3. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2018. május 22-i ülésére

 

Az önkormányzatoknak a településkép védelmét a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi rendelet megalkotásával biztosítja. A településképi rendeletet kidolgozása és elfogadása a Tktv. szabályaival és a végrehajtására kiadott, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jog intézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) összhangban történt. A Tktv. 16. § (2) bekezdés b) pontja a településképi rendelet megalkotásának határidejét 2017. december 31. napjában határozta meg.

A Tktv. 4. § (1) bekezdése szerint, a településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: Tak.) készül. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el. A Települési Arculati Kézikönyvet a Képviselő-testület 54/2018. (II. 26.) Gye. Kt. határozatával fogadta el.
 

Ezt követően kezdődhetett meg a településképi rendelet részletszabályainak egyeztetése és a normaszöveg végleges változatának kidolgozása amelyet most beterjesztek első fordulós megvitatásra.

Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter, az állami főépítész hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményét kikérve a következőket rendeli el:

 

 

 

E rendelet alkalmazásában: 

a.                  Címtábla, cégtábla: intézményeknek, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek elsősorban a nevét, elnevezését, címét, kisebb részben az egyéb adatait, elsősorban a tevékenységi körére utaló adatot feltüntető tábla.

b.                  Csoportos reklámhordozó: több, akár eltérő célú reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozó, amelynek létesítése a reklámtartó berendezésre is kiterjedő településképi véleményezési vagy bejelentési eljárásban hozott határozat alapján történik.

c.                  Fényreklám, LED-fal: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg (LED-fal esetében mozgó képi formában).

d.                 Helyi egyedi védelem: egy ingatlanon lévő, védetté nyilvánított építményekre vagy építményrészekre kiterjedő védelem. A helyi egyedi védelem lehet az építmény teljes tömegére kiterjedő vagy az építmény valamely - a védelem kimondásakor megállapított - részértékére vonatkozó is (az 1. mellékletben meghatározottak szerint).

e.                  Helyi területi védelem: valamely összefüggő épített területre kiterjedő építészeti védelem gyűjtőfogalma, amely több ingatlanra, magánterület, közterület valamely lehatárolható részére vonatkozik, és amely helyi egyedi védelemmel érintett és nem érintett ingatlanokra, a közterület védett és nem védett részeire egyaránt kiterjedhet.

f.                   Helyi oltalom alatt álló természeti terület: helyi jelentőségű természetvédelmi terület és helyi jelentőségű természetvédelmi érték területe.

g.                  Hirdetési célú berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített, mozgatható vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint nagyobb részben hirdetés és reklám elhelyezésére alkalmas berendezés, a kialakításától, anyagától, méretétől, illetve elhelyezése módjától függetlenül.

h.                  Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.

i.                    Információs vagy más célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, faliújság, információs vitrin, útbaigazító tábla, hirdetmény, közérdekű molinó, továbbá tulajdonos személyétől függetlenül minden olyan berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül információk megjelenítésére is szolgál.

j.                    Országos oltalom alatt álló természeti terület: tájképvédelmi terület övezete, NATURA 2000 területek, országos ökológiai hálózat folyosó, ex lege védelem alatt álló kunhalom.

k.                  Reklámfelület: reklámhordozó felülete, homlokzaton vagy tetőfelületen anyagszínnel, festéssel, bevonattal létesülő reklám felülete – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett, közterületről látszó öntapadó felületeket és az eltérő színű cserepek alkalmazását is.

l.                    Településképi eljárás: a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás.

 

(1)A városkép kedvezőbb alakítása, a kialakult beépítéshez illeszkedés érdekében a város már részben vagy teljesen beépült területein a (2) - (15) bekezdésekben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2)Azokon a lakó-, vegyes-, üdülő-, zöld-, erdőterületeken, valamint mezőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli területeken, ahol az előírt építménymagasság kisebb, mint 12 méter, csak magastető létesíthető.

(3)Az épületek homlokzatmagassága igazodjék a szomszéd telkeken álló épületek homlokzatmagasságához úgy, hogy ne legyen magasabb vagy alacsonyabb az utca jellemző házainak és a két-két mellette álló épület kiátlagolt utcai homlokzat- és gerincmagasságánál. Az így meghatározott átlagmagasságoktól az eltérés ±1,00 méter lehet.

(4)A telek közterület felé eső részére az építeni kívánt ház egyik fő, domináns funkciójú épületrészének kell esnie.

(5)A gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató területeken legfeljebb 5000 m², a mezőgazdasági övezetekben legfeljebb 2000 m² alapterületű építményeket lehet elhelyezni.

(6)A lakó-, vegyes-, üdülő-, valamint különleges területeken álló épületek színezésénél vagy azok átszínezésénél pasztellszíneket szabad használni. Nem színezhető élénk, sötét -kékre, -pirosra, -feketére, -sárgára -lilára vagy rózsaszínre az új vagy a felújításra kerülő épület homlokzata. Az építmények színezésénél a föld és a kőszínű színeket kell előnyben részesíteni. Egyes épületek szerkezeti egységét vagy tömegét szabad külön színnel megkülönböztetni. Véletlenszerűen felhordott színváltások nem használhatók.

(7)Társasházak, többlakásos házak, sorházak, egyéb csoportosházak, egylakásos családi házak felújítása, korszerűsítése esetén:

a.      Homlokzati hőszigetelést csak az egész épületre teljes felületére vagy csak egy összetartozó homlokzatra egyszerre szabad elhelyezni, azonos anyagból és azonos vastagságban, a homlokzati díszítések megtartásával, vagy újbóli megépítésével.

b.      A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző formájától, osztásától és színétől eltérni nem lehet, kivéve, ha a homlokzaton egyidejűleg a többi hasonló nyílászáró is cserére kerül,

c.      homlokzati nyílászáró, biztonsági rács, zsalugáter, árnyékoló, korlát cseréje vagy ezek felújítása során – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – az épületen már meglévő szín- és anyaghasználattól eltérni nem lehet,

d.     épületen új rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés akkor helyezhető el, ha az nem tér el az épület architektúrájától, nem változtatja meg annak tagozódásait, nem eredményezi a meglévő díszítőelemek roncsolódását, és az épület burkolataihoz és színezéséhez illeszkedik.

e.      Klímaberendezés kültéri egységét a közterület felé eső homlokzaton és közterületről láthatóan úgy szabad elhelyezni, hogy az beleilleszkedjék az épület szerkezeti és a homlokzati tagozódásaiba, a többlakásos házak esetében a lakások klíma egységei egy jól elrendezett geometriai rendben mutatkozzanak meg a külső szemlélők számára.

 

(8)Új, átalakításra vagy bővítésre kerülő épület akkor illeszkedik a településképbe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a.      a településrész karakterét megtartja,

b.      az épülettömeg nagysága, tagolása,

c.       az anyaghasználat, a színezés, a homlokzatképzés és tagolás,

d.      a tetőfelületek tagoltsága, hajlása és anyaghasználata,

e.       a homlokzati nyílászárók arányai, osztása és nagysága,

f.       a közterületről látható egyéb építmények kialakítása, anyaghasználata és színezése

a környezethez, a településrész karakteréhez és az épület rendeltetéséhez illeszkedő.

