23. napirendi pont

TÁJÉKOZTATÓ

A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2012. március 20-i ülésére

Gyomaendrőd Városának a 2011-es évben lehetősége nyílt pályázni a start munkaprogram mellett egy szociális földprogramra is, azonban csak a start munkaprogram nyert pályázatot, a mezőgazdasági programot elutasította a Belügyminisztérium. Így év végén, amikor a 2012-es évre is megtervezésre került a start munkaprogram a korábbi elemei (belvíz-elvezetés, illegális hulladéklerakók felszámolása, téli-közmunka és mezőgazdasági földút karbantartás) mellett, a szociális földprogram, mint mezőgazdasági programelem is újradolgozásra került.

A novemberi egyeztetésen a belügyminisztériumi közfoglalkoztatási államtitkárság munkatársa a városunk pályázatának teljes egészét javasolta megvalósítani a belügyminiszter felé.

Február 1.-vel elindult Gyomaendrőd város 2012. évi Start munkaprogramja 157 fővel. Lényegében a tavaly elindított programelemek újraindítására kapott lehetőséget az Önkormányzatunk, annyi változással, hogy most több brigádvezetőt volt lehetőség bevonni a feladatok szervezésébe. Tehát az önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő bel- és külterületi csatornák karbantartásában 51 fő, az illegális hulladéklerakók felszámolásában 11 fő, 50 fő a téli közfoglalkoztatásban és 45 fő állhatott munkába a mezőgazdasági földút karbantartási projekt keretében. A mintaprogram 107 főnek 11 hónapon, 50 főnek pedig 6 hónapon keresztül biztosít napi 8 órában munkalehetőséget. A téli közfoglalkozatási programelemben belüli biotégla gyártást eddig technikai problémák és a túl alacsony napi hőmérséklet miatt nem lehetett elindítani. Mivel veszélyes gépről van szó, március 12.-én a Munkaügyi Főfelügyelőség szakembere felülvizsgálja a gépeket és elvégzi az üzembe helyezését.

Ezen programelemek működtetéséhez összesen 161 628 402 Ft támogatást kap a város Önkormányzata, ebből a bérek és járulékok 124 331 532 Ft és közvetlen költségek 37 296 870 Ft tesznek ki.

Gyomaendrőd Város a mezőgazdasági programjában négy programelemet kíván megvalósítani: fóliás zöldségtermesztés, szántóföldi növénytermesztés, homoktövis termesztés és extenzív állattartás.

 

 

A Gyomaendrőd város közigazgatási területe 30.000 ha, melynek legnagyobb része mezőgazdasági terület, hasznosítása magánvállalkozói szerkezetben történik. Jellemzően őszi búza, repce, napraforgó, valamint kukoricatermesztés folyik a környéken. A zöldségtermesztésnek régebben nagy hagyományai voltak, mind szabadföldi, mind fóliasátras formában. Ezt a tradíciót szeretnénk újjáéleszteni a közfoglalkoztatási mintaprogram keretében.

Az Önkormányzat tulajdonában lévő gyakorló kertben 4 db egyenként 50m2-es fűtetlen fóliát vásárolnánk, amelyekből először csak egyet állítanánk fel, mivel az első évet az oktatásra és gyakorlatszerzésre szánnánk, majd a szezon lejártakor a maradék fóliasátrakat is felállítanánk előkészülve a következő évre. Elsősorban a fólia alatt paradicsomot és paprikát termelnének az ott dolgozók. A palántákat szociális segélyként a rászorulóknak lehetne adni, akik otthon nevelnék tovább a zöldségeket saját felhasználásra, egy részét pedig késztermékig lehetne nevelni. A rászorulókhoz kihelyezett növényekhez továbbiakban szakmai tanácsot lehet adni, hogy sikeres legyen a végtermék előállítása. A paprika-paradicsom szezon után rendszeres uborka termesztése következne, amit a helyi iskola konyhájában berendezett savanyító üzembe lehetne feldolgozni, majd a közkonyhákon felszolgálni és értékesíteni, valamint szociális segélyként rászorulóknak adni. A gyakorlókertben még káposztát és gyöngyhagymát is tervezünk termelni, amit szintén savanyítani szándékozunk, ezen felül még a homoktövis sorközeiben megtermelt kaprot használnánk fűszerezésül. A savanyítás helyszínéül a gyakorlókert szomszédságában lévő Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola használaton kívül lévő konyháját használnánk.

 

 

Extenzív állattartás keretén belül az önkormányzat tulajdonát képező 1 ha-s külterületi ingatlanon (régi juhnyári szállás) 150 db gyimesi racka („curkán”) jerke kerülne megvásárlásra. A  juh élelmiszerpiaci lebecsülése az évek során egyre fokozódott. A vásárló a nagy multinacionális áruházláncok hűtőjében 4-6000 Ft-os árfekvésben látja viszont azt a birkahúst, amely valaha nem volt sokkal rangosabb a csirkénél, mondhatnánk: a magyar ember húsfogyasztásában teljesen hétköznapi gyakorlat volt. Ma már újra kell éleszteni az igényt, mert tudatosan tönkre tették. A méregdrága és annál faggyúsabb, a világ túlsó feléről ideérkező birka biztosan nem lesz megfelelő, bárhogyan is erőltetik. Ha másért nem, akkor az ára miatt. A gyimesi racka nagyon igénytelen fajta. Jó húsformákat mutat, húsa ízletes. Rendszeresen fejik, tejtermelése jó, ezt a jövőben szeretnénk kihasználni, mégpedig a Gyomaendrődi sajtgyártást lehet újraindítani. Ehhez megfelelő szakértelemmel és múlttal rendelkező emberek vannak a városban. Gyapja nem olyan durva, mint a magyar rackáé, finomabb pehelyszálakkal kevert, színe szinte teljesen fehér, amit népművészeti céllal lehet feldolgozni. A programban 200db tojótyúkot mélyalmos tartásban nevelnénk, az általuk termelt tojást pedig a közétkeztetési konyha venné fel. Az állatok elhelyezésére szolgáló terület bekerített a Hármas-Körös mentett oldalán a gáttól 50 méterre van. A Vízügyi Igazgatóság szerződésben biztosítja az állatok legeltetésére szolgáló gátszakaszt, illetve a téli takarmányozáshoz szükséges szénamennyiséget kaszálással és bálázással valósítanánk meg. A szemes terményt, az alomszalmát valamint az etetésre szánt szénát magunknak kívánjuk megtermelni. A programban résztvevők napi tevékenysége az állatállomány gondozása, etetése, legeltetése, és őrzése, épületek karbantartása, felújítása, később építése (vályogtégla program). A szálas takarmánynak a betakarítása és tárolása szintén a dolgozók feladata. A képződött termékek a közétkeztetésben kerülnek felhasználásra. A program folytatásaként szükséges állat selejtezéseket, és állománypótlásokat a szaporulatból el lehet végezni, illetve a tojótyúk esetében az állományt vásárlás útján kell pótolni. Az év elején az állattartásra alkalmassá kell tenni a területen található juhhodályt, a tojótyúkok részére a tájba illő archaikus tyúkólakat kell készíteni. A felhasznált építőanyag tégla, nád, szalma, széna, fa, fűrészáru, és beton. Felújításra szorul a dolgozók számára biztosított szociális épület, ahol elsősorban karbantartási munkákat kell végezni (festés, üvegezés).

 

 

Gyomaendrőd külterületén, a Bónom-zug alacsony aranykorona értékű száraz talajára ültetjük 0,7 ha területen a homoktövis cserjéket. A homoktövis magas vitamin és ásványi anyag tartalmú bogyós gyümölcs, amiből ivólé, dzsem készíthető, Magyarországon őshonos, védett növény. Jelenleg a piacon keresett termék 3000-3500 Ft/kg a felvásárlási ára. Beállt ültetvényen éves termés 8400-9800kg. A telepítés, gondozás, szedés is kézimunka igényes. Az első évben a gyommentesítés, később a metszés majd termőre fordulás után a szedés igényel nagyszámú élőmunkát. A 2 éves dugványokat közforgalomban lévő államilag ellenőrzött csemetekertből vásároljuk, melynek beszerzési ára 1600 Ft/tő. Várható termőre fordulás az ültetéstől számított 2. évben várható, a maximális hozamot pedig 4-5éves korban hozza. Mivel kétlaki növény ezért telepítés során 10 nőivarú növényre 1 hímivarú növény kell. A program a talaj-előkészítéssel majd a telepítéssel kezdődne, majd folyamatos gyommentesítést kell végeznünk a területen. Igény esetén a tövek belocsolása is feladat, amihez a szükséges vízszállító tartály beszerzése szintén a program részét képezi.

A terület folyamatos hasznosítása végett a homoktövis sorközeiben egyéb növénykultúrát létesítünk: kapor. A kaprot a fóliás zöldségtermesztésben megtermelt uborkával savanyítva szeretnénk elkészíteni.

 

A mintaprogramban 65 fő vesz részt összesen közülük hatvanan egy mezőgazdasági képzésben is részt vesznek, amit országosan a Türr István Képző és Kutató Intézet szervez. A képzés során háztáji állattartási, növénytermesztési és tartósítási ismeretekre tehetnek szert a dolgozók. A program tehát elméleti és gyakorlati oktatást kínál, emellett az értékteremtő foglalkoztatás végső célja, hogy később ezekből a folyamatokból egy önfenntartó szociális szövetkezet alakuljon.