építményekhez és régi tájnevekhez kapcsolódó megnevezéseket kapjanak a közterületek.

Konkrétan a Sirató esetében két ősi halászati mesterségről, a csíkász és pákász foglalkozásról, illetve azok eszközeiről, a vejszéről, a varsáról és a szigonyról kerüljön elnevezésre. Ezen túl javasoljuk még, hogy kerüljön elnevezésre a 4232 jelű körösladányi közúttól a Sirató belsőhöz vezető út is Siratói bekötőút néven.

A névadási javaslatról és a várható címváltozásról előzetesen levélben tájékoztattuk a Siratói Környezetvédelmi és Horgász Egyesületet.

4.) 0886 és 0802 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Siratói bekötőút

Indokolás:

A Siratói holtág belsejének megközelítésére szolgáló, egyik leggyakrabban használt dűlőút, amelyet a körösladányi 4232 jelű közúton útjelző tábla is jelez.

A dűlőút hivatalos közterületi névvel is rendelkezne, amelynek neve jelezné a cél terület nevét és a jelleg megnevezése utalna a funkciójára is.

5.) 0880 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Csíkász út

Indokolás:

A 19. századi folyószabályozások előtti időkig nemcsak a Körösök völgye, de tulajdonképpen az egész Alföld vízjárta terület volt. A hegyvidéki vízgyűjtők bő csapadékával táplált, nagy energiával lezúduló folyók az alföldi síkra érve hirtelen lelassultak és vizüket szétterítették a hordalékukból épített, laposnak tűnő, ám valójában igen tagolt tájban.

A réti csík a régi mocsárvilág leggyakoribb halai közé tartozott, a fogásuk külön ágát képezte a halászatnak, melyet a csíkászok végeztek. Levéltári adatok szerint vármegyénként 16-20 akó csíkot kellett beszállítani a vármegyékhez. A Nagy-Sárrét lecsapolásával állományuk megcsappant. Vutskits (1918) regisztrálta a faj jelenlétét Hármas-Körösben Gyomaendrőd térségében is.

A megnevezés a lakóhelyünkön is folytatott ősi mesterségnek állít emléket.

6.) 0764 és 0795 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Pákász út

Indokolás:

A pákász elnevezés valószínűleg onnan eredt, hogy párnák, dunnák kitöméséhez, tűzcsiholáshoz gyűjtötték a gyékény pelyhes buzogányát, a pákát. A pákászat egy olyan kihalt ősi mesterség, ami a természet adta lehetőségeket kihasználva gyűjtögetett, halászott, vadászott. A pákászok a lecsapolatlan láp- és mocsárvidékeken éltek.

Egykor a mesterség, a névadó vízi növény termése ma is megtalálható lakóhelyünk és a holtág térségében.

A megnevezés a lakóhelyünkön is folytatott ősi mesterségnek állít emléket.

7.) 16904 helyrajzi számú közterület elnevezési javaslata: Vejsze utca

Indokolás:

A vejsze állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekesztőhalászati eszköze; nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék.

A megnevezés a lakóhelyünkön is használt ősi halászati eszköznek állít emléket.

8.) 1741 helyrajzi számú közterület elnevezési javaslata: Szigony utca

Indokolás:

Villa alakú vaseszköz, amelynek az ágai végén levő horgok (szaka, szakáll, visszája) felnyársalják a ledöfött halat. A szúró szigony egy vagy több hosszú ággal készül (Balaton, Duna, Tisza és mellékfolyói). A szigonyozás ma már kiveszőben levő halfogási mód. A XIX.-XX. század fordulójának idején azonban még éjjel is szigonyoztak. A szigonyt főleg a halak ívása idején használták vagy kora tavasszal.

A megnevezés a lakóhelyünkön is használt ősi halászati eszköznek állít emléket.

9.) 14933 és 14923 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Varsa utca

Indokolás:

A varsa tölcsérszerű nyílással készült, a végén kúposan végződő, vesszőből font öblös halfogó eszköz, amelynek a vizek járása, a halak tulajdonsága szerint sok változata ismeretes. Sűrű fonásúak az alföldi, székelyföldi csíkvarsák. Ritkább fonású varsákkal sebes vízben nagyobb halakat fognak (Kraszna, Tisza mente, Kecskemét vidéke).

A megnevezés a lakóhelyünkön még ma is használt ősi halászati eszköznek állít emléket.

Tisztelt Képviselő-testület!

Kérem, hogy az előterjesztésben foglalt indokok alapján döntsön a javaslatban foglalt közterületek elnevezéséről.

Döntéshozói vélemények

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság		A bizottság támogatja az előterjesztés szerinti valamennyi döntési javaslat elfogadását.

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság		A bizottság az 1. döntési javaslatot, a Dr. Szilágyi Ferenc üdülő-telep technikai névmódosítását javasolja. A bizottság a 2. döntési javaslatot nem támogatja, kéri a döntés elhalasztását a szeptemberi ülésre. A bizottsági ülésen megjelent az érintett közterületre nyíló ingatlanok tulajdonosai közül egy szóvivő, aki előadta, hogy nem szeretnék a javasolt megnevezést. Azt is elfogadják, hogy az írásban javasolt Kis köz névazonosság miatt nem lehet, de inkább javasolnák a Révlapos köz, vagy a Négyház [Négy ház?] utca, esetleg a Holtkörös analógiájára a Holt utca vagy Holt köz megnevezést. A bizottság a szóban előadott javaslatok közül a Négyház [Négy ház?] utca megnevezést támogatta azzal, hogy erről postai úton eljuttatott kérdőívvel kell megkeresni valamennyi érintettet. A 3. döntési javaslatot, a Sztrenda dűlő megnevezést, javasolja a bizottság. A bizottság egy kivételével szintén nem támogatja a Siratói holtág közterületeinek névmódosítási javaslatait. E körben egyedül a 4. döntési javaslatot, a Siratói bekötőút megnevezést támogatta. A bizottsági ülésen megjelent a Siratói Környezetvédelmi és Horgász Egyesület titkára, aki szóban adta elő az egyesület javaslatát. Erről egy irományt is átnyújtott. A szóban és írásban is előadott javaslatuk azonos volt a korábbi, az egyesület nem hivatalos névadási javaslatával. Ennek alapján a javaslatuk a következő (idézőjel között az egyesület írásos javaslatának indoka): Fenyves út (Hrsz: 810/2) "Mivel azon terület mellett egy fenyő erdő helyezkedik el ,és sokan csak így ismerik." Sipos Pál út (Hrsz: 16801-16969) "Kondoroson élt ,de tavasztól őszig a Siratóban volt, ténykedet. Nagy vadász volt ,szerette a környezetet, védte, óvta, vigyázott rá. Alapító tagja volt az egyesületnek. Ezzel szeretnénk tisztelegni a munkásságának ,amit a Siratóért végzett." Fekete erdő út (Hrsz: 16972-17131) "Az első, 17040 Hrsz. telken, egy Fekete fenyves helyezkedik el ,amely igazán nagy területen és jellegzetessé teszi az utat." Varga László út (Hrsz: 14960-14998) "Budapestről költözött le nyugdíjas éveire ,ő volt aki elindította másodmagával az útjavítást, és fejlesztéseket. Alapító tagja volt az egyesületnek. Ezzel szeretnénk tisztelegni a munkásságának ,amit a Siratóért végzett." Delta út (Hrsz: 14901-14954) "Ezen terület egy háromszöget képez, így kapta jellegzetes nevét." A bizottsági vitában felmerült még az is, hogy a személyek esetében a kevés információ miatt nem tisztázható, hogy merül-e fel aggály a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdésének a) pontja tilalma kapcsán. Erre figyelemmel az a módosító javaslat született, hogy az utcaelnevezésnél csak a családnév legyen alkalmazva a közterület jelleg előtt. A bizottság végül a következő álláspontot alakította ki: A Képviselő-testület ne döntsön az augusztusi ülésén az 5, 6, 7, 8, és 9-ik előterjesztés szerinti elnevezési javaslatról. Várja meg ezzel az egyesület közgyűlésének döntését. Ezt követően postai úton eljuttatott kérdőíves konzultációval mérje fel a névjavaslatok támogatottságát a Sirató összes érintett ingatlan tulajdonosa körében. A 'szavazólapon' a következő név alternatívák között válasszanak a terület ingatlan tulajdonosai. Csikász út - Fenyves út Pákász út - Varga út Vejsze utca - Sipos út Szigony utca - Fekete erdő út Varsa utca - Delta út

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság		A bizottság támogatja az előterjesztés szerinti valamennyi döntési javaslat elfogadását.

1. döntési javaslat

"Közterület névmódosítása - Dr. Szilágyi Ferenc üdülőtelep"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Közterület elnevezése
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 3. pontjában biztosított hatáskörében eljárva Gyomaendrőd Dr. Szilágyi Ferenc üdülő-telep közterület nevének közterület jelleg megnevezését 2017. szeptember 1. napjától üdülőtelep megnevezésre módosítja.