(9)Az általános illeszkedési szabályoktól eltérni csak a településképi eljárás vagy a településkép-védelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció keretében lehet.

(10)   A közterületi közlekedési utakat minden esetben szegéllyel kell ellátni. Új kialakítású út esetén az utak szintje nem lehet magasabb a járdák szintjénél. Amennyiben már meglévő műszaki okokból az utat magasabbra kell építeni, mint a járda szintjét, ott a csapadékvíz-elvezetést és a tereprendezést összehangolva úgy kell az utcaterületet rendezni, hogy a telkekhez, az épületekhez csapadék ne jusson.

(11)   Ha az utcában nyílt árok kerül kialakításra, azt úgy kell megépíteni, hogy az tisztán tartható legyen és a benne növő fű levágását ne akadályozza. Ha az műszakilag nem lehetséges, mert nem fér el úgy zárt rendszerű csapadékvíz elvezető árkokat kell létesíteni.

(12)   Egy telektömb körül egyféle minőségű járda építhető. A járdák magassági elrendezése utcasaroktól-utcasarokig folyamatos kialakítású, nagyobb szintkülönbség nélküli, hirtelen emelkedésektől mentes és egyenletes szélességű lehet. Amennyiben csak egy-egy telek előtt akarnak új járdát építeni, azt a telektömb környező járdáihoz igazodva, vagy egységes, új irányzatot meghatározva kell elkészíteni.

(13)   A légkábeleket egy oszlopsorra felfeszítve szabad csak vezetni. A használaton kívüli légkábeleket és azok oszlopsorait az engedélyesnek el kell bontani a szolgáltatás megszűnése után 1 hónapon belül. A már meglévő oszlopsor tulajdonosa semmilyen módon nem akadályozhatja a mástulajdonú légvezeték felhelyezését. Ha az újabb légvezeték nem fér el a régi oszlopsoron, akkor közösen kell építeni egy olyan oszlopsort, amelyre később is el lehet helyezni légvezetékeket.

(14)   A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a közlekedési és közmű területek, valamint a mezőgazdasági területek alkalmasak.

(1)A települési önkormányzat értékvizsgálat alapján a helyi településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti értékek megóvása és a városkép esztétikus és szakszerű alakítása érdekében helyi egyedi vagy helyi területi védelmet rendelhet el építményekre vagy területekre vonatkozóan.

(2)A helyi egyedi védelem az 1. mellékletben felsorolt építményekre vagy építményrészekre vonatkozik.

(3)A helyi területi védelem a 2. mellékletben meghatározott területre vonatkozik.

(4)Védetté nyilvánításról a Képviselő-testület dönt.

(5)A védelem tárgyát az 1. melléklet jegyzékébe kell venni és a védelem tárgyáról törzslapot kell készíteni, amely tartalmazza az építményre, területre vonatkozó adatokat, a védetté nyilvánítás rövid indoklását, a védelem tárgyának történeti leírását és értékleírását, valamint fotódokumentációját.

(6)A védett építmény teljes műszaki vagy erkölcsi avultsága esetén a Képviselő-testület dönt a védettség megszűnéséről és a védelem megszüntetéséről.

(7)Védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését a polgármesternél kell indítványozni.

(8)Amennyiben a javaslat védetté nyilvánításra vonatkozik, akkor tartalmaznia kell az építményre, területre vonatkozó adatokat, rövid indoklást, történeti leírást és értékleírást.

(9)Amennyiben a javaslat védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozik, akkor tartalmaznia kell a védelem megszüntetésének indoklását, az építmény értékleltárát és az elbontásra kerülő értékek további hasznosításának tervét, az épület és telek felmérési- és fotódokumentációját.

(10)   Azoknak a magántulajdonban lévő és helyi védelem alatt álló építmények védelme nem szüntethető meg a támogatás kifizetésétől számított 5 éven belül, amelyek fenntartásához Gyomaendrőd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a helyi építészeti értékek fenntartási támogatása céljából kiírt pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyújtott.

(11)   A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről értesíteni kell:

a.       az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b.      a védetté nyilvánításra vagy védelem megszüntetésre javaslattevőt.

(12)   A helyi egyedi védelem elrendelését és megszüntetését a földhivatali nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(13)   Területi védelem esetén a helyben szokásos módon közszemlére tétellel, a városi honlapon vagy a sajtó útján is közölhető az érdekeltekkel a védetté nyilvánítás.

(1)A védett épületet, ha a védelem az épület egészére terjed ki, táblával meg kell jelölni.

(2)A táblák elkészíttetéséről és elhelyezéséről az Önkormányzat gondoskodik, a fenntartás a tulajdonos feladata.

 

3.      A helyi védelem alatt álló építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása

(1)A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. Az építmény fennmaradása érdekében elő kell segíteni a méltó, mai igényeknek megfelelő használatot.

(2)A tulajdonos a védelem követelményeinek szem előtt tartásával köteles az építmény jó karban tartásáról gondoskodni, és az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(3)A helyi védettség alá tartozó épület, terület, építészeti értékének megőrzése, állagának védelme a terület tulajdonosának kötelessége. A megőrzéshez az Önkormányzat szakmai segítséget nyújt.

(4)A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükkel, homlokzat architektúrájukkal, tetőformájukkal, kéményeikkel, amennyiben van ilyen az eredetivel azonos kialakítású redőnyszerkezetekkel kell megtartani.

(5)A védett homlokzatokon meg kell őrizni és felújítás esetén helyre kell állítani a homlokzati nyílásrendszert, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat és az anyaghasználatot. Utólagos hőszigetelés akkor megengedett, ha az a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.

(6)A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképben betöltött szerepe ne változzon, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(7)Ha a védelem csak az épület valamely részére terjed ki, az épület felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni.

(8)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet lehető legnagyobb mértékű megőrzésével kell megoldani.

(9)Védett épület átalakításának, bővítésének, helyreállításának vagy korszerűsítésének tervezésekor az épület eredeti vagy közbenső állapotát fel kell kutatni, és dokumentálni kell azokat az értékeket, amelyek alapján a helyi egyedi védelem el lett rendelve. Az új és felújításra kerülő épületrészeknek ezekhez az értékekhez igazodni kell.

(10)   A védett épületek nem bonthatóak el csak a védettség megszüntetése után. Ilyen esetben a 6. § (9) bekezdés szerinti értékleltárt el kell készíteni, az abban szereplő elbontásra kerülő értékek további hasznosításának terve alapján az értékes részeket lehetőleg más épületbe vissza kell építeni.

(11)   Amennyiben a védett értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőhajlásszögű új épülettel pótolható.

(1)Helyi egyedi védelem alatt álló értéket magában foglaló ingatlanon közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés nem szerelhető fel.

(2)Az árnyékolókra reklámok nem kerülhetnek.

(3)Napelemet, napkollektort helyi egyedi védelem alatt álló építmények felületén úgy kell elhelyezni, hogy

a.      az elemek és szerkezetek egységes geometriai és építészeti rendben, szabályos alakzatban, ritmusosan helyezkedjenek el,

b.      a berendezés csak a tető síkjával párhuzamos legyen,

c.       a berendezés lehetőleg a közterületről nem látszó felületre kerüljön, amennyiben az nem északra, illetve attól legfeljebb 90°-kal eltérő égtájra tájolt.

(1)A helyi védelem alatt álló területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utca-vonalvezetését, telekalakítás csak ezekkel összhangban engedélyezhető.

(2)A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani vagy kialakítani, ennek érdekében

a.      az új épületek és a meglévő épületek bővítményei igazodjanak a telektömbben és a szomszédos ingatlanokon álló épületek jellegéhez,

b.      az új épületek tömege, tömegtagolása igazodjék a területen szokásos és építészeti karaktert meghatározó épületek tömegéhez, tagolásához,

c.      az épületek tetőhajlása, tetőtagolása és a tetőhéjazat a tömb és a helyi védelem alatt álló terület jellegét meghatározó tetőképzések mintájára, azokhoz igazodva készüljön,

d.     a homlokzati részletképzés tartózkodjék mind a túltagolt, mind a tagolatlan, mind a túldíszített, mind a sivár kiképzéstől.

(3)Különös gondot kell fordítani a védett területeken a településrészre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények megtartására és továbbfejlesztésére.

(1)Az Önkormányzat folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi a védett épületek és területek állapotát.

(2)Az éves ellenőrzés tapasztalatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) felvezeti az épület, építmény törzslapjára.

 

 

(1)Településképi szempontból meghatározó területek:

a.      a műemléki környezet területei,

b.      a helyi védelem alá tartozó területek,

c.      a természeti területek és az azokkal határos telkek,

d.     a gyomai történeti városközpont 3. mellékletben lehatárolt területe

e.      az endrődi történeti városközpont 3. mellékletben lehatárolt területe

f.       a Városháza környékének 3. mellékletben lehatárolt területe

g.      az országos közutak, helyi főutak, bel- és külterületi szakaszai, illetve az útterület telekhatáraitól mért 50 m-es terület.

(2)Az önkormányzat az 4. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból eltérő karakterű területeket jelöli ki:

a.      endrődi – és gyomai történeti városközpontok,

b.      városiasodó központi terület a Városháza környezetében,

c.      a történeti központokon kívüli lakóterületek,

d.     ipari zóna,

e.      holtágak melletti üdülő- és kertterületek,

f.       a Nagylaposi és Öregszőlői külterületi lakott helyek,

g.      külterületi mezőgazdasági- és ipari területek.

 

 

(1)A településképi szempontból meghatározó területeken

a.      az új épületek, illetve a meglévő épületek bővítményei illeszkedjenek a városrész építészeti karakteréhez, a szomszédos épületek tömeg és homlokzatkialakításához,

b.      az épületek tömeg- és a homlokzatképzése a környezetükben lévő épületekéhez arányos és arányosan tagolt legyen.

c.      a területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, óvni és fejleszteni kell az épített es természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőséget.

(4)Meglévő épületek közterületről látható homlokzatain gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át. A berendezés elhelyezésekor a zaj- es rezgési határértékek betartandók. Új épület létesítésekor a klímaberendezések elhelyezését előre meg kell tervezni.

(5)A telek utcavonali telekhatárán kerítést létesíteni csak az alábbi feltételekkel lehet:

a.      az utcavonalon létesülő kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, a legfeljebb 0,5 m tömör lábazat felett áttört, átlátható felületű lehet,

b.      a településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban hagyományos építőanyagokból készülő kerítés létesíthető. Nem alkalmazható tömör fém táblás kerítés.

 

 

(1)Az 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi - az eredeti héjazati anyagokat kell (újra) felhasználni. Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható. Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, kiegészítő felületeken cink, réz, üveg vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.

(2)A településképi szempontból meghatározó területek városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a hagyományosan alkalmazott anyagok, illetve homlokzati felületek kialakítását.

(3)Helyi védelem alatt álló építményeken a közterületről látható homlokzaton a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő osztásrendű és színű nyílászáró építhető vissza. Az építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani, vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.

 

 

(1)Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A városképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.

(2)A tetők tömegének kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét. A közterületről látható homlokzaton és a tetőzeten megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

(3)Zártsorú beépítésnél az eltérő traktusmélységű magastetős épületek gerincmagasságát össze kell hangolni és a magasságkülönbség legfeljebb 1,00 méter lehet.

 

 

(1)A homlokzatok, illetve épület, építmény látványának egységes megjelenése érdekében meglévő épület, illetve építmény átalakítása, vagy akár részleges felújítása esetén a homlokzati nyílászárókat a homlokzat rendjében, a funkciónak, illetve a helyzetnek megfelelő azonos mértékben, osztással és anyaggal kell kialakítani.

(2)A földszinti portálokat az épület meghatározott karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.

 

 

(1)A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(2)A közterületek burkolatát - a kialakult, meglevő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(3)Mobil árusítóhely (méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez.

(4)A kitelepülés, mobil árusítóhely nem károsíthatja a zöldfelületet, a fasorok egyedeit és nem korlátozhatja a zöldfelületek használatát.

(5)A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakítandók ki.

(6)A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli légvezetéket el kell távolítani. Új vezeték kiépítése csak földkábellel történhet.

 

 

(1)Új transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(2)A településképi szempontból meghatározó területeken kizárólag sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására és turisztikai funkcióra szolgáló kioszk helyezhető el.

(3)Az épületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és - dobozok helyét és színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket lehetőleg az épületek alárendelt homlokzatára vagy a kerítésbe kell beépíteni a közmű üzemeltetők előírásait is figyelembe véve.

(4)Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással, takartan engedhető meg, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

(5)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény csak takartan, a homlokzathoz illeszkedő burkolattal építhető.

(6)Napelemet, napkollektort az építmények felületén úgy kell elhelyezni, hogy

a.      az elemek és szerkezetek egységes geometriai és építészeti rendben, szabályos alakzatban, ritmusosan helyezkedjenek el,

b.      és illeszkedjen a tetőfelület alakzatához és a tetőfelépítményekhez.

(7)A háztartási méretű, talajra telepített, szélenergia hasznosításra szolgáló létesítmények – az egyéb előírások betartása mellett – lakó és üdülő építési övezetek területén az építési helyen belül vagy a hátsókertben, a telekhatároktól a rotor magasság értékének legalább 1,5-szeres távolságára telepíthetőek. Háztartási méretűnél nagyobb, szélenergia hasznosítására szolgáló létesítmények – az egyéb előírások betartása mellett – az országos fő- és mellékutak tengelyétől legalább 100 m-re helyezkedjenek el.

 

 

(1)Bármely hirdetési célú berendezés és annak tartóberendezése csak a településképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy az a közterületek és az ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(2)Közterületen hirdető-berendezést és hirdetményt elhelyezni a közterületek használatának rendjét és a köztisztaságot szabályozó önkormányzati rendeletekben meghatározott előírások szerint lehet.

(3)Közterület-használati engedély alapján, díjmentesen folytatható közterület-használat:

a) a közterületbe 10 cm-en túl nem benyúló üzlethomlokzat,

b) kirakatszekrény,

c) üzleti védőtető,

d) összecsukott ernyőszerkezet,

e) a vállalkozást reklámozó hirdető berendezés

elhelyezése esetén,

(4)Közterület-használati engedély nélkül díjmentesen, a nyitvatartási ideje alatt üzletenként legfeljebb 2 db megállító tábla helyezhető el a hirdetett üzlet előtt.

(5)Közterületen hirdetményeket térítésmentesen kizárólag az erre a célra kijelölt 9. mellékletben felsorolt hirdetőtáblákon lehet elhelyezni.

(6)A közút területén a közútkezelő hozzájárulása nélkül elhelyezett hirdető-berendezések eltávolítására a közútkezelő saját hatáskörben intézkedhet.

(7)A közút területén kívül, a közutakra vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközően elhelyezett hirdető-berendezések esetén a közútkezelő közvetlenül - a közlekedési hatóság közreműködése nélkül – a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyzőnél) kezdeményezheti a jogellenes állapot megszüntetését.

(8)Hirdetési célú berendezésen nem alkalmazható

a.      jogszabályban más célra fenntartott formai vagy tartalmi megoldás,

b.      a közlekedés biztonságát, vagy más építmény, telek használatát zavaró lámpa.

(9)Hirdetési célú, villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület, fényreklám, LED- fal csak 6-22 óráig üzemelhet, ettől eltérni csak a településképi bejelentési eljárásban kiadott határozat eltérő rendelkezései alapján lehet.

(10)   Hangos reklám hirdetési célú berendezéshez kapcsolódóan nem alkalmazható, kivéve az ilyen célra közterület használati engedéllyel rendelkező járműveket.

(11)   A 8. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak, amelyeknek létesítését településképi bejelentési eljárásban kezdeményezhetik.

(12)   A hirdető-berendezés kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell:

a.      a pontos, méretarányos helyszínrajzot és műszaki tervet, színes nézeti rajzot,

b.      az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását, közterületen történő elhelyezés esetén az Önkormányzattal kötött bérleti szerződést,

c.      a 10 000 Ft/m2 kaució befizetéséről szóló igazolást.

(13)   Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető berendezéseket a hirdető-berendezés tulajdonosa - ha jogszabály kivételt nem tesz - határozatban történő felszólítást követő 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(14)   Amennyiben a hirdető-berendezés eltávolítását a hirdető-berendezés tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a vonatkozó jogszabály alapján intézkedni kell a határozat végrehajtásáról. Amennyiben a határozatban foglaltakat az engedélyes nem hajtja végre úgy a befizetett kaució nem adható vissza.

(1)Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan

a.      tetőfelületén, egyéb közterületről látható homlokzatán 1 m2-nél nagyobb reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés, kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték,

b.      elő- vagy oldalkertjében vagy a kerítésen, épületközben reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.

 

(2)Helyi egyedi védelem alatt álló építményen címtábla csak hagyományosan a bejárat mellett, általában intézmény megnevezés feltüntetésére, az épület karakteréhez illeszkedő módon szerelhető fel.

(3)Helyi egyedi védelem alatt álló építményen üzlet- vagy intézménymegnevezést különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt, minden esetben 30 cm-nél nem nagyobb betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestésével szabad megvalósítani, de csak olyan módon, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot. A 10 cm nagyságú és nagyobb betűkből álló felirat betűtípusának az épület homlokzatával azonos stílusúnak kell lennie.

(4)Műemléki környezetben, helyi védelem alá tartozó területeken, természeti területeken és az azokkal határos, illetve határaival szemben fekvő telkeken telepített és mobil fényreklám és LED- fal kizárólag közművelődési célú reklámozás céljára alkalmazható.

(5)Településképi szempontból meghatározó területen konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített, településképi vélemény vagy bejelentési eljárásban hozott határozat alapján létesített szerkezet alkalmazható, nem szerelhető fel típus jelleggel forgalmazott vagy a homlokzathoz adaptálás nélkül készülő valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója.

(6)Utasváró, pavilon, kioszk és más közterületi építmény időszakosan vagy állandóan elhelyezett berendezés, felszerelés felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn - beleértve a mozgatható árnyékolók függőleges szegélyén kívüli felületeit is - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(7)A város szempontjából jelentős vagy országos jelentőségű eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó hirdetmények elhelyezhetőek közterületen vagy magánterületen is.

(8)Településképi szempontból meghatározó területen épülettől független reklámot csak az önkormányzat által kihelyezett reklámhordozón vagy utcabútoron szabad elhelyezni.

(9)Az építmények homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő információs vagy más célú berendezést, hirdetési célú berendezést, reklámfelületet, címtáblát, cégért el kell távolítani.

(10)   Óriásplakátok bel- és külterületen csak közlekedési-, és gyűjtő utak mentén, legalább 200 méter távolságra helyezhetők el.

 

 

(1)Védett természeti területen - a jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai mellett - építményeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.

(2)Fasor telepítésekor nem alkalmazható tövétől ágas, illetve tűlevelű örökzöld fás szárú növény.

(3)Invazív fafajok alkotta fasorok esetén gondoskodni kell a fasor egyedeinek fokozatos cseréjéről.

(4)Közterületen kialakítandó terasz esetében műnövényzet nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény, amely az épített környezettel színben és formában is harmonizáló növénytartóban kerülhet elhelyezésre, a gyalogosforgalom akadályozása nélkül.

(5)Planténerben fa csak ott telepíthető, ahol fák telepítésére nincs lehetőség.

 

 

(1)Kereskedelmi célú épületek nagyméretű parkolói esetén, ha a befogadóképessége 200 férőhelynél nagyobb, akkor a parkolót legfeljebb 100 személygépjármű elhelyezését biztosító egységekre kell bontani, és az egyes parkolási egységek között legalább 2 m szélességű, összefüggően beültetett zöldsávot, zöldfelületet kell kialakítani.

(2)A parkolókat elválasztó zöldsávokban az előírt fásítással együtt legalább kétszintes zöldfelületet kell kialakítani, a cserjék tekintetében azok legalább fele arányban örökzöld, a fák tekintetében lombhullató, nagy koronát növelő növényzettel.

(3)A zöldsáv növényzetét és a fásítást meg kell őrizni, gondozni kell, kipusztulásuk esetén azok pótlásáról a fenntartónak kell gondoskodni.

(4)A parkolófelület melletti összefüggően beültetett zöldsávon legalább 6,0 méteres távolságokban legfeljebb 1,5 m széles burkolt gyalogos átvezetés létesíthető.

(5)Kereskedelmi célú épületek nagyméretű parkolói esetén a fásításánál nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 12/14 cm törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.

(6)Az e rendelet hatálybalépése előtt épült 20 férőhelynél nagyobb parkolók esetén a parkolók felújításakor, a jogszabályoknak megfelelő számú fásítást kell telepíteni, amennyiben az műszakilag megoldható úgy, hogy a szükséges parkolók száma biztosított marad.

 

 

(1)Szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást kell tartani az alábbi településképet érintő építési munkák megkezdése előtt, a tervezés kezdeti szakaszában:

a.      településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben,

b.      településkép szempontjából meghatározó területre tervezett, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá eső építési munkák esetében,

c.      helyi védelem alatt álló építmények építési munkáival kapcsolatban,

d.     helyi területi védelem alatt álló területen végzett építési munkákkal kapcsolatban.

(2)A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni.

 

(1)Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) vonatkozó részében meghatározott, és a 23. § 1. pontjában felsorolt, továbbá a jelen fejezetben meghatározott építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2)Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet vonatkozó részében meghatározott, és a 23. § 2. pontjában felsorolt, alábbi területeken végzett építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban:

a.      településképi szempontból meghatározó területek

b.      Vt jelű településközpont vegyes területek, Ln jelű nagyvárosias lakóterületek, Lk jelű kisvárosias lakóterületek, K-1-K6 és K12 jelű különleges területek,

c.      országos oltalom alatt álló természeti területek,

d.     helyi védelem alatt álló területek, helyi természeti védelem alatt álló területek, védett utcakép, védett fasor utcája, egyedi természeti érték környezete,

e.      közterület, közpark területei.

 

 

A településképi vélemény alapját Gyomaendrőd Város Főépítészének (a továbbiakban: Főépítész) állásfoglalása képezi:

a) Gyomaendrőd közigazgatási határán belül

ab) az 500 m2 összes nettó alapterületet meghaladó építmények, építmény együttesek,

ac) a 6 méter épületmagasságot elérő építmények,

ad) a legmagasabb pontján a 14,5 métert elérő építmények,

ae) helyi egyedi védelem alatt álló építmények,

af) előkertben portaépület, kerékpártároló, zászlótartó, totemoszlop,

ag) a helyi védelem alatt álló építmények szomszédságában lévő építmények utcai homlokzatának megváltoztatásával is járó,

ah) a közterületen megvalósuló építmények,

ai) az önálló reklámtartó építménnyel kapcsolatos építési, bővítési, településképet érintő átalakítási tevékenység

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban;

b) a 22.§ (2) bekezdésben felsorolt területeken létesülő

ba) 150 m2 hasznos alapterületet meghaladó alapterületű lakás rendeltetést is tartalmazó építmények,

bb) háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmények,

bc) egy telken meglévő vagy tervezett 3 épület,

bd) telepszerű vagy zártsorú beépítésű területen épület, épületegyüttes,

be) legalább 3 önálló lakás kialakítására alkalmas lakóépület közterületről építménnyel nem takart, 15 m²-t meghaladó hasznos alapterületű építmények

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban.

 

 

(1)A polgármester településképi véleményét – a 23. § szerinti állásfoglalás alapján – a Főépítész készíti elő.

(2)A településképi vélemény minden esetben tartalmazza a Főépítész 23. § szerinti állásfoglalását.

 

 

A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek a Főépítésszel történő előzetes egyeztetés és az általa kiadott igazolás alapján a településképi vélemény kialakításához nem szükségesek.

 

 

(1)A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építmény

a.      megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b.      illeszkedik-e a város természeti és épített értékeihez,

c.      a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményez-e.

(2)A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a.      a beépítés módja – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b.      figyelembe veszi-e a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c.      nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását, használatát,

d.     több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosítható-e az illeszkedési követelményeknek megfelelő megvalósíthatóság, a beépítés sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a.      a tervezett rendeltetés az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b.      az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4)Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a.      azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b.      a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c.      a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d.     a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére és

e.      a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.

(5)A közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

1.      a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, az ebből eredő használata

2.      az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek vagy szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

 

 

 

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 30. § (1) bekezdésben szereplő területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:

1.      több rendeltetési egységet vagy kettőnél több lakást tartalmazó épület közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje,

2.      kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,

3.      közterület felől építménnyel nem takart nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,

4.      önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

5.      új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,

6.      közterület felől építménnyel nem takart helyen vagy a közterületi határvonallal 90 foknál kisebb szöget bezáró épületszerkezeten szellőző berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése,

7.      közterület felől építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedően előtető, ernyőszerkezet létesítése, meglévő átalakítása, bővítése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

8.      közterületet és a nem közterületet elválasztó új kerítés építése,

9.      növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,

10. a 6,0 méter vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése,

11. magasles, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

 

 

(1)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 30. § (2) bekezdésben szereplő területeken végzett alábbi építési tevékenységek esetén:

a.      helyi egyedi védelem alatt álló építmény – homlokzatának megváltoztatásával együtt járó – építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,

b.      a helyi védelem alatt álló építmények szomszédságában lévő építmények közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának megváltoztatásával is járó építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,

c.      közterületen zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,

d.     közterületen vagy közterületről építménnyel nem takart helyen felállított illemhely telepítése, építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, amennyiben a tevékenység nem építési vagy rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező közterületen folyik,

e.      közterületi utasváró fülke, telefonfülke vagy pavilon építése,

f.       közterületen vagy közforgalom céljára megnyitott területen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy műszaki specifikációval rendelkező, 30 napot meghaladóan fennálló műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,

g.      közterületen, vagy közterületről látható kerthelyiség létesítése.

(2)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 30. § (2) bekezdésben szereplő területeken lévő építmények vagy rendeltetési egységek rendeltetésének megváltoztatása előtt, amennyiben az a meglévő utcai homlokzat jellegének változásával jár vagy amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a.      rendeltetési egységeinek száma megváltozik,

b.      az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendeletben az övezetre vagy az építési övezetre vonatkozóan a tervezett rendeltetés nem szabályozott,

c.      a Helyi Építési Szabályzat szerint az övezetben vagy az építési övezetben kivételesen helyezhető el vagy a helyi lakosság ellátását szolgálja,

d.     a korábbi rendeltetéshez képest – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé vagy

e.      érinti a közterület kialakítását, a köztárgyakat, a közterületen lévő berendezéseket, a növényzetet.

 

 

(1)A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a 30. § (2) bekezdésben szereplő területekre tervezett

a.      rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt földrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelző, címjelző hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér),

b.      bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű hirdetőfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – vagy egyéb hirdető berendezés (a továbbiakban együtt: reklámfelület),

c.      útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület (a továbbiakban együtt: útbaigazító hirdetőfelület) elhelyezésének megkezdése előtt.

 

(2)Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetőfelület

a.      építési célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területen, az építési munkákkal összefüggő berendezéseken, szerkezeteken, és legfeljebb az építés,

b.      rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területeken, a rendezvénnyel összefüggésben, és legfeljebb a közterület foglalási engedély érvényességének idejéig jelenik meg.

 

 

(1)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi területeken végzett, 27. §-ban felsorolt tevékenységek megkezdése előtt:

a.      településképi szempontból meghatározó területek

b.      Vt jelű településközpont vegyes területek, Ln jelű nagyvárosias lakóterületek, Lk jelű kisvárosias lakóterületek, K-1-K6 és K12 jelű különleges területek,

c.      országos oltalom alatt álló természeti területek,

d.     helyi védelem alatt álló területek, helyi természeti védelem alatt álló területek, védett utcakép, védett fasor utcája, egyedi természeti érték környezete,

e.      közterület, közpark területei.

(2)Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Gyomaendrőd Város teljes közigazgatási területén végzett, 28.-29. §-ban felsorolt tevékenységek megkezdése előtt.

 

 

(1)A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2)A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a.      a kialakult településszerkezethez való illeszkedést,

b.      a településképhez való illeszkedést,

c.      a település táji környezetéhez való illeszkedést,

d.     a településkarakterhez történő illeszkedést,

e.      a védendő értékeket,

f.       a távlati adottságokat, fejlesztési lehetőségeket,

g.      a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését.

(3)A településképi bejelentésre kiadott határozat a Főépítész szakmai álláspontján alapul.

(1)Amennyiben a tevékenység megfelel a 31. § (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító, hirdetőfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatot hoz, amelyben érvényességi időt határoz meg az alábbiak szerint:

a.      állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges,

b.      legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának időtartama, de legfeljebb 180 nap,

c.      közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,

d.     közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,

e.      reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak.

(2)A 27.-28. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető az egyéb jogszabályok és előírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után.

(3)A határozatban meghatározott érvényességi idő lejártáig új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést az érvényességi idő lejárta után is fenn kívánják tartani.

(4)A határozatban meghatározott érvényességi idő lejárta után a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést a kihelyező saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani.

(5)A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

 

 

(1)       Településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében, a településképben megjelenő egyedi, vagy területi védelem alatt vagy településkép-védelmi területen lévő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak, különös tekintettel ha

a.      az épületek jó karban tartására,

b.      az épületek homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, az egységes megjelenésének biztosítására,

c.      az előírt zöldterület biztosítására,

d.     az építési telek terület-felhasználási előírásoknak megfelelő használatára,

e.      a terület-felhasználási előírásokban foglaltaktól átmenetileg eltérően használt terület adottságának megfelelő bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

 

(2)       A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozattal az építmény, építményrész felújítását, átalakítását vagy elbontását rendelheti el.

(3)       A kötelezés teljesítésére olyan időtartamot kell megállapítani, amely igazodik a kötelezésben előírt tevékenység elvégzéséhez szükséges időigényhez, figyelembe véve az esetlegesen lefolytatandó hatósági eljárások, engedélyezések időtartamát is.

(4)       Az ügyfél indokolt kérelmére, vagy egyéb indokolt esetben a határozatban foglalt kötelezés tartalma vagy a kötelezés teljesítésére előírt határidő módosítható.

 

 

(1)A védelemhez szükséges műszaki beavatkozásokra az Önkormányzat Örökségvédelmi Alapjából vissza nem térítendő támogatás adható. A támogatás éves keretösszegét a tárgyévi költségvetés határozza meg.

(2)A támogatás, a pályázati felhívásban rögzített feltételekkel és eljárási rendben, pályázat útján igényelhető.

(3)A támogatást az a magánszemély, nem gazdálkodó szervezet, intézmény, továbbá gyomaendrődi székhellyel, illetve telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet igényelheti, akinek az épület, építmény a tulajdonában, használatában vagy kezelésében van.

(4)Támogatás adható:

a.      védelemre érdemes építmény vagy építményrész felújításra, korszerűsítésére,

b.      olyan épületre, építményre, vagy környezeti érték megóvására, ami a város védett területére esik, és felújítását, korszerűsítését az építésügyi hatóság elrendelte vagy műszakilag indokoltnak tartja.

(5)A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el, és dönt a támogatás mértékéről.

 

 

 

(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)Hatályát veszti

a.      a fák védelméről, valamint a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 33/2003. (XII. 29.) önkormányzati rendelet,

b.      a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció valamint a településképi bejelentési és véleményezési eljárás szabályairól szóló 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelet,

c.      a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 31/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet

d.     a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 17/2006. (VII. 3.) önkormányzati rendelet,

e.      az épített örökség védelméről szóló 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelet,

f.       Gyomaendrőd város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése, 17. § (2), (9), (10) bekezdése, 18. § (8) bekezdése, 19. § (2) bekezdése, 20. § (1) bekezdés c) pontja, 21. § (10), (11), (12), (13), (14), (15) bekezdése, 30/A. § (1), (2), (3) bekezdése, rendelet 32. § (1) bekezdés a), b), c) pontja az 1. melléklet

 

 

 

 

 

 

           

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (II.26.) önkormányzati rendelete a város helyi építési szabályzatáról tervmellékleteinek részét képző Szabályozási tervlapok tartalmazzák.

 

3.melléklet a ../2018. (…) önkormányzati rendelethez        

 

 

 

 

Hantoskerti út 1-7 és 2-6, Áchim András u. 1-11 és 2-22, Hősök útja 37-69/1 és 34-66, Mátyás Király u. 3-13 és 2-14, Árpád u. 1-11 és 2/2-10, Attila u.1-11 és 2-10, Fegyvernek u. 1-9 és 2-10, Bajcsy-Zsilinszky út 35-77 és 32-58, Luther u. 1/1-5 és 2-6, Bocskai István u. 31-59 és 30/1-60/1, Dr. Pikó Béla u. 1-5 és 2/1-4, Kner u. 1-5, Hunyadi János u. 1-13 és 2-10, Botond u. 2-6 és 1-3, Kisfaludy u. 4. Zrínyi Miklós u. 59-61, Esze Tamás u. 5, Arany János u.1-25 és 2-34, Wesselényi Miklós u.1-23 és 2-18, Kossuth Lajos út 1-59 és 2-62, Petőfi Sándor u. 1-45 és 2-64/2, Jókai Mór u. 1-31/1 és 2-38, Tompa Mihály u. 1-25 és 2-26/2 házszámozású telkek a közöttük lévő utcák, a Szabadság tér és azt körülvevő összes telek és e területeken belül eső közterületek, terek, parkok területei.

 

 

Hídfő u. 1-17 és 2-16, Fő út 1-21/1 és 2-30, Damjanich u. 1-17 és 2-10/1, Deák Ferenc u. 1-11 és 2-18, Endrődi u. 1-19 és 2-14/2 (5269/2 hrsz.-ig), Lábas u.1-11 és 2-12, Vaszkó Mihály u. 1-19 és 2-16, Selyem út 1-37 és 2-40, Sugár út 1-41 és 2-48, Csurgó u. 1-7 és 2-6, Décsi u.1-19 és 2-18, Szent Antal u. 1 és 2-4, Temető u. 1-13 és 2-16, Kenderáztató u. 1-21, Polányi Máté u. Selyem út és Sugár út közti szakasza és a 2-3, Zrínyi Ilona u. 1-27 és 2-36, Köztársaság u. 1-11, Korányi Frigyes u. 1-31/1 és 2-18, Dózsa György u. 1-35 és 2-32, Blaha Lujza u. 1-33 és 2-24, Apponyi u. 1-37 és 2- 30, valamint a katolikus templom műemléki környezete az előtte álló tér és park összes telkének területe és a felsorolt utcák közterületeinek területei.

 

 

A 3357 hrsz. délkeleti telekhatára, 3353, 3354, 3397 hrsz. délnyugati telekhatára, 3399 hrsz.-ú út, 3489 hrsz. ú út (Újkert sor), a 3477, a 3451, a 3416 hrsz.-ú telkek északi telekhatára, A 6888 hrsz.-ú (elnevezetlen) utca, valamint a 3406 hrsz.-ú holtág északi határa és a 3357 déli telekhatár meghosszabbításaként a kertekből kihasított telekrész által körülhatárolt területek.

 

 

 

Gyomaendrőd Város helyi védelem alá helyezett épített örökségéről

 

 

Elhelyezkedése: ..........................................................

Önkormányzati határozat száma a védetté nyilvánításról:...................

Neve: .......................................

Lakcíme: ..................................

Postacíme: ...............................

Jogállása:* jogi személyiségű szervezet, jogi személyiség nélküli szervezet, magánszemély,

egyéb jogállású pályázó, éspedig: .....................................

A védett érték részletes leírása

Történeti leírás

Fotódokumentáció

Műszaki leírás a védett érték állapotáról

Felmérési terv

Igénybevett támogatás önkormányzati határozata

Igénybevett támogatás elszámolás igazolása

 

 

* a kívánt szövegrész előtti -be „x” jelet kell tenni

** a felsorolt és rendelkezésre álló dokumentumok a nyilvántartási lap mellékletét képezik

 

 

Gyomaendrőd Város épített örökségének helyi védelme

támogatására kiírt pályázat benyújtásához

Neve: .......................................

Lakcíme: .................................

Postacíme: ...............................

Jogállása:* jogi személyiségű szervezet, jogi személyiség nélküli szervezet, magánszemély

egyéb jogállású pályázó, éspedig: .....................................

Megnevezése: ..................................

Elhelyezkedése: ...............................

Helyrajzi száma: ..............................

 

épület tartószerkezetet érintő felújítása

épület tetőszerkezetek, tető héjazat, kémények felújítása, indokolt szerkezeti állapot esetén cseréje.

az épület - legalább közterületre néző - teljes homlokzatára kiterjedő felületek, tagozatok felújítása, helyreállítása, festése.

az épület homlokzati nyílászáróinak, kapuzatának felújítása, cseréje.

az épület utcai homlokzaton meglévő épületgépészeti szerkezetek, szerelvények áthelyezése.

utólagos vízszigetelési munkálatok.

közterületre néző homlokzaton közvilágítás célját is szolgáló világító testek elhelyezése.

egyéb munkálatok:....... ..............................................................

            30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat

            jogerős építési engedély határozat

            építési engedély tervdokumentáció 1 pld

            jogszabály által előírt esetben kiviteli terv dokumentáció 1 pld

            a tervezett munkákra vonatkozó költségvetés, vagy kivitelezői árajánlat

            a felújítandó objektum állapotát bemutató színes fotók

            az érintett tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata

            nyilatkozat az önerő meglétéről

            nemleges igazolás az önkormányzati tartozásról

            Gyomaendrőd, 20......

                                                                                                                      pályázó aláírása

* a kívánt szövegrész elé „x” jelet kell tenni

 

 

a Helyi örökségvédelmi Alapból

pályázat útján elnyert támogatáshoz

amely létrejött

Gyomaendrőd Város Önkormányzata (székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem u.124). képviseli ……………….. polgármester, mint támogató, (továbbiakban: Támogató)

másrészről a(z) .................., mint pályázó címe: .........., képviseletében eljár: ..................., továbbiakban: „Támogatott” között az alábbiak szerint:

1.     Gyomaendrőd Város Önkormányzatának, a Helyi örökségvédelmi Alapból, támogatás elnyerésére kiírt 20.. évi pályázati felhívására, a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) ................ számon iktatott pályázatra vonatkozóan a Támogató .............. számú határozatával ......... Ft, azaz ................ forint összegű támogatást nyújt a Támogatott részére, amely ……….. ,- Ft vissza nem térítendő, és .............,-Ft visszatérítendő támogatás.

2.     A támogatás kizárólag a pályázatban meghatározott alábbi célokra fordítható.

        ...........................................

        ...........................................

        ...........................................

        A támogatás összegét a Támogatott a fentiekben meghatározott céltól eltérően nem használhatja fel. A pályázati céllal összefüggésben sem fordítható a támogatás összege bármilyen adó (ÁFA), illeték vagy közteher tartozás kiegyenlítésére.

3.     A Támogatott kijelenti, hogy

        60 (hatvan) napon túl lejárt és ki nem egyenlített köztartozása (adó-, vám-, valamint TB járulék tartozása) nincs,

        az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített fizetési kötelezettsége nincs,

4.     A kifizetés pénzátutalással történik a Támogatott ............. számú ........................ pénzintézetnél vezetett számlájára, melyet a Támogató a Támogatott által aláírt szerződés, és a /2010. Gye. Kt. rendeletben foglaltaknak megfelelően folyósít.

5.     Az elszámolás rendje:

        A támogatás az odaítélését követő egy éven belül használható fel. Az elvégzett munkákat és felhasznált anyagokat, termékeket igazoló számlák benyújtása után, azok ellenőrzését követően, a helyszíni ellenőrzés megtartása után 8 napon belül kerülnek kifizetésre. A támogatás kifizetés 200.000,- Ft-ig egy összegben, azontúl 200.000,- Ft-ként lehetséges. A támogatott a támogatás felhasználásáról a tárgyi munka befejeztével 60 napon belül el kell számolni. Amennyiben építési engedélyköteles munkát végeztek, úgy az építésügyi hatóság engedélyét csatolni kell az elszámoláshoz. A kamatmentes kölcsönt a támogatott munka befejezése után 6 hónapon belül el kell kezdeni törleszteni. A törlesztő részlet mértéke: ……Ft

        A kölcsön visszafizetésére meghatározott határidő: .....

        A megvalósítás során felmerülő többletköltség a Támogatottat terheli.

6.     A támogatás a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény és az ÁFA törvény szabályai szerint használható fel.

7.     Támogatottal való kapcsolattartást, a támogatott cél megvalósítása előkészítésének, lebonyolításának és teljesítésének folyamatos ellenőrzését, valamint minden, a jelen szerződésből fakadó vagy azzal összefüggésben szükségessé váló operatív ügyintézést és lebonyolítási feladatot, valamint a támogatás folyósításának előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi.

8.     A Támogatott szerződésszegése esetén az Önkormányzat jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani (rendkívüli felmondás). Ebben az esetben a Támogatott köteles a támogatás teljes összegét (az átutalás napjától számított jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kötbérrel növelten) az Önkormányzat 53200125-11062402 számú számlájára, a felmondást követő 5 banki napon belül visszafizetni. Szerződésszegésnek minősül - különösen - a támogatás összegének e szerződésben foglaltaktól eltérő felhasználása, azonnali és indokolatlan megszüntetése, valótlan adatok, tények, körülmények közlése, az elszámolási kötelezettség megszegése, az ellenőrzés akadályoztatása, a jogszabályok, szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek, valamint - ismételt felszólítást követően - a szerződés szerinti tájékoztatási kötelezettségek megszegése. A Támogatott szerződésszegése esetén legfeljebb öt évre kizárható a támogatási lehetőségekből.

9.     A Támogatott az Önkormányzat szerződésszegése esetén jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani (rendkívüli felmondás). Az Önkormányzat szerződésszegést követ el, ha a támogatás megfizetését jogos ok nélkül megtagadja. A Támogatott ebben az esetben követelheti a rendkívüli felmondás napjától a szerződésben megállapított időtartamra számított támogatási összegtörvényes kamattal növelt összegét.

10. Amennyiben a Támogatott - neki fel nem róható okból - nem tudja teljesíteni jelen megállapodásban foglalt kötelezettségeit erről haladéktalanul köteles az Önkormányzatot. értesíteni, és ezzel egy időben írásban benyújthat határidő módosítási kérelmet, melyet 60 napon belül a Városfenntartó, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság elbírál.

11.   A Támogatott jelen megállapodás aláírásával tudomásul veszi, hogy

                1)         az Állami Számvevőszék vizsgálhatja a támogatás felhasználását, jelen                                     megállapodást és a támogatás felhasználása során keletkező további                                         megállapodásokat;

                2)         az államháztartásról szóló, a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon                                    használatának             nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével               összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 5. §-ával               módosított államháztartási törvény 15/A. §-ából fakadó kötelezettségének eleget                                téve, jelen megállapodás közérdekű adatait (támogatott neve, támogatás célja,                         összege, a támogatott program időpontja, helyszíne) közzéteszi az Önkormányzat                   internetes portálján; (www.gyomaendrod.hu)

                3)         a Ptk. 81. § (3) bekezdése értelmében nem minősül üzleti titoknak a támogatás                        felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését,                          vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli;

                4)         kérésre a Támogatott a jelen jogviszonnyal összefüggő, és a Ptk. 81. § (4) bekezdése               alapján közérdekből nyilvánosnak minősülő adatokra vonatkozóan köteles                               tájékoztatást adni,

                5)         a támogatott a szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás mértékének               erejéig az ingatlan-nyilvántartásban Gyomaendrőd Város Önkormányzata javára                     jelzálogjog kerüljön bejegyzésre a támogatási szerződésben meghatározott kölcsön visszafizetésének időpontjáig.

12.   A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Jogvita esetére a szerződő felek a Szarvasi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen támogatási szerződés az aláírás napján lép hatályba.

13.   A Felek a jelen megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat közösen értelmezték, és a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, cégszerűen jóváhagyólag aláírták.

 

Gyomaendrőd, 20.... év ...... hó ..... nap

 

…...............                            ...............

 

 

 

Az egységes önkormányzati információs táblarendszeren egy egységnyi felület bérleti díja:…….,Ft+ÁFA/év. A hirdetések által elfoglalt felület szerint az egységnyi felület díjához kell arányosítani a kiszabot díjat. Egy egységnyi felület: 1000x1000 mm

 

 

 

1. Kállai Ferenc Kulturális Központ - 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 9.

2. Szent Antal Népház – 5502 Gyomaendrőd, Blaha Lujza út 26.

3. Határ Győző Városi Könyvtár – 5500 Gyomaendrőd, Fő út 230.

4. Rózsahegyi Ház – 5502 Gyomaendrőd, Kondori út 1.

 

 

Bejelentő neve:

…………………………………………………………………………………………………...

Bejelentő lakcíme, szervezet esetén székhelye:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

 

Bejelentő elérhetősége (e-mail, tel.):

…………………………………………………………………………………………………...

 

Folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

 

Az eljárásra benyújtott építési tevékenység helye, a telek helyrajzi száma:

…………………………………………………………………………………………………...

 

Az építési tevékenység elvégzése, rendeltetésváltoztatás megvalósítása, reklámozás tervezett

időtartama:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

 

 

 

A BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA:

1. műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról,

2. helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével (1:500; 1:1000),

3. alaprajz (1:100),

4. homlokzatok (1:100),

5. utcaképi vázlat, színterv (1:200),

6. látványterv vagy utcakép 2-2szomszédos épülettel

.egyéb: ..……………………………...

Kelt: ..………………………..

Bejelentő neve:

………………………………………………………………………………………………......

Bejelentő lakcíme, szervezet esetén székhelye:

………………………………………………………………………………………………......

………………………………………………………………………………………………......

Bejelentő elérhetősége (e-mail, tel.):

…………………………………………………………………………………………………...

Folytatni kívánt építési tevékenység megnevezése:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye, telek helyrajzi száma:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

 

Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

 

1.      Rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról,

2.      Tervdokumentáció minimum követelménye:

a.       Helyszínrajz                                m=1:1000 vagy 1:500

b.      Utcakép                                      m=1:200

c.       Homlokzatok                              m=1:100

d.      Tömegvázlat vagy látványterv   2-3 db

e.       Alaprajzok                                  m=1:100

3.      A beadott munkarészek térjenek ki

a.       a helyszínrajzi elrendezés ábrázolására, a szomszédos beépítés bemutatására, védettség lehatárolására, terepviszonyok megjelenítésére szintvonalakkal,

b.      a településképet befolyásoló tömegformálásra, homlokzatkialakításra, utcaképre, illeszkedés ábrázolására (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c.       a reklámelhelyezés ábrázolására,

d.      a rendeltetés meghatározására.

 

Kelt: ..………………………..

                                                                                             

                                                                                              ..…………………………………

                                                                                                          A véleményt igénylő