2. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2020. augusztus 18-i ülésére
2020. augusztus 18-i ülésére
Tárgy: | A kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendelet felülvizsgálata (2. forduló) | |
Készítette: | Megyeri László aljegyző | |
Előterjesztő: | Toldi Balázs polgármester | |
Véleményező bizottság: |
Tisztelt Képviselő-testület!
Az önkormányzat megalakulását követő évtizedekben alkotott helyi kitüntetéseket, a temetőket és temetkezést, illetve később a kegyeleti kérdéseket szabályozó rendeletekben keveredtek az elismerés adományozásával, a kegyelettel és temetéssel kapcsolatos szabályok. Az egyes rendeletekben átfedések, ismétlődések és időnként ellentmondó, ellentétes szabályok is keletkeztek különösen akkor, amikor az egyik rendelet karbantartása során nem gondoskodtak a kapcsolódó és párhuzamos rendelkezések módosításáról.
A fenti párhuzamosságok és a szükséges korszerűsítés érdekében 2018 decemberében már újraszabályozásra került az önkormányzati kitüntetések és elismerések alapításának és adományozásának rendje.
A sorban most következik a kegyeleti közszolgáltatást és a köztemetők rendjét, továbbá az előterjesztés tárgyát alkotó rendeletek felülvizsgálata.
Véleményünk szerint, annak ellenére, hogy vannak egyértelmű kapcsolódási pontok, a különböző élethelyzeteket külön-külön kell szabályozni és azok nem keveredhetnek. Ellenkező megközelítésben már indokoltabb lenne egy integrált rendelet, amely azonban – már csak a terjedelme miatt is – teljesen kezelhetetlen lenne.
Az egyértelmű és letisztult szabályozás érdekében ezért:
a) az önkormányzati kitüntetések és elismerések alapítását és adományozásának rendjét szabályozó rendelet csak az elismerés nyújtásának szabályait tartalmazza, és nem rendezi az elismert személy halálát követő emlékőrzést, az utókor kegyeleti szándékát mert azt,
b) a kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendelet szabályozza, itt van meghatározva, hogy ki, mikor milyen módon részesül a közösség kegyeleti formáiban, és ha saját halottnak nyilvánítva a köztemető díszsírhelyében kerül nyugalomra helyezve, akkor
c) a kegyeleti közszolgáltatást és a köztemetők rendjét szabályozó rendeletben lesz rendezve a díszsírhely fogalma, elhelyezkedése és fenntartásának, gondozásának részletes kérdése.
Ennek a megközelítésnek a tükrében került a b) és c) pontban jelzett élethelyzetet szabályozó rendelet-tervezet kidolgozásra a soron következő ülésre.
A napirend tárgya szerinti kegyeleti kérdéseket szabályozó új rendeletet az elmúlt közel 15 év tapasztalata függvényében a következők szerint javasoljuk megalkotni.
A mindössze öt paragrafust tartalmazó rendelet először azt mondja ki, hogy kik azok, akiket javaslat esetén az önkormányzat halottjává lehet fogadni. Ez egy viszonylag szűk kör legyen. Azok, akiket egyébként az életében már elismert a közösség – egy publikus és helyben alkotott jogszabály alapján -, illetve azok, akik az életüket áldozták a közért végzett munkájuk során.
Az első szakaszban kell kimondani, hogy amennyiben a hozzátartozók is így gondolják, akkor a személyt elismerő közösség temetkezési helyének központi részén lévő díszsírhelybe temethető. Az, hogy a díszsírhely hol található, ki finanszírozza, tartja karban, ki gondoskodik a megváltásáról és újra váltásáról, azt természetesen nem ez a rendelet, hanem a temetkezési közszolgáltatást és a köztemetők rendjét szabályozó rendelet rendezi.
A második szakaszban kerül a döntési hatáskörnek a polgármester tisztségre történő telepítése. Az idő rövidsége, a rugalmas és gyors eljárás igénye miatt indokolt ez, hiszen az egyértelmű szabályozottság nem is teszi szükségessé e kérdésben a testületi döntéshozatalt.
A harmadik szakasz a saját halott temetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat határozza meg.
A negyedik szakasz arról rendelkezik, hogy a saját halottá nyilvánított személy temetésével kapcsolatos költségeket az önkormányzat magára vállalja.
Végül az utolsó szakasz a hatályba léptetésről és a korábbi rendelet hatálytalanításáról rendelkezik.
Tisztelt Képviselő-testület!
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) alapján a jogszabály előkészítője köteles – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű- előzetes hatásvizsgálatot végezni, és felmérni a szabályozás várható következményeit. Konkrétan a Jat. 17. §-a (1) bekezdése a következőkről rendelkezik:
„17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű– előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket”.
Előzetes hatásvizsgálat
1. A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:
A rendelet az elismeréseket szabályozó rendelettel összhangban gondoskodik arról, hogy a helyi közösség által elismert személyekről a halálukat követően is méltó módon megemlékezzen. Költségvetési hatása a saját halott temetésével kapcsolatos kiadások, illetve díszsírhely adományozása esetén annak fenntartásával kapcsolatos folyamatos költségek. Ezeket az önkormányzat az éves költségvetésének kegyeleti előirányzatai között finanszírozza, illetve kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján az üzemeltető felé ellentételezi.
2. A rendelet környezeti és egészségügyi hatása: Nem ismert.
3. A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
Az adminisztratív tevékenység a saját halottá nyilvánítással a temetéssel és a díszsírhely kijelöléssel kapcsolatosak, amelyek minimális mértékűek. Végzésére az önkormányzati hivatal humán erőforrása rendelkezésre áll.
4. A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A rendelet megalkotása az önkormányzat eredeti jogalkotási hatáskörében történik, ezért ennek az önként vállalt feladatnak a megvalósulása az önkormányzat szabad belátása. Elmaradása nem okoz olyan társadalmi, közjogi helyzetet, amely veszélyeztetné az önkormányzat kötelező feladat ellátását.
5. A rendelet alkalmazásának objektív és szubjektív feltételei: Rendelkezésre állnak.
Részletes indokolás:
1. §-hoz
Azt mondja ki, hogy kik azok, akiket javaslat esetén az önkormányzat halottjává lehet fogadni. Azok, akiket egyébként az életében már elismert a közösség – egy publikus és helyben alkotott jogszabály alapján -, illetve azok, akik az életüket áldozták a közért végzett munkájuk során.
Amennyiben a hozzátartozók is így gondolják, akkor a személyt elismerő közösség temetkezési helyének központi részén lévő díszsírhelybe temethető.
2. §-hoz
A döntési hatáskört a polgármester tisztségre telepíti, mivel ez az idő rövidsége, a rugalmas és gyors eljárás igénye miatt indokolt. Az egyértelmű szabályozottság nem is teszi szükségessé e kérdésben a testületi döntéshozatalt.
3. §-hoz
A saját halott temetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat határozza meg.
4. §-hoz
Arról rendelkezik, hogy a saját halottá nyilvánított személy temetésével kapcsolatos költségeket az önkormányzat magára vállalja.
5. §-hoz
Rendelkezik a hatályba léptetésről és a korábbi rendelet hatálytalanításáról.
A fenti hatásvizsgálat és indokok alapján javaslom a rendelet megalkotását.
Döntéshozói vélemények
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság | A bizottság támogatja a rendelet megalkotását. | |
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság | A bizottság támogatja a rendelet megalkotását. | |
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság | A bizottság támogatja a rendelet megalkotását. | |
"A kegyeleti kérdéseket szabályozó önkormányzati rendelet megalkotása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: Rendelet alkotás, szabályozás
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének
…/2020. (…) önkormányzati rendelete
a kegyeleti kérdésekről
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) saját halottjává nyilváníthatja, amennyiben az elhunyt végakaratával vagy a temetésre köteles hozzátartozók szándékával nem ellentétes, azt az elhunyt személyt aki:
a) Gyomaendrőd Díszpolgára vagy Gyomaendrődért Díj kitüntetettje;
b) az Önkormányzat képviselője és tisztségviselője,
c) az Önkormányzati alapítású és tulajdonú gazdálkodó szervezet munkabaleset következtében elhunyt munkavállalója;
d) kimagasló szakmai, emberi, hivatásbeli vagy közéleti életművét az Önkormányzat az a) pontban foglalt kitüntetésen túli, önkormányzati rendelettel alapított egyéb elismeréssel jutalmazta.
(2) Az Önkormányzat saját halottjává nyilvánított elhunyt, a temetésre köteles hozzátartozók egyetértésével, a köztemetők e célra fenntartott díszsírhelyébe temethető.
2. § Az önkormányzat saját halottjának nyilvánításáról a polgármester dönt.
3. § (1) Az Önkormányzat saját halottjának temetéséről, és egyes kegyeleti események megszervezéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglalt feladatkörében:
a) a temetésre kötelezett hozzátartozóval egyeztetett módon megteszi a temetéssel kapcsolatos intézkedéseket;
b) gondoskodik a nekrológ, a temetési emlékbeszéd elkészítéséről és az elhunyt munkásságát méltató közlemény kiadásáról, valamint a gyászlobogónak az Önkormányzat hivatali épületén történő elhelyezéséről;
4. § Az Önkormányzat saját halottja temetési költségeit az Önkormányzat magára vállalja, melynek fedezetét a tárgyévi költségvetés Kitüntetési és Kegyeleti Alap előirányzata biztosítja.
5. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a kegyeleti kérdésekről szóló 12/2007. (II. 26.) önkormányzati rendelete.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal