5. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
2015. december 15-i ülésére

 „A Munka Törvénykönyve értelmében 2004. december 31-e óta az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és a többségi tulajdonban álló jogi személyek foglalkoztatási esélyegyenlőségi tervet kötelesek elfogadni.

Az esélyegyenlőségi terv fogalma a 2003. évi esélyegyenlőségi törvény folyománya, amely az átalakuló magyar társadalom megváltozott elvárásaival és az Európai Unió előírásaival összhangban rendelkezett az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséről és az esélyegyenlőség előmozdításáról.

A Munka Törvénykönyvének módosítását is maga után vonó jogszabály szerint a munka világa kiemelten olyan területként kezelendő, ahol közvetlenül vagy közvetetten a zaklatás, az elkülönítés vagy a megtorlás eszközeivel csorbát szenvedhet és meghiúsulhat az egyenlő bánásmód követelménye. A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet vagy az üzemi tanács együttesen, meghatározott időre szóló foglalkoztatási esélyegyenlőségi tervet fogad el. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen:

- a nők,

- a negyven évnél idősebb munkavállalók,

- a romák,

- a fogyatékos személyek,

 valamint
- a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai előmenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.

Ezen túlmenően, a tervbe más hátrányos helyzetű csoportok is bevonhatók. Ilyenek például a pályakezdők, az öregségi nyugdíj előtt állók, vagy a hajléktalanok. Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint, az érintettek önkéntes adatszolgáltatása alapján a foglalkoztatási esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény határozza meg, hogy a foglalkoztatás területére vonatkozóan is, mely munkáltatói intézkedések, magatartások, megkülönböztetések sértik az egyenlő bánásmód követelményét, illetve melyek nem. Általánosságban nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét azon az Esélyegyenlőségi törvényben felsorolt tulajdonságon, mint például a nem, a kor, az egészségi állapot, alapuló intézkedés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. A foglalkoztatással összefüggésben ez utóbbiak közé tartoznak például azok a lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetések, amelyek a munka jellege vagy természete alapján indokoltak.

A foglalkoztatási esélyegyenlőségi tervben lehet megfogalmazni azokat a programokat, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét előmozdítják, biztosítják.

Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási esélyegyenlőségi terv alapján támogatott munkavállalói csoportok egyes tagjairól, az érintett munkavállalókról például kora, származása, családi körülményei miatt a munkáltató, szakszervezet, üzemi tanács tagjai olyan információk birtokába juthatnak, amelyek különleges személyes adatoknak minősülnek, azok kezelhetőségéről a törvény külön rendelkezik. Elsősorban a munkáltató és a szakszervezet jogosult esélyegyenlőségi tervet készíteni, a szakszervezet hiányában ezt az üzemi tanáccsal lehet együttesen elfogadni.” (Forrás: hrportal.hu)

 

Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0009 „Területi együttműködések az esélyegyenlőség és a felzárkózás elősegítése érdekében a Gyomaendrődi Járás területén” című projektben önkormányzatunk horizontális vállalása a foglalkoztatási esélyegyenlőségi terv megléte, illetve felülvizsgálata.

Gyomaendrőd Város Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal (HEP), mely 2013-ban öt évre íródott, kétévente felül kell vizsgálni. Az első felülvizsgálat idén nyáron megtörtént.

Foglalkoztatási Esélyegyenlőségi Terv (FET) 2015-ben készült az önkormányzat munkaszervezetére, a Közös Önkormányzati Hivatalra.

A „csak” hivatalra vonatkozó FET nem felel meg a projekt beszámoló és elszámolás elfogadásához – mondta ki az Irányító Hatóság a kért állásfoglalásában. Ezért készült el az Önkormányzatra vonatkozó FET, melyet az előterjesztés mellékleteként csatolunk. Kérjük fogadják el a döntési javaslatban foglaltakat.