7. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2018. május 22-i ülésére
2018. május 22-i ülésére
Tárgy: | Belterületi közterület elnevezése | |
Készítette: | Megyeri László aljegyző | |
Előterjesztő: | Ágostonné Farkas Mária egyéni választókerületi önkormányzati képviselő |
Tisztelt Bizottság!
Cs. Nagy Lajos gyomaendrődi polgár irásos javaslattal kereste meg a gyomaendrődi önkormányzat képviselő-testületének tagjait, hogy Gyomán, a református templom és a Kis Bálint Általános Iskola alsó tagozatának épülete közötti területet, továbbá ennek folytatásában a templom kerítését követve a Hősök emlékművéig terjedő területet az önkormányzat nevezze el Sipos István sétánynak.
A javaslatot írásban támogatta a Gyomai Református Egyházközség Presbitériuma és Papp Tibor református lelkipásztor a református hitben élő gyomai polgárok nevében.
A kezdeményező beadványa szerint a névadásra javasolt személy gyermeke, Sipos Tas Töhötöm szóban jelezte, hogy a leszármazottak megtisztelőnek tartják az ötletet.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a alapján minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található. Közterület elnevezéseként nem alkalmazható ugyanazon településen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos elnevezés, a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető elnevezés, vagy a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes elnevezés. [Magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Név rendelet) 5. §[1]]
Az Mötv. 14. § (2) bekezdése szerint közterületnév nem lehet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
A közterület elnevezése során figyelembe kell venni a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) szabályait is. Ennek értelmében a közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő, az önkormányzati választáson Gyomaendrődön választójoggal rendelkező polgár, az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyomaendrődi székhellyel rendelkező civil szervezet, Gyomaendrőd város közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkező más jogi személy. További szabály, hogy a névadási kezdeményezést a tervezett névadást megelőzően legalább 60 nappal korábban kell benyújtani. A javaslatokat a Képviselő-testület Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság a véleményezés megalapozása érdekében szakértői tanácsadó testületet hívhat össze az egyetemes magyar és helytörténetben, a nyelvtudományban, a néprajzban, a hittudományban, a jog- és közigazgatás tudományban jártas helyi szakemberek bevonásával. Vitás esetben a névadás megalapozása érdekében a bizottság javasolhatja a Képviselő-testületnek a Földrajzinév-bizottság véleményének kikérését is.
A bizottság által véleményezett névadási javaslatot és annak részletes indokolását 30 napra a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.
A közterület elnevezése az Mötv. 42. § 8. pontja alapján a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
Tisztelt Képviselő-testület!
A fentiek összegezéseként az állapítható meg, hogy a névadási javaslat nem címképzési eljáráshoz kapcsolódó közterület elnevezési igény, ezért azt ’normál’ eljárási rendben kell lefolytatni. Ezt az is indokolja, hogy a javaslat szerinti elnevezés csak az érintett terület egy részére teljesíthető, így ebben további egyeztetés és nyilatkozat beszerzésére is szükség lesz.
Részletesen kifejtve:
1. Tisztázandó kérdés:
Az Mötv. 14/A. §-a alapján minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.
A javaslat a mellékelt térképszelvény szerinti 1595 Hrsz-ú, a térképen jelzett (és a köznyelvben is részben használt) Templom köz megnevezésű területet, továbbá a 1589 és 1597/2 helyrajzi számú, jelenleg Szabadság tér megnevezésű közterületeket érinti.
Mint ahogy az a döntéshozók előtt is ismert a Központi Címregiszter a postai irányítószámokat, a jegyzői címnyilvántartást és az ingatlan nyilvántartást egy logikai egységként kezeli, így a közterület nevek nem válhatnak el a valós környezetünket logikailag leképező objektumoktól. Ilyen objektumok az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett közterületek is. A javaslat szerinti névadás teljes egészében csak úgy valósítható meg, ha a 1589 és 1597/2 helyrajzi számú telkeken telekosztás valósulna meg. A névadási javaslat szándéka is gyakorlatilag a Szabadság téri, templom kert körüli gesztenyefák által határolt járdaterületre terjed ki.
Telekosztás hiányában a névadás csak a 1595 helyrajzi számú Templom közre terjedhet ki.
2. Tisztázandó kérdés
Az előzőhöz kapcsolódik abból a szempontból, hogy ha csak a ’Templom köz’ kerül elnevezésre, akkor fennáll-e az a feltétel, hogy a közterület „…olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.”
Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint „Minden belterületi és külterületi közterületet el kell nevezni
a) amelyhez közvetlenül olyan építmény csatlakozik, amely a hatályos jogszabályok szerint a központi címnyilvántartásba lakcímként, székhelyként, telephelyként bejegyzésre kerülhet,
b) amelyik az a) pont feltételeinek nem felel meg de
ba) pihenési, kikapcsolódási célból az emberek közösségi együttlétének színteréül szolgálhat,
bb) köztéri alkotás, műemlék és egyéb fontos objektum elhelyezésének területe
bc) elnevezéséhez lokális identitási okokból különös közérdek fűződik”
Az Ör. 1. § (1) bekezdés bc) pontja alapján elnevezhető, annak ellenére, hogy a hozzá csatlakozó ingatlanok más szomszédos közterületekről kapták a házszámot. Hasonló eset volt a Kner tér, Márton Gábor tér, Határ Győző tér, Pásztor János tér és a Wodianer tér elnevezése is.
3. Tisztázandó kérdés:
Közterület elnevezéseként nem alkalmazható ugyanazon településen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos elnevezés, a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető elnevezés, vagy a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes elnevezés.”
A Név rendelet szerinti szabály azt jelenti, hogy azonos közterület jelleg mellett nem lehet azonos vagy megtévesztően hasonlatos megnevezés. Pl. Kis utca és Kiss utca.
Esetünkben a Siratóban Sipos útként elnevezett közterülettel való hasonlóság merülhet fel, azonban mivel a közterület jelleg nem lesz azonos és a közterület név alakjában is eltérő (Sipos # Sipos István), így az összetéveszthetőség alapesetben nem, egyébként pedig csak olyan mértékben merülhet fel mint a Szabadság tér # Szabadság utca, Kossuth Lajos út # Kossuth tér, Kőrös sor # Kőrös utca, Damjanich János tér # Damjanich utca stb. esetében fordulhat elő.
Technikai kérdésként az közterület név hossza sem merülhet fel, mert az az ötven betűhelynél jóval rövidebb, mindössze 12 karakter.
4. Tisztázandó kérdés:
Közterület jelleg elnevezésként a javaslat tevő a sétány megnevezést javasolja. Amennyiben csak a 1595 helyrajzi számú ’Templom köz’ kap nevet, úgy megállja-e a helyét a sétány megnevezés, vagy más a terület jellegére utaló nevet kell a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban KCR rendelet) mellékletéből választani?
A sétány jelentése: árnyas fasorokkal szegélyzett út, mely arra való, hogy a sétálók rajta járjanak. Amennyiben az 1. tisztázandó kérdésnél arról születik döntés, hogy telekmegosztással ’elkülönítik’ a sétánynak szánt területet, akkor megállja a helyét a sétány közterület jelleg megnevezés.
Amennyiben azonban csak a 1595 helyrajzi számú ’Templom köz’ kapja meg a Sipos István nevet, akkor annak jellegére utaló megnevezést kell a KCR rendelet mellékletéből választani. A választható közterület jelleg szótárból esetünkben a köz és a sikátor jelleg nevek jöhetnének szóba, bár ez utóbbi kissé pejoratív kicsengése miatt nem igazán töltené be a szándék szerinti célt.
Tisztelt Bizottság!
Javaslom, hogy az előterjesztésben idézett jogszabályok egyes szabályaira figyelemmel foglaljon állást a névadásról a tisztázandó kérdésekre adott válaszaival (javaslataival)
A bizottság állásfoglalásával keresse meg a javaslat tevőt, a támogatót és a névadó leszármazottjait, hogy a megkeresés szerinti nyilatkozataikkal erősítsék meg a döntéshozatali szándékot.
A bizottság állásfoglalását 30 napra közszemlére kell tenni a Városháza faliújságján és az önkormányzat honlapján.
[1] 5. § (3a) A közterület elnevezése - a közterületjelleg nélkül, de a szóközöket beleszámítva - ötven betűhelynél hosszabb nem lehet.
(3b) Két közterületnevet összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha
a) csak a birtokos eset jelének meglétében vagy hiányában különböznek,
b) csak ragozásban különböznek,
c) ugyanannak a névnek egybe- és különírott formájú változatai,
d) ugyanannak a szónak rövidített és teljes kiírású változatai és másban nem különböznek,
e) ugyanannak a szónak másféle írásmódú változatai és másban nem különböznek.
Döntési javaslat
"Belterületi közterület elnevezése"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: Közterület elnevezése
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 15/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva Cs. Nagy Lajos gyomaendrődi polgár Sipos István sétány elnevezésű közterület névadási kezdeményezését támogatja a következők szerint:
1) Az elnevezendő terület a ………… helyrajzi számú közterület.
2) A közterület javasolt új megnevezése: ………………………………
3) A bizottság állásfoglalásáról tájékoztatni kell a javaslat tevőt, a támogatót, illetve 30 napra közszemlére kel tenni.
4) Be kell szerezni a névadó leszármazottainak hozzájáruló nyilatkozatát.
5) Az 1-4) pont szerintiek figyelembevételével végső döntési javaslatot kell előkészíteni a 2018. júniusi Képviselő-testületi ülésre.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal