3. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság
2020. szeptember 15-i ülésére
2020. szeptember 15-i ülésére
Tárgy: | Gyomaendrőd Város nevének használatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása | |
Készítette: | Dr. Csordás Ádám jegyző, Keresztesné Jáksó Éva aljegyző | |
Előterjesztő: | Toldi Balázs polgármester | |
Véleményező bizottság: |
Tisztelt Képviselő-testület!
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése értelmében, feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/1991. (XII.23.) önkormányzati rendelete szabályozza a városi címer és zászló használatát, viszont a településnek nincs olyan helyi rendelete, mely a Gyomaendrőd városnév használatát szabályozná.
A településnév és településrésznév használatával kapcsolatban magasabb szintű jogszabályi rendelkezés nincs, így annak szabályozására az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés ad felhatalmazást.
Fentiekre tekintettel a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal előkészítette Gyomaendrőd Város nevének használatáról szóló …/2020. (…) rendelet-tervezetet.
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT:
I. A rendelet társadalmi hatásai:
A tervezet társadalomra gyakorolt hatása nem jelentős.
II. A rendelet gazdasági, költségvetési hatásai:
A rendelettervezetnek gazdasági és költségvetési hatása a lakosokra és az önkormányzatra nézve nincs.
III. A rendelet környezeti következményei:
A rendelettervezetnek környezetre vonatkozó hatása nincs.
IV. A rendelet egészségi következményei:
A rendelettervezetnek egészségügyi hatása nincs.
V. A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A szabályozás okán a közszolgáltatónál az adminisztratív terhek növekedése várható a névhasználati eljárásokkal kapcsolatos ügyintézés miatt.
VI. A rendelet megalkotásának szükségessége:
Gyomaendrőd Város, valamint a történelmi településrészek nevének megóvása, jó hírnevének védelme érdekében a rendelet megalkotása indokolt.
VII. A jogalkotás elmaradásának várható következményei:
Nem valósul meg a településnév használatának szabályozása, így egy esetleges jogellenes használat jogkövetkezményeinek alkalmazására nincs lehetőség.
INDOKOLÁS A RENDELETTERVEZETHEZ:
Az önkormányzati rendeletekhez indokolási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségessé teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.
Általános indokolás:
Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/1991. (XII.23.) önkormányzati rendelete szabályozza a városi címer és zászló használatát, viszont a településnek nincs olyan helyi rendelete, mely a Gyomaendrőd városnév használatát szabályozná.
A településnév és településrésznév használatával kapcsolatban magasabb szintű jogszabályi rendelkezés nincs, így annak szabályozására az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés ad felhatalmazást.
Részletes indokolás:
az 1-3. §-hoz
Az 1.§ a rendelet célját, a 2.-3. § a rendelet hatályát határozza meg.
az 4-6. §-hoz
A 4. § rendelkezik a névhasználat engedélyezéséről, mely jogkört átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörévé teszi. A 4. § rendelkezik továbbá az eljárás és a névhasználat díjmentességéről.
Az 5.-6. § szabályozza a névhasználati eljárás során szükséges beadvány tartalmi elemeit, valamint a pozitív döntés esetén kiadott engedély tartalmi elemeit.
a 7. §-hoz
A tervezet 7. §-a rendelkezik azokról az esetkörökről, amikor az engedély megadását meg kell, vagy meg lehet tagadni, továbbá azokról az esetkörökről is, amikor a már kiadott engedély vissza kell, vagy vissza lehet vonni.
a 8.§-hoz
A 8. § a város nevét jogalap nélkül használó személy(ek) ellen alkalmazható jogkövetkezményről rendelkezik.
a 9. §-hoz
A 9. § a rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.
A rendelet-tervezetet mindhárom bizottság tárgyalta.
Míg az egyeztetések során Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság és az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság változtatás és kiegészítés nélkül támogatta a rendelet-tervezet előterjesztés szerinti elfogadását és a rendelet megalkotását, addig a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottságban felmerült annak az igénye, hogy a rendelet-tervezetben a rendelet hatálybalépése előtt a városnevet vagy a történelmi városzrészi nevet felvevő, és azt használó személyek, szervezetek esetében van-e lehetőség a névhasználat utólagos felülvizsgálatára, vagy szabályozására.
