Tisztelt Jegyző Úr!

 

Az egyszemélyes Gyomaközszolg Kft. üzletrész-hányadának értékesítésével kapcsolatosan 2011. év végén Gyomaendrőd Város Önkormányzat polgármestere és jegyzője, valamint Dévaványa Város Önkormányzatának polgármestere és jegyzője jelenlétében történt egyeztetés alapján elkészítettem a Gyomaközszolg Kft. üzletrész-hányadára vonatkozó adásvételi szerződés tervezetet, amelyet megküldtem.

Ezt követően a megállapodásnak megfelelően előkészítésre kerültek azok az okiratok, amelyeket a Képviselő-testület elfogadott és amelyek alapján a Cégbíróságon történő változás átvezetésére megküldött a Gyomaközszolg Kft. nevében eljáró dr. Juhász István ügyvéd úrnak.

Az ügyvéd úr a mai napon levélben arról tájékoztatta Jegyző Urat, hogy a részére megküldött okiratok nem alkalmasak a változás bejegyzésére. Hivatkozott arra, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság törzsbetéte nem állhat több tag tulajdonában. Ezért szükséges, hogy a Képviselő-testület hozzon újabb döntést, az üzletrészt ossza fel és ez alapján kétszemélyes gazdasági társaságként működjön tovább.

 

Az üzletrész-hányad értékesítésére vonatkozó előterjesztések, illetve a vevő és az eladó közötti egyeztetéseket az motiválta, hogy a társaság hulladék-gazdálkodási tevékenységet folytat és mint ilyen, a közbeszerzési törvény szerint szerződést köthet az alapító önkormányzattal anélkül, hogy közbeszerzési eljárást kelljen lefolytatni a beszerzésekre.

A 2012.12.31. napjáig hatályos közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (régi Kbt.) 2/A. §-a szabályozta, hogy mely megállapodások nem minősülnek szerződésnek s törvény alkalmazása szempontjából. Ezt a §-t a 2005. évi XXIX. törvény 2005.05.28-tól iktatta be a régi Kbt-be. Eszerint a (2) bekezdés arról rendelkezik, visszautalva az (1) a) pontjára, hogy az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetben több, a régi Kbt. 22. § (1) szerinti ajánlatkérőnek (ide tartozik az önkormányzat is) minősülő szervezet közös tulajdonában van az üzletrész, ez is megfelel a 100 %-os önkormányzati tulajdonú társaságnak és ebben az esetben a tulajdonostársak jogaikat közös képviselő útján gyakorolják.

A 2005.05.28-i módosító törvény indokolása kimondja: “... több önkormányzat úgy is gondoskodhat a feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások egyszemélyes társaság útján történő ellátásáról, hogy az egyszemélyes  társaság az érintett önkormányzatok közös tulajdonában van. Az egyedüli tag (részvényes) társasági jogi kategóriája nem zárja ki azt, hogy az egyszemélyes társaság “egy darab” üzletrészének vagy részvényének több tulajdonosa legyen.” Az indokolás hivatkozik a Gt. 133. § (3) bekezdésére, amely szerint “egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak. Jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, a tagokat terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek”. Az indokolás szerint “A fentiek alapján az állam és az önkormányzatok, illetve több önkormányzat közös tulajdonában lévő egyszemélyes társaság alkalmas jogi forma arra, hogy az érintett önkormányzatok teljes körű, korlátlan irányítást gyakoroljanak a társaság felett, azzal, hogy ezt a jogukat közös képviselőjük útján gyakorolják.

Az önkormányzatoknak kell megállapodniuk a társaság részére nyújtandó ellenszolgáltatásról és az ennek fejében az egyes önkormányzatok illetékességi területén végzendő feladatokról.”

 

Az arra vonatkozó javaslat megtételekor, hogy ezt a tulajdoni formát válassza az önkormányzat céljai megvalósításához, fentiek figyelembevételével tettük. Ismert volt előttünk a korábbi bírói gyakorlat, azonban – miután a régi Kbt. tételes jogszabályként rendelkezett ezen lehetőségről, az ellentétes bírói döntések pedig nem tekinthetőek jogszabálynak, ezért ítéltük alkalmazhatónak a vázolt megoldást.

A Legfelsőbb Bíróság jogesetei az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokra nézve általánosságban fogalmazzák meg, hogy a törzsbetét nem lehet közös tulajdonban, ehhez képest a régi Kbt. a Gt-hez képest speciális szabályt tartalmaz és mint ilyen, általános jogelvi szinten megállapítható, hogy a speciális jogszabályi rendelkezés megelőzi az általános jogszabályi rendelkezést.

 

A 2012.01.01. napjától hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (új Kbt.) a 9. § (1) k) pontjában szabályozza azokat a megállapodásokat, amelyeket kivesz a törvény hatálya alól. E szabályozás a kb) alpontban már nem tartalmazza a közös tulajdonra való utalást. Az új Kbt. kapcsolódó indokolása a “házon belüli” (ún. in-house) beszerzések magyarázatánál utal arra, hogy a régi Kbt. szabályozása “mind a hazai, mind az uniós jogszabályi környezet szempontjából aggályos volt és ezért a rendelkezés felülvizsgálata vált szükségessé” Az Európai Bíróság legújabb gyakorlatára hivatkozva az indokolás kifejti, hogy a házon belüli beszerzésekhez nem szükséges, hogy egyszemélyes társaságról legyen szó, elegendő, ha több ajánlatkérő közösen gyakorol ellenőrzési jogot az ajánlatkérő felett.

 

Az Önkormányzat döntés-előkészítése, illetve döntései 2011. december 31. napjáig hatályos szabályoknak megfeleltek, de a döntés alapján a cégváltozás benyújtása – figyelemmel a felek megállapodásában szereplő időpontra – csak februárban volt lehetséges, időközben viszont a fenti jogalap megszűnt.

Emiatt az önkormányzatoknak újra kel tárgyalni a megállapodást, figyelembe véve a külön tulajdonú üzletrészekre vonatkozó jogi helyzetet és az újabb tárgyalások eredményeként kell újabb döntést hozni.

 

Tisztelettel:                Dr. Varga Imre