Míg az egyeztetések során Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság és az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság változtatás és kiegészítés nélkül támogatta a rendelet-tervezet előterjesztés szerinti elfogadását és a rendelet megalkotását, addig a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottságban felmerült annak az igénye, hogy a rendelet-tervezetben a rendelet hatálybalépése előtt a városnevet vagy a történelmi városzrészi nevet felvevő, és azt használó személyek, szervezetek esetében van-e lehetőség a névhasználat utólagos felülvizsgálatára, vagy szabályozására.
A fenti kérdésre az alábbi kiegészítés megtétele szükséges.
A névviselés joga alkotmányos alapjog, melyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:43. § a nevesített személyiségi jogok között sorol föl.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (2) bekezdése értelmében jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
A Jat. fenti szakasza értelmében, minden olyan rendelkezés, mely utólagos engedélyezési eljárásra kötelezné a jogalanyt, vagy a jogalkotás következtében megfosztaná az általa viselt névtől, közjogi érvénytelenséghez vezetne.
E rendelet-tervezet hatályba lépését megelőzően, Gyomaendrőd Város nevének vagy annak történelmi településrészi kifejezését tartalmazó névhasználatot visszamenőleges hatállyal nem lehet közjogi keretek között (így önkormányzati rendelettel sem) szabályozni.
Itt szükséges ugyanakkor megemlíteni, hogy az Önkormányzatnak lehetősége van a jogát, vagy jogos érdekét sértő névhasználóval szembeni fellépésre. Erre azonban csak, mint magánjogi jogalany, és nem jogalkotóként, mint közhatalmi szervként van lehetősége.
Ezt támasztja alá a Kúria Köf.5.058/2014/5. számú határozata is, melynek indokolásából az alábbi kiemelt szakaszt szükséges bemutatni:
„Az indítványozó – hivatkozva a 47/1995. (VI.30.) AB határozatra is -hogy a településnév viselésének szabályozása törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony, az önkormányzatnak jogában áll a névhasználatról rendelkezni. Az önkormányzat, mint jogi személy jogosult fellépni az elnevezést használóval szemben, ha az jogát, jogos érdekét sérti. Ez következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:43. § f) pontjából is. Az indítványozó azonban nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a névviseléshez való jog megsértésével szembeni fellépés a magánjog és nem a közjog területére tartozik. El kell határolni az önkormányzatot, mint névhasználati joggal felruházott jogi személyt és az önkormányzatot, mint rendelet kibocsátásra feljogosított közhatalmi szervet.”
Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a rendelet megalkotására.
Döntéshozói vélemények
Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság |
A bizottság támogatja a rendelet megalkotását.
|
|
Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság |
A bizottság támogatja a rendelet megalkotását.
|
|
Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság |
A bizottság támogatja a rendelet megalkotását azzal, hogy amennyiben jogilag lehetséges, kerüljön a normaszöveg-tervezetbe olyan rendelkezés, mely alapján a rendelet hatálybalépése előtt a város, vagy a történelmi városrész nevét használó alanyok névhasználatát utólagos felülvizsgálattal vizsgálni, szabályozni lehessen.
|
|
"Gyomaendrőd Város nevének használatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ÁLTALÁNOS ÜGYEK
Az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
…/2020. (…..) önkormányzati rendelete
Gyomaendrőd Város nevének használatáról
Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet célja, hogy szabályozza Gyomaendrőd város nevének, és a történelmileg kialakult városrészei elnevezések jogszerű használatát.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed azon természetes- és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet végzőkre, akik a „Gyomaendrőd”, „Gyomaendrőd város” kifejezést, vagy ezek ragozott, rövidített, toldalékos, vagy mozaikszóként felhasznált alakját (a továbbiakban együtt: „Gyomaendrőd” név), és Gyomaendrőd város történelmileg kialakult városrészeinek elnevezését, vagy ezek ragozott, rövidített, toldalékos, vagy mozaikszóként felhasznált alakját (a továbbiakban együtt: történelmi városrészi nevek):
a) megnevezésükben,
b) tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben,
c) rendezvényük elnevezésében, vagy
d) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon, egyéb terméken
használni kívánják.
3. § (1) Nem köteles névhasználati engedélyt kérni az, akinek névhasználata e rendelet hatályba lépése előtt megvalósult.
(2) Nem kell névhasználati engedély:
a) az önkormányzati szerveknek és az önkormányzat által alapított, alapítandó vagy részvételével megalakult, megalakuló jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek;
b) a város közigazgatási területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező közhatalmi-, rendvédelmi-, igazságszolgáltatási szerveknek, köztestületeknek.
2. A névhasználat engedélyezése
4. § (1) A névhasználati engedéllyel kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el és hoz döntést átruházott hatáskörben.
(2) A névhasználattal kapcsolatos eljárás, valamint a névhasználat díjmentes.
5. § (1) A névhasználat engedélyezésére irányuló eljárásra vonatkozó beadványt írásban, Gyomaendrőd Város Polgármestere részére kell benyújtani.
(2) A névhasználat engedélyezésére irányuló beadványnak tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét, adószámát, képviselője nevét és címét, gazdasági társaság esetén cégjegyzékszámát,
b) a városnév használatának célját, indokát és módját,
c) a használat időpontját, időtartamát,
(3) A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy
a) tevékenységének jelentősége, a termék minősége, jellege indokolttá teszi a városnév használatát, és
b) az elnevezés, a tevékenység, áru vagy sajtótermék méltó a közfigyelem felkeltésére és alkalmas a város iránti megbecsülés fokozására.
6. § (1) A névhasználati engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult nevét vagy megnevezését, lakóhelyét vagy székhelyét,
b) az engedélyezett névhasználat célját,
c) az engedélyezett névhasználat módját,
d) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,
e) az engedélyezett névhasználat időtartamát,
f) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait, valamint
g) a névhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket, kikötéseket és előírásokat.
(2) A névhasználat
a) a kérelmező működési idejének időtartamára,
b) tevékenység folytatásának időtartamára,
c) meghatározott időpontig történő felhasználásra,
d) egy alkalomra,
e) meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy
f) határozatlan időre
engedélyezhető.
(3) A névhasználati engedélyekről, a megszűnt és visszavont engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
3. A névhasználat megtagadása, visszavonása
7. § (1) Meg kell tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha
a) a névhasználat az önkormányzat jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti,
b) a névhasználat a város méltóságát sérti vagy veszélyezteti,
c) a névhasználat célja vagy módja másnak a jogait, illetve jogos érdekeit sérti, vagy veszélyezteti,
d) a névhasználat célja vagy módja a közízlést sérti vagy a jóerkölcsbe ütközik,
e) a névhasználat célja vagy módja az Alaptörvénybe vagy jogszabályba ütközik,
f) a kérelmező kellően nem bizonyította, hogy az általa előállítani, vagy forgalomba hozni kívánt termék minősége vagy jellege a névhasználatot indokolja,
g) a névkizárólagosság elvébe ütközik,
(2) Meg lehet tagadni a névhasználati engedély kiadását, ha:
a) a kérelem a névkizárólagosság elvébe nem ütközik, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához a polgármester már névhasználati engedély adott, vagy
b) a folytatni kívánt tevékenység nem jogellenes, de a város gazdasági érdekeivel ütközik,
c) a használat célja nem jogellenes, de a város lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki.
(3) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike a használat során bekövetkezik,
b) a természetes személy jogosultat szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt büntető eljárás során, jogerősen szabadságvesztésre ítélik.
(4) A névhasználati engedélyt vissza lehet vonni, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike a használat során bekövetkezik.
4. A jogalap nélküli névhasználat jogkövetkezménye
8. § Aki az E rendeletben meghatározott névhasználati engedély hiányában, jogalap nélkül használja a 2. § (1) bekezdésben foglalt megnevezéseket százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
5. Záró rendelkezések
9.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal